Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-13 / 61. szám
6. oldal 1995. március 13., hétfő Életmód - Szabadidő Az erőszak előbb-utóbb mindig erőszakot szül. A nők megerőszakolásáról beszélni Oroszországban hosszú ideig tabu volt - állítja Natasa Gaiderenko, a „Nővérek” nevű független szervezet igazgatója. Becslések szerint Oroszországban minden hat percben megerőszakolnak egy nőt. Közülük minden negyedik fiatalabb 18 évesnél. A fájdalmon és a szégyenen kívül az áldozatoknak még előítéletekkel is meg kell küzdeniük. Azt mondják: a nő maga a hibás. Az ENSZ adatai szerint 1993-ban Oroszországban 14 ezer 500 nőt erőszakoltak meg, s ugyanannyi asszonyt gyilkolt meg a férje. A valódi szám azonban sokkal magasabb. Száz megerőszakolt nő közül csak egy fordul a rendőrséghez - véli Gaiderenko. 1993-ban megalakult a nők válságcentruma. Ez a szervezet segélyhívó telefonközpontot létesített az áldozatok számára. Nyolc nő 12 órán át fogadja a hívásokat, ezért csak jelképes fizetést kapnak, 2000 rubelt, amely kevesebbet ér egy márkánál.- A telefonhívásokkal alkalmat adunk az áldozatoknak, hogy szenvedésükről legalább beszéljenek, még akkor is, ha a gyakorlatban nem tudunk rajtuk segíteni - meséli a centrum névtelenséget kérő vezetője. Oroszországban a nőket másodrendű állampolgároknak tekintik. A hagyományok szerint a férfi a családfenntartó, a nő maradjon a konyhában, és nevelje a gyerekeket. A nőket Oroszországban szociális szempontból is elhanyagolják. Átlagkeresetük csak 40 százalékát teszi ki a férfiakénak. A nők körében jóval magasabb a munkanélküliség, mint a férfiak között. Ezért sok asszony fél férjét elhagyni, még akkor is, ha az durván bánik vele. Visszaadták, ami elveszett Egy koppenhágai magánklinika arra szakosodott, hogy rekonstruálja a hyment olyan muzulmán lányoknak, akik férjhez menés előtt állnak. Dr. Ánne Jorgensen, a klinika plasztikai sebésze kifejtette: „A szüzesség korai elvesztése súlyos következményekkel jár a muzulmán lányokra, ha férjhez akarnak menni. Életük is veszélybe kerül, ha a nászéjszakán kiderül, hogy már elvesztették szüzességüket.” Az orvosnő elmondta, hogy több mint harminc 20-24 éves muzulmán lányt operált meg, akik Pakisztánból, Törökországból és Marokkóból keresték fel. A műtét 840 dollárba kerül. „Erkölcsileg talán elfogadhatatlan a hymen visszaállítása, de mint orvos nem utasíthatok vissza egy nőt, aki azt kockáztatja, hogy megverik vagy megölik, mert nem szűz” - hangoztatta dr. Jörgensen. A brit hölgyek kebelbajai A Daily Star közvélemény-kutatást szervezett és az eredményt közzé is tette az angol lap: a hölgyek nagyobb kebelről ábrándoznak! Természetesen az álom megvalósulásának gyakorlati útját is megjelölték: annyi pénzt szeretnének ajándékba kapni, amely elég lenne a plasztikai műtéthez. Vagyis, ha a férjek, vőlegények, udvarlók - gáláns módon - borítékolnák az öröm forrását, az ezzel járó kellemetlenséget a hölgyek szívesen vállalnák... „A keblek formáját megváltoztatni kívánó hölgyek száma annyira megnövekedett az utóbbi időben, hogy az esztétikai sebészettel foglalkozó kórházi osztályok fokozott tempóban dolgoznak, még vasárnap is” - adja hírül az angol újság és egy kórházigazgató véleményét is idézi: „Vannak férjek, vőlegények, akik hosszú ideig is képesek spórolni, mert boldognak szeretnék végre látni szívük hölgyét.” Most, hogy már feltalálták az új szabású melltartót is, amiről oly sokat írt a divatsajtó, a brit lap az új idők jelének tekinti, hogy ez már nem elégíti ki korunk igényesebb - és tehetősebb - hölgyeit. Végleges megoldást akarnak, akkor is, ha ez fájdalommal jár. És ha drága is. A keblekre áldozni kell! Maláriával az AIDS ellen Az Egyesült Államokban mind többen gyarapítják adományaikkal a Heimlich-alapítványt, hogy elősegítsék az ÁIDS ellenszerének megtalálását. Az úgynevezett Heimlich-módszer lényege, hogy az AIDS-betege- ket a maláriával fertőzött vér befecskendezésével próbálja gyógyítani. Dr.Henry Jay Heimlich magabiztosan nyilatkozott. Szavai szerint „már csak rövid idő kell ahhoz, hogy mások is lássák, amit én látok. Idővel mások is azt fogják cselekedni, amit én.” A 74 éves orvos-kutató tapasztalatai szerint a gyógyíthatatlan immungyengeségben szenvedő betegek teste a malária-injekció hatóanyagára reagálva elkezdi az ellenanyagtermelést, s ez a védelmi rendszer az AIDS ellen is sikerrel veheti fel a harcot. Dr. Heimlich már embereken kísérletezi az AIDS elleni „ha- tószeréf’. Kínában új immunbetegeket oltanak be a malária vakcinájával. A doktor bizakodó, mert a hatóanyaggal kezeltek állapota javult. Új papák, mamák és a gyerekek Erőszaktevő férfiak, rettegő asszonyok Veszélyes szalonok A kínai szépségszalonok nemcsak a szépségre, hanem az egészségre is veszélyesek lehetnek - figyelmeztette a szépülni vágyó hölgyeket a pekingi China Daily című lap. S ez nem véletlen, hiszen az ügyeskedők olykor egyszerűen csak leveszik az üzlet faláról a „borbély” táblát, s helyére akasztják a szépségszalon feliratot. Újságírók két városban, Csilinben és Csangcsunban 46 szépségszalont kerestek fel. Az „intézmények” 42 százalékában ugyanabban a helyiségben végezték a különféle plasztikai műtéteket, ahol más vendégeknek a haját vágták. Az üzletekben 164-en foglalkoztak szépítő operációkkal - közülük azonban mindössze ketten rendelkeztek valamiféle egészség- ügyi képzettséggel. Többségük borbély vagy egyszerű földműves volt. Lelki betegek Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint az ezredfordulóra egymillió lelki beteg lesz a világon. Hatvan százalékuk nő lesz - véli a szervezet, aminek az az oka, hogy a hölgyek hajlamosabbak mindent a szívükre venni. A férfiak viszont a munkában elért sikerekkel kompenzálni tudják a lelki eredetű bajokat. Egyedül nem megy Az ausztrál férfiak körében végzett felmérés szerint 75 százalékuk képtelen arra, hogy egyedül vacsorázzon. Még az étel megmelegítése is gondot okoz számukra, ezért ha párjuk nincs otthon, inkább vendéglőbe mennek. Vagy nem esznek semmit addig, amíg szeretett hitvesük haza nem ér. A gyermekek egy része széles családképpel rendelkezik és a család fogalmába sorolnak távoli rokonokat is, akikkel nem élnek egy fedél alatt. Csak a magára maradt szülő új partnerével barátkoznak meg nehezen - erre a megállapításra jutott a linzi egyetem társadalomtudományi intézetének tanulmánya, amelyet az osztrák családkutatási intézet hozott nyilvánosságra a minap. A gyermekek jelentős része a háziállatokat is előbb fogadja el családtagnak, mint a magányos szülő új partnerét. A felnőtté válással azután a család fogalma azokra korlátozódik, akik ugyanabban a háztartásban élnek együtt - mutatott rá a tanulmány szerzője, Liselotte Wilk. A gyermekek 40 százaléka számára a nagyszülők akkor is hozzátartoznak a családhoz, ha más háztartásban élnek. Minden ötödik gyermek a nagybácsival és a nagynénivel is nyilván olyan szoros érzelmi kapcsolatban áll, hiszen a családhoz sorolja őket. A gyermekek tíz százalékánál ugyanez vonatkozik az unokatestvérekre is. A magányos szülő új partnerét egyébként a gyermekek A gyermek számára a legfontosabb az anya és az apa. Az új szülőket nehezen fogadják el. többsége az apák esetében fogadja el nehezebben, az anya új társát hamarabb, könnyebben tekintik a családhoz tartozónak. Nincs ez másképp Magyarországon sem, a hazai szociológusok és pszichológusok több vizsgálat során ugyanilyen megállapításra jutottak. Az anya második férje, vagy élettársa könnyebben meg tudja magát szerettetni, elfogadtatni a gyerekekkel, mint az elvált vagy magára maradt férj új barátnőjét. Gyermekáldásra váró házaspárok A barcelonai orvosi kamara konferenciát rendezett a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos orvosi, jogi és etikai problémák megvitatására. Spanyolországban, amióta 1984-ben megszületett az első lombikbébi, 2 ezer esetben alkalmazták sikeresen ezt az eljárást. Egészségügyi adatok szerint 40 ezer olyan házaspár van az országban, akiknek megter- mékenyítési problémái vannak, a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinikákon pedig 3 ezer fagyasztott embrió várja sorsát. Áz orvosok szerint nemsokára lehetséges lesz nemcsak a megtermékenyített, de a meg- termékenyítetlen petesejt fagyasztása is. így a meddő nők olyan petebankból származó petét hordhatnának ki, amelyet saját férjük termékenyít meg. Azok a nők pedig, akiknek valamilyen betegség miatt el kell távolítani a petefészküket vagy petevezetéküket, előzőleg lefa- gyasztathatnak néhányat saját petesejtjük közül, későbbi megtermékenyítésre. Mivel Spanyolországban nagyon kevés a petedonor, a klinikák fiatal egyetemista lányokat keresnek, akik 100 ezer peseta fejében donornak vállalkoznak. A klinikák így szerzik be a petebankjukba azt a mennyiséget, amelyet aztán a szerényebb anyagi körülmyének között élő asszonyoknak ajánlhatnak fel. A barcelonai orvosi kamara konferenciáján a résztvevők jogi szempontból is megvitatták a mesterséges megtermékenyítés kérdését. Spanyolországban 1988-ban fogadták el a vonatkozó törvényt, de a pontos szabályozás még nincs meg. Egyre több olyan eset létezik, amely jogilag megoldhatatlan. Például annak a házaspárnak az esete, akik elváltak, és azóta egyik fél sem akar a másik javára lemondani a lefagyasztott embrióról. Jelenleg csak az orvosok tisztességében bízhatnak a spanyolok. A mesterséges megtermékenyítés ugyanis nemcsak az embriókkal való feketekereskedelmet teszi lehetővé, hanem arra is vezethet, hogy a megfelelő eljárásokat megfizetni tudó rétegek a gyermekeik adottságainak javítása érdekében különféle manipulációba kezdjenek. Az évekig tartó küzdelem célja a gyermek. Az oldait szerkeszti: Ábrahám Eszter
