Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-18-19 / 65. szám

10. oldal Rejtvény - Játék 1995. március 18., szombat Mióta háziállat a kutya és a macska? Norbert Benecke, német tudós megfejtette a titkot: mióta társa az embernek a két kedvelt négylábú. A kutya ősének, a farkas­nak a domesztikálása még a Kr. e. 25. évezredre, a jégkor­szakra nyúlik vissza. A tehetetlen kölyköket meg­sajnálták, és szoptatták az asz- szonyok, majd a vadászok gondjaira bízták őket. Megkez­dődött a tudatos tenyésztés, a kedvező tulajdonságok átörökí­tése. A 13-9. évezredekben már háziállatként tartották a ku­tyát. Kr. e. 8000 táján már ott­honos volt Európában, Elő-Ázsiában, Eszak-Ameriká- ban. A macska megjelenése a Kr. e. 8. évezredre tehető, ak­kor alakultak ki az első állandó települések, ekkor kezdték tá­rolni a gabonát. Az idomítást már az egyiptomi Óbirodalom (Kr. e. 2655-2155) is ismerte. A macska már ekkor a fáraók kedvenc állata volt, de a házi­cica megjelenése az Újbiroda­lomhoz (Kr. e. 1551-től) kötő­dik. Kr. e. 945 körül érte el csúcspontját a macskának, mint Basztet istennő szent állatának a kultusza. Erről tanúskodik a kor szám­talan macskamúmiája is. A há­zicica a Kr. e. 1. században tűnt fel Európában, valószínűleg Egyiptomból jutott el Görögor­szágba. Cirkuszi csodacicák - Dominique Leforte cirkusztu­lajdonos mutatványainak fő attrakciói a mindenkori állat­számok. A tulajdonos hölgy nagyon szereti a cicákat. Egy napon észrevette, hogy kedvence hajladozik a zene üte­mére. Ekkor gondolt egy nagyot, és elhatározta, hogy ké­szít a cirkuszába egy macskaszámot is. Ma már a Leforte cirkusznak ez a fő látványossága, ezen belül pedig a hófe­hér Guillotine nevű táncoló cica. Már rózsaszín galamb is van Japánban a rózsaszín, a vörös és a fehér boldogságot és dicső­séget jelent. Ha már van fehér galamb, akkor miért ne lehetne rózsaszín is? Ez a kérdés fog­lalkoztatta Akijama Szeidzsi 51 éves minokamoi tenyésztőt, aki addig nem nyugodott, amíg rá nem jött a megoldásra. A rózsa­szín galamb titka a táplálékban rejlik, s mivel Szeidzsi nem akarja elárulni a titkot, nem is adhatja el a madarait, hiszen azok a megfelelő táplálék hiá­nyában ismét kifehérednének. A tenyésztőt azért nem kell félteni: ünnepi alkalmakra bérbe adja a rózsaszín csodákat - darabonként úgy 4500 forint­nak megfelelő összegért. MirvÉHT V HíiaaziH is kifestő Sokféle rajzos játékkal, ötletesfejtörőkkel, különleges rejtvényekkel és kiszínezhető képekkel várja a kisiskolásokat a Tapsi. Megjelenik kéthavonta. Játsszon velünk, érdemes! Rejtvényjátékunk a héten be­fejeződött. Olvasóinknak a múlt szombati és a keddi skandináv típusú keresztrejt­vények megfejtését kell be- küldeniük. Aki eljuttatja hoz­zánk - a március 21-i határ­időig - a bekarikázott betűk­ből összerakott Shakespe- are-dráma címét is, az egy kis háztartási robotgépet nyerhet. A küldeményre írják rá: Rejt­vényjáték - Olvasószolgálat. A március 4-i és 7-i kereszt­rejtvények helyes megfejtésé­ért rejtvényalbumot nyert: ó'zv. Benkö Tiborné, 3100 Salgótar­ján, Tanács út 2., Kovács Csaba, 2699 Szügy, Mikszáth u. 67., Vásári János, 3163 Ka- rancsság, Felszabadulás út 71. AMBRUS ZOLTÁN NÉPSZERŰ REGÉNYE Millenniumi Midas király A századforduló egyik érdekes figurája volt Ambrus Zoltán író, újságíró, kritikus. Műveiben a századelő nagyvárosi atmoszfé­ráját, a polgárság és a művész­világ életét ábrázolta tárgyila­gos lélektani elemzésekben, olykor szatirikusán. Kortársai közül sokan szerették írásait, hiszen a lapokról - ha olykor nem is magukra -, de baráta­ikra, környezetükre ismerhet­tek. A Midas király egy majdnem száz évvel ezelőtt íródott könyv. Okkal vetődhet fel a kérdés: vajon számíthat-e a mai olvasó érdeklődésére? És ha igen, vajon mi kötheti le ebben az egyszer ráérősen höm­pölygő, máskor pattogóan friss, gúnyosan önmardosó esemény- sorozatban. A történet hol a millenniumi évtized keserédes világát idézi fel, hol egy síron túl is élő szerelem történetén mereng, hol pedig egy század­végi magyar művész drámáját festi, aki előbb szerelmét s ez­zel együtt életkedvét veszíti el, később híre, szerencséje s mil­liói ellenére az önbecsülését éppúgy, mint önmagában való hitét? Mert ez a regény három ré­rövid volt, szép, felejthe­tetlen, a másik a szánalomra, a közönyre, a nagylelkű­ségre épült, és fájdalmasan szomorú ön- gyilkossággal végződött. A második réteg a fejlődő, siheder korát élő főváros áb­rázolása egy olyan ember részéről, aki ismeri és sze­reti a kialaku­lóban lévő nagyvárosi életet. A Midas ki­rály esemény- sorozatának harmadik ré­tege a kor mű­vészetének pá­lyaképe - a di­vat, a szeren­Tárgyilagos lélektani elemzések... cse, a közön­ség és a kőré­tegből fonódott. Az első réteg ramok százféle szeszélye tük- két házasság története: az egyik rében. Kifestő ügyes gyermekeknek

Next

/
Thumbnails
Contents