Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-18-19 / 42. szám
1995. február 18., szombat Salgótarján 5. oldal Milyen sors vár az általános iskolákra? Az önkormányzat kompromisszumot javasol a megegyezés érdekében Lakossági fórumokon vett részt az elmúlt napokban Puszta Béla, Salgótarján polgármestere az iskolabezárás kapcsán érintett intézményekben. Vele készített interjúnkban elmondta, nem csak az iskolák tekintetében törekszik az ön- kormányzat a kiadások visszafogására. A jogos igények alapján kompromisszumot ajánlott, a javaslatról jövő héten folytatják a tárgyalásokat az iskolák vezetőivel.- Megértem a túlfűtött érzelmeket, az indulatokat, kevésbé persze azokat a híreszteléseket, amelyek a háttérben indulatokat keltenek. Nem maradnak hatástalanok a fórumok, az ezeken felvetett jogos igények teljesítése. Ehhez megegyezés kell, ami megszünteti a jelenlegi szembenállást, és ebben lehet szerepe az önkormányzatnak. A „piros” iskolában azt érzékeltem a leghatározottabb igényként, hogy ragaszkodnak az anyaintézményhez, a Kodály Zoltán iskolához, hogy a gyerekek továbbra is az iskola keretein belül tanulhassanak. Az önkormányzatnak és a Kodály iskola vezetésének, az iskolaszéknek végig kell gondolnia, hogy az iskola közvetlen környezetében megteremthető pluszhelyiségekkel oldjuk meg a gyerekek elhelyezését. A Fáy András körúti iskola ideiglenes jelleggel épült, műannak a feltételeit, hogy a két, egymástól eltérő pedagógiai, szakmai profil egymás mellett, de ne egymás rovására működhessen, ezért el is kell különíteni egymástól a csoportokat. Ezen a fórumon is a helyszűke gondja vetődött fel legMeleg pillanatokat kellett átélni a Gábor Áron iskolában is szaki állapotát tekintve belátható ideig felel meg a feladat ellátásának. A hivatalon belül nincs, soha nem is volt olyan terv, hogy menhelyet alakítanánk ki az épületben, vagy apportként hasznosítanánk. Elképzeléseinkben az szerepel, hogy lebontjuk, és a körúton, az ott lakók véleményét kikérve lakásokat, garázsokat építenénk, enyhítve ezzel az utcák túlzsúfoltságát, illetve közösségi helyiséget létesítenénk, megtartva a sportpályát. A Gábor Áron és a Rákóczi iskola integrációjával kapcsolatban jogos igénynek tartom a felvetést: meg kell teremteni inkább, de itt is lenne rá lehetőség, hogy a Rákóczi iskola közvetlen környezetében pluszhelyiségekkel oldjuk ezt meg. A Gábor Áron iskola épülete hasznosításra kerülne. Azt szeretném, ha az érintett iskolák igazgatói, iskolaszékei és az önkormányzat a következő napokban - már a megoldás keresése céljával - tovább tárgyalnának ezekről a kérdésekről. Mi teljesen nyitottak vagyunk. Ez, a jogos igényeket megfontolva, kompromisszumos javaslat a megegyezés érdekében, amivel elmozdíthatok a holtpontról a tárgyalások, ha ebben partnerség mutatkozik.- Szerdán tárgyaltak a városházán a részletes költségvetésről. Hogyan összegezhető ez a megbeszélés?-A városfenntartás, az intézmények és a polgármesteri hivatal tekintetében minden területen ugyanazzal a mércével mérve törekedtünk a kiadások visszafogására, mert a város tervezett hiánya nem lehet több 145 millió forintnál, ennyi fedezhető hitelből. Hangsúlyozom, hogy ezzel együtt sehol sincs kezelhetetlen helyzet. Nagyon éles, éjszakába nyúló vita alapján megszületett a belső megegyezés, ami alap a bizottsági egyeztetésekhez, a testületi előterjesztéshez. A reálisan tervezhető bevételekhez igazítottuk a kiadásokat. A koncepcióban is megcélzott közel egyensúlyos költségvetési helyzet és a gazdálkodás feltételei kialakíthatók. Egyfajta profiltisztításra, a párhuzamosságok kiküszöbölésére szükség lesz az önkormányzati tulajdohú vállalkozásoknál. Az év első felében foglalkozunk a Salgó Vagyon, a Tarjánhő , a VGÜ és a Ritas Kft.-nél folytatott vizsgálódások tapasztalataival. Ennyi pénz jut rá... Több rákfenéje van az oktatás finanszírozásának. Az önkormányzati törvény kötelezi az általános iskolákat valamennyi diák elhelyezésére. A finanszírozás alapvető problémája abból adódik, hogy az állami támogatás mértéke - tíz úgynevezett fejkvóta - a tanulólétszámtól függ, és ez csak az összkiadások felét fedezi. Az utóbbi négy esztendőben egyötödével, azaz 1000-rel csökkent a tanulók száma, vagyis ennyiszer 41 ezerrel csökkent az állami támogatás mértéke is. De tudni kell, hogy a tényleges kiadás nem elsősorban a tanulói létszámtól, hanem a tanulócsoportok számától függ, s ezek száma pedig korántsem olyan mértékben csökkent, mint azt a létszámcsökkenés indokolta volna. Tehát, míg az önkormányzat bevételei a tanulók számának csökkenésével arányosan csökkentek, a kiadások oldaláról nem tapasztalható ugyanilyen mértékű csökkenés. Míg az ön- kormányzat által az alapfokú oktatási intézményeknek nyújtott támogatás mértéke 91-ben 148 millióval, 92-ben 223 millióval, 93-ban 252 millióval haladta meg a normatívából származó bevételt, addig ez az összeg '94-ben már meghaladta a 424 milliót. Ám a finanszírozásnak van még egy sajátos összefüggése. Az önkormányzatnak négy év alatt 85 százalékkal nőttek a bevételei, az oktatási intézményeknek nyújtott önkormányzati támogatás fjedig 144 százalék volt. Ez a hiány alapvető oka. A 2,2 milliárdos költség- vetés felét az oktatás viszi el. A kiadási oldal azt mutatja, hogy jelenleg a költségek 70 százaléka bérre és tb-járulékra megy, és csak a fennmaradó a dologi kiadásokra. Az oktatási szakértők szerint amennyiben az intézmények bezárásától, a tanulók más iskolákba integrálásától elzárkóznak az érintettek, akkor csak egyetlen lehetősége marad az önkormányzatnak. Csak úgy tudja fenntartani, működtetni intézményeit, ha azok tevékenységét teljesen lecsupaszítja. Nem lesz szakkör, speciális képzés, tehetséggondozás, semmi olyasmi, amit ma úgy neveznek, sokoldalú személyiségfejlesztés. Megnevezés Egy tanulóra jutó önkormányzati támogatás (ezer Ft) Helyezési szám: Legmagasabb költséggel müködft « 1 legalacsonyabb költséggel működő . 11 1990 1994 1990 1994 1. Gábor Áron 38 103 2 3.-4. 2. Forgách 27 74 9 10. 3. Gagarin 36 85 4 8. 4. Petőfi 28 80 8 9. 5. Rákóczi 29 95 7 5. 6. Somoskőújfalui 43 94 1 6. 7. Zagyvaróna 33 113 6 1. 8. Kodály 36 103 3 3.-4. 9. Arany János 24 70 11 11. 10. Baglya8alja 27 87 10 7. 11. Beszterce 34 104 5 2. , összesen: 31 87 Sem állami, sem helyi pénzekből most nem jut több az oktatásra Az önkormányzatok négy év alatt nem sok olyasmit tettek az oktatásügy tekintetében, ami vitát válthatott volna ki az elmúlt négy évben - mondta Mihály Ottó egyetemi tanár, az Iskolafejlesztési Kutató Intézet igazgatója a minap a salgótarjáni pedagógusoknak, amikor az iskolák és önkormányzatok kapcsolatát taglalta. Az isnfrastruktúra maradt, holott a csökkenő gyereklétszám nem tette indokolttá sem a tanulócsoportok, sem a pedagógusok magas számát, még pedagógiailag sem. Az alaphelyzet pedig az, hogy sem az állami, sem a helyi pénzekből nem jut több az oktatás finanszírozására. A változás mindig érdekütközésekkel járt - mondta -, akár iskolacsinálás, akár összevonás volt a tét. Ma még bonyolultabb a helyzet az iskolák és önkormányzatok között, ami abból adódik, hogy az iskolák többségének az önkormányzatok a fenntartói. Sokkal kevesebb a gyerek Addig nincs is baj az iskolák és fenntartóik között, amíg a fejlesztésre kell koncentrálni. Csakhogy a történet ma nálunk egészen másról szól. A gyereklétszám az előrejelzések szerint az ezredfordulóra egyharmadával csökken. A mai arány egyötöd körül mozog. Közben maradt a csoportok nagy száma, s ugyanannyi a pedagógus is. A statisztika szerint a világon nálunk a legjobb az arány az egy pedagógusra jutó gyereklétszám tekintetében, holott szakmailag nem indokolt, s ugyanilyen jó a helyzet a pedagógusok kötelező óraszámát tekintve is. Mindez, mondta az előadó, még egy jó gazdasági környezetben is nehézségeket okozna a fenntartónak, a mi körülményeink között pedig mindez az iskolák teljes lepusztulásához vezet, sokuk már ma is csak vegetál. Mert sem a központi, sem a helyi költségvetési pénzekből nem jut több. Az önkormányzatoknak rövid időn belül kötelességévé válik az iskolák átvilágítása, elsősorban gazdasági racionalitás alapján. Most, amikor a gazdasági kényszer drasztikus változtatásokra készteti az önkormányzatokat, óhatatlanul felszínre kerül számos érdekellentét, mert az intézkedések közvetlen emberi érdekeket sértenek. Nem maradhat a régi Mihály Ottó nem titkolta azt sem a megyeszékhely pedagógusai előtt, hogy ismeri a Tar- jánban kialakult konkrét helyzetet. Ennek ellenére, vagy épp ezért, többször hangsúlyozta saját, korábban kialakult véleményét. Nevezetesen, hogy azt a pedagógiai érvelést, miszerint minden maradjon a régiben, nem lehet elfogadni, mert ez nem más, mint az egyedi munkavállalói érdekek pedagógiai érdekekké való feltupírozása. Kár a pedagógia leple alá bújni, amikor pusztán arról van szó, hogy restek a többletmunkára, miközben hivatástudatról beszélnek. A gyerekek érdekeiről szólva kifejtette, hogy azok az iskola- váltással, a nagyobb létszámú csoportokban való elhelyezéssel nem csorbulhatnak, mert a színvonalasabb, hatékonyabb pedagógiai tevékenységnek mérsékelnie kell. Demokratikus alku A szülők persze joggal mondják, hogy nem akarnak mást, mint ami idáig kényelmes volt nekik, megfelelt a gyerekeiknek. Csakhogy a demokrácia nem azt jelenti, hogy azt kapja mindenki, amit ő akar. Nem, az önkormányzat felelőssége, hogy lépjen a megfelelőbb iskolastruktúra felé. S az ezzel járó vitában a legkeményebb alku az önkormányzaté. S hogy mit tehet azért, hogy döntését el tudja fogadtatni? - a szakértő, akinek érvelését szinte sosem fogadták el a szaktárca miniszterei, erre is adott tanácsot. „Egyetlen lehetőség van - legalábbis én ezt tenném -, az önkormányzatnak mentálhigiénés terápiát kell alkalmaznia. Mert ebben az alkuban mindenkinek adnia kell.” Kövesse tartalmi megújulás a szükséges szervezeti változásokat! Az évek során folyamatosan gyülemlő feszültség jelenleg az általános iskolák körében tetőzik. A problémák nem újkele- tűek. Az elmúlt években többféle terv készült, de végleges megoldást jelentő döntés nem született. A működés gazdaságosságát célzó javaslatainkat néhány intézmény évek óta nem veszi figyelembe - szakmai indokokra és az önállóságra hivatkozva. Felgyorsította, elodázhatatlanná tette az intézményhálózat racionalizálását a város egyre növekvő költségvetési hiánya. Olyan intézményhálózatot kell most kialakítani és működtetni, ami figyelembe veszi a gyermeklétszám alakulását, amely hosszú távon is finanszírozható, és biztosítja a gyermekek hatékony nevelését, oktatását. A közgyűlés 1995. január 30-i ülésén elfogadott költség- vetési koncepció az oktatási ágazatra vonatkozóan is megszorításokat tartalmaz. A koncepció elfogadása feljogosította az ügyben illetékes munkatársakat, képviselőket arra, hogy a tényleges döntést előkészítő tárgyalásokat, egyeztetéseket megkezdjék. Az érintettek vezetői megbeszéléseken, bizottsági ülésen fejthették ki véleményüket, s iskolaszéki ülésekre, lakossági fórumra került sor, s az egyeztetések sora még folytatódik. Az intézményvezetőktől javaslatokat kértünk, s megkértük a Tankerületi Oktatási Központ véleményét is. Megalapozatlannak tartom ezért azokat a kijelentéseket, amelyek törvénytelenséget, átgondolatlanságot emlegetnek. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a „piros” iskola nem önálló intézmény, hanem a Kodály Zoltán iskola telephelye, így nem intézmény bezárásáról van szó. Az épület átmenetileg a demográfiai hullám kezelésére létesült, hosszú távon műszakilag sem alkalmas funkcióinak ellátására. Tény továbbá, hogy a tanulólétszám a városban az utóbbi 5 évben ezer fővel csökkent, az intézményhálózat viszont alig változott. A Kodály Zoltán iskola épületeiben 13, 15,18, 20, a Beszterce lakótelepi iskolában 15, 19 fős tanulócsoportok is működnek. A Gábor Áron iskola 12, 15, 18 fős osztályait a fejlesztő, felzárkóztató profil, a „peremkerületi” iskolák alacsony létszámait a települész- szerkezet részben indokolja. Egy bizonyos határon túl azonban pedagógiai érveléssel sem védhető az egy tanulóra, tanulócsoportra jutó fajlagos költségek növekedése. Különösen, ha több belvárosi iskola évek óta magas osztálylétszámok mellett is színvonalas, eredményes nevelő-oktató munkát tud megvalósítani... Hiszem, hogy a Kodályban sem jelenthet színvonalcsökkenést, ha hosszú távon egy épületben más belvárosi iskolákhoz hasonló osztálylétszámokkal működik. A Gábor Áron iskola helyzete három éve rendszeresen szerepel az önkormányzat napirendjén. Bizonytalanságot teremtett, hogy mindig csak egy tanévre szóló döntés született. A kettéosztottság nehezíti a pedagógiai munkát, és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola gyakorlati oktatóhelyének kialakítását is késlelteti. A n. Rákóczi Ferenc és a Gábor Áron iskola integrációjával egy 10 évfolyamos, alapvizsgára felkészítő, a hátrány- kompenzációt és tehetséggondozást párhuzamosan kezelő iskola jöhet létre, amely a dolgozók általános iskolai tagozatát is működteti. A gazdasági megszorítások sajnos nem zárulnak le az intézményhálózat átalakítására vonatkozó elképzelésekkel, hiszen emellett valamennyi intézményt nehéz döntések elé állítja az összességében mintegy 20 millió forintot kitevő tervszintű bérhiány. Nem odázható el az intézményi struktúra végleges rendezése azért sem, mert az intézményekre igen fontos szakmai feladatok várnak. A tartalmi megújulásra csak nyugodt, alkotó légkörű közösségek képesek.Bratinka Gábor okt.-kult.-sport oszt. vez..
