Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-02 / 52. szám
1995. március 2., csütörtök Középiskoláról - Középiskolára 7. oldal SULIGALA: Bemutatkozik a gyarmati Szondi Párbeszéd az igazgatóval- Mióta dolgozik az iskolában?- 1967-től, az egyetem elvégzése óta. 1972-ig tanárként, 1988-ig igazgatóhelyettesként dolgoztam, 7 éve vezetem az intézményt - kezdte Arató János.- Mutassa be iskolánkat!-A megye legnépesebb szakképző intézménye a miénk. Iskolánkban megtalálható a speciális szakképzés (3 szakma), a szakmunkásképzés (30 szakma), a szakmát adó szakközépiskolai képzés (2 szakma) és a technikusképzés is. 4 éves kísérleti szakmunkásképzést is folytatunk, ahol a gyerekek idegen nyelvet (német, angol), számítástechnikát és vállalkozási ismereteket tanulnak.- Sikerült-e fejleszteni?-Igen. Sikerült átadnunk a 120 fős faipari, a 200 fős ruhaipari, a 60 fős építőipari, a 40 fős fémipari, 20 fős fodrásztanműhelyeinket. Kialakításukat - minisztériumi segítséggel- saját gyermekeinkkel végeztük. Befejezés előtt áll a 800 négyzetméteres műhelycsarnok építése. Érdekesség, hogy amikor tavaly elkezdtük a munkálatokat, pályázatunkat a megyei szakképzési tanács „megalapozatlannak” tartotta, és nem kaptunk támogatást. Remélem, az idén más lesz a véleményük.- Néhány szót a gondokról!- Égető gond az alacsony költségvetés. 1994-ben az iskolai működés 20 százalékát már a tanműhelyi termelésből és az átvett pénzeszközökből biztosítottuk. Pedig ezekből fejleszteni kellett volna. Modem számítógépek, mérőlaborok, pneumatikái laboratórium, naprakész szakkönyvtár nélkül ma már nincs korszerű szakképzés. Nagy gondunk, hogy jelenleg négy épületben folyik az elméleti oktatás. Szeretnénk saját szakipari munkánkkal korszerű iskolacentrumot építeni. Pályázatot adtunk be állami címzett támogatás elnyerésére.- Mire a legbüszkébb?- A gyermekeinkre, akik döntő többségükben nagyszerű emberek, azokra a felnőttekre, akik igazi pedagógusokká értek, az országos tanulmányi sikerekre, a kiemelkedő kulturális sikerekre. Arra, hogy saját erőből tartunk fenn két üdülő- központot a Balaton és a Tisza partján. Arra, hogy 3 éve - szülőket nem terhelve - tanulókat vihetünk ki Németországba nyári gyakorlatra, és német diákokat fogadunk.- És ha jósolnia kellene?- Túléljük! A nehézségek ellenére - erős hittel - sikerülhet. Gondoljátok végig: 1500-as iskolaközösség hatalmas erő! Arató János igazgató a faipari tanműhely átadásán Híreink a kultúráról Február 20-án iskolánkban rendhagyó irodalomórákon mutatkoztak be a Kassán működő Thália Színház művészei József Attila-előadásukkal - nagy sikerrel. Következő fellépésük április 20-án lesz, amikor Illyés Gyula műveiből összeállított műsorral örvendeztetnek meg bennünket. Az iskola színházi bérletet váltott a budapesti Nemzeti Színház előadásaira. Az érdeklődő diákok kéthetenként vehetik igénybe ezt a lehetőséget. A szállítást saját autóbuszunk végzi. Összes költség: személyenként 200 forint. Március 14-én iskolánk ad otthont a reformkor anyagát feldolgozó középiskolai vetélkedőnek, amelyre 11 iskola nevezett. Mindenkit szeretettel várunk. Kezdés 10 órakor. Diákbölcselem ISZI-módra Minél többet tanulunk, annál többet tudunk. Minél többet tudunk, annál többet felejtünk. Minél többet felejtünk, annál kevesebbet tudunk. Minél kevesebbet tudunk, annál kevesebbet felejtünk. Minél kevesebbet felejtünk, annál többet tudunk. - Hát akkor meg minek tanulni? Mozaikok iskolánk 114 éves történetéből Dr. Ethei Lajos - iskolánk tanára - summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disz- szertárcióját, melynek címe: 100 éves az ipari szakmunkás- képzés Balassagyarmaton. Tőle idézünk néhány érdekes tényt. „1881-ben, az ipartörvény parlamenti revíziós vitájában már említést tesznek a balassagyarmati tanoncképző iskola megalapításáról, mégpedig Keleti Károlynak azon állításával kapcsolatban, miszerint csak az országos iparegyesület létesített ipariskolákat. A felszólaló megjegyzi, hogy ez téves, mert - kilenc helységet felsorolva - Balassagyarmaton is a helybéli ipartársulat és iparegyesület alapított iskolát”. „A balassagyarmati ipari és kereskedelmi tanonciskola már a második tanév végén, 1881 nyarán részt vett a Debrecenben megrendezett országos kiállításon, ahol a következő ta- noncok kaptak bronzérmet, illetve díjazásban részesültek: Hervacsek Sándor szabótanonc- Makkay Sándor tanítványa - nadrágért, Szedi Ferenc és Sztarnyovszky Antal kovácsta- noncok — Papp László tanítványai - mintapatkóért, Boszak György cipésztanonc — Molnár Ferenc tanítványa - női cipőért kapta a bronzérmet. Oklevelet kapott iparos-rajziskolai rajzaiért Králik József cipésztanonc - Gajdár József tanítványa - és Szalay István szintén cipésztanonc - Dvoracsek János tanítványa - kivágott lakkcipőrajzá- ért . A felsorolt tények, illetve azon okmányok, amelyek ezeket a tényeket közlik, biztonsággal tanúsítják, hogy a balassagyarmati 217. Számú Szondi György Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközépiskola megkezdte fennállásának második évszázadát. 1996-ban, a 115. évfordulón szeretnénk megjelentetni a 300 oldalas művet. A nyomdai munkákat a kőszegi Speciális Szakiskola országos hírű nyomdája vállalta. Az Ipariból indultak... Sokan végeztek ebben az iskolában, akiknek a pályája később módosult. Ma nem a szakmájukat művelik, de ez esetükben nem nevezhető „hűtlen elhagyásnak”. Az ő figyelmük a tudományok, művészetek irányába kanyarodott. Dr. Deák Sándor jogtanácsos, aki lakatos tanuló volt itt, Onagy Zoltán író (a Madách-pályázatok sorozatos I. helyezettje) nyomdásznak készült, Adorján Attila festőművész bőrdíszműves szakmunkás-bizonyítványt kapott. Gondolkoztunk, kit keressünk meg, végül Adorján Attila mellett döntöttünk, hiszen hozzánk hasonlóan ő is diák. Jelenleg a képzőművészeti főiskola negyedévese. A 80-as években Attila osztályfőnöke, Lévai Jánosné tanárnő kiállítást szervezett a tehetséges diákalkotók bemutatása céljából. Itt láthatták először városunk középiskolásai Adorján Attila és Párkányi Péter alkotásait. Péter neves szobrászművész, akinek Szondi-szobrunkat köszönthetjük, Attila, miután végzett az ipariban, leérettségizett, és Csemniczky Zoltán lett a mestere. Képei ekkor kaptak elbűvölően titokzatos hatást. Később felvették a főiskolára, ahol jelenleg is tanul. Személyesen felkerestük. Izgatottan álltunk a festőművész ajtaja előtt, és meglepődve tapasztaltuk, hogy tőlünk pár évvel idősebb fiatal művész a riportalanyunk. Az interjúból felszabadult beszélgetés lett: Néhány részletét közöljük.-Tudod-e a nálunk tanult szakmát hasznosítani?- Bőrdíszművesnek tanultam, ennek ellenére már akkor is a festészet kötötte le figyelmemet és minden szabadidőmet. Ezért a szakmát nem tökéletesen sajátítottam el, és nem is tudom hasznosítani.- Mikor kezdődött el a kapcsolatod a képzőművészettel?- Már az óvodában is mondták, hogy jól rajzolok. Az általános iskolában jöttem rá, hogy nekem festenem kell!- Kitől örökölted a tehetséget?-Őseim közül apu rajzolt, nagybátyám néha festegetett, de komolyabban senki sem foglalkozott a festészettel.- Milyen színeket kedvelsz?- Képeimen kezdetben a kék és a barna színek domináltak. Most már kezd színesedni a világ. A kék különböző árnyalatai mellett szívesen használom a zöldet, sárgát és a pirosat is.- Ki a példaképed?-Többen vannak. Elsőként Andy Warhol, aztán Lakner László szümaturalista művész és Gyémánt László.- Milyen anyagokkal dolgozol?- Iparisként kezdtem el dolgozni olajjal, azóta is ezt használom képeimhez.- Kiállításaid?- Legutóbbi tárlatomat Egerben, a Városi Galériában rendezték meg Felhőkarcolók címmel. Itt nem csak az én képeim, hanem osztálytársaim alkotásai is láthatók voltak. Erről a kiállításáról Sarkadi Péter írt kritikát, aki igen jó véleménynyel volt a fiatalok tehetségéről. Névadónk: Szondi György Párkányi Péter, balassagyarmati születésű szobrászművész alkotása Neve örök erkölcsi értéket hordoz minden időben. Eredetileg Szuhó Györgynek hívták. Dejtári származású volt. Később bátyja, Szuhó Jakab is felvette a Szondi nevet. Nőtlen volt, de mátkájával rendszeresen találkozott. A leány nevét nem sikerült felderíteni. Két apródja, a Hont községből való Libárdy és Sebestyén, nemesi gyerekek. Szondi kérését Ali teljesítette: jó katonákat nevelt belőlük. A törökországi levéltári kutatás igazolja: visszacserélte őket két fogoly török főtisztért. Hamis állítás, hogy sírját az Aranygomb nevű hegyen kell keresni. Inkább a Töröktábor nevű - ellentétes irányban található - magaslat a valószínűsíthető nyughelye. Ali tisztelgett sírjánál, és példaként állította katonái elé. Emlékére 1972-ben iskolánk tanulói márványtáblát helyeztek el a drégelyi vár faltöredékén. Az ünnepségen még debreceni turisták is megjelentek. Néhány év múlva a táblát vandál kezek elpusztították. Nem a törökök. A drégelypalánki önkormányzattal közösen emlékhelyet alakítottunk ki a Szondi- kápolna helyén, ahol azóta minden évben megemlékezést rendez az önkormányzat - színvonalas kulturális programokkal. Iskolánk kertjében álló mellszobrát Párkányi Péter szobrászművész készítette. Tisztelettel őrizzük a jövőnek. Mit tegyél, ha életunt vagy? Mit tegyen egy fiatal, ha életunt? Nem vagyok pszichológus, csak egy „Kisegér”, ezért csak a saját véleményemet tudom leírni. Furcsa a kérdés, a válaszom is furcsa lesz. Nem tudom elképzelni, hogy juthat eszébe egy tizenéves fiatal diáklánynak ilyen gondolat: „életunt vagyok”. Persze, lehet, hogy azért nem tudom elképzelni, mert én még nem voltam hasonló helyzetben. Gondolj bele! Tizenéves fiatal, egészséges (ráadásul csinos is), és ilyeneken töri a kobakját. Fiatal lány! Figyelj rám! Hogy lehetsz életunt, hiszen előtted áll az élet, a maga boldogságával, sikereivel, kudarcaival együtt. Ne gondolj arra, hogy unni fogod az életedet. Tudom, most azt mondod, „ezt olvastad valahol”. Fogadj el tőlem néhány jó tanácsot. Próbáld meg önmagadban tisztázni a gondjaidat, és oldd meg őket, mindig találsz segítőkész barátokat. Fedezz fel új dolgokat az életben, köss újabb barátságokat, mozdulj ki a hétköznapokból. Nem is gondolnád, mennyi apró csoda történik körülötted, csak észre kell venned őket. Egy jó recept életuntság ellen: friss levegő, sok mozgás, remek kaja, jó zene és sok-sok nevetés. Ja! Még a szerelem, ezt ki ne hagyjam! Nem vagyok szakavatott, az itt leírt sorok saját véleményemet mondják el. Ha elgondolkozol rajtuk, talán többé nem jut eszedbe ilyen buta gondolat. Baráti puszi a homlokodra. Az oldalt szerkesztette és a riportokat készítette: Cseri Anett, IV. Szc. Végh Lizandra, IV. Szc. Grafika: Kanyó Balázs Segítők: Tücsi2, „Kisegér” Szavaz az olvasó Mint a korábbiakban már jeleztük, közöljük a megyében működő középiskolák bemutatkozó sorozatát, az úgynevezett "sulioldalakat". A rovat az intézmények képviselőivel közösen megállapított sorrendben kéthetente jelentkezik. így a tanév végéig valamennyi benevezett iskolának módja lesz a nyilvánosság elé állni. A sorozat egyúttal versenyt is jelent. A legsikerültebb írásokról, műfajokról szakmai zsűri dönt. Egy-egy oldalösszeállítást viszont az olvasók véleménye minősít. A legsikeresebbnek tartott iskolai bemutatkozásra a "sulioldalak" emblémájának és az intézmény nevének lapunkból való kivágásával és szerkesztőségünkbe küldésével lehet szavazni. Beküldési határidő az oldal megjelenését követő tíz nap. Az eredményhirdetést és a díjkiosztást majd valamennyi oldal megjelenése után rendezzük meg. A bemutatkozó iskolákkal együtt várjuk az olvasók minél több szavazatát. 217. ISZI í olo Helyesírásból első: akit a nők menedzselnek Mindenki tudja rólunk, hogy nem élünk-halunk a helyesírásért. Ezért robbant bombaként a hír: diák- és sorstársunk, Benkö Tamás - különben tisztes kőművesipari tanhallgató - élre ugrott, hatos dominónak is dicsőségére váló eredménnyel söpörte maga mögé a „nagy hírű mezőnyt”. Mindez az Imp- lom József helyesírási versenyen történt. Kíváncsiak lettünk a csodabogárra. Szemüveges, nyiszlett, vékony könyvmolyt vártunk, és egy szőke, csinos óriás érkezett. Keze, lába, feje rendes, semmi elváltozás. Kérdeztük, hogy mi a titka, mire bevallotta, hogy mindent a nőknek köszönhet: Devcsicsné Pongrácz Kinga készítette fel és Bertáné Kovács Klára mérnök-tanár inspirálta az indulásra. Mesélj, Tamás! Kérdésünkre elmondta, hogy a tollbamondás nem okozott nehézséget, de a feladatlap kitöltése nem mindennapi agytoma volt! Tamás jó étvágyát bizonyítja, hogy győzelme után eldöntötte: indul a szakma kiváló tanulója országos versenyen is. Mit kívánhatunk neki? Nyerje meg ezt a versenyt is, és mindent meséljen majd el nyáron a káptalanfüredi közös jutalomüdülésen.
