Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-11-12 / 60. szám
4. oldal Riport 1995. március 11., szombat Nem lehet arrébb vinni a szügyi szarvasmarhatelepet Igaza volt Fülöp Géza szügyi polgárnak, amikor felajánlott egy-két gumicsizmát: vegyem, vegyük fel fotós kollégámmal, mert derékig süppedünk a sárba. Nem hallgattunk rá, mi bántuk. Pár száz métert tettünk meg a tehenészet mögött gazban, sárban. Jelentem: sikerült átvágnunk magunkat. Varjúhadsereg röppent fel, ahogy közeledtünk úticélunk felé, egyre izga- tottabbak lettünk. A telepre behajtani csak kivételes gépjárműnek lehet Támad a varjúhadsereg Fülöp Géza meg csak mondta a magáét: - Nem azért jöttünk ki a városból, hogy ezt a bűzt, ezt a mocskot tűrjük. Ellepik a legyek a falut, kötve hiszem, hogy irtják a rovarokat a tehéntelepen. Szennyvíz folyik az árkokban, bárki láthatja. De ezt még el is viselnénk, ám ami a legutóbbi időkben történt, azt ember nehezen emészti. Alig merem kiengedni a gyereket az udvarra, nem tudhatom, milyen fertőzést hoznak rá a varjak. Haladtunk tovább a trágyával itatott földön. Építési törmeléktől kezdve műanyag flakonokig minden megtalálható a senki földjén. Később kiderült, a terület az agrárgazdaságé. Már csupán húsz lépés és elénk tárni a félelmetes csoda - biztat útikalauzunk. - Nem láthattuk a csodát, a húsz beígért szarvasmarhát, a földeletlen húsz dögöt. Fülöp Géza váltig állítja: itt voltak több hónapig, a varjak jókat lakmároztak.- Tíz tanút is állítok, ha kell - fakad ki Fülöp úr. - Biztosan megsejtették, hogy jövünk, ezért tüntették el a dögöket! - erősíti hangját kalauzunk. Dózerral túrták a földet. Fülöp Géza toporog, szinte táncol a friss buckákon. Mi magunk is toporgunk. Jobban szemrevételezzük a terepet. Friss abroncsnyomok árulkodnak arról, hogy nemrég földmunkát végeztek a helyszínen. Eltűntek az elhullott marhák, vonjuk le a következtetést. Titokzatos, annyi szent! Dög- kút nincs a környéken, vajon hol lehetnek szegény dögök? Míg ezen morfondírozunk, megjelenik Varga Mihály telepvezető-helyettes és dr. Hegedűs Szilárd, a telep állatorvosa. Fülöp Géza és a helyettes telepvezető ismerik egymást, tegeződnek. Pár másodperc után felhevül a levegő, kemény szócsata kezdődik. Varga Mihály számon kéri kalauzunkat, mit keres errefelé, ahol a madár sem jár?! Meg, hogy minek hozta nyakukra az újságírót. De az igazi vita a döglött tehenekről robban ki, fontosabb az holmi firkászoknál! Négy százalék elhullás- Ne mondd nekem, hogy nem voltak itt a dögök - kezd bele Fülöp Géza. - Sétáltattam a kutyámat errefelé, amikor láttam legalább húsz döglött marhát. Eszetekbe nem jutott, micsoda fertőzés keletkezhet! Rájártak a varjak. Miért tagadod, hogy itt voltak?- Nagyon jól tudod, hogy az elhullott szarvasmarhákat miként kell tárolni - mondja indulatosan Varga Mihály. — Mi is tudjuk, és a szabályoknak megfelelően járunk el. Honnan veszed, hogy itt húsz tehén volt? Ez nem igaz! Csupán néhány darabról van szó, azokat is szabályosan temettük el. Egy méter föld került rájuk. Ballagunk a telep irodája felé, csak nem hagy alább az indulat. Mondják a magukét mindketten. Az ajtónál elválunk Fülöp Gézától. Mondja, majd hozza a tanúkat! A Szügyi Agráripari Rt., amelyhez a szarvasmarhatelep is tartozik, több mint kilenc - venmillió forintos jegyzett tőkével rendelkezik. Tevékenységi körük a növénytermesztésre és az állattartásra épül. Rendelkeznek egy jelentős gépműhellyel is. A szóban forgó szarvasmarhatelep húsz évvel ezelőtt épült. Jelenleg fele kapacitással üzemel a szügyi gazdaság. Az igazgató szerint a kevés marhának elsősorban az öt évvel ezelőtti helytelen agrárpolitika az oka. Akkor ugyanis azért adtak pénzt, hogy levágják a marhákat. Ennek isszák a levét a szügyiek is mindmáig. Kimondottan tejtermelésre szakosodott a telep. Ennek előnyét a helybeliek úgy érzékelik, hogy olcsón juthatnak a friss tejhez.- Mennyi az elhullás? - kérdezem Szabó Mihály igazgatót.- A szarvasmarha-állomány 20-25 százalékát ki kell selejtezni, vágóhídra visszük a jószágokat, ha elérkezik az idő. Az elhullásban is van egy természetes folyamat. Pontos számokat nem tudok mondani, de olyan húsz tejelő marhára és harminc kisebb állatra becsülöm az elhullást. Durván 4 százalék az ilyen jellegű veszteség. Itt járvány okozta vagy természetellenes elhullás nincs.-Mi a sorsuk hivatalosan az elhullott marháknak? - Erre és a többi állat-egészségügyi kérdésre dr. Hegedűs Szilárd, a telep állatorvosa válaszol.- Vagy dögkútba tesszük az állatokat vagy pedig az Allatifehérje-takarmányokat Előállító Vállalat veszi kezelésbe az elhullott teheneket. Gyakorlatilag 1992-ig az ATEV (mármint az előbb említett cég) úgy szállította a tetemeket, hogy azok nem kerültek pénzbe. Ameny- nyit a fehérje alapanyagért fizetni kellett volna a cégeknek, annyiba került a szállítás és a feldolgozás. Mivel a fehérjetakarmányok előállítása nagymértékben visszaesett, ezért az ATEV gyakorlatilag csak ártalmatlanítja ezeket a dögöket. Magasnyomású gőzön húslisztté és csontlisztté dolgozzák fel az alapanyagokat.- Most is így működik a megsemmisítés?- Régebben ennek volt értelme, de az utóbbi időben oly mértékben növekedtek a költségek, hogy az fantasztikus. Manapság háromezer forintért semmisítenek meg egy hullát. A szállítás további nyolcvan forintot emészt fel kilométerenként. Egy állatot elszállítani roppant költséges, így aztán várni kell, míg néhány jószág kileheli a lelkét. Természetesen nekünk is szigorúan figyelembe kell vennünk a gazdaságosságot.-Ha ez drága, marad a dög- kút!- Mivel a szügyi dögkút nem működik, oda nem vihető elhullott állat. Marad a másik változat, mely igen drága.- Nem fordul elő, hogy egy köztes megoldást választanak?- De, előfordul. Néha elföldeljük a tetemeket. Ügyelünk arra, hogy ne szennyezzük különösebben a környezetet. Szabó Mihály roppant higgadtan válaszol a következő felvetésekre. Túl közel a községhez- Panaszkodnak a szügyiek a bűz miatt?- Nézze, 1972-ben épült a telep. Sajnos, akkor semmilyen hatóság nem vette figyelembe, hogy túlságosan közel van a községhez. Ezzel magyarázható, hogy a szél igen gyorsan a falu felé viszi azt a bűzt, amelyet egy hatszáz szarvasmarhát számláló telep kibocsát. A legyeknek sincsenek messze a házak. Elismerem, ez irritálja a lakosokat. Ezt a békát le kell nyelni, nem költöztethetjük át a telepet, mert az horribilis ösz- szegbe kerül. Mit csináljunk?-Igazuk lehet a falubelieknek abban, hogy veszélyes a dögök nem megfelelő tárolása!-Tényleg van igazság ebben. Megpróbáljuk az elszállítást megsűríteni.-A telep körüli árkokban gyanús színű víz folydogáll- Ha jobban megvizsgálja a környéket, láthatja, csináltunk ott egy gátat. A telepről trágyalé nem mehet az árokba, hiszen előbbi alacsonyabban van. Én azt nem vitatom, hogy a mellette lévő területről trágyalé nem szivároghat az árokba, de nem a telepről. Amit ön lát a mederben, az esővíz. Még a vizet is szűrik Varga Antal telepvezető nincs könnyű helyzetben.- Nem lehetne csökkenteni az elhullásokat?- Súlyosbítja a helyzetünket, hogy Balassagyarmaton megszűnt a vágóhíd és ezzel együtt az a lehetőség, hogy a kényszervágásra bevigyük az állatokat. Állítom, hogy 70 százalékkal kevesebb lenne az elhullási százalékunk, ha működne az üzem. Előfordul, hogy egy állatnak eltörik a lába, azokat beszállítanánk Gyarmatra és ott levágnánk. Legközelebb Pásztora mehetünk ilyen esetben. Szóval, ha közelben lenne vágóhíd, nem lenne ennyi elhullás.- Vezetnek nyilvántartást az elhullott állatokról?-Hogyne, elhullási naplónk van, de nyilvántartást vezetünk a kényszervágásokról is. Minden hónapban megszámoljuk az állatokat.- Mennyire ügyelnek a higiéniára?- Nagyon. Még azt a vizet is szűrjük, amellyel a tejesedényeket mossuk. Dekádonként laboratóriumi vizsgálatokat végeznek Budapesten. Onnan kapjuk a minősítéseket. Permetezzük a legyeket, meszelünk mindent.-Azt mondja Fülöp Géza, hogy hetekig itt rohadt a telep mellett 20 döglött szarvas- marha. Hordták a varjak rendületlenül.- Ennek mintegy tíz százaléka igaz. Két tehenet, két borjút vittünk az említett helyre. Nemcsak a varjak vitték a húst, a cigányok is. Megfenyegették az éjjeliőrt, ha megpróbált közbelépni.- Meddig voltak a dögök a szabadban?- Nem sokáig?- Nem voltak elföldelve!-Ezt nem lehet mondani. Előfordulhatott, hogy némelyik tetem lába kilógott a föld alól, de a többi része le volt takarva. Cigányok eledele — Nem ezt mondja Fülöp úr!- Én voltam ott, én láttam!-Jó, betemették az állatokat. Előbb nem lehetett volna?- Máskor előbb betemettük. Csak az a baj, hogy ezek a cigányok akkor is kibontották a dögöket, ha klórmésszel, formaiinnal, gázolajjal öntöttük le. Szabó Mihály igazgató Talán a legjobb védekezési mód az volt, amikor trágyával borítottuk a húst.-Helyi specialitás a dögök elföldelése?- Kérem, ezt nem mi találtuk ki, mások is így csinálják. Csak itt csemegéznek ezen. Szabó Mihály igazgató átérzi a helyzet súlyát, bár túlzónak tartja az aggodalmakat. Megérti a szügyi lakosok aggodalmait, tudja, hogy kellemetlen bűzt áraszt a telep. Bár az igazgató úr nem viheti arrébb a tehéntelepet, mégis arra törekszik, hogy javítson a helyzeten. A későbbiekben nem fordulhat elő, hogy varjak vigyék a dögöket. * * * * A riport rögzítése után otthon üzenet várt. Fülöp Géza, aki amúgy szakképzett állatgaz- dász, telefonba mondta, vállalja igazát. Jót akart az újsággal, közös érdekben lépett fel. Azt viszont nehezen tűri, ha azért háborgatják, mert felvetette a problémát, mert jó szándékát félreértik. Elmondása szerint ugyanis Varga Antal lánya telefonon okította őt ki, mi a teendője és hova menjen, vagy ne menjen. Ádám Tamás Látszatra semmi különös, pedig a felszín alatt marhatemető rejtőzik ... fotó: rigó tibor Varga Antal telepvezető Dr. Hegedűs Szilárd állatorvos Varga Mihály telepvezető-helyettes
