Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-23 / 69. szám

1995. március 23., csütörtök 5. oldal Bátonyterenye És Környéke A HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE Fogadónap csütörtökönként Lapunk bátonyterenyei szer­kesztőségének vezetője, Tuza Katalin újságíró, az oldal szerkesztője minden csütör­tökön 10-től 12 óráig fogadja az olvasókat Bátonyterenyén, a Bányavárosban, az Iskola út 2-6. szám alatti helyiségben. Olvasóink ma is felkereshetik kihelyezett szerkesztőségün­ket észrevételeikkel, kérdése­ikkel, javaslataikkal. A szer­kesztőséget a 353-386-os te­lefonszámon lehet felhívni. Szentkúton út készül a jubileumra Szemet szúró ellentétek Szorospatakon Romos épületek, szeméthalmok előtt visz az út Május 7-én ünnepük a szent­kúti bazilika felszentelésének huszonötödik évfordulóját. Ez az esemény és a templom kö­zelmúltban történt felújítása apropót ad az újraszentelésre is. Az említett tavaszi hónapban kezdődik a kegyhelyen a bú­A megyei munkaügyi központ bátonyterenyei kirendeltsége tavaly februárban regiszt­rálta a legtöbb munkanélkü­lit: 2962 főt. Októberig aztán a csökkenés volt a jellemző; a munkanélküliek száma 2600 -ra esett, majd ismét emel­kedni kezdett, és csak ez év februárjában állt meg ismét a növekedés. A február 20-i záráskor 2679 munkanélkülit regisztráltak. Számukra 131 álláshelyet tud­tak felajánlani. A város egyébként nem bő­velkedik betöltetlen munka­hellyel, jelenleg mindössze a Hammer-Hungária Bt. keres dolgozókat. Tizenöt szabó- és varrónőnek, illetve tíznek ugyanebben a szakmában beta­nított munkásként kínál állást havi 15-22 ezer forintért. Az Évszakonként, de különösen nyáron a kulcsosház pezsdíti fel Mátracserpuszta életét. A régi iskolaépületet azóta nevezik így, amióta szálláshelyet ad a turistáknak. A pusztaiak meg­kedvelték a visszajáró vendége­ket, akik közül nem egy házat is szándékozott már itt venni. Mert a nagyvárosiaknak tet­szik ez a erdős, dombos telepü­lés, ahol rajtuk s az itt élő keve­seken kívül szinte csak a madár jár. A cseriek - egy kivételével - nyugdíjasok. Hetente kétszer csúszezon is. A mátraverebélyi önkormányzat - Szentkútnak közigazgatásilag gazdája - azt tervezi, hogy májusig megépít­teti a pavilonokhoz vezető utat. A Mátra-bükki Intéző Bizott­ságtól tavaly egymillió forintot nyert e célra a község. ÁB-Aegon biztosító Ózdi úti kirendeltsége pedig biztosítási foglalkozások betöltésére keres embereket, 25-40 ezerért. A munkanélküliség enyhí­tése érdekében a bátonytere­nyei kirendeltség - mint azt Gábor György kirendeltség-ve­zetőtől megtudtuk - próbálko­zott megyén kívüli munkahe­lyek felderítésével is, elsősor­ban bányászatból kikerült dol­gozók elhelyezését tartva szem előtt, mivel a munkanélküliek zömét teszik ki. A dorogi szén­bányákhoz való csoportos ki- közvetítés azonban eddig siker­telennek bizonyult. Tudniillik, annak ellenére, hogy tucatnyi munkanélküli fogadta el a köz­vetítő ajánlatát, Dorogon mind­össze két személy jelent meg, akik közül egyik sem vette fel a munkát. vásárolnak, ekkor kapják meg a postai küldeményeiket is. És sajnos, fogynak. Az idei tavaszt már csak harmincnyolcán ér­hették meg. Pár éve még ötvenen laktak itt, s a hetven év körüliek emlé­kezete szerint a száznegyvenes lélekszám volt a csúcs. De en­nek már több évtizede. S a jövő? Úgy sejtik, ezt a kulcsosház alapozza meg. Mert nem lehetetlen, hogy a mostani érdeklődök majdan új honfog­lalók lesznek. Vajon mi után kutakodott Bátonyterenye polgármestere a minap Szorospatakon? Csak nem magára íratta már megint valaki az ottani bá­nyát, mint két évvel ezelőtt? Amikor sokak reménykedni kezdtek, a szénbányák fel­számolása ellenére, a tulaj­donváltásból eredően, megél­hetéshez juthatnak megint. Csakhogy a vélt vevő szélhá­mosak bizonyult, aki ellen egyébként azóta is folyik a büntetőeljárás. Szorospatak pedig azóta is egyre csak a szakadék szélén táncol. Pusztulnak a bánya területén lévő épületek, amiket a drótke­rítés cseppet sem véd a rongá­lásoktól. Az enyészet ütött ta­nyát az egész telepen, nemkü­lönben a szolgálati laskásokból önkormányzati tulajdonú bér­lakásokká avanzsált otthonok környékén. Ahová - mint a bá­nyából kinyugdíjazott, ma het­ven körüli férfi mondja - hol ez, hol az költözik. Ölyanok, akik nem becsülik a fejük fölé került fedelet. Eltüzelik a kivert ablakkereteket, a házakból fel­szedett parkettát, s nem kímélik a környezetet. Balázs Ottó polgármesternek is biztosan szúrta a szemét a több helyütt feltűnő szemét, a romokba heverő buszváró. Az ordító ellentét, ami e városrész­nek aligha nevezhető telepen fogadja a látogatót. A lakóhá­zak siralmas állaga, a hozzájuk vezető sártenger esős időben, s a telepvégi, vendéglátásra be­rendezkedett, pazar panziók látványa. Faramuci helyzfet, alakult ki a szénbányák felszámolásával a Szorosi utakkal is, a felvezető úttal együtt az összes magántu­lajdonba került, aminek követ­keztében a kezelő helyi önkor­mányzat meglehetősen hátrá­nyos pozícióban volt, egészen a legutóbbi időkig. Mostanra ugyanis elkészült az utak adás-vételére vonatkozó szer­ződéstervezet a székesfehérvári tulajdonos cég és a bátonytere­nyei önkormányzat között. A névleges összegért felkínált utakat már csak azért is cél­szerű megvásárolnia az önkor­mányzatnak, mert az „úttalan- ság” idáig gátat szabott a terü­letfejlesztés teendőinek. Bátonyterenye és környéke Röviden Sámsonháza - A faluból kivezető út és a 21-es főút találkozásánál lévő budd­hista meditációs centrum te­rületén lévő sztúpában meg­található a Körösi Csorna Sándor magyar világutazót ábrázoló bronz dombormű is. Láma Csöpelnek, a budd­hista meditációs centrum vezetőjének tájékoztatása szerint a Himalája- és Ti- bet-kutatóról készült dom- borművet május 3-án 10 órakor avatja fel Fodor Gá­bor művelődési és közokta­tási miniszter. Az ünnepsé­gen több hazai, Körösi Csorna nevét viselő oktatási intézmény képviselői is részt vesznek. Bátonyterenye -A Fáy András Ipari Szamunkás- képző és Szakközépiskola kérésére az önkórinányzat legutóbbi ülésén újra tárí“ gyalta a kömyezetvédelíWF' technikusképzés indításának ' engedélyezését. A képvi­selő-testület a program rész­letes áttekintése után pozití­van döntött, így az új tanév­től a megyei szakképzési kínálat bővül a környezet­védelmi területtel. JA Lucfalva - A térségi gaz­daképző befejező előadása ma 18 órakor kezdődik, A téma címe: A mezőgazda- sági vállalkozók pénzügyi, adózási és számviteli alap­ismeretei. Az előadást Szi- vák János, az APEH megyei igazgatóhelyettese tartja. Holnapi lapszámunkban Szécsény és környéke Más világ - a vendégvárás pazar házai Nem vonzó a dorogi lehetőség Elfogy a puszta népe? Miért éppen a buszvárót kímélnék?! Úgy tűnik, teret nyer a tetoválás nálunk is Húsz ember közül tizennyolc ódzkodik a tetoválástól, a mai harmincasok, negyvenesek még a látványától is. Nem is csoda, gondoljunk csak a Szeretlek Manci! maradandó nyomaira, meg a hatalmas nyíllal sebzett szív kézfejen, alkaron vagy vál­lon hordott, gusztustalan látványára. A kék-lila-fekete árnyalatú tetoválást egy életen át viselők köre szinte egyet jelentett a bűnözés, a lumpenség, az igénytelenség fogalmával. De persze bizonyos körökben az együvé tartozást vagy épp a „másság” utáni vágyakozást is demonstrálták a tűnyomok. Csakhogy semmi sem állandó, változik a világ, vele együtt mi magunk, emberek. Mostanság a legkülönbö­zőbb korosztályok, de főképp a fiatalok körében hódít a tetová­lás. Divat lett, s úgy néz ki, ez alól a mi gyerekeink sem kivé­telek. Beóvatoskodok a nagybáto- nyi szalonba, a tulaj hellyel kí­nál. Az ülőalkalmatosságról a fogorvosi rendelő jut eszembe, s kiver a veríték. Hát még, amikor - miután kezembe nyomta a kollekciót felvonul­Göndi egy fővárosi mesternél tanult tató albumot - előveszi az ugyancsak fogorvosi műszerre emlékeztető tetováló készlet elektromos darabját.-Nem kell félni! - nyugtat Nándi, a tetoválós fiatalember barátja az ajtófélfa mellől. — Egyálta­lán nem veszélyes. Mintha tűvel bi­rizgálnák kissé a bőrét, csak annyit érez. Talán meg­nyugodhatok, ha egyszer félek a tű­szúrástól is? Aztán eszembe jut anyám régi mon­dása, amit minden copfozáskor a fü­lembe kántált: Nincs szépség sa- nyarúság nélkül! Kiválasztok a mintakollekcióból egy éjfekete, pará­nyi pillangót, be­hunyom a sze­mem.- Kezdheti! - mondom, s máris érzem valami hűvös, nedves éri karom bőrét. Fertőtlenítés után felberreg az elektromos tű, s valóban, mint mikor az ügyetlen varrónő a tűt vászon helyett a bőréhez érinti.-Stop! - szólok a próbate­toválás közben, s elárulom, nem kuncsaft, hanem érdek­lődő lennék. Horváth Attila, a bátonyiak- nak egyszerűen Göndi, alig pár hete űzi a mesterségét, miután egy fővárosi mestertől tanfo­lyamon elsajátította a tudniva­lókat. Egyébként focistának indult Bátonyterenyén, aztán mégis szerkezetlakatosnak ta­nult, később munkahely nélkül maradt. Barátnőjével együtt - akinek szintén volt egy kis fél­retett pénze - úgy vélték, va­lamit kezdeni kell.- Jött az ötlet - mondja Di­ana -, nyissunk tetoválósza­lont. Attila rajzkészségére, no és a divatra alapozva. Az alig egy hónap eredménye hozzá­vetőleg száz bőrbe karcolt mű­alkotás. Attila valóban tehetsé­ges, nagyon szépen rajzol. Nem ám holmi kliséken ke­resztül böködi a bőrt, szabad­kézzel formálja a képeket.- Tényleg veszélytelen?- Igen. Nem is kaptam volna engedélyt a működéshez, ha nem így lenne. A művelet után kicsit érzékeny a bőrfelület, de hamar elmúlik. (A karomra karcolt centis vonalat egy óra múltán már nem éreztem, pár nap alatt eltűnt.)- Milyen testrészre szeret­nek tetováltatni a kliensei?- A nők inkább a lapockát, a hátat, a mell fölötti részt, csí­pőt és a bokát részesítik előny­ben, és kis mintákat kémek; a férfiak jobbára a vállat, már akinek van ott szabad felülete. Az erősebbik nemnél nincs meghatározó minta, de a bőr­kabátos réteg keményebb stí­lusú rajzot kér, mint például a koponya.-Miért nem a kézfejre kar­colt, amikor azt nyújtottam?- Mert a csontos testrészek­nél fájdalmasabb, a lágy ré­szek, a hajlatok pedig érzéke­nyebbek a többinél.-Mennyibe kerül mondjuk egy gyufásdoboznyi méretű és egy fél hátat beborító tetová­lás?- Változó az ár, a fekete-fe­hér olcsóbb, a színes drágább. Előbbi, ha színes, háromezer körül, utóbbi harmincezer kö­rül van.-Árengedmény, részletfize­tés?- Nincs, de például megte­szem, hogy addig rajzolok egy nagyobb felületet, amennyire telik az illetőnek, aztán, ha újra összegyűjti a rá valót, folyta­tom.-Mi van akkor, ha valaki megunja a testén lévő mintát?- Lézeres eljárással köny- nyen ki lehet párologtatni a festéket a bőrből, természete­sen klinikán, orvossal.- Szakmunka vagy művészet az öné?- Technikáját tekintve szakmunka, mégis inkább az utóbbi. Külföldön már hosz- szabb idő óta világversenyeken vesznek részt a tetoválás leg­kiválóbb művelői.

Next

/
Thumbnails
Contents