Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-09 / 34. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. február 9., csütörtök A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara életéből Rövid Híreink A Nógrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara Salgótar­jánban, a Munkásotthon tér 1. szám alatt - a SZÜV épülete - várja tagjait ügyes-bajos dol­gaikkal. Az érdekképviseleti szerv a 32/316-476 telefon­számon érhető el. * A Privát Profit című folyóira­tot előfizető vállalkozók visz- sza nem térítendő, max. 30.000 forint összegű támoga­tásra pályázhatnak a piacra kerülés, piacszerzés érdeké­ben. Pályázati határidő: 1995. február 28-a. A feltételek a Sansz című újság 1995/1. számában találhatók (A ka­maránál is lehet érdeklődni). Külkereskedő kamarai tagja­ink figyelmét felhívjuk, hogy a 47/1991. kormányrendelet szerint a külkereskedelmi te­vékenységgel kapcsolatban a devizahatósággal szemben fenálló egyes kötelezettségek­ről a Magyar Nemzeti Bank felé a II. féléves jelentés be­nyújtási határideje 1995. feb­ruár 28-a! Számozási nyom­tatványaink (Original, FORMA) az okmányhitelesí­tés közjogi kamaráknak tör­ténő átadása miatt csak ’95. február 28-áig érvényesek. ’95 március 1-jétől új nyom­tatványok kerülnek forga­lomba, amelyek kamaránknál kaphatók lesznek. Partnerkereső - cégeknek Áprilisban döntenek a tagdíjról- Szlovák fafeldolgozó és külkereskedő magánvállalkozó üzleti kapcsolatot keres olyan magyar cégekkel, melyek tű­zifa, illetve rakodólap (EUR és egyszer használatos) beszerzé­sével foglalkoznak.- 1995-ben a brünni (Cseh­ország) kiállításokon és vásá­rokon minden magyar kiállító 30 százalékos kedvezményt kap a vásári terület árából.- Francia bútorgyártó cég an­tik jellegű és szállodai bútorait kínálja a magyar piacra. További részletes és ingye­nes információt a kereskedelmi és iparkamara tagsága a 32/316-476-os telefonon vagy pedig személyesen kérhet. Február elsején a kamara el­nöksége rendkívüli ülésen vi­tatta meg a január 20-ai kül­döttgyűlés tapasztalatait. Reméltük, hogy a küldöttér­tekezletet nagyobb vállalko­zói aktivitás kíséri, de a sze­rény részvétel is tanulságok­kal szolgált. Kiderült, hogy szervezőerőre van szükség átalakuló gazdaságunk sze­replőinek összefogására. Az elnökségi ülés a kamara működését meghatározó, alap­vető fontosságú kérdésekkel foglalkozott. Döntés született a kamarai törvényben meghatá­rozott feladatok teljesítéséért felelős munkabizottságok lét­rehozásáról, kialakult az elnök­Somoskőújfalun született, 1947-ben. A salgótarjánii gép­ipari technikum elvégzése után a Testnevelési Főiskolán szer­zett diplomát. Három gyermeke van: Eszter nyolc-, János tizen­kilenc, Krisztina huszonöt éves.- Az AP Rekord Kft. ügyve­zetőjeként dolgozom - mondja.- A cég feleségem révén épí­tőipari tervezéssel, szabadalma­ink alapján sportszer és közle­kedési alkatrész gyártásával foglalkozik. Komoly ered­ségi tagok közötti munka- megosztás. Az egyes területek tevékenységét meghatározó és koordináló munkabizottságok vezetői elnökségi tagok lesz­nek, akik megkeresik a megfe­lelő szakembereket a kamarai tagok körében, az érdekképvi­seletekben, és szükség esetén külső szakértőket vonnak be a munkába. A következő munka- bizottságok létrehozásáról hatá­roztunk és a következő vezető­ket választottuk: 1. Gazdaság- politikai feladatok - Tóth Sán­dor, 2. Nemzetközi kapcsolatok - Kiss Sándor, 3. A kamara ménynek tartom, hogy Buda­pesten egyre több troli fut AP Rekord áramszedőkkel! Sza­badidőmben a sportéletben te­vékenykedem: az elmúlt évben nyolcadik alkalommal voltam rendezője a Nemzetközi Atléti­kai Ugrógálának.- Mit várok a kamarától? Egyelőre kiforratlan állapotban van, ezért érthető a fokozott vá­rakozás és türelmetlenség a ta­gok részéről. Úgy vélem, a ka­mara akkor dolgozik jól, ha tag­közjogi feladatai - Fekete Nán­dor, 4. Szakképzési feladatok - Gajdár Géza, 5. Vállalkozásfej­lesztési feladatok - Horváth József, 6. Szervezetfejlesztés - dr. Dohsonyi László, 7. Költ­séggazdálkodás - Sarkadi Nagy László, 8. Public relation-tevé- kenység - Angyal János, 9. In­formációs rendszer, szolgálta­tásfejlesztés - Sarló Béla, 10. Idegenforgalom, turizmus, ke­reskedelem - Tarnóczi Lajos. Az elnökségi ülés meghatá­rozta a kamara készülő Szerve­zeti és Működési Szabályzatá­nak irányelveit. Kialakította ál­jai a kötelező tagság mellett is érzik a szervezet szükségessé­gét.- A kamarában elnökségi tagként a PR-tevékenységet vállaltam fel. A kapcsolatszer­vezés, a tájékoztatás és a tájé­kozódás egysége kialakíthatja a vállakozók bizalmát a szervezet iránt.- Salgótarjáni önkormány­zati képviselőként összekötő kapocs is szeretnék lenni a ka­mara és a közgyűlés között. láspontját a tagdíjfizetési rend­szerre vonatkozóan, és újra tár­gyalta az 1995. évi költségvetés koncepcióját. A következő, március 6-ai elnökségi ülésig a megfelelő dokumentumok és a szükséges számítások kimunká­lásra kerülnek. Mindkét kér­désben az 1995. április 3-ára tervezett küldöttgyűlés fog dön­teni. Kérem a megválasztott küldötteket, hogy részvételük­kel és aktív közreműködésük­kel szolgálják választóik érde­keit és a kamarai működés mie­lőbbi beindulását. Az elnökség és a magam nevében biztosítom önöket a kamarai ügy iránti el­kötelezettségünkről. Tóth Sándor Egyelőre kiforratlan álla­potban van a kamara Bemutatkozó: Angyal János elnökségi tag Bővülő nemzetközi kapcsolatok - a vállalkozók érdekében A nemzetközi kapcsolatok épí­tése és a külkereskedelemre vonatkozó feladatok a kamarai munka egyik legfontosabb terü­letét képviselik. Legklassziku­sabb ilyen jellegű szolgáltatá­sunk az okmányhitelesítés: származási bizonyítványok, szerződések, kereskedelmi számlák, vis major igazolások láttamozása, ATA Camet iga­zolványok kibocsátása. Külkereskedő, illetve külke- reskedni kívánó tagjainknak rendelkezésére állunk tanácsa­dással, és megtalálják nálunk a külkereskedelmi- és devizafor­galmat, a befektetéseket, a vámrendszert szabályozó leg­frissebb rendeleteket, jogszabá­lyokat. Mindezeket beszerez­hetjük a külföldi országok sza­bályozására vonatkozóan is. Az 1995. évi nemzetközi vá­sárokról már több ország vi­szonylatában katalógust szerez­tünk be, így érdeklődni lehet németországi, brünni, znojmoi, zágrábi, pakisztáni és természe­tesen magyar területi vásárok megrendezésével, s a részvétel­lel kapcsolatosan. Várjuk irodánkba azokat a vállalkozókat is, akik külföldön külkereskedelmi partnert, alvál­lalkozót, befektetőt vagy üzleti vállalkozáshoz társat keresnek. Cégbemutatójukat a kamarai és követségi hálózaton keresztül eljuttatjuk a potenciális partne­rekhez. Lehetőségünk van arra is, hogy a nógrádi kamarai ta­gok ajánlatait közzé tegyük külföldi kamarai kiadványok­ban - többnyire ingyenesen. Szükség esetén segítséget nyúj­tunk az ajánlatok kidolgozásá­ban, a fordítási munkában is. A hozzánk beérkező ajánla­tok egy részét rendszeresen közzé tesszük, de az érdeklődő vállalkozóknak rendelkezésére állnak az információs lapok, üz­leti hírlevelek partnerkereső hirdetései. Rendezvényeinkkel szintén szeretnénk hozzájárulni a megyei vállalkozók külpiaci kapcsolatainak sikeres építésé­hez. Tervezett programjaink között szerepel lengyelországi textilipari kiállítás szervezett látogatása, holland üzletem­ber-találkozó a „Tarjáni Ta­vasz” keretében, franciaor­szági, dániai, cseh kedvezmé­nyes üzleti utak szervezése. Ezeknél a szervezett üzletem­ber-találkozóknál elsődleges szempontunk az, hogy a poten­ciális partnereket előre felku­tassuk, és a kiutazó vállalkozó­nak konkrét tárgyalási tervet tudjunk biztosítani. Nemzetközi partnerkörünk bővítésében törekszünk arra, hogy a megye és a városok ön- kormányzati kapcsolatait gaz­dasági vonalon is kiegészítsük, természetesen velük szorosan együttműködve. Kérjük a vál­lalkozókat, bizalommal fordul­janak irodánkhoz, hogy szolgál­tatásainkkal munkájukat segít­hessük. Németh Ildikó ORSZÁGOSAN 430, MEGYÉNKBEN 21 TELEPÜLÉSEN Számítógépen az ingatlan-nyilvántartás A hazai földnyilvántartás történetében fontos dátum 1995. feb­ruár 1-je, mivel közel ötszáz településen rátértek a számítógé­pes ingatlan-nyilvántartásra. A földhivatalok szakemberei a megmondhatói, hogy milyen fontos a számítástechnika alkal­mazása abban a manuálisan és lassan kezelhető rendszerben, ami a hazai ingatlan-nyilvántartást jellemzi.- Az érdekeltek régóta isme­rik ennek a fontosságát - mondja Bartos István, a Nógrád Megyei Földhivatal igazgatója -, de nem volt pénz a korszerű­sítésre. Igaz, a tulajdoni helyzet sem kényszerített erre, s a föld­hivatalok is könnyedén meg­birkóztak a nyilvántartással. A helyzet a privatizációval vált igen szorítóvá, hiszen szá­zaknak és ezreknek vált szük­ségessé a földtulajdon tisztá­zása. A földhivatalokban napról napra hosszú sorokban vára­koznak az érdekeltek, hogy hozzá jussanak a szükséges tu­lajdoni lapokhoz.-A PHARE program kere­tében félmilliárd forintnyi ösz- szeget kapott az ország, mely­ből hozzá lehetett kezdeni a számítógépes ingatlan-nyilván­tartás bevezetéséhez - tájékoz­tat az igazgató. — Ennek első részeredményeként országosan 430, megyénkben 21 települé­sen számítógépen készülnek a tulajdoni lapok. Ezt azért is fon­tos megjegyezni, mert az ingat­lantulajdonosoknak mától hat hónapig módjuk lesz arra is, hogy a számítógépekben tárolt adatokat az eredeti tulajdoni la­pokkal összehasonlítsák, s amennyiben eltérést tapasztal­nak, azt a földhivatal kijavítja. Dr. Kaári Sándor ingatlany- nyilvántartási osztályvezető máris sorolja azokat a megyei településeket is, ahol február elsejétől géppel történik az in­gatlan-nyilvántartás.- Ezek a falvak: Alsótold, Berkenye, Cserháthaláp, Csé- cse, Debercsény, Garáb, Hor- pács, Kazár, Kisbágyon, Kis- bárkány, Kishartyán, Kozárd, Kutasó, Márkháza, Mátraszele, Nagybárkány, Sóshartyán, Szarvasgede, Szilaspogony, Vizslás, Zabar. Tudni kell, hogy a munka folytatódik - te­szi hozzá. - Az idén országosan további 1200, jövőre pedig a maradék 1600 településen is befejeződik az átállás. Megyénkben négy területi földhivatalnál végzik a rende­zetlenség miatt sok nehézség­gel járó munkát. Ráadásul lét­számhiány is van, noha jelenleg hét munkanélkülit foglalkoz­tatnak a beírásoknál.-Azoknak az adatoknak a beírása különösen gondot okoz, ahol hiányzik a tulajdonos személyi száma - magyarázza a fiatal osztályvezető. - Sokan nem tudják, hogy az 1992. évi LXVI. törvény értelmében az állampolgár a változások átve­zetéséhez köteles a személyi számát közölni az állami ingat­lan-nyilvántartás szerveivel. A számítógépesítéstől vár­ható, hogy végre rend lesz a földtulajdonokban, s a hazai hi­telélet is normális kerékvá­gásba terelődik. Mert a tulajdo­nosok a megmondhatói, mek­kora bonyodalmat jelent napja­inkban, ha ingatlanukra hitelt szeretnének felvenni, de nem naprakész, a valóságnak megfe­lelő tulajdoni lapot kapnak. Nos, e téren hamarosan sors­döntő változás várható. P. A. Magyar szakembert választottak a GAFTA alelnökéve A Gabona- és Takarmányke­reskedők Szövetsége legutóbbi ülésén Londonban alelnökévé választotta Lacfi Dánielt, a Ga­bona Rt. elnök-vezérigazgató­ját, a Magyar Gabonafeldolgo­zók, Takarmánygyártók és -Ke­reskedők Szövetségének elnök­ségi tagját. A GAFTA-nak 70 országból 600 kereskedő cég a tagja. A szövetség által kialakí­tott típusszerződések alkalma­zásával évente mintegy 200 millió tonna gabona és, takar­mány cserél gazdát. DUNAKESZIN NEM SZOKÁS FELMONDANI! A bejáróknak is biztos az állásuk Dübörög a kalapácskoncert, hull a szikraeső. Elnyújtott ki­áltások visszhangját verik vissza a „Nagybartók” terem falai. így nevezte el egykor a munkáshumor, a MÁV Duna­keszi Járműjavító Kft. mű­helycsarnokát. A helyi és kör­nyékbeli munkavállalókkal együtt Diósjenőről, Rétságról, Berkenyéről, Szendehelyről, tehát a megyénk pereméről naponta bejáró járműlakato­soknak, fényezőknek, műsze­részeknek is szerepük van a gyártörténet alakításában. Nemzedékek tanultak itt szakmát, s dolgozták végig szinte a teljes aktív korukat. Egykor hazai és külföldi pá­lyákra indított új vasúti kocsi­kat gyártva, újabban a régieket javítva, fiatalítva. Szaktudá­sukat dicsérik a hazai nagyvá­rosok között robogó elegáns, úgynevezett intercity járatok komfortkocsijai, külországok­ban rendelt étkezővagonok és más különlegességek. A nagyüzem, melynek terü­letén még ma is ezren felül dolgoznak, eddig úgy állta ki az idők próbáját, hogy nem kellett feladni az alapelveket: utcára senki se kerüljön, lét­számot csupán a nyugdíjazás­sal csökkentsenek! Ezenkívül csak néhány személynek taná­csolják időnként, hogy jobb, ha elmegy innét, akik jobban szeretnek poharazni, mint dol­gozni. A múlt év két utolsó hónap­jában szorongtak először munkahelyükért az itt dolgo­zók. Bizonyos partnerek visz- szamondták a megrendelései­ket, nem jutott volna minden­kinek munka. Vezetők és munkatársak akkor abban ál­lapodtak meg: inkább dolgoz­zanak heti három napot, jus­son inkább a fele kereset, de ne kelljen megválni egymás­tól!-Ezen a krízisen túl va­gyunk. Az átmeneti zavar el­lenére még egy kis nyeresé­günk is lesz a múlt esztendő mérlege szerint - mondja Varga Lajos igazgató, a vá­lasztási körzet MSZP-s or­szággyűlési képviselője, aki hajpalban kezdi a hivatali ide­jét. Aztán kocsiján a parla­mentbe robog, hogy részt ve­gyen az üléseken. Emlékeze­tében most egy név után kutat, melynek viselője kiváló konst­ruktőrként dolgozott itt, de az elmúlt választási ciklusban va­lamelyik szomszédos Nógrád megyei községben polgármes­ternek választották. Lehet, hogy újabban is, mert még nem jelentkezett.- Az idén már a napi nyolc órai állandó munkája is biztos lesz mindenkinek - folytatja. - Sőt, ha sikeresen zárjuk le a tárgyalásainkat, még 100-200 embert fel is kell vennünk - gondolkodik hangosan, majd hozzá teszi: - A mai ismerete­ink szerint régi kollégáink biz­tosak lehetnek benne, hogy a nyugdíjig lesz munkájuk. Azt persze nem tudhatjuk, mikor érnek bennünket váratlan külső hatások. Személykocsik javítására, modernizálására, csehországi és 18 millió márkás német megrendelésre számítanak, hazai metrószerelvények javí­tásáról is beszélnek a járműja­vítóban. Papp József, a szakszerve­zeti bizottság titkára elégedet­ten javasolta a bizalmi testü­letnek: írják alá a kollektív szerződést. Ebben az évben 10 százalékos béremelésben álla­podnak meg egyelőre. Ám, ha az eredmények javulnak, töb­bet is fognak majd kérni. A je­lenlegi szakmunkás-órabérek 115-200 forint között mozog­nak. A régi dolgozóknak még jár a vasúti kedvezmény, az újabban belépetteknek viszont már nem. Nekik fizetik a drága havijegy árát. A fővona­laktól távolabb lakókért gyári busz megy ki. Az üzemi étke­zés napi 80 forintba kerül, amihez a másik 80-at a kft. adja. így is nehéz lesz kijönni ebből a keretből. A vasúti jeggyel is az a baj, hogy ma már inkább azt veszik fel, aki helybeli. Ám a régebbiektől nem válnak meg, lakjanak bárhol, biztos az állásuk. Eb­ből a szakszervezeti bizottság nem enged. Kovács T, István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents