Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-24 / 70. szám

1995. március 24., péntek Idegenforgalom 7. oldal Vendégeket vár a varázslatos Bükk de nagyon szeretik a vendégek a füstölt pisztrángot is. Kínálják a bükkaljai vadászpecsenyét: vaddisznó- vagy szarvas-szelet klopfolva, rajta gomba, tojás, sertéshússal beborítva, össze­tűzve, sütőben megsütve, ve­gyes körettel tálalva. De szere­pel az étlapon sertés-, marha-, szárnyas- és más vadétel is. Szilvásvárad 1952 óta ha­zánkban a lipicai lófajta te­nyésztésének központja. A köz­ségben fedett lovardát és tizen­négyezer embert befogadó lo­vaspályát építettek, a látnivalók között pedig kiállítás is szere­pel. A környék legszebb kirándu­lóhelye a Szalajka-völgy. Az erdei vasút állomását elhagyva, mintegy negyvenperces séta után egy erdészháznál a zöld turistajelzésre térünk. Rövide­sen két halastavat is érintünk, aztán a Szikla-forrás a magas­ból, a sziklákon megtörve zúdul a harmadik tóba. A Ho- rotna-völgy bejáratánál talál­ható a szabadtéri Erdei Mú­zeum, melynek épületei, mun­kahelyei a vidék XVIII-XIX. századi iparával - a vas- és üveggyártással, a hamuzsír-fö- zéssel, a szén- és mészégetéssel - ismertetnek meg. Csodálatos látvány a Sza- lajka-patak Fátyol-vízesése. A patak vize itt kis mésztufagáta­kon keresztülbukva, lépcsőze­tesen zúdul alá. E vízesésrend­szer ritka szépségű természeti képződmény, ezért a Sza- lajka-völgyet az Országos Természetvédelmi Tanács vé­detté nyilvánította. Sátrat verni ugyan nem lehet, ám a kijelölt helyeken tüzet gyújtani szabad, s a kirándulók élnek is ezzel. Egy-egy hétvégén bográcsok­ban fő a gulyás, szalonnát csurdítanak, s ezt leöblíthetik a Szalajka-forrás friss, jéghideg vizével. Ám a réten pavilonok is állnak: aki üdítőt, egy-egy pohár finom bort akar felhaj­tani, megteheti. És nemcsak a gyerekek kedvence a kisvasút, amely idegenforgalmi idényben közlekedik a forrásig. Az istállós-kői barlanghoz már nem elég egy kis séta, az Istállós-kö tetejére már csak a túrázók vállalkozhatnak. A Szikla-forrástól mintegy há­romnegyed óráig tart az út, igen meredek, nehezen járható ka­paszkodóval a barlang szájáig. Onnan, a piros háromszögjelzés mentén körülbelül egy óra alatt lehet feljutni a csúcsra. Az Is- tállós-kő nem kevesebb, mint 959 méter magas. Ám aki egy­szer onnan széttekint, soha nem felejti a látványt! Mikes Márta A lipicai ménes otthona ez a festői táj A Szalajka-patak vízesése a turisták kedvelt úticélja Eger a Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger-patak völ­gyében, a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik. Miután az ide látogató turista megnézte a várat, bejárta a tör­ténelmi belvárost, megismerkedett a sok-sok nevezetességgel, s megkóstolta a híres egri bort, érdemes útra kelni a Bükk alig pár kilométernyi csodás tájaira. Akár autóval, akár busszal, majd gyalogosan barangol - nem bánja meg. Feledhetetlen él­ményekben lesz része. Az Eger-Felsötárkány-Répás- huta-Lillafüred-Miskolc kö­zötti kitűnő országút 61 kilomé­ter hosszan a Bükk gyönyörű tá­jain vezet át. Ez az ország leg­látványosabb hegyvidéki autó- útja, melyet a gépkocsi-tulaj­donosoknak kár lenne elmu­lasztaniuk. Ám bármennyire kényelmes az autózás, a magá­nyos bérceket, a keskeny völgyhasadékokat, a romanti­kus barlangokat az út menti falvakból elindulva csak gyalo­gosan lehet végigbarangolni. Felsötárkány alig több mint tíz kilométerre fekszik Egertől. Ez már a Bükk lába: a 218 mé­ter magasan fekvő nagyközség ősi múltra tekint vissza. A kö­zelében lévő Barát-réten már a XIV. század­ban karthauzi kolostor épült. Mai, barokk stí­lusú templomát Eszterházy Ká­roly egri püspök építtette 1793- 95 között. Érdemes megpihenni az ózondús leve­gőjű falu leg­újabb fogadójá­ban, az Ózon Panzióban. Az idén januárban megnyílt léte­sítményben egy huszonöt szemé­lyes étterem ka­pott helyet, egy közel száz négyzetméteres éjszakai bár, ahol élőzene szórakoztatja a vendégeket. A fürdőszobás, két-három ágyas szobákban tizenhat szállóven­déget tudnak fogadni. Mint Ju­hász Péter fogadóstól megtud­tuk: egyelőre reggelivel csak az éjszakára megszállóknak tud­nak szolgálni, ám az ebédre, vacsorára betérőket változatos ételekkel kínálják. Mindig sze­repelnek az étlapon frissensül- tek és „meglepetés” specialitá­sok. Este kilenc óráig mintegy harmincféle étel közül lehet vá­logatni, a levestől a desszertig. Az árak sem mondhatók bor­sosnak. Az idegenforgalmi sze­zonra pedig elkészül az emeleti terasz, ahol egy hűsítő kíséreté­ben a jó levegőt is élvezhetik a vendégek. A Tárkányi-tó kel­lemes kirándulóhely. Bakondi Simon polgármestertől megtud­tuk, hogy szép szabadtéri szín­padot építettek, s már elkészült a díszkivilágítás is. A nyári estéken a Rozmaring népi együttes szórakoztatja a nézőket. Ha az ember a Bükkben jár, nem kerülheti el Szilvásvára­dot. A magasabban fekvő vas­útállomásról áttekinthetjük a festői szépségű vidéken elte­rülő községet, a fák közül ki­emelkedő kör alakú református templomával és a hajdani kas­téllyal. Á faluban sétálva több ven­déglátóhely is kínálkozik. A pa­tinás Szalajka Fogadó étterme a hatvanas években épült, a szál­loda az 1984-es fogathajtó-vi- lágbajnokságra készült el. A szállásdíj olcsó, inkább belföldi vendégeket és diákokat fogad­nak. A szobákban csak mosdó van, közösek a zuhanyozók. Az éttermet viszont előszeretettel látogatják a külföldi csoportok, más honból érkező magánuta­zók is. Nem véletlenül. Söröző, különterem, gyönyörű, száz­húsz vendéget is fogadó terasz fogadja a betérőt. A magyar, német, angol nyelvű étlapon vá­logatott finomságok szerepel­nek. Kedvelt specialitásokkal is tudnak szol­gálni, hiszen a Szalajkában te­nyésztik a piszt­rángot, s a Bükk vadban gazdag. Igen ízletes a pisztráng roston süU’e, hasáb- burgonyával, tartármártással, Dübörög a föld a lovak patái alatt Áfák lombkoronáján átvilágító fényben diszkréten húzódnak az ösvények

Next

/
Thumbnails
Contents