Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-14-15 / 62. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. március 14., kedd Keddi napákon ezentúl: Nógrád Megyei Agrárkamara Beköszöntő az agrárkamara tagjainak Előre bocsátjuk, nem azért íródott e néhány sor, mert így szokás, nem is azért, mert egy új szervezet alakulásakor így illik bemutatkozni, hanem azért, hogy felelősségteljes munkánkhoz a Nógrád Megyei Hírlap olvasóinak segítségét kérjük. Kísérjék figyelemmel - kritikus szemmel - tevékenységünket és jelezzék, ha valamit nem tartanak megfelelőnek, de szóljanak hozzá ahhoz is, ha elégedettek munkánkkal! Mától, minden héten kedden a Nógrád Megyei Agrárkamara köztestület hírt ad magáról; feladatairól, munkájáról, a termelőket segítő információkról, azokról, akik a szervezet tagjai, akik a szervezetet irányítják. Az agrárgazdaságról van szó, arról a nemzetgazdasági ágazatról, amely több területén és ágazatában a világ fejlett részeivel is versenyképes volt. Arról az élelmiszer-gazdaságról, amely az átalakulás folyamatában, - válságok közepette is - még mindig képes ellátni a hazai piacot, kielégítve a bel- és külföldi igényeket. Az agrárkamara alapvető feladata, hogy a köztestület erejével, a törvény eszközeivel, az érdekeltek teljes körének összefogásával segítsen ágazatunk talpra állításában, ösztönözve a termelők kedvezőbb feltételek közé jutását, hogy ismét érezzék, megéri termelést folytatni, becsülete legyen munkájuknak. Ha ez megvalósul, és a termelés minősége, mennyisége eléri a kívánalmat, akkor a fogyasztók és az egész nemzetgazdaság is érzékeli majd, hogy szükség van az agrárkamarára. Nos, e feladatok mielőbbi megvalósításához várjuk az Önök információit, véleményét, mert csak a legszélesebb összefogás, közös gondolkodás és cselekvés segíthet gondjaink,bajaink megoldásában. Bízunk benne, hogy munkánknak mielőbb közös sikere is les?. Nógrád Megyei Agrárkamara Kifizetni sok, de a fenntartáshoz kevés a tagdíj Varga József növényvédő szakmérnök, a Nógrád Megyei Agrokémiai Vállalat igazgatója és egyben mezőgazdasági vállalkozó is. Talán éppen e kettősség miatt került a Nógrád Megyei Agrárkamara elnöki székébe. lalkozóknak kifizetni sok, a kamarát fenntartani pedig kevés ez a bevétel.-Kinek kötelező a kamarai tagság?- Személyesen ismernek a nagyüzemek és a kistermelők is, bizonyára ezért szavaztak bizalmat nekem az elnökké választásomkor - mondja. - Az érdekeik ugyanis a látszat ellenére nem választhatók el egymástól.- A legtöbb helyen a szövetkezetek és a magángazdák között jó a kapcsolat, bár vannak, sajnos, kivételek is. A kamarának meglehetősen sok az ellenérdekeltje, korábban ezt magam sem gondoltam volna.-A kamarai törvény állami juttatásokra vonatkozó kötelezettségeit az új költségvetés nem tartalmazza. Az induló kamarát ilyen eszközök nélkül, javarészt tagdíjakból kell megszervezni, működtetni.- Ami a tagdíjakat illeti, arról a Magyar Agrárkamara hozott döntést: a nettó árbevétel két ezrelékét kell a tagoknak kiVarga József kamarai elnök fizetniük. Százmilliós árbevétel felett ez csak másfél ezrelék, tehát a tagdíj degresszíven csökken. Minimum tagdíjat nem állapítottak meg... Azt kell mondanom; a vál-A törvény szerint azon gazdálkodónak, aki árutermelés . céljából rendszeresen mezőgazdasági tevékenységet folytat, vagy szolgáltatást nyújt. Ha ehhez vállalkozói engedélye vagy adószáma van, egyértelmű az igen. Szerintem ezt a kört bővíteni kell olyanokkal, akik áfa-kompenzációban részesülnek. Jórészt a saját jól felfogott érdekükben, s mert így lesz teljes az agrárkamarának azon jogköre, hogy az egész ágazat érdekeit képviselhesse, és szereplőit a jelenleginél lényegesen jobb pozícióba hozza. Névsor(oló): a kamara tisztségviselői Varga József elnök, az agrokémiai vállalat ig., vállalkozó, Szécsény. Tel.: 370-311. Dr. Halaj Ignác ügyvezető alclnök, S.-tarján. T.: 317-579. Sajgó Ferenc alelnök, a pataki mg. szövetkezet elnöke. Patak. Telefon: 346-043. Deák Pál alelnök, N. m.-i Teszöv titkára, Salgótarján. Telefon: 310-919. Torma Vilmos alelnök, vállalkozó, falugazdász, Salgótarján. Tel.: 310-710. Varga Mihály ellenőrző biz. elnöke, Naszály Völgye Mg. Szövetkezet elnöke, Nőtincs. Telefon: 350-425. Dr. Szabó Ervin etikai biz. elnöke, Drogunion igazgatója, Mohora. Tel.: 312-405. Dr. Musztács László titkár, Salgótarján. Tel.: 317-579. Több tízezer termelő képviselete Az agrárkamarák - így a Nógrád megyei is - több szempontból sajátos helyzetben vannak a többi gazdasági kamarákhoz képest. Viszonylag szerény a tagok létszáma, 500 gazdasági társaság, szövetkezet, vállalkozó tagja a kamarának. Azonban ezen szervezetekben mintegy 5-6 ezer fő dolgozik. A kamarai törvény hatálya nem terjed ki a jelentős számú, nagyon fontos, összességében nagy termelési volument képviselő kistermelőre. Pedig a szervezett, összehangolt, szabályozott mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlenné teszi az ágazat összes árutermelőjének ismeretét, az információk biztosítását. A feladat nagyságát jelzi, hogy a tulajdon, üzemszervezet, termelési struktúrák vonatkozásában átalakuló mező- gazdaságban rendkívül sok az önálló döntés alapján cselekvő szereplő. Néhány számadat: mintegy 11 ezer fő részesült föld alapú kárpótlásban, a tagi alkalmazotti föld részaránytulajdona 14 ezer családot érintett, az üzletrész-tulajdonosok száma meghaladja a 36 ezer főt. Tehát több tízezer termelő gondjait, problémáit kell ismerni, közös nevezőre hozva segíteni. Bizottsági tevékenység Tudjuk, hogy ebben nagy türelem, jói összehangolt munka, törvényi intézkedések kellenek. Ezért különös figyelmet kapott a helyi mező- gazdasági bizottságok szervezése. A megyében 128 települést átfogva 32 bizottság alakult, ebben tiszteletet érdemelnek a munkát vállaló bizottsági vezetők és küldöttek, ugyanis ezt saját munkájuk mellett társadalmi munkában végzik. Az egyéni vállalkozókat és a jogi személyiségű vállalkozásokat szakosztályokba kellett sorolni, ideiglenes jelleggel hat szakosztály alakult (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, mg-i szolgáltatás, vegyes gazdálkodás.) Feladatuk a szakmai háttér megalapozottságának biztosítása, a termékpálya érdekeinek összehangolása, szoros együttműködésben a működő terméktanácsokkal. Sokat segítene, ha a törvény továbbfejlesztése során érvényesülne, hogy az élelmiszer- ipar és az élelmiszer-gazdasághoz kapcsolódó nagykereskedelemmel foglalkozó gazdálkodók teljes egészében az agrárkamara tagjai lennének. így az ágazaton belül könnyebben meg lehet egyezni az alapvető érdekekben. Kamaránk megalakulását hosszú előkészítő munka előzte meg. Az ideiglenes előkészítő bizottság szervezésében mintegy 50 alakuló ülés előzte meg a küldöttgyűléseinket. A Nógrád Megyei Agrárkamara megalakulása 1994. december 19-én vált teljessé. A Magyar Agrárkamara másnap szintén megalakult, így országosan is létrejött a köztestületek rendszere. Az agrárkamara feladata nagyon sokrétű, a törvényben rögzített feladatok konkrét kialakítása, a tárcákkal való egyeztetés, a források biztosítása, a szervezeti keretek megteremtése több évet is igénybe vesz, de ez év második felétől kezdve jelentős előrelépést tudunk tenni. Gazdasági érdekvédelem Kissé részletezve: a feladatok közé tartozik a termelész- szervezés, információval való ellátás, a piac szervezése és felügyelete, a közgazdasági szabályozás, a jogszabályalkotás figyelemmel kísérése, mindezeken keresztül az agrárgazdaság általános érdek- védelme. Emellett - a kamarai törvény szerint - 1995. július 1-jével kezdődően közigazgatási feladatokat is ellátunk, valamint szeptembertől részt veszünk a mezőgazdasági szakképzés szakmai felügyeletében. Ha röviden akarjuk jellemezni magunkat, azt is lehet mondani, hogy a kamara nem más, mint a mezőgazdaság köztestületiségén alapuló ön- kormányzata. Jelenleg szeivezeti struktúránk kialakításával, a belső szabályzatok megalkotásával foglalkozunk. Ugyanakkor a regisztráció pontosítása pedig folyamatos feladatot jelent. A bizottsági és szakosztályi munkák indítása sürgős feladatunk. Bekapcsolódtunk különböző tájékoztatók, konzultációk szervezésébe, amely időszerű termelési, közgazdasági, pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Széles körű kapcsolat- felvételt kezdeményeztünk önkormányzatokkal, pénzintézetekkel. érdekvédelmi szervekkel, társkamarákkal. A második fél évben országosan, összehangoltan kerül kialakításra a számítógépes adatszolgáltatáson alapuló információs rendszer. Független szakemberek Nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági bizottságok minél előbb rendelkezzenek független szákemberrel, aki összefogja, segíti a feladatok megoldását. Ez alapozódhatna a falugazdász-hálózat kamarai továbbfejlesztésére. Ezzel együtt a szaktanácsadó hálózat folyamatos kialakítására is sor kerülhet. A parlament sajnos visszavonta - a költségvetési törvény elfogadása kapcsán - azt a lehetőséget, hogy a kamarák - a működésükhöz szükséges ingatlanokkal és a költségvetésből - 1995-ben támogatást kapjanak. Ez a kamarai rendszer kiépítését mindenképpen késlelteti, de alapvetően nem teszi lehetetlenné, mivel a kamara hosszabb távon önfinanszírozási rendszerben fog működni. Az Európai Unióban mindenütt szervezett és szabályozott mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés és kereskedelem valósul meg. ezért a kamara ilyen irányú munkája feltétele annak, hogy eredményesen tudjon az ország ezen integrációhoz csatlakozni. Tudjuk, hogy ismeretlen és szokatlan a kamarai rendszer Magyarországon, de ezért fokozottan kérjük tagságunk és a közvélemény támogatását, megértését, mert a kamara csak akkor lehet erős, ha széles társadalmi bázis érdekeit tudja kifejezni, szabályozni, és bírja a bizalmat. Dr. Halaj Ignác ügyvezető alelnök Agrárfórum: terítéken a támogatások és a földtulajdon rendezésének kérdése Az idén rendelkezésre álló 76 milliárd forintból többféle támogatást is kaphatnak az egyéni és társas agrárvállalkozások. A növénytermesztés és állattenyésztés fejlesztéséhez egyaránt számíthatnak központi segítségre, s kiegészíthetik saját forrásaikat a gép- és eszközbeszerzéseknél. Értékesítési és feldolgozó szövetkezetek, társaságok alapításánál ugyancsak van lehetőségük a befektetési összeg növelésére. Minderről Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára beszelt a napokban Tunyogma- tolcson megtartott agrárfórumon, ahol kistermelők kérdéseire is válaszolt. Elmondta: a termelési támogatás hektáronként 7 ezer forint. Ültetvény-telepítéshez és a termelési infrastruktúra fejlesztéséhez a beruházási összeg 40 százaléka vehető igénybe, vissza nem térítendő segítségként. Az erő- és munkagépvásárlást a tervek szerint 7,5 milliárd forinttal támogatja a tárca. Ebből az összegből a kamattámogatás mértéke 70 százalékos lesz. Az úgynevezett reorganizációs hiteltámogatással a felszámolt termelő- szövetkezetek vagyontárgyait vehetik meg a vállalkozók, kamatmentesen és hároméves visszafizetési türelmi idővel. Kis Zoltán külön felhívta a gazdák figyelmét az üresen álló istállók megvásárlására, melyekben állattenyésztésbe kezdhetnek, s az állomány kialakításához kérhetnek további központi segítséget is. Egyik válaszában az egyéni termelők összefogását szorgalmazta piaci pozíciójuk erősítése érdekében. Javasolta az értékesítő és feldolgozó társulások mielőbbi megszervezését, valamint az agrárkamarai tagság kérését. Hangsúlyozta: a gazdák csak így tudják érvényesíteni megfelelően érdekeiket a piaci versenyben. A Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az agrárfórumon beszélt még a földtulajdon rendezésének fontosságáról. Kijelentette: az ágazat talpra állításához elengedhetetlenül szükséges a tulajdon- viszonyok rendbetétele. Hozzátette: a tárca ennek megfelelően mindent megtesz azért, hogy két éven belül befejeződjék a tulajdonrendezés, még akkor is, ha a pótkárpótlás hatalmas földigónyének teljesítése nagyon sok gonddal jár majd, minekutána kevés a művelhető terület. Csökkenő kivitel, növekvő behozatal A német agrárgazdaság rekordot ért el tavaly a kivitelben. Jelentősen sikerült növelni az Európai Unió országaiba és a Kelet-Európába irányuló exportot is. A napokban közzétett statisztika szerint 1994-ben tíz százalékkal nőtt a német agrártermékek kivitele, és a nem végleges adatok szerint összességében meghaladta a 34 milliárd márkát. Bár a kivitel döntő része - tavaly mintegy hetven százaléka - az EU tagországaiba irányul, egyre nagyobb szerepet játszik a kelet-európai piac. A magyar mezőgazdaság visszaesése mellett a rendkívül aktív német piacpolitika is szerepet játszott abban, hogy míg Magyarország három éve hétszer amiyi agrárterméket adott el Németországban, mint ameny- nyit vásárolt, tavaly a magyar export csak valamivel több mint másfélszerese volt az importnak. Külföldre dolgoznak - A salgótarjáni Salkon Kft. külföldi alapanyagból külföldi megrendelésre termel. A varrodában elkészült termékek legvégül a vasalókhoz jutnak, akik az utolsó simításokat végzik el rajtuk. Képünkön: Balázs Istvánné munka közben. veuebélyi anita
