Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-03 / 29. szám
2. oldal _________________________________VILÁGTÜKÖR_________________ 1995. február 3., péntek A merikai emberi jogi jelentés: „etnikai tisztogatás” Szerbiában A román államfő igen bizakodó A belgrádi kormány továbbra is égbekiáltó módon bánik a lakosság egyharmadát kitevő nemzetiségekkel, de elnyomja az ellenzéki hangokat magán a szerb közösségen belül is. Hivatalos személyek gyilkosságokat, kínzásokat, brutális veréseket és önkényes letartóztatásokat alkalmaznak a nem szerb lakossággal szemben. Jóllehet egész Szerbiában és Montenegróban a rettegés és az erőszak légköre uralkodik, kiváltképpen a koszovói albánok és a szandzsáki muzulmánok viselik a legszömyűbb megaláztatásokat - állapította meg szerdán közzétett éves emberi jogi jelentésében az amerikai külügyminisztérium. A beszámoló szerint a kisebbségekkel szembeni elnyomó intézkedések különösen azután szaporodtak meg, hogy a belgrádi vezetés 1993 nyarán nem hosszabbította meg az EBEÉ megfigyelő missziójának mandátumát. A jelentés kiemelte, hogy a szerb hatóságok gyakran megfélemlítéssel próbálják menekülésre kényszeríteni az etnikai kisebbségek tagjait. - A zaklatások a többnemzetiségű Vajdaságban is folytatódtak... Még ha a nyílt túlkapások száma csökkent is, a horvátok és a magyarok ellen továbbra is alkalmazták a megaláztatások rejtettebb módszereit, amelyek a helyi közösségek etnikai összetételének megváltoztatására irányultak - vélekedett az amerikai külügyminisztérium, leszögezve: az összes etnikai kisebbség ki van téve a megkülönböztetés legkülönbözőbb formáinak, miközben a belgrádi vezetés folytatja az „etnikai tisztogatás" politikáját. A szlovákiai kisebbségek tavalyi helyzetét taglalva a beszámoló rámutatott, hogy a magyar helységnevek feltüntetését és a nem szlovák családnevek bejegyzését engedélyező törvények valamelyest enyhítettek a nemzetiségi feszültségeken. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy vereséget szenvedett a magyar nemzetiségek parlamenti képviselőinek az a javaslata, hogy hozzanak létre parlamenti bizottságot az emberi jogok, az etnikai kisebbségek és a vallásszabadság védelmére. 1994 folyamán a magyarok eredményesen szerepeltek a politikai, gazdasági és társadalmi élet különböző területein, jóllehet, egyikőjük sem emelkedett miniszteri tisztségbe. A legtöbb vegyes területen élő szlovák és magyar továbbra is békésen megfért egymással, igaz, a kisebbségek jogi státusát illetően nyilvánvalóvá váltak a politikai ellentétek, és szórványosan magyarellenes kirobbanásokat is lehetett tapasztalni - állapította meg az emberi jogi jelentés, utalva arra: az EBEÉ kisebbségi biztosa tavalyi szlovákiai látogatása után meggyőződését fejezte ki, hogy az ország demokratikus intézményei külső segítség nélkül is képesek lesznek a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdések kezelésére. A Romániáról készült beszámolóban egyebek között az áll, hogy politikai és vallási aktivisták hitelt érdemlő közlése szerint „ismeretlen ügynökök megfigyelik és zaklatják őket”. - A kormány általában véve tiszteletben tartja a legtöbb nemzetközileg elismert emberi jogot, habár esetek tanúsítják, hogy a rendőrség fizikailag bántalmazza a letartóztatottakat, és a kormány gyakran elmulasztja felelősségre vonni a vétkeseket. A cigányok elleni diszkrimináció és erőszak folytatódott..., az 1993-ban felmagasztalt nemzeti kisebbségi tanács pedig voltaképpen hatástalannak bizonyult - hangoztatta a jelentés. Hozzáfűzte, hogy kisebbségi illetékesek és más megfigyelők szerint a kormány ritkán fogadja meg a tanács ajánlásait. Az amerikai külügyminisztérium beszámolója szerint tavaly - akárcsak a korábbi években - nem történtek a magyar kisebbségi kérdéssel összefüggő erőszakos cselekmények, noha több robbanás- veszélyes esemény is lezajlott, köztük a kolozsvári főtéren kezdett régészeti ásatás, az ellentmondásos oktatási törvény beterjesztése és az a terv, hogy emeljenek szobrot Antonescu- nak Erdélyben. A jelentés a továbbiakban a cigányok helyzetét taglalja részletekbe menően. Tőkés visszavonul? Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke csütörtökön az MTI irodájába eljuttatott nyilatkozatában bejelentette: mindaddig tartózkodni kíván a nyilvános közszerepléstől, amíg a szövetség nem talál „megnyugtató megoldást” a képviselőcsoportjában történtekre. Ennek előzménye, hogy Nagy Benedek képviselő tavaly decemberben a tiszteletbeli elnököt bíráló fogalmazványt terjesztett a képviselőcsoporton belül. Ezt azonban a képviselőházi frakció egyik tagja, Borbély Imre - Tőkés Lászlóval együtt - nyilvánosságra hozta pár nappal később tartott sajtóértekezletén. Az RMDSZ legfőbb vezetőit tömörítő Operatív Tanács kiállt Tőkés László mellett, és az etikai bizottság elé utalta Nagy Benedek írásának ügyét. Tőkés és a parlamenti frakció tagjai között ezt követően tartott megbeszélésen azonban nem született eredmény, mert bár Nagy Benedek visszavonta írását, a püspök külön politikai határozatot is elvárt a képviselőktől. Erre azonban nem került sor. Tőkés László és a 27 tagú képviselőcsoport 15 tagja a testület ezzel kapcsolatos új ülésének az összehívását sürgette. Azonban a román kormányzat kampányt indított az RMDSZ ellen, s ennek körülményei között a január 26-án Bukarestben összeült RMDSZ-képvise- lők végül 18 szavazattal 6 tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy nem tűzik ülésük napirendjére a kérdést. Tőkés László nyilatkozatában összefüggésbe hozza a történteket az RMDSZ elleni „kívülről jövő, előre kitervelt és jól összehangolt nacionalista-soviniszta hadjárattal”. Miután különböző eszközökkel kiszorították Sütő Andrást, Kincses Elődöt, Király Károlyt és Szőcs Gézát a romániai politikai életből, véleménye szerint jelenleg a „radikálisnak” és „szélsőségesnek” bélyegzett maradék magyar vezető személyiségek erkölcsi és politikai vagy éppen fizikai megsemmisítése van napirenden. A felsorolt magyar vezetők sorsáért, illetve politikai lehetetlenné tételéért, valamint a jelenlegi belső megoszlásért az RMDSZ egyes képviselőit és csoportjait is súlyos felelősség terheli - olvasható a nyilatkozatban. Ion Iliescu román államfő szerint az a tény, hogy szerdán Magyarország és Románia képviselői egyaránt aláírták Strasbourgban az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményét, a két ország arra irányuló szándékát illusztrálja, hogy együttműködésre törekszenek és túl akarnak lépni „a feszültség múló pillanatain". A román elnök a televízió esti híradója során jelent meg a képernyőn, és hosszabb nyilatkozatot olvasott fel abból az alkalomból, hogy életbe lépett Románia társulási egyezménye az Európai Unióval, illetve hogy Strasbourgban aláírták a kisebbségvédelmi keretegyezményt. Bukarest azzal, hogy az elsők között csatlakozott ehhez a keretegyezményhez, világosan bizonyította, hogy határoHárom pokolgép robbant szerda este Isztambulban. A robbanásoknak egy halálos áldozata volt. Az Anatolia hírügynökség jelentése szerint egy asszony akkor vesztette életét, amikor az Aranyszarv-öböl felett átívelő egyik hídra erősítette fel a zottan és felelősen elkötelezi magát az európai normák mellett a legkülönbözőbb területeken - mondotta az államfő. A társulási egyezményt Iliescu az ország győzelmének nevezte, s kiemelte, hogy Románia hátrányos helyzetből indulva érte el ezt az eredményt. A tévéhíradó hosszabb strasbourgi riportot is sugárzott, ebben megszólaltatta mind a román, mind a magyar külügyminisztert. Mindkét diplomata úgy értékelte, hogy a keretegyezményhez történt csatlakozás segíti a kétoldalú tárgyalásokat is. Közös célként jelölték meg azt, hogy az alap- szerződést lehetőség szerint március 21-ig, még az európai stabilitási értekezlet előtt kidolgozzák - ennek lehetőségét elsősorban a román külügyminiszter hangsúlyozta. robbanószerkezetet. A másik két pokolgép egy gyorsétteremnél, illetve egy bank előtt robbant fel. A robbanások során más nem sérült meg, az anyagi kár sem jelentős. A merényletek elkövetését eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára - írta a Reuter. Pokolgépek Törökországban Halálos ítélet - Halálra ítélte a fez-i bíróság a 24 éves Redouane Hammadit, aki több fegyveres támadást hajtott végre külföldi turisták ellen Marokkóban. feb-reuters Megkerültek a ritka kéziratok Szerdán Tel-Avivban a rendőrség letartóztatott hat izraeli férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy bűnrészesek voltak a szentpétervári könyvtárban történt kéziratrablásnak. Az AFP jelentése szerint az előállítottak ellen az a vád, hogy segédkezet nyújtottak egy orosz maffiának a két hónappal ezelőtt történt bűn- cselekmény elkövetésében, amelynek során 90 - összesen 300 millió dollár értékű - ritka kéziratot vittek el. Az orosz rendőrségnek sikerült felgöngyölítenie a hálózatot és visszaszerezni a kéziratokat. Borisz Jelcin elnök kérte az izraeli rendőrség közreműködését. A- (, L i I a ) j.a Oroszország nem szalonképes? Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése nagy valószínűséggel az orosz felvételi kérelem vizsgálatának befagyasztása mellett foglal majd állást. Ezt mindenképpen indokoltnak tartjuk, s a magyar álláspont is az, hogy a vizsgálatot most nem lehet elvégezni - jelentette ki csütörtökön Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén Kovács László magyar külügyminiszter. Mint hozzátette: - Még nem volt példa arra, hogy az Európa Tanács teljes jogú tagként vegyen fel olyan országot, amely egy fegyveres válságban közvetlenül érintett. Ugyanakkor a befagyasztási módszer jobb, mint a kérelem megvitatása és elutasítása, hiszen ez utóbbi az elszigeteltség érzését keltené Oroszországban, és az ottani szélsőséges erőknek kedvezfifroszországtlakozásáról már régóta nagy vita folyik az Európa Tanácsban, mert azt mindenki elismeri, hogy az ország egyelőre még nem teljesítette a szükséges emberi jogi követelményeket. Tavaly novemberben viszont az az álláspont kristályosodott ki, hogy Oroszországot mégis minél előbb (akár már idén májusban) fel kell venni a szervezetbe. Ezt a konszenzust törte meg a cse- csenföldi hadjárat: ezt követően a csatlakozás vizsgálatával foglalkozó politikai bizottság befagyasztotta a vitát. Moszkva már maga is beletörődött a kudarcba. Erre utal a Strasbourg- ban jelenlévő orosz delegáció vezetőjének beismerése: „A csecsen konfliktus miatt a körülmények nem kedvezőek”. V ' J .1. I I 3 -, .Î. 1 I A J. Menekül a falu - Tüzérségi támadást indított a Groz- nijtól 60 kilométerre nyugatra fekvő Szmaskij ellen az orosz haderő. A megtámadott falu civil lakossága megpróbálja elhagyni lakhelyét. feb-reuters Emlékezés a hősökre - Megemlékezést tartottak Szófiában a kommunista diktatúra által kivégzett több mint száz politikus sírjánál. Ezen részt vettek a kivégzettek családtagjai is. FEB-REUTERS
