Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

1995. február 8., szerda Pásztó És Környéke 5. oldal Szerdánként tart fogadónapot pásztói szerkesztőségünk vezetője A Nógrád Megyei Hírlap pásztói szerkesztőségének vezetője, Venesz Károly újsá­gíró minden szerdán 9-től 13 óráig fogadja az olvasókat Pásztón, a Fő utca 20. szám alatt. így szerkesztőségvezetőnk természetesen ma is várja a pásztói és a Pásztó vonzás- körzetében élő állampolgáro­kat kérdéseikkel, észrevétele­ikkel, közérdeket szolgáló ja­vaslataikkal. Civil Társaság alakult Pásztón A város újjáválasztott pol­gármestere munkájának segí­tése, a különböző társadalmi rétegek véleményének, javas­latának alaposabb megisme­rése céljából a különböző be­osztásokban tevékenykedő magasabb képzettségű embe­rek közül megalakította a Civil Társaság nevű testüle­tet. A felkérést elfogadók egyér­telműen kijelentették: pártpoli­tikai érdekeket nem kívánnak szolgálni. Hangsúlyozták, hogy nem a képviselő-testület munkáját, felelősségét akarják kisebbí­teni, csupán a sokrétű tapaszta­latok megismertetésével, átadá­sával a rugalmasabb, célra ve- zetőbb megoldások megkérését kívánják segíteni. A társaság tagjai elmondták, hogy vállalják a véleménynyil­vánításukkal járó konfliktus­helyzeteket is. Határozottan ki­jelentették, hogy a nyilvános­ság előtt csak jól megalapozott, semmiképpen nem támadható véleményeket tolmácsolnak, képviselnek. A témától függően a társaság véleményét az érintett szakem­ber mint szóvivő tolmácsolja a képviselő-testületnek. A Civil Társaság tagjai a kö­vetkezők: Dr. Nyíri Ferenc ügyvéd, Széplaki Zoltán, az Avon- more Hungary ügyvezető igaz­gatója, Nagy József vállalkozó, Dr. Molnár Sándor, a városi kórház belgyógyász főorvosa, Dr. Bolyki Melinda fogszak­orvos, Nagy Imre vállalkozó, Nagy János, az Iposz elnöke, Lángos Gyula, az Állami Nyomda Rt. pásztói gyárának igazgatója, Sulyok Tibor, a helybeli földhivatal vezetője, Gombár Imre középiskolai tanár, Bodrogi István, a városi rendőrkapitányság vezetője. Pásztó - A Tittel Pál Kollégiumban nemrég nyitották meg Csohány Kálmán grafikusművész születésének 70. évfordu­lója alkalmából a művész hat grafikájából álló kiállítást. Megtekinthetők Csohány Klára (a művész lánya) építész­mérnök tervei is, amelyek a művész szülőházának felújítá­sához készültek, s az épület régebbi fotói. fotó: verebélyi „Soros” támogatás az óvodának- Leírtuk, hogy a nyitott társa­dalom, a cigány értelmiség ki­nevelése érdekében mit tettünk, hogy elnyerjük a Soros Alapít­vány ezzel kapcsolatos anyagi támogatását. Először nem nyer­tünk. Szerencsénkre a leírtakra, módszereinkre felfigyelt dr. Vajda Zsuzsanna, az ELTE szociológiai tanszékének veze­tője, és felkereste óvodánkat. A Soros Alapítvány által támoga­tott programot ő tanulmányozta Amerikában Mudra Annamária óvodapszichológussal. Hazaté­résük után meghívták az óvó­nőket Budapestre az előadásra. A programból itt kaptunk rövid ismertetést. A látottak, hallot­tak alapján döntöttünk úgy, hogy pályázunk az alapítvány által támogatott HEAD-START program meg­valósítására az óvodánkban. A program egyéni képességek fej­lesztésére irányul, amely nagy segítség hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. Nálunk elég sok ilyen gyerek van. Az országban több óvoda pályá­zott. Kilencen nyertek, köztük mi is. A Soros Alapítványtól két évre hétmillió forintot kap­tunk - utal dióhéjban az előz­ményekre Kanyoné Banos Gi­zella, a pásztói Szent Imre téri óvoda vezetője. Nem tudnak magyarul- A programot, amelyet az életre való nevelésnek is te­kinthetünk, a magyar hagyo­mányok ápolása, megtartása mellett, két csoportban valósít­ják meg. Az indulást megelőző időkben különböző aggódó vé­lemények is felvillantak, ami­kor a szokatlan, új követelmé­nyek szóba kerültek. Végül egymásra találtak a gondolatok, és mindannyian a megvalósítás mellett foglaltak állást. Két-hároméves korukban még nem tudnak magyarul - mondja Kanyoné Banos Gi­zella FOTÓ: VEREBÉLYI ANITA- Cigánygyerekekről is szó van, akik két-hároméves ko­rukban még nem tudnak ma­gyarul. Sem kis társaikkal, sem a felnőttekkel nem tudnak be­szélni, mert odahaza szüleik csak cigányul szólnak. Ha öté­ves korukban kerülnek be az óvodába, akkor az idő rövid­sége miatt nem tudnak felké­szülni az iskolai követelmé­nyek fogadására. Hároméves koruktól kezdve viszont itt ná­lunk készségeik fejlesztéséért sokat tudunk tenni! -érzékel­teti az önként vállalt feladat nagyságát - Kanyoné. A gyermekek érdekében-A Soros program lényege, hogy a gyerekek a szüleikkel együtt tevékenykedjenek?-Igen. A cigány hagyomá­nyok megismerése és ápolása érdekében hat szülőt kértem fel, hogy beszéljen erről az aprósá­goknak. Közülük ketten vállal­ták. Úgy éreztem, zavarja őket, hogy az óvodában gyerekek előtt kell beszélniük. Azóta rá­jöttek, hogy gyerekeikért nekik is többet szükséges tenniük. Kevés az, hogy az óvodában enni kapnak, gondoskodnak ró­luk, az értelmüket is fejleszteni kell. A két csoportban 52 gye­rek van, közülük háromnak a szülője oláhcigány. Együtt a szülőkkel-Csak a cigány szülőkről van szó?- Más szülők is bekapcsolód­tak a Soros programba, az óvoda életébe. Az ápolónő be­osztású édesanya a gyermekbe­tegségekről tájékoztatta a gye­rekeket, Kántor apuka a hang­szerek kezelését mutatta be. Közös élményt jelentett a sava­nyúság, a befőtt közös eltevése, az együttes szánkózás, a fánk­sütés és a mézeskalács-készítés. Az apukák, anyukák már érzik, hogy egyenrangú partnerek a nevelésben. Felkészülésük ér­dekében könyvet, játékokat kölcsönzünk ki részükre. A kö­zös tevékenység alapján sike­rült olyan mélységben egymás­hoz kerülnünk, hogy ma már legbensőbb gondjaikat is el­mondják. Olyat, hogy nem tud­ják az óvodai díjat fizetni, tar­toznak az OTP-nek, mert mindketten munkanélküliek.- Az alapítvány kuratóriuma ismerve a gondokat, hozzájá­rult, hogy a nekünk juttatott pénzből 20 forinttal emeljük meg az étkezési hozzájárulást, - érzékelteti az alapítvány ru­galmasságát Kanyoné Banos Gizella.- Ennek ellenére a gyerekek között van, aki elmondja: nem vacsorázott, nem tudtak húst venni. Ez utóbbit hallja a szüle­itől. V. K. ír kölcsönt kap néhány Nógrád megyei tejtermelő mezőgazdasági nagyüzem Pásztó. Az ír tulajdonban lévő Avonmore Kft. kölcsönt adott a vele üzleti kapcsolatban álló tejtermelő mezőgazdasági nagyüzemeknek a tehénállo­mány növelésére. A szügyi me­zőgazdasági szövetkezet száz állat vásárlásához 800 ezer, a kisterenyei nagyüzem ugyan­csak száz tehén vételéhez egy­millió 600 ezer, az erdőtarcsai pedig 50 vemhes üsző vásárlá­sához hárommillió 600 ezer fo­rint kölcsönt kapott. Ezen kívül az alsótoldi me­zőgazdasági szövetkezetét kétmillió forint kölcsönnel se­gítette ki a külföldi cég. A kölcsön fejében fizetendő kamat jóval alacsonyabb, mint amennyit a hazai bankok fel­számolnak. Az érintett mezőgazdasági nagyüzemek az előbbi gesz­tusra úgy válaszolnak, hogy évi tejtermelésüket átadják a kft.-nek. A szügyiek ebben az évben 450 ezer, a kisterenyeiek 1 millió 200 ezer, az erdőtarcsa- iak 900 ezer, az alsótoldiak pe­dig 450 ezer liter tejet biztosí­tanak a pásztói cég folyamatos működéséhez. Pásztó és környéke RÖVIDEN Vanyarc - Az általános is­kola, napközivel együtt, az idén 8.6 millió forint norma­tív támogatást kap a köz­ponti költségvetésből. A működőképességhez vi­szont 12.8 millió szükséges. A különbséget az önkor­mányzatnak kell előterem­tenie. Szarvasgede - A Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium által kiírt pályá­zaton a helyi általános is­kola nyerte el az elhasznált elemek begyűjtésével kap­csolatos megbízást. Ezt a feladatot nemcsak Szarvas- gedén, hanem a szomszédos községek iskoláiban - Palo­táson, Héhalomban, Kisbá- gyonban - is megszervez­ték. Az elemeket műanyag konténerekben gyűjtik. Mátrakeresztes - Ta­valy, az év végén a község­ben 26-an részesültek jöve­delempótló támogatásban. A helyzet havonként a lehe­tőségeknek megfelelően változik. Egyházasdengeleg Dengeleg címen megjelent az önkormányzat tájékozta­tójának első mutatvány- száma. A négyoldalas kiad­ványban az önkormányzat köszönti a község lakóit, közli az önkormányzati vá­lasztások eredményét is. Az oldalt szerkesztette Venesz Károly Következő számunkban Bátonyterenye és környéke Kényszer szülte megdöbbenés - Utóhangok cikkünk nyomán Bennem is akaratlanul kény­szeríti ki a megdöbbenést Ve­nesz Károly szerkesztő úr cikke (Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február 1. - Pásztó és környéke rovat), amiben az új összetételű önkormányzat első üléséről tájékoztat. Ő - nyilván szerénységből - megjegyzésnek minősíti azt, amit nem lehet másnak, mint kioktatásnak nevezni. Elvégre nem csak a jó papnak, hanem a jó polgármesternek és képvi­selő-testületnek is, ha nem is holtukig, de legalább a mandá­tumuk lejártáig tanulni kell. Azt írja, hogy: „Nem tudom, hogy egy előterjesztést miért kell vi­tára bocsátani, ha annak csupán a tájékoztatás a feladata!” Gondolom, a vitára bocsátás kapcsán olyan lett az ábrázata, hogy azt stoplámpának lehetett volna használni bármely gép­kocsin. Igaz is, ki hallott már olyant, hogy egy előterjesztést vitára bocsátanak? Vagy, hogy egy témajavaslat írásos anyagát az ülés megkezdése előtt fél órá­val kapták meg az „érdekeltek.” Vajon megkérdezte-e vala­melyik érdekeltet, hogy netán az ülés napját megelőzően nem vitatták-e meg már az .Átme­neti gazdálkodás rendszere” című témát? Olvasta a szer­kesztő úr a Pásztói Hírlap 1995. évijanuári számát? Ezután a Zsigmond Étterem jelenével, jövőjével kapcsola­tos döntésről ír, de többszöri elolvasás után sem tudom fel­fogni, hogy mit akar mondani. (Lehet, hogy nehéz a felfogá­som. ... ) Az Unimillt érintő döntéssel kapcsolatosan leírtakkal is így vagyok, de ebből legalább meg­tudtam, hogy a bíróságok vég­rehajtási kérelmek sokaságával küszködnek, bár a téma újsze­rűsége nem hatott szorítólag a keblemre, de gondolom a vég­rehajtást kérő állampolgárok­nak sem. Kényszer szüli nálam, hogy ismét idézzek: „Ami pedig a pénzügyi jelentésben felsorolt törvényre, rendeletekre való hi­vatkozást illeti, lehet, hogy egyedül maradok vélemé­nyemmel, de szerintem azok csak addig jók, amíg a város la­kói, választópolgárai fejlődési lehetőségeinek kibontakozását segítik.” Hát nagyon remélem, hogy egyedül marad a vélemé­nyével. Ugyanis, ha nem téve­dek, akkor ez a szóban lévő új­ságcikkben leírt nagyon bőví­tett mondat egyenesen az ál­lampolgári elégedetlenségre buzdítás határát súrolja. Két kézzel szórván a böl­csességet Pásztó polgáraira, ki­oktatván őket arra, hogy amennyiben holmi törvények vagy rendeletek zavarják a mozgásterüket, akkor ne tartsák be azokat. Hát nem pofonegy­szerű? Lelkileg már kezdek felké­szülni arra, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság szóvi­vője bejelenti, miszerint: ha a bűnelkövetőket zavarná a Bün­tető Törvénykönyv valamelyik paragrafusa (természetesen csak a mozgásterükben), akkor ne ragaszkodjanak annak a be­tartásához. Akadémikusi kioktatás kö­vetkezik arról, hogy mi a kér­dés, a vita és az eszmecsere kö­zötti különbség, és általában mi a levezető elnök feladata, ter­mészetesen mindez nagyon bő­vített mondatokban. „A dönté­sek, a javaslatok pedig árnyal­tan, messzire tekintve...” Képviselő urak, polgármes­ter úr, a jövőben szíveskedje­nek árnyaltan messzire tekin­teni, mert máskülönben a ki­bontakozás alma! Kérdés, miszerint lehet-e ár­nyaltan messzire tekinteni, de van Pásztón szemorvos, a vizs­gálat ingyenes, uccu, „érdekel­tek”. Ki hallott már olyant, hogy égy képviselőnek több funkci­ója is legyen? Nézzenek oda, az önkormányzat azt hiszi, hogy ő a parlament. Álljunk meg em­berek, hát nem veszik észre, hogy „a testület hatalmi kon­centrációra” tör? (Bár a szer­kesztő úr szerint ez majd ké­sőbb derül ki.) Tehát képviselő urak: szí­veskedjenek szűkszavúan, ár­nyaltan tekinteni a jövőbe, olyan messzire, hogy észre se vegyék, miszerint a munkanél­küliség, a gazdasági nehézsé­gek kézzel foghatóak. Igyekez­zenek tömören kérdezni, vitat­kozni, eszmét cserélni. Próbál­ják meg bevezetni a „kétper­cest”, elég ennyi is a széles körű kitekintéshez. És semmi hatalmi koncentráció! Kedves pásztóiak! Fenti írásomat az a kényszer szülte, hogy valamikor én is pásztói lakos voltam, de ma is szeretem Pásztót, természete­Dr. Németh Lajos monológjára szűkszavúan és ugyancsak megjegyzés formájában kívá­nok reagálni. A kéziratban én tájékoztatást írtam, mert tudom, mi a tájé­koztatás és az előterjesztés kö­zötti különbség. A szerkesztők változtattak, hogy ne szerepel­jen kétszer egy mondatban a tá­jékoztatás szó. Sajnálom, hogy Ön nem volt jelen a testületi ülésen, ezért írását külső szemlélő kötelező házifeladat-gyakorlásának tu­dom elfogadni. Szeretném becses figyel­mébe ajánlani, hogy eddig sem, sen minden kényszer nélkül. Kívánom, hogy a mába nézve - a jövőre gondolva - minél ha­marabb és minél jobban sike­rüljön megoldani gondjaikat. Befejezésül nem jut eszembe idézet, de egy mondás igen: „Aki nem tud arabusul, ne be­széljen arabusul.” Dr. Németh Lajos Salgótarján a jelenben sem, sőt a jövőben sem kívánok Biblia-magyará­zattal foglalkozni, de egyéb be- lemagyarázásokra sem vállal­kozom, amit Ön feltehetőleg kioktatásnak minősítene. Eb­ben az esetben kénytelen va­gyok elhinni, hogy mégiscsak jó úton járok, jó gondolatokat vetettem papírra. Befejezésül: szellemeskedő, fellegekben járó, fennkölt írása engem is Önhöz hasonló, mesz- sze mutató zárógondolat közre­adására kényszerít, illetve köte­lez: „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna!” Tisztelettel: Venesz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents