Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-20 / 66. szám

1995. március 20., hétfő 5. oldal Balassagyarmat És Környéke Kapát fogott a nyugdíjas vasutas Egészen pontosan negyven­egy év 174 napot dolgozott a Magyar Államvasutak köte­lékében Herczeg Emánuel. Végigjárta a szamárlétrát, egyre magasabb beosztásba került. Balesetvizsgálóként ment nyugdíjba a Becskén élő, madárcsontú ember. Otthonában kerestük fel a nyugdíjas vasutast, éppen fát vágott.- Szolgálata Gyarmatra, Budapestre és a jó ég tudja még, hová szólította. Mégis, miért maradt hűséges Becskéhez?- Való igaz, sokfelé meg­fordultam éle­tem során. Ba­lassagyarmaton még házat is építettem. Már elterveztük, odaköltözünk. Közben meg­halt az anyó­som, maradtunk itt, az após­sal. Vártunk. Közben aztán férjez ment a lányom. Azt mondtam: gyerekek, én vő voltam eleget, vöt meg nem tartok! Ott van üresen a ház, menjetek! Egy szó, mint száz, itt maradtam.-Elfogadom, amit mond, de más is lehet emögött!- Szeretem ezt a vidéket.- Mit csinál egy nyugdíjas vasutas, ahol lassan már a vonat se jár?- Apósomnak volt földje. Kétévi huzavona után meg­kaptuk a kárpótlási jegyeket, így jutottunk két hektár föld­höz. Mondtam a feleségem­nek: te is nyugdíjba mégy, én is nyugdíjas vagyok, lesz időnk a munkára. Azóta mű­veljük a földünket.-Elütik az időt? Mi má­sért, hiszen a vasút jó nyugdí­jat ad?!-Meg sem merem mon­dani, mennyi nyugdíjat ka­pok. Rosszkor születtem, rosszkor mentem nyugdíjba. Nem unalomból kapáljuk a földet, jól jön az a kis pénz, amit kiho­zunk a termő­földből.- Ketten vannak a nyugdíjra?- Hárman, a lányom most fog érettségizni. Humorosan mondta a mi­nap: apu, azért vagytok, hogy tartsa­tok!- Mit ter­mesztenek?-Tavaly a föld egyik felén árpát vetet­tünk, a többiben megtermett a krumpli és a kukorica.- Géppel dolgozzák meg a földet?- Kézi erővel működik ez a gép - kapának hívják. Reggel hatkor kimegyünk és nekiál- lunk. Persze az árpát kombájn vágja, ezért fizetünk.- Megéri?- Szerintem, igen. Nem kell megvennünk a het- ven-nyolcvan forintos krump­lit. Malacot is tudunk tartani, annak is megterem az élelem. Két hete jártam Gyarmaton: három körömért 290 forintot fizettem. Ha így nézzük, megéri. (ádám) Herczeg Emánuel Kis iroda - nagy tervek LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS AZ ŐRHALOMI SZÖVETKEZETBEN Megkapják pénzüket a hitelezők Az állattartás meghatározó lesz a későbbiekben is Őrhalomban Tavaly májusban nyitotta meg kapuit az IBUSZ Kata­lógus Áruháza. A gyarmati utazási iroda nyáron szerény forgalmat bonyolított le, de őszi-tavaszi katalógus aján­lata a várakozáson felüli ár­bevételhez juttatta az irodát. Az idén tovább bővítik kíná­latukat a gyarmatiak. Olyan új­szerű vállalkozásokba is bele­vágnak, mint például erdei is­kolai utak megszervezése, vagy éppen a történelmi emlékhe­lyek meglátogatásának egyen- getése hazánkban és külhon­ban. Népszerűek az iroda által szervezett utak, az elmúlt fél évben több száz család fordult bizalommal a megbízható cég­hez. A valutavételben és -el­adásban igyekeznek lépést tar­tani a változásokkal. Beváltási áraik igen kedvezőek. Ehhez az utazási irodához tartozik a parassapusztai kiren­deltség is, ahol 24 órán keresz­tül válthatnak valutát az utazni szándékozók. Legkapósabb pénznem a szlovák korona. A határátkelőhelyen vízum ügyin­tézéssel is foglalkoznak, mi több, még telefonkártyát is árulnak. A kis iroda nagy ter­vekkel vág neki a tavasznak. Remélik, hogy annak ellenére sem lankad az utazási kedv, hogy egyre szűkösebben élünk. Azt mondják, akinek halálhí­rét keltik, hosszú életű lesz. Sokan temették már az őrha­lomi Palóctáj szövetkezetét, ám az üzem még mindig mű­ködik. Persze, gondokból nincs hiány. Keményen dol­goznak a vezetők és a tagok azért, hogy elvonuljanak a viharfelhők. Rados János, az igazgatóság elnöke bízik ab­ban, hogy sikerül kilábalni a kátyúból. Sok érték elveszik- Miért került nehéz hely­zetbe a szövetkezet?-Az előző évek gazdasági, politikai döntései, s nem utol­sósorban a kedvezőtlen időjá­rási okok hatására kemény pró­batétel előtt áll szövetkezetünk.- Változott-e a helyzet?- Lényegében nem sokat, bár a jelenlegi kormány legalább nem bántja a szövetkezeteket. Úgy tűnik, nem csak a jelen­legi, de még a régi kormány ve­zetői is módosították álláspont­jukat. Raskó György például már nem csak farmergazdálko­dásról, hanem a falvakban mű­ködő szövetkezetek pozitív elemeiről is szól. Szektorsem­legességet és azonos feltétele­ket próbálnak teremteni egyéni gazdálkodónak, szövetkezetnek egyaránt. Ehhez viszont idő kell, de félő, hogy amíg a me­zőgazdaság európai szintű meg­ítéléséhez eljutunk, addig jelen­tős értékeket vesztünk.-Elszegényedett a szövetke­zet?- Sajnos, igen. A szövetkezet vagyonához mérten olyan 40- 50 százalékos az eladósodás.- Milyen intézkedésekkel próbáltak kilábalni a kátyúból?- Tartozásainkat hitelezőink felé rendezni kívánjuk. Ennek érdekében az év közepéig tar­tozásunk felét visszafizetjük. A fennmaradó követeléseket hite­lezőinkkel történt egyeztetés után három év alatt rendezzük. Több állatot tartanak- Miből telik minderre?- A csökkent területhez iga­zítjuk gépesítésünket, a felesle­ges kapacitásunkat értékesítjük. Azokat az ingatlanokat, épüle­teket, melyek rövid távon nem hasznosíthatók, eladjuk. Ez jól­lehet vagyonvesztéssel jár, de a felszámolás elkerülésének egyetlen módja. Termelési szerkezetünket folyamatosan átalakítottuk, csak az alacsony élő munkaerőt igénylő ágaza­tok maradnak meg. A több lá­bon állás érdekében fejlesztjük sertés-törzsállományunkat, szarvasmarha-létszámunkat. A kihasználatlan istállókat átala­kítjuk libateleppé. Talán talpon maradnak- Milyen terveket készítet­tek?- Kidolgoztuk a konszolidá­ciós-reorganizációs tervünket, amelyet közgyűlésünk elfoga­dott, s a hitelezőink is jóvá hagyták. Sajnos, költségeink drasztikus csökkentése között szerepelt a létszámleépítés is. Ennek nyomán 46 dolgozótól váltunk meg decemberben.- Talpon maradnak?-Amennyiben az agrárága­zatot érintő kérdések helyre ke­rülnek, annak megítélése meg­változik és dolgozóink munká­hoz való hozzáállása az előző évekhez hasonló lesz, akkor biztosan talpon maradunk. Röviden Balassagyarmat - Nem kevés bosszúságot okozott az önkormányzatnak a ren­geteg kiöntött szemét a vá­ros környékén. Felelőtlen emberek nejlonzsákokba rakták a hulladékot és ki­szórták az erdő szélére vagy a rétre. Sokan úgy véleked­tek, azért alakultak így a dolgok, mert hiába vitték a polgárok a szeméttelepre a szemetet, ott fizetni kellett az elhelyezésért. Felismerte ezt az önkormányzat, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat, és feloldották a korlátozást. Eztán ingyen vihetjük a hul­ladékot a telepre. Hogy ja­vul-e ettől a helyzet, az to­vábbra is kérdéses? Szanda - Nincs crossbar­telefon a községben. Hama­rosan megszűnik az áldatlan állapot - javában folyik a kábelfektetés. A telefon- központot már átadták, és remélhetőleg néhány hóna­pon belül közvetlenül lehet tárcsázni a kis községet. Magyarnándor - Ahhoz, hogy több előfizető élvez­hesse a közvetlen telefonhí­vás áldásait, új telefonköz­pontra is szükség van a köz­ségben. A harmincötmilliós beruházás elkészült. Hat­száz készüléket köthetnek rá a központra. Terény - Folyik a vezeté­kes gáz munkálatainak elő­készítése. Az önkormányzat felmérte az igényeket. Hat­van család már megkötötte a szerződést. Lakásonként öt­venezer forintot kell fizetni a bekötésekért. Az intézmé­nyek bekapcsolására is lehe­tőség nyílik, csak még az ár nincs tisztázva. Az oldalt szerkesztette Ádám Tamás Holnapi lapszámunkban Rétság és környéke A. T. Szalonzenekar Gyarmaton Nagy sikerrel mutatkozott be a nemrégiben ala­kult szalonzene- kar. Az együttes tagjai gyarmati művészekből verbuválódtak, s nem idegenked­nek a könnye­debb zenétől sem. Évente sze­retnének több rendezvényen is fellépni. Fotó: Pénzes Géza Türelmetes száz nap Gyarmaton M egboldogult Antall József miniszterelnök úr is száz nap türelmi időt kért. Most Bokros miniszter úr hozako­dott elő a kerek számmal. Nem nagyon értem, miért e görcsös ragaszkodás, de nekem tetszik. Ezért is fogadtam meg, száz napot én is adok a gyarmati önkormányzatnak. Elegáns gesztus, nem igaz? Most vi­szont feloldozom magam. Más kérdés, hogy az önkor­mányzat nem adott egyetlen nap türelmi időt sem a sajtó­nak. Okítottak bennünket né­hány testületi ülésen. Bizo­nyára hibáztunk párszor, el­lentétben az okitokkal. Még az is megesett, hogy nem elég ár­nyaltan fogalmaztunk. Az előző testület szétfolyó üléseit képtelenség volt nyo­mon követni. Boldog-boldog­talan hozzászólt egy-egy té­mához, ha kellett, ha nem. Órákig tartó vita a csősz nad­rágjáról - reménytelen. Szá­mát sem tudom, hányszor alud­tak el a képviselők az üléseken. Olyan is előfordult, hogy az a képviselő sem szavazta meg a javaslatot, amelyet saját maga terjesztett a képviselő-testület elé. Ehhez képest üdítő a mos­tani testület. Általában pergőn zajlanak az ülések, Juhász Pé­ter polgármester profiként tartja kordában a társaságot. (Mások szerint elfojtja a gyu­tacsot.) Általában. Mert a vak­vágány-effektus néha előjön. Legelőször éppen akkor, ami­kor saját tiszteletdíjukat sza­vazták meg a városatyák. Az előterjesztésben igen szerény összeg szerepelt. Mondtam is Besenyő Pista bácsinak, ezek a képviselők tisztában vannak a város helyzetével. Valóban így van. Csak hát akkor mire fel a másfél órás vita hatszáz forint emelésen. Miért kell vitázgatni ennyi ideig jó kiló hús árán, amikor majd mindegyiküknek van egyéb jövedelmük is?! Másik ülésen a beépítettségi fokon zsörtölődtek órákig a képviselők. Akkor, amikor mindhárom bizottság megtár­gyalta a témát! Mégis javult a helyzet ilyen téren. Ennek az lehet a legfőbb oka, hogy átalakították á mű­ködési szabályzatot: sókkal nagyobb súlyt fektetnek a bi­zottsági előkészítésekre. Per­sze a bizottsági tagok párt sze­rinti besorolása is megérne egy misét. (Erre mondja Ju­hász Péter, demokráciában a győztesek osztanak.) Megint csak nem oly annyira a szak­mai hozzáértés került előtérbe. Ez nem zárja ki azt, hogy sok kiváló szakember dolgozik a bizottságokban. T 'anuljuk a demokráciát. Másként, hogy is fordul­hatna elő, hogy Ember Csaba képviselőbe belé fojtja a szót a polgármester. Nem egyszer, nem kétszer. Na igen, a műkö­dési szabályzat. Elismerem, nehéz egyensúlyt tartani. Ta­nuljuk a demokráciát. Ádám Tamás Állásajánlatok a térségben Mátyás Gmk., Balassagyarmat: 30 fő varrónő, 13-15 ezer Ft; Gevege varroda. Becske: 15 fő varrónő, 9-15 ezer Ft; Munka- és Védőruházat, Bér­céi: 14 fő varrónő 9-12 ezer Ft; Faker Bt., Szügy: 1 fő faipari gépmunkás, 14-24 ezer Ft; Nyéki Ákos, Bgy.: 1 fő autósze­relő, 14—20 ezer Ft; Sztár Hotel, Bgy.: 2 fő szakács, bér megegyezés szerint; Szabó és Társa Kft., Bgy.: 6 fő ruhatervező, 18-25 ezer Ft; Finomkötött Rt., Bgy.: 12 fő varrónő, kötő-szövő, bér meg­egyezés szerint; St. Konfekció Rt., Bgy.: 20 fő varrónő, 12-16 ezer Ft; Bohus és Társai Kft., Bgy.: 6 fő szabó, 18-25 ezer Ft; Faggyas és Társa Kft., Bgy.: 8 fő gyermekruhaszabó, 18-25 ezer Ft; Compack csomagoló, Bgy.: 1 fő mech. műszerész, 18-20 ezer Ft; Tereprendező Gm., Bgy.: 1 fő építőmérnök, 23 ezer Ft; Vadász csárda, Pa- rassapuszta: 1 fő lovász; Szignó Kft., Bgy.: víz-gáz-központifű- tés-szerelő (tükörből tudjon he­geszteni), 150 Ft/óra; Szatmári és Fiai Kft., Bgy.: (Jelentkezni a Baltik úti Vöröskereszt-helyiség­ben) 5 fő asztalos gépm., 1 fő gépmester, 1 fő üzemvezető, 8 fő gépbeállító szm., 5 fő betanított m. (leszedő), 12 500-20 000 Ft; Stefán Kft., Herencsény: 1 fő mezőgazdász, 15-20 ezer, 10 fő állatgondozó 11-18 ezer, 6 fő traktoros 15-22 ezer, 3 fő kőmű­ves 15-22 ezer, 2 fő asztalos 15- 22 ezer, 2 fő mg. szerelő 15-22 ezer, 1 fő villanyszerelő 15-22 ezer, 2 fő szobafestő 15-22 ezer, 1 fő vízvezeték-szerelő 15-22, 5 fő faipari szakm. 15-22 ezer fj.

Next

/
Thumbnails
Contents