Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-25-26 / 71. szám
4. oldal Riport 1995. március 25., szombat VIZSGÁLATOT KÉRT MAGA ELLEN A MEGYEI OSZTÁLYVEZETŐ Kit is húztak csőbe vízügyben? „1985-ben a megye 125 településéből alig 50 községben volt vezetékes ivóvíz. ’85-től az állami költségvetés - címzett támogatás formájában - évi mintegy félmilliárd forintot szánt a megyei vízhálózat ezredvéghez méltó kialakítására. Ám a helyzet ennek ellenére ma sem sokkal jobb. Az állami támogatás nagy része ugyanis a megyei közgyűlés közvetítésével egy helyi érdekcsoporthoz került.” E sorok a Magyar Hírlap március 13-ai számának Csőbehúzott megye című cikkéből valók. A írás idézi Smitnya Sándort, a megyei közgyűlés elnökét is, aki úgy vélte, hogy „Nógrádban katasztrófahelyzet alakult ki.” A fentiekkel kapcsolatban kerestük meg Holiest Miklóst, a megyei közgyűlés településfejlesztési osztályának vezetőjét, aki hivatali beosztásánál fogva érintett az ügyben és a cikk megjelenésének napján vizsgálatot kért maga ellen.- Amit mondok, az a tényadatokon kívül a személyes véleményem, de feltételezem, hogy a megyei közgyűlés rövidesen hivatalosan is állást foglal majd e kérdésben. Smitnya űr hivatkozott nyilatkozatát nem értem, de nem tartom valószínűnek, hogy ezt mondta. Ami tény: 1985-ben vezetékes ivóvízzel ellátott volt a települések 38 százaléka, a lakosság 63 százaléka, 1991-ben a települések 52, a lakosság 70 százaléka. A kormányprogramnak megfelelően az elmúlt 4 évben e téren igen erőteljes fejlesztés valósult meg, amelyhez címzett támogatás keretében Nyu- gat-Nógrád ellátására 1,31 milliárd Ft-ot, Közép-Nógrádhoz 0,4 milliárd Ft-ot kapott a megyei közgyűlés. Az előbbi program néhány héten belül befejeződik a tervezett költségkereten belül, az utóbbi a múlt évben kezdődött és az idén fejeződik be. Ma mindössze 7 községben nincs megoldva a vezetékes vízellátás, de építése ott is folyamatban van. Vitathatatlan tények- Az állítás szerint a vízügyi fejlesztéseket egy szűk megyei csoport osztotta el maga között, sőt jelentős kötbérbevételekről a megye lemondott, illetve lemondani kényszerült.- Erre is vitathatatlan tényekkel tudok válaszolni. A megyei közgyűlés az érvényes jogszabályoknak megfelelően nyílt versenytárgyalás alapján adta vállalkozásba a beruházásokat. A vízfejlesztési feladatokra 1991-től 24 pályázatot írtunk ki, melyen összesen 64 vállalkozó indult. A versenyen 18 különböző pályázó nyert, melyből 9-9 volt megyén belüli, illetve megyén kívüli székhelyű cég. Az elbírálás alapja az alacsonyabb vállalkozási ár, illetve a megfelelő referencia volt. Sajnos a kiválasztás alapossága mellett is előfordul olykor, hogy a vállalkozó a határidőt késve teljesíti, ami természetesen kötbér fizetését vonja maga után. A cikkben jelzett 30 millió Ft összegű kötbér, illetve be nem hajtásának híre, nem tudom, milyen forrásból származik.-Tény, hogy a nézsai vezetéknél az üzembe helyezés során hibák jelentkeztek, amelyeket a vállalkozó saját költségére kijavított. Ugyanakkor a határidő ebből eredő elmulasztása miatt 3 509 709 Ft kötbért kellett fizetnie, amit időben meg is tett. Tehát az állítás nem felel meg a valóságnak, de alkalmas arra, hogy a megyének jelentős kárt okozzon.- Milyen kárra gondol?- Elsősorban erkölcsire, hiszen a cikk azt állítja, hogy az elmúlt tíz évben a megyei közgyűlés, illetve jogelődje 5 milliárd Ft közpénzt elkótyavetyélt. Emellett nem kizárt az esetleges anyagi kár sem.-Arra gondol, hogy esetleg az állam visszavonja a korábban folyósított támogatást?- Ez nem lehetséges. Az Állami Számvevőszék ugyanis minden évben tételesen vizsgálja a közpénzek felhasználását. Az éves programnak most éppen befejezéséhez közeledik egy ilyen ellenőrzés. Az elmúlt években a vizsgálatok megállapításai nem voltak számunkra elmarasztalóak, és ennek ellenkezőjétől most sem tartunk. Holles Miklós Ugyanakkor félek attól, hogy a jelenleg elbírálás alatt álló 108 millió Ft összegű címzett támogatási pályázatunkat - amely a Közép-Nógrád ivóvíz- ellátás II. üteme címet viseli - a döntéshozók a cikk alapján elutasítják. Vizsgálat indult...- Ez azt jelentené, hogy az említett hét faluban a vízellátás nem fejeződhet be?- Azokban a falvakban a vezeték ettől függetlenül megépülhet. A pályázat elutasítása azt jelentené, hogy a térségi rendszer biztonságos és optimális üzemeltetéséhez szükséges beruházások maradnának el. Tehát ennek az érintett lakosság nem közvetlen, hanem közvetett kárvallottja lenne.- Bízzunk benne, hogy ez nem következik be. De mi a helyzet a cikkben jelzett személyi összefonódásokkal?-A cikk szerzői szerint a megyei testület nem kívánja a jövőben a NombeRTorg Rt.-t foglalkoztatni. Erről csak any- nyit: a megyei közgyűlés ilyen témát nem tárgyalt, tehát ilyen értelmű döntést sem hozhatott. A cég, illetve jogelődje a Nóg- rád Megyei Beruházási Vállalat évtizedek óta a megyei beruházások első számú lebo nyolítója. A beruházó és lebonyolító kapcsolata mindig egyfajta bizalomra épül, tehát sűrűn váltogatni - ha csak nincs arra különös indok - nem szabad. Személyes véleményem, hogy bár a nevezett cég munkája sem mentes természetesen a hibáktól, összességében jól szolgálja a beruházó érdekeit. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy az újságcikk nyomán Smitnya elnök úr vizsgálatot indított NombeRTorg Rt.-vel kötött szerződésekkel kapcsolatban, s gondolom, hogy a következő április 6-ai megyei közgyűlésen a tapasztalatokról tájékoztatást fog adni. Ami pedig a személyi kérdéseket illeti, azokkal kapcsolatban nem kívánok állást foglalni, mert egyrészt nem tudom valóságtartalmát ellenőrizni, másrészt ezek magántulajdonban lévő cégek, az említett személyek pedig nem kötődnek az államigazgatáshoz.- Kivéve önt.-A szerzők kitüntetnek figyelmükkel. A cikk megjelenésének napján -mivel az rám olyan állítást tartalmaz, ami, ha valós, úgy egy köztisztviselőnél megengedhetetlen - kértem, hogy indítsanak ellenem vizsgálatot. A megyei főjegyző március 16-ai válaszában indítványomat azzal utasította el, hogy vizsgálat indításának nincs indoka. Ami pedig az In- terconsult Kft.-t, illetve az ehhez fűződő kapcsolatomat illeti, a tény a következő: nevezett cég 1993. november 19-én alakult, részben norvég alaptőkével. Tulajdonosa 50 százalékban Nógrád Megye Közgyűlése, amely határozatával engem másodmagammal együtt 1994. január 1-jétől, egyéves időtartamra a társaság felügyelő bizottságába delegált. Erről mindketten - mivel a cég későbbi ügymenetével nem értettünk egyet - 1994. augusztus 31-én lemondtunk. A kft. ösz- szesen egy olyan versenytárgyaláson indult, melynek beruházója a megyei közgyűlés volt. Nincs összeférhetetlenség- Bizonyított tény, hogy a pályázat elbírálásában nem vettem részt, tehát a kifogásolt összeférhetetlenség nem merülhetett fel. Bár a vád teljesen alaptalan, arra alkalmas, hogy besározzon.- Az ön véleménye szerint az állítások és a tények igen mesz- sze vannak egymástól. Mi lehetett az oka az előbbieknek?- Nem tudom. Nekem is csupán kérdéseim vannak. Ki adhatott - ha valaki egyáltalán adott - valótlan adatokat? Amit én hosszas beszélgetés során elmondtam, abból mindössze két mondat jelent meg - elferdítve. - dyb „Meg kell szüntetni a nevelőotthonokat!” Zavaros világunkban talán egy biztos „pont”: a család. Ezt nemcsak tudjuk, hanem érezzük is, főleg mostanában, számtalan problémával küszködve... De mi a helyzet azokkal a gyermekekkel, akik szülők nélkül nevelkednek? Vajon ki törődik velük, és milyen esélyük van „egy igazi életre”? Erről beszélgettünk dr. Szondi Bélával, a Nógrád Megyei Gyermekvédő Intézet igazgatójával. egyik általában teljesen egészséges, míg a másik ellátása speciális terheket ró a családra. A nagy hivatásos nevelőcsaládoknál 5 gyermek nevelkedik, indokolt esetben ettől kevesebb. Nógrád megyében közismermondtunk le, ennek a hálózatnak a szinten tartása, lehetőség szerinti erősítése elsőbbséget élvez a jövőben.- Előbb említette a pénzügyi korlátokat. Melyik gazdaságosabb? Egy intézet fenntartása, vagy a nevelőszülős megoldás? Dr. Szondi Béla, a megyei gyermekvédő intézet igazgatója F.: Tóth József- 1993-ban a közgyűlés elfogadott egy programot a megye intézményes gyermekvédelmének átalakításáról. Mi a lényege ennek a határozatnak, és azóta mi valósult meg belőle?- Tulajdonképpen azt tartalmazta, hogy - több lépésben - meg kell szüntetni a nagy nevelőotthonokat, helyettük nevelőszülős és családi házas elhelyezést kell az állami gondoskodás alatt álló gyermekek számára biztosítani. Ekkor számolták fel a horpácsi nevelőotthont. A nevelőszülői hálózat fejlesztése eddig is permanensen folyt, mindig bizalmas feladatként kezeltük. A gyermeklétszám utóbbi években tapasztalt csökkenése ellenére is 180 fő körül mozgott a nevelőcsaládoknál elhelyezettek száma. Két családi házat vásárolt a megye: Salgótarjánban és Bá- tonyterenyén. Persze a folytatás sem maradt el, hiszen 1994-ben újabb családi ház létrehozása mellett voksolt a közgyűlés, és egyben engedélyezte a kis hivatásos nevelőszülők alkalmazását. Ennek eredményeként 40 gyermek került kihelyezésre, zömében Szirákra, kis hivatásos nevelőcsaládokhoz. Ez - szerintem - gondjával, problémájával együtt is nagy eredmény. Drága az Intézet- Mi alapján lehet valaki nevelőszülő?- Ezt a kiválasztást egy szakmai bizottság végzi. A bejelentkezőknek meghatározott feltételrendszernek meg kell felelniük ahhoz, hogy nevelőszülők lehessenek. Áz egészségi állapotokról a háziorvostól kérünk igazolást, ezt egy pszichológiai vizsgálat egészíti ki, és véleményt kérünk a polgármesteri hivataltól. Környezettanulmány készítése során feltérképezzük a lakáskörülményeket, az anyagi helyzetet. Egyébként későbbi terveink között szerepel egy szakmai tanfolyam beindítása számukra, melynek keretén belül fel tudnánk készíteni őket azokra a speciális problémákra, amelyek jelentkezhetnek nevelőszülői mivoltuk során.- Milyen típusú nevelőcsaládok működnek?- Meg kell különböztetnünk a hagyományos nevelőcsaládokat a hivatásos nevelőcsaládoktól. Az előbbi sok esetben kvázi örökbeadás. Ennél az esetnél a szülő kéri, hogy a gyermeknek ne legyen semmifajta kapcsolata vér szerinti szüleivel. A hivatásos nevelőszülők a gyivi dolgozói. (A gyivi igazgatója nem pusztán a nálunk elhelyezett gyermekek gyámja, hanem egyúttal munkáltató is.) A gyermek addig tartózkodik ezeknél a családoknál, míg személyiség-fejlődése során erre szüksége van. A kis hivatásos nevelőcsaládok általában két gyermeket vállalnak, az ten magas a munkanélküliek száma. Feltételezem, sokan jelentkeznek be hivatásos nevelőszülőknek, éppen amiatt, mert munkaviszonyt ad.- Szükség van-e még további jelentkezőkre? A kihelyezésnek már eleve gátat szab-e a gyermeklétszám?- Nem pusztán a kihelyezhető gyermekek száma, hanem a költségvetés, a pénzügyi korlátáink is meghatározzák az újabb hivatásos nevelőszülők alkalmazását. Idén is szeretnénk ettől függetlenül fejleszteni ezt a programot. A hagyományos nevelőcsaládokról sem- A nevelőszülős variáció sokkal előnyösebb a gyermek számára, és jóval olcsóbb is. 245 ezer forint a fejkvóta, amit az állami költségvetés juttat egy gyermek részére. Egy intézetben 2-3-szorosát is elérheti az egy gyerekre eső költséghányad, míg a nevelőszülős kihelyezéseknél a fejkvótához közelítő értékben ellátható egy gyermek. Messze-messze több, amit ezzel együtt kaphat... Ha egy intézményben lévő gyermek, mondjuk 10-15 ezer forintot kapna egy évben ruházkodásra - bár ez nem jellemző -, az már jelentős összeg lenne. Ezzel szemben a nevelőszülő - havi bontásban, a gyivi által előírt összegben - megkapja a ruhapénzt az öltözködésre, és emellett a gondozási díjból, a családi pótlékból is juthat erre. Eddig az anyagiakról, de fontos, sőt a legfontosabb, hogy a gyermekek számára is ez a legkedvezőbb. Hiszen elég arra gondolnunk, hogy a társadalom alapja a család. A társadalmi beilleszkedésnek a legjelentősebb kérdése, hogy a család- modellt mennyire tudja magáévá tenni a gyerek, mennyiben képes továbbvinni a családban szerzett ismereteket... Vannak reményszálak- Ha egy gyermek nagykorú lesz, akkor a nulláról indul, vagy kap némi támogatást is?-Az állami gondoskodásba időtartama alatt a gyermekeknek családi pótlékból, árvaellátásból összegyűlhet a pénze. Nem egyszer jelentős, önellátó otthon megteremtéséhez is elegendő ez az összeg. Egy jogszabály lehetőséget biztosít önálló életkezdési támogatásra. Ez egy meghatározott összeg lehet, amelynek sajnos, az elmúlt években még a nominál értéke sem nőtt. Ezenkívül más lehetőséget is tud ajánlani az intézet. Mátraszelén van egy lakásotthonunk, Mátranovákon pedig egy ifjúsági garzonház. Ez utóbbi öt évre otthont ad a frissen kikerültek részére. A fiatal maradhat a gyivi kötelékében is, nagykorúsága ellenére. A felnőttek számára kialakított részleg erre a célra szolgál. Nagy gondot okoz viszont a foglalkoztatás. Ezért Nemti község bizonyos részén, a volt bányaterületen szeretnénk épületet szerezni, illetve itt egy nagyobb kiterjedésű résznek a mezőgazdasági hasznosítását néhány fiatallal megvalósítani. Ennek a munkatervnek a lényege, hogy kisállattenyésztést, növénytermesztést végeznének, ezáltal jutva munka- és megélhetési lehetőségekhez. A gyivit 1993-ban - a közgyűlés döntésének megfelelően - gyors tempóban leköltöztették Bátonyterenyére. Annak az Ádám Zsigmond Nevelőotthonnak az egyik felében kapott helyet, amelyet az intézményes gyermekvédelem átalakítása során, mint nagy nevelőotthont, fel kell hamarosan számolni.-Hol lesz a gyivi? Valóban szó van-e arról, hogy visszaköltözik Salgótarjánba?-Ezt az épületet 1981-ben adták át gyermekvédelmi célra. Ebből következik, hogy erre is tervezték, így céljainak akkor is, ma is, tökéletesen megfelel. Ehhez kapcsolódik az a döntés, hogy a nagy nevelőotthonokat meg kell szüntetni, és ebbe beletartozik ez a nevelőotthon is... Jelenleg ebben a létesítményben a 18 év alatti gyermekek száma mintegy 60 fő. A salgótarjáni épület alkalmas arra is, hogy a korábbi átmeneti otthonának a helyén egy kisebb, 30-40 férőhelyes igényekhez igazodó otthont kialakíthassunk benne, így nem maradnának ők sem fedél és gondoskodás nélkül, természetesen. Vissza Salgótarjánba?-Igaz-e az a mendemonda, hogy a tarjáni lakosok aláírásokat gyűjtenek a gyivi visszahelyezéséért Salgótarjánba?- Igen, ez valóban így van. A gyivi ugyanis egy alapvető szociális feladatot is ellátott Tar- jánban. Hiszen gyakorlatilag ebéddel mi láttuk el a környéken élőket, viszonylag kedvező áron. Sőt, a nehezebben mozgó idősebbeknek gyermekeink még ki is hordták a napi ebédet. A környék juniálisának, egyéb rendezvényeinek is szívesen helyet adtunk, kellemes élményeink vannak ezzel kapcsolatban. Nagyon szeretnénk visz- szakerülni régi helyünkre. Tóth Gabriella
