Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-17 / 64. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. március 17., péntek Stop a behozatalnak A CEFTA-országokból származó zöldségfélék be­hozatalának felfüggesztését javasolta a zöldségtermesz­tők terméktanácsa. Azért szorgalmazta a burgonya, a gomba, a vöröshagyma, a fejes káposzta behozatalá­nak korlátozását, mert eze­ket a hazai termelők nagy mennyiségben állítják elő. Eurocsekket is elfogadnak Márciustól nemcsak készpénz­ben fizethető, hanem eurocsek- kel és VISA-kártyával is kie­gyenlíthető a Pannon GSM bu­dapesti Váci úti bemutatóter­mében a készülékek, valamint az előfizetések díja. A társaság ügyfeleinek ké­nyelmét kívánta szolgálni az­zal, hogy január közepén fize­tési eszközként megjelölte az OTP Eurocard és Mastercard (EC/MC) forintkártyát. Február 1-jétől pedig bevezette a Duna- bank és a Budapest Bank által kibocsátott EC/MC hitelkártya mellett az összes külföldi kibo­csátású EC/MC bankkártyát. Mivel a forintkártyával történő fizetés az előfizetők körében nagy népszerűségnek örvend, ezért a Pannon GSM a jövőben tervezi, hogy lehetővé teszi ezt a fizetési lehetőséget több, je­lentősebb eladási pontjain is. Négy napon át cipelte pénzét a bankba Egy 70 éves amerikai férfi 65 éven át gyűjtötte a pénzt, s négy napra volt szüksége, hogy va­gyonát a bankba vigye. A Ohio állambeli Columbus városban élő Louis Staffilino bártulajdo­nos nyilván bekerül a Guinness Rekordok Könyvébe azzal, hogy pénzét 40 vödörben ci­pelte a bankba. A pénzintézetben több hétig eltartott, amíg a pénzt megszá­molták: a 8 millió egycentes 80 ezer dollárt tett ki. Ezt az ösz- szeget Staffilino ötéves kora óta gyűjtötte össze. A bártulaj- donos eleinte azt kérte a bank­tól, hogy őrizzék meg inkogni- tóját. Később azonban bele­egyezett egy tévéinterjúba. Ray Amoroso, a columbusi bank igazgatója elmondta az AP amerikai hírügynökség tudósí­tójának, hogy több száz tele­fonhívást kapott Kanadából, Ausztráliából és Japánból is. Mindenki további részleteket akart tudni Staffilinóról. SZÉTVERIK VAGY ÁTALAKÍTJÁK A JOBB SORSRA ÉRDEMES CÉGET? Ötszáz per a városgazdálkodásnál Zajlik az élet a gyarmati városgazdálkodási vállalat háza tá­ján. A lakossági szolgáltatásokat végző önkormányzati cég át­alakulóban van. Mostanság éppen a fűtési díjak felemelése mi­att támadják a polgárok a jobb sorsra érdemes üzemet. Nánai Gábor igazgató vála- .szol a kérdésekre.- Milyen évet zártak?- Pontos adatot még nem tu­dok mondani. Egy biztos: saj­nos veszteséges évet hagytunk magunk mögött.- Ha veszteségesek, miért emelte a fizetését?- A fizetésemelés nincs ösz- szefüggésben a veszteséggel. Ha így közelítenénk a kérdés­hez, akkor az ország összes közalkalmazottját ki kellene zárni a fizetésemelésből, mert jelentős hiány van az állam­kasszában. Az elbocsátott em­berek bére bőven fedezte a mostani béremelést. Tehát a fe­dezet nem a nyereségben, ha­nem a létszámleépítés által megtakarított bérben kere­sendő. Egyébként meg nem azért veszteséges a cég, mert a vállalat nem végzi el a munká­ját, szolgáltatásainkért a város 20 millióval tartozik. Mi mara­déktalanul elláttuk a feladata­inkat, de a díjak kifizetése el­maradt.- Mennyien dolgoznak a vál­lalatnál?-Tavaly ilyenkor közel 120 fős állománnyal dolgoztunk. Ma nem éri el a létszám a nyolcvanat.- Mindig elhangzik, hogy nagy a kintlévőség. De mit tet­tek önök azért, hogy csökkenjen az összeg?- Év végén több mint 20 mil­lió forint kintlévőségünk volt. Persze, ez nem mind 1994-ben képződött. Az előző évhez vi­szonyítva némileg javult a helyzet. Ennek az összetevői nem a behajtási technika hiá­nyosságaiban rejlenek. Tudo­másul kell venni az általános elszegényedés tényét. Majd­nem ötszáz peres ügyünk van, a kintlévőséget csak jogi eszkö­zökkel megoldani nem lehet. Arról nem is beszélve, hogy Nánai Gábor igazgató: Aki nem fizet, annak nem visz- szük el a szemetét hosszadalmas a procedúra.-Mit lehet tenni azokkal, akik nem fizetik a lakbért?-Jelen körülmények között nem sokat. A lakbérek esetében harminc jogcím nélküli, rossz­hiszemű lakó ellen van érvé­nyes bírói határozatunk. Olyan ítéletek születtek, hogy min­denféle elhelyezési kötelezett­ség nélkül kirakhatja a családo­kat az önkormányzat. Nos, az önkormányzat a mai napig nem tette meg ezt a lépést. Nincs szükséglakás, ahová elhelyez­hetnék a kiköltözőket. Biztos, hogy a kiküldött felszólításokat ez is komolytalanná teszi, rontja a fizetési fegyelmet.-Hány végrehajtást kezde­ményeztek?- Évente általában ötöt-ha- tot. Csakhogy meg kellene nézni a végrehajtó jegyzőköny­vét: nem talált kielégítési ala­pot.- Elég hirtelen emelték dup­lára a szemétszállítás díját. Nem lehet, hogy ezzel növelik a kintlévőségeket ?-Nem. Elég egyszerű a kép­let: aki nem fizet, annak nem visszük el a szemetét. Egyálta­lán nem nyúltunk durván a szemétszállításhoz. Ennyi díj kell a ráfordítások „kinullázá­sára”. A díjak éveken keresztül nem fedezték a ráfordítást. így aztán nem csoda, hogy szép lassan feléljük vagyonúnkat.-Háborog a lakosság a fű­tési díjak emelése miatt. Nem lehetne olcsóbban fűteni?- Harmincnégy százalékkal emeltük a díjakat. Szemben az ötvenöt-hatvanöt százalékos energiaár-emelésekkel. Ennyit az olcsóságról.- Jó, de magas a gazdasági általános költség!- Tagadhatatlan, ebből le le­hetne faragni. Bár kicsit bonyo­lultabb a helyzet, mint sokan gondolnák. A gazdasági általá­nos költségek az egyéb, a cég szempontjából fontos tevé­kenységek költségeiből tevőd­nek össze. Soha nem mondtam, hogy ezeket a költségeket nem lehet tovább szűkíteni. Teszünk is lépéseket ebbe az irányba, de ehhez kell a tulajdonos szerep- vállalása is. Például a postai ta­rifákat is jelentősen emelték, elképzelhetetlen, hogy ez ne je­lenjék meg a költségeinkben. Csak a szemétszállítási szerző­dések megkötésekor félmilliós postaköltség merült fel.- Szétverik vagy átalakítják a városgazdálkodási vállalatot?- Megítélésem szerint a vál­lalat által végzett szolgáltatá­sokra szüksége van a városnak. Hogy ezt ki végzi, s ki fogja végezni, az már más kérdés. Áz biztos, hogy törvény szerint át kell alakulnia a vállalatnak jövő januárig. Nem tudom, hogy mivé alakítanak át bennünket. Mi dolgozunk tovább. A piac adott, a szemetet el kell vinni, fűteni is kell. Szerintem a válla­lat a jelenlegi körülmények kö­zött megfelel az elvárásoknak, de az önkormányzati szerepvál­lalást újra kell gondolni szol­gáltatásainkban, mind a tulaj­donosnak, mind pedig a lakos­ságnak. (ádám) Visszaesésre számítanak a gépjárműimportőrök A forint leértékelése és az im­portvámpótlék miatt a forgalom csaknem 15 százalékos vissza­esésére számítanak a hazai gép­járműimportőrök - mondta az MTI érdeklődésére Győző Gá­bor, a Magyar Gépjárműimpor­tőrök Egyesületének elnöke. A két intézkedés március 20-tól az új autók árainak 19 százalé­kos azonnali növekedését je­lenti. Mindez a forint 9 száza­lékos leértékeléséből, a 8 száza­lékos vámpótlékból, illetve az ebből adódó 2 százaléknyi többlet-forgalmiadóból áll ösz- sze. Az egyesület elnöke el­mondta azt is, hogy próbálko­zásaik ellenére nem kapnak konkrét információkat a pénz­ügyi tárcától. így nem tudják eldönteni, hogy az eddig nulla százalékos besorolású alkat­rész-behozatalra március 20-tól kell-e fizetni a 8 százalékos vámpótlékot. Ugyanez a kérdés az eddig a diplomáciai szolgá­latban dolgozók vámmentesen behozott, úgynevezett zöld­könyves autóinál is. A vámemelés és a forint leér­tékelése tehát megjelenik az au­tók fogyasztói árában. Azoknál az importőröknél, akik napi va­lutalista alapján számítják ki a fogyasztói árakat, azonnali lesz a drágulás. Nem kizárható an­nak lehetősége sem, hogy az importőrök átvállalják a költ­ségtöbblet egy részét, de erre vélhetően csak akkor lehet számítani, ha az autógyárak piacmegtartó céllal árkedvez­ménnyel kínálják a kocsikat. Ütemezett nadrágszíjhúzás Várhatóan március 30-áig el­készülnek azok a törvénymó­dosítási javaslatok, amelyek a kormány stabilizációs intéz­kedéseinek megvalósítását szolgálják. A parlament ápri­lisban már megkezdheti ezeknek a módosításoknak a vitáját. A Pénzügyminiszté­rium egyelőre nem tervezi pótköltségvetés készítését. Draskovics Tibor pénzügyi államtitkár azt is elmondta, hogy a pénzügyi megszorító intézkedéscsomag végrehaj­tása az államháztartás kiadá­sait közel 170 milliárd forint­tal kívánja mérsékelni. Ez azt is eredményezi, hogy a vál­lalkozások több forráshoz jutnak, s így remélhetőleg a visszaesés nem lesz olyan je­lentős. A tervezett intézkedéseket részletezve kifejtette: a vám­pótlék bevezetésétől közel 50-55 milliárd forintot, a személyautókra kivetett fo- gyasztásiadó-növekedésből 4-5 milliárd forintot várnak. Azzal számolnak, hogy a já­róbeteg-ellátásnál vizsgálati díjat vezetnek be. A szakellá­táson résztvevők vizsgálaton­ként 500 forintnak megfelelő díjat fizetnek majd, s ebből a bevétel eléri a hétmilliárd fo­rintot. Növelni kívánja a pénzügyi kormányzat a tb-bevételeket is azzal, hogy a törvénymódo­sítás eredményeként szinte minden jövedelem - így a természetbeni juttatás is - já­rulékkötelessé válik. Ennek révén a többletbevételek elér­hetik a 12 milliárd forintot. Amennyiben a tervek szerint növekednek a társadalombiz­tosítási bevételek, úgy 1996-tól kis mértékben csök­kenhetnek a járulékfizetési mértékek. Ez elsősorban a tisztességes adófizető vállal­kozók számára lesz kedvező. A kormányintézkedések kulcskérdése, hogy mennyi­vel növekszik a megszorítá­sok hatására az infláció. A prognózis szerint az idén a fogyasztói árak 24-26 száza­lékkal emelkednek. Az intéz­kedések bevezetését követő két-három hónap során való­színűleg kis mértékű inflációs robbanás következik be. Az azt követő időszakban azon­ban mérséklődik az áremel­kedés üteme, éppen a fo­gyasztás visszafogása, a bér- kiáramlás kézben tartása kö­vetkeztében. Amennyiben si­kerül az államigazgatásban és az állami vállalatoknál a ter­veknek megfelelően korlá­tozni a bérek kifizetését, úgy tarható az éves inflációs prognózis. A pénzügyi kormányzat a jelentős megszigorítás elle­nére sem számol a GDP, a nemzeti össztermék számot­tevő visszaesésével. Ugyanis a vámpótlék bevezetésével, a forint jelentős leértékelésével megdrágulnak a külföldi ter­mékek, és növekszik a keres­let a hazai gyártmányok iránt. Ez a belföldi termelés élénkü­léséhez vezethet. Lombard kötvény: 640 milliós jegyzés „A hazai lízingcégek közül az idén elsőként a Lombard Lí­zing Rt. jelent meg kötvény­nyel a piacon. A 34 százalékos másfél éves és a 37 százalékos kétéves futamidejű papírt február 15-e és március I-je között lehetett jegyezni. Azonban e szokatlanul hosszú jegyzési időszak ellenére a ki­bocsátás sikeréhez szükséges mennyiséget már az első na­pokban lejegyezték. Az azt követő napokban azonban hullámzó képet mutat­tak a statisztikák, de végül ki­derült, hogy akik nagyobb ösz- szeget akartak befektetni, kivár­ták a jegyzési időszak végét. Ez érthető is, hiszen több millió vagy 10 millió forintnál nem mindegy, hogy az összeg kama­tozhat még valahol szűk két he­tet. A cég vezetői már 4-500 milliós jegyzéssel elégedettek lettek volna, azonban március 1-jén 640 millióval zártak, mely többlet kellemesen csök­kenti a kibocsátás fajlagos költ­ségeit és egyben nagyobb moz­gásteret biztosít. A befolyt összegből a cég azonnal állampapírokat vásá­rolt, hiszen a kötvény fedezete egyrészt az elkülönített lízing- szerződések árbevétele, más­részt az állampapír-állomány. A jegyzés sikere alapján úgy tűnik, hogy a Lombard Lízing Rt. maximálisan bírta a jegyzők bizalmát, hisz különben aligha fordulhatott volna elő, hogy olyan kis településeken is, mint Pereszteg és Tét 10 millió fo­rint fölött jegyezzenek. De ér­dekes és külön kiemelkedő, hogy Szekszárdon, ahol a cég­nek irodája sincs, több kötvényt adtak el mint Budapesten, Kecskeméten vagy Szegeden.” PIACI ÁRAK B.-gyarmat Pásztó B.-terenye Salgótaiján Budapest Miskolc tojás 8 Ft/db 8 Ft/db 8 Ft/db 8-9 Ft/db 7.50-7.60 Ft/db 6.50-7.40 Ft/db burgonya 60 Ft/kg 65-70 Ft/kg 75 Ft/kg 65-80 Ft/kg 69-89 Ft/kg 55-75 Ft/kg sárgarépa 50 Ft/kg 50 Ft/kg 40-50 Ft/kg 50 Ft/kg 60-120 Ft/kg 40-60 Ft/kg petr. gyökér 50 Ft/kg 50 Ft/kg 50 Ft/kg 50-90 Ft/kg 70-120 Ft/kg 50-70 Ft/kg vöröshagyma 60 Ft/kg 40-50 Ft/kg 50 Ft/kg 40 Ft/kg 60-88 Ft/kg 40-55 Ft/kg fokhagyma 160 Ft/kg 130-160 Ft/kg 130-160 Ft/kg 130-160 Ft/kg 148-200 Ft/kg 90-160 Ft/kg fejes káposzta 70 Ft/kg 80 Ft/kg 90 Ft/kg 60-80 Ft/kg 68-98 Ft/kg 60-70 Ft/kg karalábé 110 Ft/kg 50 Ft/kg 50 Ft/kg 60 Ft/kg­­karfiol 200 Ft/kg 180 Ft/kg 160 Ft/kg 250 Ft/kg 150-240 Ft/kg 180-220 Ft/kg kelkáposzta 80 Ft/kg 90 Ft/kg 80 Ft/kg 100 Ft/kg 68-98 Ft/kg 170-250 Ft/kg zöldpaprika 25-35 Ft/db 20-25 Ft/db 20-25 Ft/db 10-20 Ft/db 10-68 Ft/db 15-66 Ft/db paradicsom 200 Ft/kg 200-250 Ft/kg 200-260 Ft/kg 160-280 Ft/kg 180-280 Ft/kg 170-250 Ft/kg alma 45-90 Ft/kg 50-70 Ft/kg 40-70 Ft/kg 60-70 Ft/kg 98-130 Ft/kg 30-100 Ft/kg narancs 70-90 Ft/kg 89 Ft/kg 85-100 Ft/kg 89 Ft/kg 40-180 Ft/kg 60-80 Ft/kg gomba 240 Ft/kg 180-250 Ft/kg 180-250 Ft/kg 180-250 Ft/kg 198-260 Ft/kg 160-220 Ft/kg uborka 250-300 Ft/kg 250 Ft/kg 220 Ft/kg 300 Ft/kg 180-240 Ft/kg 185-220 Ft/kg L > x n jí iL y -> I Munkában a szabász - A Salgótarjáni Konfekcióipari Kft. olasz, francia és német exportra készíti termékei jelen­tős részét. Képünkön: Kurunczi Ferenc vágószabász sza­lagkéses szabászgépén szabja méretre az anyagokat. f.: v. a.

Next

/
Thumbnails
Contents