Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-21 / 67. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. március 21., kedd Minden kedden: a Nógrád Megyei Agrárkamara életéből Rövid híreink A HVG 1994-es decemberi különszáma bő terjedelemben ismerteti az 1995. január 1-én életbe lépő adótörvények vál­tozásait. Mivel a terjesztőktől pillanatok alatt elkapkodták e népszerű, már hagyományos kiadványt, így a figyelemfel­hívás érdekében kivonatosan ismertetjük a legfontosabb változásokat. Helyi adók: a bevallás módjában négyféle változást hagytak jóvá. * Az egyszerűsítés jegyében született törvénymódosítás szerint a jövőben az épít­mény- és telekadót csak adó­kivetéssel lehet megállapí­tani. Az új rendszerre történő átállás érdekében ugyanakkor a törvény elrendeli, hogy az érintettek, az 1994. évről ké­szült adóbevallásukban tün­tessék fel az 1995. január 1-i adóalapjukat is. * Május 31-re módosult a vállalkozások által fizetendő kommunális adó fizetésének határideje. A kereskedelmi szálláshelyet kiadók ezentúl minden hónapot követő 15-ig kötelesek adóbevallást készí­teni az adott hónapban általuk beszedett adókról. így a befi­zetés és a bevallás egybeesik. * A kezdő vállalkozók, akár­csak eddig, már az indulás évében is kötelesek iparűzési és kommunális adóelőleget fizetni várható bevételeik alapján, de az esetleges be nem fizetés 1995-ben nem jár mulasztási bírsággal. Ugyan­akkor a bejelentési kötelezett­ség teljesítését mulasztási bír­ság kiszabásával kényszerít­heti ki a helyi adóhatóság. * Társasági adó: a legna­gyobb egyszerűsítés, hogy a vállalkozóknak nem kellett február 28-ig előzetes társa­sági adóbevallást készíteniük, csak véglegeset, azt viszont május 31-ig. Megszűnt az új vállalkozások adóelőleg-fize­tési kötelezettsége is. Névsoroló: elnökség tagok Baksa Sándor, Baksa Farm Kft., ügyvezető igazgató, Ka- rancslapujtő. Telefon: 158. Bacsa Béla, vállalkozó, fa­lugazdász, Balassagyarmat. Te­lefon: 35/312-051. Nagy Lajos, Mátra Mg. Szövetkezet elnöke, Bátonyte- renye. Tel.: 353-355. Sümegi Ferenc, vállalkozó, Szécsény. Tel.: 370-117. Holman József, Mg-i és Szolgáltató Szöv. elnöke, É.-vadkert. Tel.: 340-237. Szandai József, vállalkozó, falugazdász, Herencsény. Tele­fon: 29. Pongrácz József, Barátság Mg. szövetkezet elnöke, Rét- ság. Tel.: 35/350-299. Tóth Alajos, Kambium Kft, ügyvezető igazgató, Salgótar­ján. Tel.: 311-690. Frisch Oszkár, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Salgótarján. Tel.: 311-780. Sirkó János, vállalkozó, fa­lugazdász, St. Tel.: 310-710. Urbán Pál, József A. Mg. Szövetkezet elnöke, Dejtár. Te­lefon: 346-118. Csató Sándor, Új Május 1. Mg. Szövetkezet elnöke, Palo­tás. Telefon: 5, 19, 22. Fenes Attila, vállalkozó, ta­nácsos, FM hivatal, Salgótar­ján. Telefon: 310-710. Tóth Aladár, vállalkozó, fa­lugazdász, Karancsság. Tel.: 1. Tóth László, Agroprodukt Kft., Pásztó. Tel.: 360-088. Tóth Sándor, falugazdászok szövetségének titkára, falugaz­dász, St. Tel.: 310-710. Mi (ki) van a Kam(a)rában? - Pénzügyi bújócskák Tehetnénk fel a címben hangoztatott kérdést, de a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény - jól-rosszul - hatá­rozza meg a kamarai tagság körét, és a kamarák megalakítá­sát. A kamarák létrejöttének alapvető indoka, hogy az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének az érintet­tek önigazgatás útján történő ellátására. A magyar nemzetgazdaság korszerű piacgazdasággá való átalakulásának egyik előfelté­tele, hogy a gazdaság szereplői (az érintettek, azaz gazdálkodó szervezetek, vállalkozók és adófizető polgárok - szegé­nyedő emberek) által alakított, önkormányzattal rendelkező, az állami igazgatás szervezetei­től elkülönülten működő szer­vezetek jöjjenek létre, amelyek törvényi felhatalmazással vég­zik a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érde­keinek előmozdításával kapcso­latos tevékenységüket. Leegyszerűsítve, az államha­talmi szervezeteket le kell épí­teni és helyükre az önigazgatás lép be - értelem szerint csök­kentve a központi kiadásokat. A gazdasági kamarák tagjai, az ideiglenes szervezőbizottsá­gok közreműködésével, létre­hozták a területi (megyei, fővá­rosi) és az országos kamarákat (Kereskedelmi és Iparkamara, Kézműves Kamara, Agrárka­mara.) E szorgos és kötelességtudó magatartásért a törvényalkotó ígéretet tett az állam nevében, hogy a kötelezően ellátandó kamarai feladatok és hatáskö­rök meghatározásával egyidejű­leg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket (1994. évi XVI. tv. 31. §. (3) bek.) A hivatkozott törvény 77. §-ában külön ígéretet tesz a törvényalkotó, hogy 1995. de­cember 31 -ig központi költség- vetésből biztosítják a működé­sükhöz szükséges költségeket. Jó magyar szokás szerint ígért egy harmadikat is, misze­rint a kamarák működéséhez szükséges ingatlanok tulajdon­jogát, ingyenesen, legkésőbb 1995. január 1-i hatállyal a ka­marákra átruházza. Az érintettek - a szegényedő emberek elhitték ezt az ígéretet is és - azonnal bementek a ka­marába, gondolván, ott szá­mukra is akad valami jó hely. Tették azért is, mert a törvény az törvény és őket is szolgálja. 1995. január 1-i hatállyal a ka­maráknak meg kellett volna kapni az ingatlanokat, de az ál­lam meggondolta magát és a törvényalkotó meghozta az 1994. évi XLV. törvény 72. és 73. §-ait, melyekben kimondja, hogy amit eddig ígért, azt mó­dosítja. Azaz, ad a költségvetésből pénzt, de csak kölcsönbe, és ad ingatlant is, de csak bérbe, ked­vező bérleti díj ellenében. E módosító rendelkezéseket az 1994. évi XLV. tv. 88. §. (1) bekezdése 1995. január 1-jével lépteti hatályba, vagyis azzal a határidővel, amikor az eredeti törvényi rendelkezést végre kellett volna hajtani. Úgy ítélem meg, hogy e tör­vényi módosítási szándék jog­technikailag alkalmatlan fel­adatára, társadalmi megítélés szempontjából pedig az etikus- ság is megkérdőjelezhető. Mindezek után újabb kérdés vetődik fel: csak az agrárgazda­ság szereplőinek kell hogy fon­tos legyen a kamara? Dr. Musztács László titkár Dr. Halaj Ignác, az Agrárkamara ügyvezető alelnöke Mérnök-agrár szakközgazda, a kamara ügyvezető alelnöke. Hosszabb ideig dolgozott vezetőként az üzemi gyakorlatban szülőfalujában, a jelenlegi nehéz körülmények között eredmé­nyesen gazdálkodó érsekvadkerti mezőgazdasági szövetkezet­ben, a helyi sertéstenyésztő vállalatnál, továbbá a TESZÖV-nél és a megye élelmiszer-gazdaságának állami irányításában. Utóbbi években mint vállalkozó is szert tett tapasztalatokra. Sokoldalú gyakorlat miatt választották alelnökké. Közel három évtizedes szakmai múltam tette lehetővé, hogy alaposan megismerjem a megyét, a mezőgazdaság adott­ságait, a nógrádi embereket, a szakembereket - mondja. - Alapvégzettségem agrármér­nök, szakmérnök. Nyolc éve szereztem diplomát a közgaz­daság-tudományi egyetemen, az agrár-szakközgazdász sza­kon. Tíz éve doktoráltam, té­mám: „A mezőgazdasági ter­melési tényezők hatása a jöve­delmezőségre” volt.-Mit vár a Nógrád Megyei Agrárkamarától?- Segítse az ágazat helyzeté­nek javítását, az egyén, a gaz­dálkodó és a nemzetgazdaság érdekében. Nem tudom elfo­gadni, hogy a megye mezőgaz­dasága nem tud lényegesen többet teljesíteni és több jöve­delmet nyújtani. Biztos vagyok abban, hogy egyes speciális és hagyományos termékek előállí­tásában versenyképes tud lenni a a hazai és az európai piacokon is. Ismerve a szakemberek tu­dását, vállalkozó kedvét, sze­retnék segíteni abban, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben fogjanak össze a Dr. Halaj Ignác gazdaság szereplői: társuljanak, szövetkezzenek a termelés, a beszerzés, az értékesítés egyes fázisaira. Közösen lépjünk fel érdekeink érvényesítésében. Azon szeretnék dolgozni, hogy az új tulajdon és vállalkozási formáknak megfelelően mie­lőbb újuljon meg az ágazat.- Vezetőségi tagként milyen munkát végez?- Kiemelt feladatom a testü­letek, bizottságok, szakosztá­lyok munkájának operatív ösz- szehangolása. Ezen túl az ag­rárkamarában az úgynevezett szakmai feladatok irányítását végzem. Az agrárágazat terme­lésének anyagi, biológiai, szel­lemi, kereskedelmi, közgazda- sági feltételeinek kérdéseivel foglalkozom. Felelős vagyok a kamara belső gazdálkodásáért, a termelési, gazdasági, pénz­ügyi, sajtó- és szakértői tevé­kenység szervezéséért.- Szólna a családjáról?- Feleségem szintén agrár­mérnök. Négy gyermekünk van, a két leány középiskolás, az egyik fiam jogász, a másik éppen a munkaügyi központ át­képzési tanfolyamát végzi. Van egy hároméves unokánk is. A megszorító program menetrendje A javasolt intézkedések indoklása, jogalkotási teendői és hatásuk az államháztartásra A Népszava szombati számában érdekes olvas­mányra figyelhettünk fel. A szerkesztőség hang­súlyozta, hogy a megszorító program menet­rendjéről közzétett anyag a kormány részére készített tervezet, melyet a kabinet elfogadott. Több kérdéskörben még parlamenti jóváha­gyásra, törvénymódosításra van szükség. A gyes-gyed ügyében annyi változás történt a kormányülésen, hogy míg a javaslat szerint a gyermek kétéves koráig járna a támogatás, a kabinet végül ezt a hároméves korig tolta ki. Ezen túlmenően a kormányhatározat további intézkedéseket is tartalmaz. Például a mező- gazdasági export ösztönzésére ötmilliárd fo­rint plusztámogatást adnak. Az állami irányí­tás alatt álló cégeknél tíz százalékos átlagkere­set-növekedést javasolnak, a nem nyereséges vállalatoknál pedig nem nőhet a bértömeg. A felső vezetőknél indokoltnak látják a jutalom­kifizetés megszüntetését, viszont prémiumfel­tétellé teszik a bérajánlások betartását. A köztisztviselőknél a juttatások visszafo­gása érdekében átlagkereset helyett távolléti díjban számolnák el a végkielégítést, a felmen­tési illetményt, a jubileumi jutalmat, a 13. havi illetményt és a pótlékokat. A határozat szerint meg kell vizsgálni az ál­lami üdülők eladásának lehetőségét. A lakásé­pítési támogatás odaítélésénél csökkentik a méltányolható lakásnagyságot, adott jövede­lemhatár felett nem jár a kedvezmény, és arra sem lesz lehetőség, hogy különbözeiét kapjon az, aki egyszer már kedvezmény címén kisebb összeget felvett. A lakáskölcsön kamatait úgy emelnék, hogy a költségvetés legfeljebb egy- harmad arányban viselje a kamatterheket, 1996-ban pedig tovább csökkentenék az állam hozzájárulását. A fekvőbeteg-ellátásban a kapacitások csökkentésével ötmilliárd forintot kell megta­karítani. Ezután tb-járulékot kellene fizetni a munkáltatók után kifizetett táppénz, a szerzői díj, az előadóművészek díjazása, az étkezési támogatás után is. A személyi jövedelemadó­nál szőkítenék az átalányadózás választási le­hetőségét, és megszüntetnék a szövetkezeti be­fektetési kedvezményt. Emelnék a vagyonát­ruházási illetékek mértékét. Javaslatot kell kidolgozni a személyi szám további alkalmazásának lehetőségére. Csök­kentik a gazdasági kamarák tagdíjelőlegét, 0,8 milliárd forinttal. A dokumentum szerint a fenti döntések mi­att felül kell vizsgálni a kormány idei első fél éves munkatervét, illetve a jogalkotási tervet ki kell egészíteni a szükséges módosításokkal. Táblázatunk a Népszava közleménye alap­ján készült. Sor Az intézkedés szára indoklása Formája A döntés meghozatalának érvényesülésének vártlaté időpontja Hatása az állam­háztartásra (md. Ft.-ban) 1995.1996. 1. HTO-utalvány rendszerének és a fo­gyasztási adó visszatérítésének meg­szüntetése. A HTO-val és a gázolajjal történt visszaélések (olajszőkítés, adó­zásmegkerülés) felszámolása elkerülhe­tetlen 2. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991.évi XXXIV. törvény módosításával, adóalap-bővítés eredményeként növe­kedhet a játékadó-bevétel 3. Növelni szükséges a személygépkocsi magáncélú használatához kapcsolódó, a kifizetőt terhelő adót. A költségvetési be­vételek növelése érdekében indokolt visz- szatémi a személyi jövedelemadó-törvény 1995.évi módosításánál a személygépko­csi magáncélú használatához kapcsolódó, javasolt adótételhez, amelytől az érdeke­gyeztetés alapján történt az eltérés. 4. A személygépkocsik fogyasztási adójának 10 százalékpontos emelése. A katalizáto­ros személygépkocsikra 1600 cm3 henge­rűrtartalomig 10 százalékos fogyasztási adót kell előírni, illetve az egyéb sze­mélygépkocsiknál a fogyasztási adó mér­tékét 10 százalékponttal kell növelni. 1993.évi LVTII.tv. és az 1995.má- 1991.évi jus 1. LXXVIII.tv.módosítása törvénymódosítás 1995.jú- 1995.2. nius félév A személyi jövedelema- 1995.áp- 1995.má- dóról szóló 1991.évi rilis jus 1. XC.törvény módosítása Fogyasztási adóról és a 1995.áp- 1995.má- fogyasztói árkiegészí- rilis jus 1. tésről szóló 1991.évi LXXVIII. törvény mó­dosítása. 5.0 12.0 0.3 0.6 1.5 1.5 4.0 8.0 Sor szám Az intézkedés indoklása A döntés Formája meghozatalának h^artásra i-ormaja ervenyesulesenek (md Ft.-ban) várható időpontja 1995.1996. 5. Az adó-, pénzügyi szervek és a rendőrség szemé­lyi és technikai feltételeinek javítása eredmé­nyeként befolyó többletbevétel 6. A Hírközlési Alap megszüntetése. A távközlési koncessziós díjak, így a központi költségvetést il­letik, a regionális fejlesztések finanszírozása üz­leti alapon történik. 7. Járóbeteg-szakellátásban vizsgálati díj beveze­tése (mentesség: 62 éven felüliek, 18 éven alu­liak, nappali tagozaton tovább tanulók, munka- nélküliek) 8. Tb-járulékalap szélesítése. - munkáltatókat, megbízókat érintő intézkedések 9. A központi költségvetési intézményeknél a sze­mélyi juttatások támogatási előirányzatának 3 százalékos csökkentése. A személyi kiadásokból támogatással fedezett összeg (tv-járulékkal) 191,2 Mrd Ft. A rendőrség, APEH és VP0P men­tesítése a 3 százalékos csökkentés alól 1,3 Mrd Ft-ot tesz ki. A 4,4 Mrd Ft-os kötelezettség éves szinten teljesítendő. Ez nem jár feltétlenül lét­számcsökkentéssel, mert nem rendszeres szemé­lyijuttatásokból, üres állások béréből is teljesít­hető a kötelezettség.­­16.0 Kormányhatározat, törvénymódosítás 1995-jú- 1995.jú- nius nius 16.0­­­7.0 14.0 Tb-törvény módosítása 1995.áp- 1995.má- rilis jus 1. 12.0 26.0 Kormányhatározat, vé­gül törvénymódosítás 1995. 1995.év március 4.4 4.4 A tervezett megszorító intézkedések közlését csütörtöki lapszámunkban folytatjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents