Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-25-26 / 71. szám

4. oldal Riport 1995. március 25., szombat VIZSGÁLATOT KÉRT MAGA ELLEN A MEGYEI OSZTÁLYVEZETŐ Kit is húztak csőbe vízügyben? „1985-ben a megye 125 településéből alig 50 községben volt ve­zetékes ivóvíz. ’85-től az állami költségvetés - címzett támoga­tás formájában - évi mintegy félmilliárd forintot szánt a me­gyei vízhálózat ezredvéghez méltó kialakítására. Ám a helyzet ennek ellenére ma sem sokkal jobb. Az állami támogatás nagy része ugyanis a megyei közgyűlés közvetítésével egy helyi ér­dekcsoporthoz került.” E sorok a Magyar Hírlap március 13-ai számának Csőbehúzott megye című cikkéből valók. A írás idézi Smitnya Sándort, a megyei közgyűlés elnökét is, aki úgy vélte, hogy „Nógrádban katasztrófahelyzet alakult ki.” A fenti­ekkel kapcsolatban kerestük meg Holiest Miklóst, a megyei közgyűlés településfejlesztési osztályának vezetőjét, aki hiva­tali beosztásánál fogva érintett az ügyben és a cikk megjelené­sének napján vizsgálatot kért maga ellen.- Amit mondok, az a ténya­datokon kívül a személyes vé­leményem, de feltételezem, hogy a megyei közgyűlés rövi­desen hivatalosan is állást fog­lal majd e kérdésben. Smitnya űr hivatkozott nyilatkozatát nem értem, de nem tartom va­lószínűnek, hogy ezt mondta. Ami tény: 1985-ben vezetékes ivóvízzel ellátott volt a telepü­lések 38 százaléka, a lakosság 63 százaléka, 1991-ben a tele­pülések 52, a lakosság 70 szá­zaléka. A kormányprogramnak megfelelően az elmúlt 4 évben e téren igen erőteljes fejlesztés valósult meg, amelyhez címzett támogatás keretében Nyu- gat-Nógrád ellátására 1,31 mil­liárd Ft-ot, Közép-Nógrádhoz 0,4 milliárd Ft-ot kapott a me­gyei közgyűlés. Az előbbi program néhány héten belül be­fejeződik a tervezett költségke­reten belül, az utóbbi a múlt évben kezdődött és az idén fe­jeződik be. Ma mindössze 7 községben nincs megoldva a vezetékes vízellátás, de építése ott is folyamatban van. Vitathatatlan tények- Az állítás szerint a vízügyi fej­lesztéseket egy szűk megyei csoport osztotta el maga között, sőt jelentős kötbérbevételekről a megye lemondott, illetve le­mondani kényszerült.- Erre is vitathatatlan té­nyekkel tudok válaszolni. A megyei közgyűlés az érvényes jogszabályoknak megfelelően nyílt versenytárgyalás alapján adta vállalkozásba a beruházá­sokat. A vízfejlesztési felada­tokra 1991-től 24 pályázatot ír­tunk ki, melyen összesen 64 vállalkozó indult. A versenyen 18 különböző pályázó nyert, melyből 9-9 volt megyén be­lüli, illetve megyén kívüli székhelyű cég. Az elbírálás alapja az alacsonyabb vállalko­zási ár, illetve a megfelelő refe­rencia volt. Sajnos a kiválasztás alapossága mellett is előfordul olykor, hogy a vállalkozó a ha­táridőt késve teljesíti, ami ter­mészetesen kötbér fizetését vonja maga után. A cikkben jelzett 30 millió Ft összegű kötbér, illetve be nem hajtásá­nak híre, nem tudom, milyen forrásból származik.-Tény, hogy a nézsai veze­téknél az üzembe helyezés so­rán hibák jelentkeztek, amelye­ket a vállalkozó saját költségére kijavított. Ugyanakkor a határ­idő ebből eredő elmulasztása miatt 3 509 709 Ft kötbért kel­lett fizetnie, amit időben meg is tett. Tehát az állítás nem felel meg a valóságnak, de alkalmas arra, hogy a megyének jelentős kárt okozzon.- Milyen kárra gondol?- Elsősorban erkölcsire, hi­szen a cikk azt állítja, hogy az elmúlt tíz évben a megyei köz­gyűlés, illetve jogelődje 5 mil­liárd Ft közpénzt elkótyave­tyélt. Emellett nem kizárt az esetleges anyagi kár sem.-Arra gondol, hogy esetleg az állam visszavonja a koráb­ban folyósított támogatást?- Ez nem lehetséges. Az Ál­lami Számvevőszék ugyanis minden évben tételesen vizs­gálja a közpénzek felhasználá­sát. Az éves programnak most éppen befejezéséhez közeledik egy ilyen ellenőrzés. Az elmúlt években a vizsgálatok megálla­pításai nem voltak számunkra elmarasztalóak, és ennek ellen­kezőjétől most sem tartunk. Holles Miklós Ugyanakkor félek attól, hogy a jelenleg elbírálás alatt álló 108 millió Ft összegű címzett tá­mogatási pályázatunkat - amely a Közép-Nógrád ivóvíz- ellátás II. üteme címet viseli - a döntéshozók a cikk alapján el­utasítják. Vizsgálat indult...- Ez azt jelentené, hogy az em­lített hét faluban a vízellátás nem fejeződhet be?- Azokban a falvakban a ve­zeték ettől függetlenül meg­épülhet. A pályázat elutasítása azt jelentené, hogy a térségi rendszer biztonságos és optimá­lis üzemeltetéséhez szükséges beruházások maradnának el. Tehát ennek az érintett lakos­ság nem közvetlen, hanem köz­vetett kárvallottja lenne.- Bízzunk benne, hogy ez nem következik be. De mi a helyzet a cikkben jelzett szemé­lyi összefonódásokkal?-A cikk szerzői szerint a megyei testület nem kívánja a jövőben a NombeRTorg Rt.-t foglalkoztatni. Erről csak any- nyit: a megyei közgyűlés ilyen témát nem tárgyalt, tehát ilyen értelmű döntést sem hozhatott. A cég, illetve jogelődje a Nóg- rád Megyei Beruházási Vállalat évtizedek óta a megyei beruhá­zások első számú lebo nyolítója. A beruházó és lebo­nyolító kapcsolata mindig egy­fajta bizalomra épül, tehát sű­rűn váltogatni - ha csak nincs arra különös indok - nem sza­bad. Személyes véleményem, hogy bár a nevezett cég mun­kája sem mentes természetesen a hibáktól, összességében jól szolgálja a beruházó érdekeit. Ugyanakkor el kell monda­nom, hogy az újságcikk nyo­mán Smitnya elnök úr vizsgála­tot indított NombeRTorg Rt.-vel kötött szerződésekkel kapcsolatban, s gondolom, hogy a következő április 6-ai megyei közgyűlésen a tapaszta­latokról tájékoztatást fog adni. Ami pedig a személyi kérdé­seket illeti, azokkal kapcsolat­ban nem kívánok állást fog­lalni, mert egyrészt nem tudom valóságtartalmát ellenőrizni, másrészt ezek magántulajdon­ban lévő cégek, az említett személyek pedig nem kötődnek az államigazgatáshoz.- Kivéve önt.-A szerzők kitüntetnek fi­gyelmükkel. A cikk megjelené­sének napján -mivel az rám olyan állítást tartalmaz, ami, ha valós, úgy egy köztisztviselőnél megengedhetetlen - kértem, hogy indítsanak ellenem vizs­gálatot. A megyei főjegyző március 16-ai válaszában indít­ványomat azzal utasította el, hogy vizsgálat indításának nincs indoka. Ami pedig az In- terconsult Kft.-t, illetve az eh­hez fűződő kapcsolatomat illeti, a tény a következő: nevezett cég 1993. november 19-én ala­kult, részben norvég alaptőké­vel. Tulajdonosa 50 százalék­ban Nógrád Megye Közgyű­lése, amely határozatával en­gem másodmagammal együtt 1994. január 1-jétől, egyéves időtartamra a társaság fel­ügyelő bizottságába delegált. Erről mindketten - mivel a cég későbbi ügymenetével nem ér­tettünk egyet - 1994. augusztus 31-én lemondtunk. A kft. ösz- szesen egy olyan versenytár­gyaláson indult, melynek beru­házója a megyei közgyűlés volt. Nincs összeférhetetlenség- Bizonyított tény, hogy a pá­lyázat elbírálásában nem vet­tem részt, tehát a kifogásolt összeférhetetlenség nem me­rülhetett fel. Bár a vád teljesen alaptalan, arra alkalmas, hogy besározzon.- Az ön véleménye szerint az állítások és a tények igen mesz- sze vannak egymástól. Mi lehe­tett az oka az előbbieknek?- Nem tudom. Nekem is csupán kérdéseim vannak. Ki adhatott - ha valaki egyáltalán adott - valótlan adatokat? Amit én hosszas beszélgetés során elmondtam, abból mindössze két mondat jelent meg - elfer­dítve. - dyb ­„Meg kell szüntetni a nevelőotthonokat!” Zavaros világunkban talán egy biztos „pont”: a család. Ezt nemcsak tudjuk, hanem érezzük is, főleg mostanában, számta­lan problémával küszködve... De mi a helyzet azokkal a gyer­mekekkel, akik szülők nélkül nevelkednek? Vajon ki törődik velük, és milyen esélyük van „egy igazi életre”? Erről beszél­gettünk dr. Szondi Bélával, a Nógrád Megyei Gyermekvédő In­tézet igazgatójával. egyik általában teljesen egész­séges, míg a másik ellátása spe­ciális terheket ró a családra. A nagy hivatásos nevelőcsalá­doknál 5 gyermek nevelkedik, indokolt esetben ettől keve­sebb. Nógrád megyében közismer­mondtunk le, ennek a hálózat­nak a szinten tartása, lehetőség szerinti erősítése elsőbbséget élvez a jövőben.- Előbb említette a pénzügyi korlátokat. Melyik gazdaságo­sabb? Egy intézet fenntartása, vagy a nevelőszülős megoldás? Dr. Szondi Béla, a megyei gyermekvédő intézet igazgatója F.: Tóth József- 1993-ban a közgyűlés elfo­gadott egy programot a megye intézményes gyermekvédelmé­nek átalakításáról. Mi a lé­nyege ennek a határozatnak, és azóta mi valósult meg belőle?- Tulajdonképpen azt tar­talmazta, hogy - több lépésben - meg kell szüntetni a nagy ne­velőotthonokat, helyettük neve­lőszülős és családi házas elhe­lyezést kell az állami gondos­kodás alatt álló gyermekek számára biztosítani. Ekkor számolták fel a horpácsi neve­lőotthont. A nevelőszülői hálózat fej­lesztése eddig is permanensen folyt, mindig bizalmas feladat­ként kezeltük. A gyermeklét­szám utóbbi években tapasztalt csökkenése ellenére is 180 fő körül mozgott a nevelőcsalá­doknál elhelyezettek száma. Két családi házat vásárolt a megye: Salgótarjánban és Bá- tonyterenyén. Persze a folytatás sem maradt el, hiszen 1994-ben újabb családi ház létrehozása mellett voksolt a közgyűlés, és egyben engedélyezte a kis hiva­tásos nevelőszülők alkalmazá­sát. Ennek eredményeként 40 gyermek került kihelyezésre, zömében Szirákra, kis hivatá­sos nevelőcsaládokhoz. Ez - szerintem - gondjával, problé­májával együtt is nagy ered­mény. Drága az Intézet- Mi alapján lehet valaki ne­velőszülő?- Ezt a kiválasztást egy szakmai bizottság végzi. A be­jelentkezőknek meghatározott feltételrendszernek meg kell felelniük ahhoz, hogy nevelő­szülők lehessenek. Áz egész­ségi állapotokról a háziorvostól kérünk igazolást, ezt egy pszichológiai vizs­gálat egészíti ki, és véleményt kérünk a polgármesteri hiva­taltól. Környezetta­nulmány készítése során feltérképez­zük a lakáskörül­ményeket, az anyagi helyzetet. Egyébként későbbi terveink között sze­repel egy szakmai tanfolyam beindí­tása számukra, melynek keretén belül fel tudnánk készíteni őket azokra a speciális problémákra, ame­lyek jelentkezhet­nek nevelőszülői mivoltuk során.- Milyen típusú nevelőcsaládok működnek?- Meg kell kü­lönböztetnünk a hagyományos nevelőcsaládokat a hivatásos nevelőcsaládoktól. Az előbbi sok esetben kvázi örökbeadás. Ennél az esetnél a szülő kéri, hogy a gyermeknek ne legyen semmifajta kapcso­lata vér szerinti szüleivel. A hi­vatásos nevelőszülők a gyivi dolgozói. (A gyivi igazgatója nem pusztán a nálunk elhelye­zett gyermekek gyámja, hanem egyúttal munkáltató is.) A gyermek addig tartózkodik ezeknél a családoknál, míg személyiség-fejlődése során erre szüksége van. A kis hivatá­sos nevelőcsaládok általában két gyermeket vállalnak, az ten magas a munkanélküliek száma. Feltételezem, sokan je­lentkeznek be hivatásos neve­lőszülőknek, éppen amiatt, mert munkaviszonyt ad.- Szükség van-e még további jelentkezőkre? A kihelyezésnek már eleve gátat szab-e a gyer­meklétszám?- Nem pusztán a kihelyez­hető gyermekek száma, hanem a költségvetés, a pénzügyi kor­látáink is meghatározzák az újabb hivatásos nevelőszülők alkalmazását. Idén is szeret­nénk ettől függetlenül fejlesz­teni ezt a programot. A hagyo­mányos nevelőcsaládokról sem- A nevelőszülős variáció sokkal előnyösebb a gyermek számára, és jóval olcsóbb is. 245 ezer forint a fejkvóta, amit az állami költségvetés juttat egy gyermek részére. Egy inté­zetben 2-3-szorosát is elérheti az egy gyerekre eső költséghá­nyad, míg a nevelőszülős kihe­lyezéseknél a fejkvótához köze­lítő értékben ellátható egy gyermek. Messze-messze több, amit ezzel együtt kaphat... Ha egy intézményben lévő gyer­mek, mondjuk 10-15 ezer forin­tot kapna egy évben ruházko­dásra - bár ez nem jellemző -, az már jelentős összeg lenne. Ezzel szemben a nevelőszülő - havi bontásban, a gyivi által előírt összegben - megkapja a ruhapénzt az öltözködésre, és emellett a gondozási díjból, a családi pótlékból is juthat erre. Eddig az anyagiakról, de fon­tos, sőt a legfontosabb, hogy a gyermekek számára is ez a leg­kedvezőbb. Hiszen elég arra gondolnunk, hogy a társadalom alapja a család. A társadalmi beilleszkedésnek a legjelentő­sebb kérdése, hogy a család- modellt mennyire tudja magá­évá tenni a gyerek, mennyiben képes továbbvinni a családban szerzett ismereteket... Vannak reményszálak- Ha egy gyermek nagykorú lesz, akkor a nulláról indul, vagy kap némi támogatást is?-Az állami gondoskodásba időtartama alatt a gyermekek­nek családi pótlékból, árvaellá­tásból összegyűlhet a pénze. Nem egyszer jelentős, önellátó otthon megteremtéséhez is ele­gendő ez az összeg. Egy jog­szabály lehetőséget biztosít önálló életkezdési támogatásra. Ez egy meghatározott összeg lehet, amelynek sajnos, az el­múlt években még a nominál értéke sem nőtt. Ezenkívül más lehetőséget is tud ajánlani az in­tézet. Mátraszelén van egy la­kásotthonunk, Mátranovákon pedig egy ifjúsági garzonház. Ez utóbbi öt évre otthont ad a frissen kikerültek részére. A fi­atal maradhat a gyivi köteléké­ben is, nagykorúsága ellenére. A felnőttek számára kialakított részleg erre a célra szolgál. Nagy gondot okoz viszont a foglalkoztatás. Ezért Nemti község bizonyos részén, a volt bányaterületen szeretnénk épü­letet szerezni, illetve itt egy na­gyobb kiterjedésű résznek a mezőgazdasági hasznosítását néhány fiatallal megvalósítani. Ennek a munkatervnek a lé­nyege, hogy kisállattenyésztést, növénytermesztést végeznének, ezáltal jutva munka- és megél­hetési lehetőségekhez. A gyivit 1993-ban - a köz­gyűlés döntésének megfelelően - gyors tempóban leköltöztet­ték Bátonyterenyére. Annak az Ádám Zsigmond Nevelőott­honnak az egyik felében kapott helyet, amelyet az intézményes gyermekvédelem átalakítása során, mint nagy nevelőotthont, fel kell hamarosan számolni.-Hol lesz a gyivi? Valóban szó van-e arról, hogy visszaköl­tözik Salgótarjánba?-Ezt az épületet 1981-ben adták át gyermekvédelmi célra. Ebből következik, hogy erre is tervezték, így céljainak akkor is, ma is, tökéletesen megfelel. Ehhez kapcsolódik az a döntés, hogy a nagy nevelőotthonokat meg kell szüntetni, és ebbe be­letartozik ez a nevelőotthon is... Jelenleg ebben a létesítmény­ben a 18 év alatti gyermekek száma mintegy 60 fő. A salgó­tarjáni épület alkalmas arra is, hogy a korábbi átmeneti ottho­nának a helyén egy kisebb, 30-40 férőhelyes igényekhez igazodó otthont kialakíthassunk benne, így nem maradnának ők sem fedél és gondoskodás nél­kül, természetesen. Vissza Salgótarjánba?-Igaz-e az a mendemonda, hogy a tarjáni lakosok aláírá­sokat gyűjtenek a gyivi vissza­helyezéséért Salgótarjánba?- Igen, ez valóban így van. A gyivi ugyanis egy alapvető szo­ciális feladatot is ellátott Tar- jánban. Hiszen gyakorlatilag ebéddel mi láttuk el a környé­ken élőket, viszonylag kedvező áron. Sőt, a nehezebben mozgó idősebbeknek gyermekeink még ki is hordták a napi ebédet. A környék juniálisának, egyéb rendezvényeinek is szívesen helyet adtunk, kellemes élmé­nyeink vannak ezzel kapcsolat­ban. Nagyon szeretnénk visz- szakerülni régi helyünkre. Tóth Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents