Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-23 / 46. szám

1‘/oldal Külpolitika 1995. február 23., csütörtök Startol a START-I. helyszíni ellenőrzése A NATO-nagykövetek Claes mellett-1£ na A NATO-országok nagyköve- tjeitiől álló állandó tanács ked- deh- teljes bizalmáról és támo­gatásáról biztosította Willy Claest, miután meghallgatták a főtitkár magyarázatát a belga- öláüfc helikoptervásárlási ügy- bcrí játszott szerepéről. Glaes kedden találkozott a Í ’ii'énötök állandó képviselői- etpés ekkor számolt be nekik a l^ét evvel ezelőtti helikopterüz- let ádején folytatott tevékeny­ségéről, a leghatározottabban cáfolva, hogy bármiféle tudo­mása lett Hfolriá az olasz'A.gii$ta éég által juttatott tetemes kenő­pénzekről. ' Á'NATO'folMáfá ' hasónló1 c tajföferrnaJaW igßzßbsßs I tartalmú levélben tájékoztatta a nyomozásban illetékes belga hatóságokat is, jelezve egyúttal, hogy dacára diplomáciai men­tességének, „teljes egészében rendelkezésükre áll”. Korábban, a nap során, Jac­ques Santer európai bizottsági elnök is „teljes bizalmát” hang­súlyozta az egyébként már évek óta húzódó Agusta-botrány újabb leleplezései nyomán ugyancsak részben hírbe hozott Kari van Miért bizottsági tag iránt. Van Miért néhány órával korábban - ártatlanságát bizo­nyítandó — házkutatást kért önmaga ellen bizottsági irodá­jába és lakásán egyaránt". Az ügy közvetlen előzmé­nye, hogy a belga hatóságok házkutatást tartottak a flamand szocialista párt liège-i és brüsz- szeli központjában, és olyan bi­zonyítékra bukkantak, amely szerint a 12 milliárd frank ér­tékű helikoptervásárlási üzlet nyélbeütését az olasz cég a flamand párthoz eljuttatott 50 millió franknyi kenőpénzzel is elősegítette. Az üzletkötéskor van Miért a párt elnöke volt, Claes pedig a párt színeiben állt a gazdasági tárca élén. Mind­ketten kategorikusan cáfolják, hogy bármilyen tudomásuk lett volna a - szerintük a hátuk mö­gött zajló - megvesztegetésről. Az Egyesült Államok és az egykori szovjet nukleáris arze­nál örökösei március elsején megkezdik a helyszíni szemlé­ket a START-I. szerződés vég­rehajtásának ellenőrzésére. A washingtoni védelmi miniszté­rium bejelentése szerint a szak­értők fel fogják keresni az ed­dig elzárt atomfegyverbáziso­kat, hogy pontosan felmérhes­sék a készleteket, illetve a kö­vetkező években nyomon kí­sérhessék a leszerelés folyama­tát. Az első menetben amerikai ellenőrök utaznak Oroszor­szágba, Ukrajnába, Kazah­sztánba és Fehéroroszországba, azt követően pedig a négy or­szág szakértői keresik majd fel az Egyesült Államok harminc­hat nukleáris támaszpontját. (A négy volt szovjet köztársaság­ban hatvanöt telephely talál­ható, az atomtöltetraktáraktól kezdve a nukleáris fegyverek­kel felszerelt tengeralattjárók­nak otthont adó bázisokig.) A START-I. szerződés hosz- szú vajúdás után decemberben lépett hatályba; előírja, hogy 2001-re a két oldalon összesen csak tizenkétezer atomfegyver maradhat (a hidegháborús hu­szonegyezer helyett). A második lépcsőt jelentő START-II. - amelyet még egyik fél sem ratifikált - to­vábbi ötezer töltet leszerelését irányozza elő, vagyis teljesítése esetén az Egyesült Államok és Oroszország külön-külön leg­feljebb háromezer-ötszáz fegy­verrel rendelkezhet 2003-ra. A két fél tavaly kilátásba he­lyezte, hogy a START-I. egyezmény életbe lépése után hozzákezdenek a harmadik szakasz, a START-III. kidolgo­zásához. (MTI)-IßT A * "Dudajev „népi bosszút”, Avtnrhanov megbékélést akar Dz&bhar Dudajev csecsen elnök , népi bosszúra”, ellenlábasa, IImar Avturhanov, a Dudajev megdöntésére szövetkezett el- brfeéki Ideiglenes Tanács veze- t5j^i viszont megbékélésre szó­lított fel szerdán, a csecsen és i igus nép 1944-es kitelepítésé- relóévfordulóján. Szerdán a „csecsen nép kongresszusa” a „népi bosszú” t ápjává nyilvánította február 73*dt, a csecsének és az ingu- s ok'[51 évvel ezelőtti deportálá- s án&k évfordulóját. Az ezt beje- lírrtő csecsen elnöki szóvivő r etW részletezte, hogy a határo- ; at alatt konkrétan mit értett a tanácskozáson részt vett 700 küldött. Korábban Dudajev el­nök azzal fenyegetőzött, hogy vérfürdőt rendeznek a csecsé­nek az orosz csapatok körében az említett napon. A csecsen fővárostól 40 ki­lométerre délkeletre fekvő Kurcsala településen tartott ta­nácskozáson részt vett Dzsohar Dudajev elnök is. Bírálta a külföldet, amiért nem gyakorol kellő nyomást Moszkvára a háború beszünte­tése, illetve a csecsének elleni újabb népirtás megakadályo­zása érdekében. Dudajev „felelős hozzáál­lásra” hívta fel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőit, az orosz készenléti hitel odaíté­lése kapcsán. A pénzt a csecsen elnök szerint az új birodalmi politika megvalósítására for­dítja majd Moszkva. A tanácskozáson született határozatban a csecsen nép képviselői a Moszkva által ki­nevezett csecsen vezetőket bű­nözőknek és hazaárulóknak minősítették. Eközben a Moszkva által támogatott (és a Dudajev ve­zette tanácskozáson megbé­lyegzett) Umar Avturhanov, a csecsenföldi ideiglenes admi­nisztráció egy hónapja kineve­zett helyettes vezetője a háború befejezését szorgalmazta. Az USA elvetette Milosevic közlését Amerikai hivatalos forrásokból elutasították Milosevic szerb elnöknek azt a közlését, hogy Belgrád csak azután ismémé el Boszniát és Horvátországot, ha előbb feloldanák a Jugoszlávia elleni gazdasági tilalmakat. Ugyanakkor jelezték azt is, hogy az öt nagyhatalmat tömö­rítő összekötő csoport folytatja erőfeszítéseit legutóbbi kezde­ményezésének elfogadtatására. Washingtoni kormánytiszt­viselők kijelentették: benyomá­suk szerint a szerb elnök még nem mondta ki a végső szót, mi több, nem is vetette el az ötök ajánlatát. - Több módozaton is dolgozunk, hogy elérjük a ja­vaslat célját. Bosznia és Hor­vátország elismerését - közöl­ték részletek feltárása nélkül. Külpolitikai vitanap a Parlamentben A jószomszédi viszony szolgálná az érdekeinket Az Országgyűlés tegnap külpo­litikai vitanapot tartott, ame­lyen Kovács László külügymi­niszter vázolta Magyarország nemzetközi mozgásterét, meg­vonta a kormány 7 hónapos külpolitikai tevékenységének mérlegét, és tájékoztatott a kö­vetkező időszak kormányzati tennivalóiról. A miniszter környezetünk kedvező jelenségeként emlí­tette, hogy Kelet-Közép-Eu- rópa számos országában meg­szilárdult a többpárti parla­menti demokrácia, a jogállami­ság intézményrendszere, a de­mokratikus baloldali pártok győzelme sehol sem eredmé­nyezett visszarendeződést. Tér­ségünk súlyos problémáiról szólva rámutatott: fennáll a ve­szélye annak, hogy az elhúzódó délszláv válságban egy rossz rendezés teremt precedenst, mert elismeri az erővel kialakí­tott új realitásokat. Kovács László kiemelte, hogy az Európai Unióban és a NÁTO-ban egyaránt elfogadták a bővítés stratégiáját. A csatla­kozás követelményei között sok az azonos, ilyen például a parlamenti demokrácia, a jogál­lamiság, az emberi jogok tiszte­letben tartása vagy a piacgaz­daság érvényesülése. De meg­oldatlan területi vitákkal, ki­sebbségi problémákkal nem le­het csatlakozni az Európai Uni­óhoz vagy a NATO-hoz. A mi­niszter nem tartotta irreálisnak azt a véleményt, hogy Magyar- ország akár 1996-ban a NATO tagja legyen, de azt sem tekin­tette pesszimista nézetnek, mi­szerint erre később kerül sor. A magyar kormány az EU és a NATO tagjainak memoran­dumot készített a csatlakozás stratégiájáról. Magyarország azt igényli, hogy minden eset­ben egyedi döntés szülessen, vagyis Magyarország esetében kizárólag az ő eredményeit mérlegeljék, és ne csoportos mérlegelésre kerüljön sor. Ma­gyarország mindenképpen a csatlakozók első csoportjában kíván lenni, de nem törekszik arra, hogy ebből a térségből egyedül ő válhasson az Európai Unió vagy a NATO tagjává. Hazánk és szomszédai vi­szonyáról szólva Kovács László elmondta: az elmúlt 7 hónapban a kölcsönös érdekek szerint fejlődtek kapcsolataink Ukrajnával, Horvátországgal és Szlovéniával. Új helyzet alakult ki a magyar-osztrák kapcsola­tokban, amióta Ausztria az EU teljes jogú tagja lett. A magyar- jugoszláv és a magyar—szerb kapcsolatok a délszláv válság alakulásától függnek. A külügyminiszter aláhúzta a magyar-szlovák, illetve a ma­gyar-román kapcsolatok ki­emeltjelentőségét. Kijelentette: érdekeinkkel ellentétes a mai feszültség. A magyar kormány abból indul ki, hogy csak a pár­beszéd segítségével, a bizalom építésével lehet a viszonyt javí­tani. A napirenden lévő alap- szerződések nem célt, hanem eszközt jelentenek a kapcsola­tok javítására. A kormány megkerülhetetlennek tekinti az alapszerződésekben annak ki­mondását, hogy a két fél sérthe­tetlennek tekinti a határokat, egymással szemben nem tá­maszt területi követeléseket, de ugyanilyen megkerülhetetlen a kisebbség jogainak az európai normák, az európai dokumen­tumok szellemében és betűi szerinti elismerése, gyakorlati érvényesítése. A szerződések semmiféle hátrányt nem jelen­tenének hazánk számára. A konkrét külpolitikai lépé­sekről szólva Kovács László kiemelte a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külügymi­niszter nemzetközi harmóniá­ját. Bejelentette: a köztársasági elnök a következő hónapokban Írországba, Ausztriába és Dáni­ába, a miniszterelnök Oroszor­szágba, Angliába, Hollandiába és az USA-ba látogat. A vitában az ellenzék vezér­szónokai elsősorban a határain­kon túli magyarság érdekeinek védelmével, képviseletével kapcsolatos kormánypolitikát kritizálták. Felhívták a figyel­met arra, hogy Magyarország külföldi megítélése az elmúlt 7 hónapban nagyot romlott. Ki­fogásolták, hogy a koalíciós kormány a külügyi tárca csak­nem teljes vezetését leváltotta. A koalíciós pártok képviselői egybehangzóan vitatták az el­lenzéknek a kormány külpoliti­kai tevékenységével szemben hangoztatott kifogásait. Visz- szautasították azt a vádasko­dást, hogy a kormány nem mér­legeli kellőképpen a határon túli magyarok érdekeit. A vitában felszólalt Hóm Gyula miniszterelnök is, aki szerint az európai integrációval történelmi esély kínálkozik több évszázados lemaradásunk pótlására, és lehetőség nyílik a biztonsági garanciák megte­remtésére is. Nincs földrészün­kön olyan állam - beleértve szomszédainkat is -, amely el­lenezné felvételünket a NATO-ba vagy az EU-ba. Horn Gyula kifejtette, hogy az alap- szerződésektől nem lehet várni a kisebbségi problémák teljes körű megoldását, de megfelelő keretet teremthetnek az átfogó együttműködéshez. (FEB) Harcban az iszlám egyetemi milícia. Afganisztánban további területek elfoglalá- ! sát tervezik, miután bevették Charasyabot, az ellenzékiek főhadiszállását. feb-reuters A tolerancia éve lesz? Gáli, az ENSZ főtitkára New Yorkban megnyitotta „a tole­rancia nemzetközi évét”. Ennek megtartásáról az ENSZ köz­gyűlése hozott határozatot. A főtitkár a világszervezet New York-i központjában a sajtó képviselői előtt a többi között hangsúlyozta: a toleran­cia fontossága az elmúlt évek­ben tragikusan nyilvánvalóvá vált. - Rengeteg feszültség és szenvedés vezethető vissza arra, hogy igen sokan a mai vi­lág gyors változásaira etnikai, vallási és faji csoportokhoz való csatlakozásuk hangsúlyo­zásával válaszoltak. A toleran­cia összeegyeztethetetlen a na- cionalitmussal palástolt brutali­tás elfogadásával, az emberi jo­gok megsértésének figyelmen kívül hagyásával, még akkor is, ha ez utóbbi a vallás mezében történik - húzta alá Gáli. Ecuadorban a megfigyelők Megérkeztek Ecuadorba az első nemzetközi megfigyelők, akiknek a perui-ecuadori vi­tatott határszakasz biztosítása és a tűzszünet lehetőség sze­rinti betartatása lesz a feladata - jelentették a különböző hír- ügynökségek. A húszfős, amerikai, argen­tin és chilei megfigyelőkből álló csoportot egy brazil ka­tonatiszt vezeti. Áz ecuadori Cuenca városában tartózkodó különítmény az időjárás függvényében érkezik majd a határra. A határterületért január óta csatázó két ország képviselői kedden ismét megvádolták egymást a múlt hét vége óta érvényben lévő tűzszünet megsértésével. Felipe Duchi- cela, az ecuadori elnök kü­lönmegbízottja genfi sajtóér­tekezletén azzal is vádolta a perui erőket, hogy a határvi­tában teljesen ártatlan, de a környéken élő indián közös­ségeket is támadja. Állítása szerint Ecuador 6 ezer indiánt kénytelen volt elköltöztetni a térségből, mert nem voltak biztonságban. A perui külügyminiszté­rium szerint Ecuador folya­matosan provokálja a tűzszü­net betartására törekvő perui erőket, és egyre több fegyve­res csapatot küld a vitatott zónába, amely egyébként az amazóniai őserdő egy 100 négyzetkilométeres darabja, és az ecuadori fővárostól 350 kilométernyire délre, a perui­tól pedig 950 kilométerre északra fekszik. Robbantás Rotterdamban - Bomba robbant egy személygépkocsiban Rotterdam I bélvárosában. A merényletnek a jelentések szerint egy halálos áldozata van...

Next

/
Thumbnails
Contents