Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-21 / 67. szám

6. oldal Életmód - Szabadidő 1995. március 21., kedd Zöldség, szívbajok ellen Szívbetegség és érelzáródás fo­kozottabban fenyegeti azokat, akiknek vérében a normálisnál alacsonyabb a folsavszint, fi­gyelmeztetnek amerikai kuta­tóorvosok a New England Jo­urnal of Medicine című bostoni folyóirat februári számában kö­zölt tanulmányban, amelyről a Reuter számolt be. Az M-vitamin néven is is­mert folsav természetes forrásai a sötétzöld levelű főzelékfélék, köztük a spenót és a brokkoli, valamint a sárgarépa, a máj, a tojássárgája, a tök, a bab, a sár­gabarack, az avokádó, a teljes őrlésű búza- és barna rozsliszt. A folsav szerepe abból áll, hogy a B12- és a Bfi-vitaminok- kal együtt szabályozza a szív- betegségekért felelős homo- cisztein termelődését. Az aminosavak közé tartozó homocisztein, ha túl nagy mennyiségben van jelen a szer­vezetben, akkor toxikussá vá­lik, szív- és érrendszeri rendel­lenességeket, szívkoszo­rúér-megbetegedést és vér- edény-elzáródást okozhat. Az idézett tanulmány szerint kísérletileg kimutatták, hogy főként a férfiak esetében nő meg az érelzáródás veszélye, ha növekszik a homocisztein szintje. GIMNÁZIUM A DUNA ÉS AZ IPOLY TALÁLKOZÁSÁNÁL Alapítók a szobi lazaristák voltak A Duna és az Ipoly találkozásánál fekvő Szob utcái napközben igen csendesek, esetenként szinte kihaltak. Az apró, földszintes házak ma már alig emlékeztetnek arra, hogy a történelmi Ma­gyarország idején Hont vármegye fontos települése volt ez a hely. Még a háború után, a hetvenes évekig is járási székhely, közigazgatásig akkor már Pest megyében. Fura földrajzi kör­nyezetben, mert itt az országhatár. Tőle délre, tehát Pesthez közelebb pedig valameddig még Nógrádverőce is a névadó me­gyéhez tartozott. Mígnem az ötvenes évek közigazgatási re­formja után módosították az adminisztratív határokat. Rangot jelentő iskola Szob az Ipolyság magyaror­szági térfelének a kapuja is. A szomszédos Ipolydamásdon már palócosan beszélnek az emberek. Az innét nagyjából harminc kilométerre fekvő Bemcebarátiban valahogy így jelzik az időjárást a falu öregei: „Száll a herká, gyün az eső” (Száll a harkály, jön az eső). A hatvanas években még gimnáziuma is volt Szobnak, amely intézmény nem csak az alig több mint háromezer la­kosú település fiataljainak a nevelésére volt hivatott, hanem a Börzsöny-vidék falvaitól délre és keletre fekvőkének is. Aztán hosszú szünet követke­zett. A korábban olcsó s vi­szonylag még mindig gyors közlekedés a budapesti fővona­lon Vác felé, a Dunakanyar bal parti fővárosába terelte a ta­nulni akaró ifjakat. Csakhogy a középiskola ran­got is jelent. Hiánya a távolabb fekvő falvaknak több gondot okoz, mint a helybelieknek. Remitzky Zoltán szobi polgár- mester iskolateremtő szándékai találkoztak a magyarországi la­zaristák missziós rendjének tö­rekvéseivel. Ők vissza szerették volna kapni a lányotthonként működő Luczenbacher-kas- télyt, amelyet 1931-ben vásá­roltak meg attól a híres család­tól, amelynek egyik tagja volt a nevét magyarosító tudós, Erdy János is. Ő volt III. Béla király felesége sírjának megtalálója 1848-ban, s a híres Érdy-kódex felfedezője. Tavaly, a megnyitó ünnepsé­gen beszélt a sorok írójának ar­ról Tóth István tartományfőnök, hogy rendjük az 1948-50 táján történt felszámolásig papkép­zéssel foglalkozott, de iskolai oktatásban nincs hagyomá­nyuk. Ám az épület visszaszer­zéséhez feladat is kellett. Vál­lalták. Névjegy a kabátokon Az idei látogatáson a minden­tudó és magát mindenesnek mondó Sebestyén Imréhez, az atyához kalauzolják a riportert, aki elmondja, hogy felmenő rendszerben, az idén már a má­sodik osztályt is tanítják. A Szent László Gimnáziumnak 112 diákja van. Mindegyik ol­vasható névjegyet visel a kabát­ján. Ezt kell hordania. Akkor is, ha sétára indul a faluba, de ott nyilvános helyekre nem térhet be. A kollégistáknak reggeli torna van, a nevelési elvek szi­gorúak, de máskülönben ugyanazt és ugyanúgy tanítják, mint az állami iskolákban. Jó­részt helybeli, világi tanárok­kal. A hittan oktatása kötelező, minden felekezetnek külön-kü- lön, s hét végén mindenki a sa­ját vallása szerint választott templomba megy istentiszte­letre. A tanári szobába lépő diákok és pedagógusok „dicsértessék”- kel köszönnek. „Mindörökké ámennel” válaszol rá a tisztele- tes, aki az osztálynaplóból ol­vassa ki, hogy honnét iratkoz­tak be ide a diákok, s a távo­labbi környékről érkezett kol­légisták. így bukkan fel többek között Diósjenő, Karancsbe- rény, Berkenye s több Nógrád megyei község neve. Szeretik a muzsikát- Azt persze, hogy az iskola szellemisége hogyan sugárzik ki, mennyire hat, majd harminc év múlva lehet megtudni - gondolja az egyházi nevelő. Borosné Felföldi Mária ta­nárnő, a helyi művelődési ház igazgatója magyar irodalom szakos úgy tapasztalta:- Ezekkel a gyerekekkel mé­lyebben el lehet beszélgetni, s nem csak az irodalomról. E tárgy tanítási különbsége itt csak annyi, hogy nem hallgat­ják el a költők, írók vallási kö­tődéseit. Szász Gyula tanár úr hasonló gondolatokat fejteget, s ehhez Rózsáné, a tanárok közt csak Imola tanárnő, az angol nyelv oktatója azt fűzi hozzá, hogy szerinte a diákok zenei ízlése jobb a hazai átlagnál. Szeretik a szép muzsikát, sokaknak van hangszere. Ő úgy gondolja, ez a hívő magatartással függ össze. A lazaristák tehát gimnáziu­mot adtak a Börzsöny vidéké­nek, s a tanulmányi eredmé­nyek már az idén is 3,7 körüli átlagot mutatnak. Nemes, jel- lemes, hívő embereket akarnak faragni növendékeikből. K. T. I. Téli nyár örvendezteti az amerikaiakat Szokatlanul meleg télnek ör­vendhetnek az amerikaiak az idén, olyannyira, hogy száz esztendőre visszamenően ez a mostani a második legmele­gebb tél az Amerikai Egyesült Államokban. Nem végleges adatok szerint az 1994-95-ös télen az USA negyvennyolc államában két Celsius-fok volt az átlaghőmér­séklet. Ennél ebben az évszá­zadban csak 1991-92 tele volt melegebb - három Celsius-fo- kos átlaggal. Ezzel szemben az évszázad leghidegebb telének az 1978-79-es bizonyult, mí­nusz 3 Celsius-fokos átlaghő­mérséklettel. Arra a kérdésre, hogy a téli melegrekordok vajon a Föld globális melegedését jelzik-e, Dave Rodenhuis, a szövetségi meteorológiai elemzéskészítő központ munkatársa azt vála­szolta az AP tudósítójának, hogy az Egyesült Államok terü­lete a földfelszínnek csupán 1,7 százaléka, és hogy világmére­tekben vizsgálva a kérdést, megállapítható: egyaránt van­nak szokatlanul meleg és hideg térségek. Mitől boldog egy házasság Pekingben? A házasságban élő pekingiek ötvennyolc százaléka elé­gedetlen a frigyével, de csak huszonöt százalékuk gondol válásra - tűnt ki a kínai főváros Házasság- és Családku­tató Intézetének minap nyilvánosságra hozott felméré­séből. A hozzácsatolt tanulmány ezt azzal indokolja, hogy a kínai társadalom erkölcse hagyományosan nagy súlyt fektet a házas kapcsolatok fenntartására. Valószínűnek tűnik, hogy elsősorban azok hajlanak a végső szakításra, akiknél a családi perpatvar fizikai erőszakig fajult. Ezt sugallja legalábbis két adat csaknem teljes egybeesése: a férjek huszonhárom százaléka veri a feleségét, s mint láttuk, a házasságok huszonöt száza­lékában merült fel a válás eshetősége. A felmérés egy másik adata szerint a férjek általá­ban elégedettebbek házas­ságukkal, mint a feleségek. Ez voltaképpen érthető is, hiszen a fordított eset, ami­kor az asszony veri az urát, az „mindössze” a párok ti­zenöt százalékánál fordul elő. Mi a jó házasság titka Pe­kingben? Ezt is beszédesen kifeje­zik a felmérés számai: a boldog házaspárok aránya negyvenkét százalék, s szinte hajszálra ugyanennyi (negyvenegy százalék) mondta azt a felmérés készí­tőinek, hogy rendszeresen megbeszélik egymással problémáikat, törődnek egymás egészségével és lelki harmóniájával. Ez pediglen láthatólag sokkal fontosabb a férj és feleség számár, mint a csa­ládi jogok és terhek arányos elosztása. A megkérdezett párok nyolcvan százaléka nyilat­kozott úgy: a fontos családi döntéseket közösen hozzák, és egyenlő arányban veszik ki részüket a háztartási te­endőkből, sokkal többen te­hát, mint ahányan jó házas­ságban élnek. A Coca-Cola vendégei voltak a Fóti Gyermekváros lakói Jól érezték magukat a gyermekváros lakói Lassan rend­szeressé válik, hogy a Coca-Cola időről időre vendégül látja a Fóti Gyer­mekváros la­kóit. A közel­múltban a vi­lág legna­gyobb üdítői­tal-gyártója meghívott a budapesti Walt Disney-kiállí- tásra 70 gyer­meket az in­tézményből. Tavaly május­ban a fóti gyermekek egy állatkerti látogatásra kaptak meghí­vót a Coca-Co- lától, mégpe­dig abból az alkalomból, hogy a cég örökbe fogadta Vitust, a bu­dapesti állat­kert új jövevé­nyét, egy fiatal jegesmedvét, és általános szponzorszer­ződést kötött az állatkerttel. Az apróságok már a meghívó megérkezése óta izgatottan vár­ták, hogy találkozhassanak Walt Disney világhírű rajzfigu­ráival: Miki egérrel, Hófehér­kével, Donald kacsával és a többiekkel. A csoportot a város­ligeti Globe Színházban, a kiál­lítás helyszínén a Coca-Cola Amatil Hungary képviselője üdvözölte, s a gyerekek mind­járt számos apró ajándéknak is örülhettek. A kiállítás megte­kintése után a gyermekváros lakói a Coca-Cola ven­dégei voltak egy tízóraira, amelyből termé­szetesen nem hiányoztak a Coca-Cola jól ismert és ked­velt üdítői sem. A nap záróak­kordjaként a gyerekek a Bem moziban meg­nézték az Orosz­lánkirályt, Walt Disney legújabb filmjét. A Coca-Cola Amatil Hungary aktív szponzor­tevékenységet folytat Magyar- országon, amelynek kö­zéppontjában a sport- és ifjúsági események áll­nak. A vállalat megszervezte a Coca-Cola Grand Prix nevű ifjúsági labdarúgótornát a fiatal tehetségek felkarolásának céljá­val. Tavaly az amerikai Peace Corps tanáraival közösen orszá­gos angol nyelvű fogalmazás- és rajzpályázatot is szerveztek. Magyarországon minden tizedik férfi és minden ötödik nő szenved valamilyen lelki betegségben. Egyre több a szorongó, a depressziós beteg, s a lelki bajok egy idő után konkrét, tünetekkel járó betegségekben is testet öltenek. Ezt Amerikában már régóta tudják, ott évente dollármilliókat költenek a lelki eredetű betegségek gyógyítására. Nálunk mindez (pénz híján) még gyerekcipőben jár. (Későbbi egészségmagazinunkban részletesen írunk a depresszióról, a szorongásról, s ezzel összefüggésben az agykutatásról is.) A zöldség egészséges, mi több, gyógyíthat is.

Next

/
Thumbnails
Contents