Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-17 / 41. szám

2- oldal__________________________________________________________VTIAGIÜKÖR 1995. február 17., péntek Egyik fél sem akarja feladni Egymilliárd dollár a tétje a szellemi tulajdonjogokról szóló amerikai-kínai vitának. Ekkora veszteségről beszélnek Wa­shingtonban, amikor a kínai copyright-kalózkodás amerikai hatását jellemzik. Kínai üzemek óriási tömeg­ben dobnak piacra amerikai tu­lajdonban lévő szellemi értéke­ket úgy, mintha a maguké volna. Főleg video- és magnókazet­ták, kompaktlemezek és számí­tógépes programok kalózmáso­latairól van szó. Persze, ha akarjuk, tekinthet­jük éppenséggel elvek csatájá­nak is azt, ami történik, a két fél legalábbis így állítja be a dol­got. Amerikai részről úgy vetik fel az elvi kérdést: tűrhető-e, hogy bármely állam elnézze nemzetközileg elismert jogok rendszeres és tömeges megsér­tését saját territóriumán? Kínai részről ellenben így: tűrhető-e, hogy bármilyen nemzetközi jog védelmének ürügyén az egyik állam beleszóljon a másik bel- ügyeibe? Peking szerint most éppen ez történik, hiszen az Egyesült Ál­lamok meg akarja szabni neki, hogy a szerzői jogok hatéko­nyabb védelméért mely gyárait zárassa be, s hogyan alakítsa át bírósági és államigazgatási rendszerét. Maga Peking sem tagadja, hogy lopják Kínában a szellemi javakat. (Hasztalan is lenne, oly szembeszökő: a most zajló tár­gyalások idejére sem tudták - vagy nem akarták? - eltakarí­tani a pekingi utcákról azokat a zugárusokat, akik amerikai CD-lemezek kalózmásolatait kínálgatják sportszatyorból.) - Csakhogy ez nem az állam vétke, hanem társadalmi prob­léma - állítják pekingi illetéke­sek.- A kínai emberekben még nem tudatosult, hogy a szellemi tulajdon elorzása éppúgy bűn, mint az anyagiaké. Ami az államot illeti, min­dent megtesz ennek tudatosítá­sáért. De nem megy a dolog egyik napról a másikra, még a legfej­lettebb országokban is évtize­dek kellettek hozzá - hangoz­tatják. Az eddigiekben nyolc tár­gyalási fordulót tartottak a két kormány képviselői, de semmi­ben sem tudtak megegyezni. A torzsalkodás odáig fajult, hogy az Egyesült Államok február 26-tól szankciókat akar beve­zetni Kína ellen, hacsak nem kapja meg addig, amit követel. Kína felvette az elé dobott kesztyűt. Hasonló jellegű megtorlással fenyegeti ellenfelét. MTI Jelcin elnök programbeszéde Borisz Jelcin orosz elnök a par­lament két házának együttes ülésén elhangzott szerdai be­szédében nyílt és kritikus érté­kelését adta az ország helyzeté­nek, és a piaci reformok folyta­tása mellett tett hitet. Jelcin első ízben tette fe­lelőssé az SZKP gyámkodása után az ellenőrzés alól kikerült bürokrata apparátust az ország számos bajáért. Figyelmeztetett rá: sokan hisznek még abban, hogy erővel rendet lehet terem­teni. Ostorozta a piaci reformok vontatottságát. Á csecsenföldi beavatkozás kapcsán elismerte az emberi jogok tömeges meg­sértését, s a felelősség megálla­pítását is feltételező részletes vizsgálatot ígért. Annyit máris elárult, hogy elégtelennek tartja a hadsereg reformját. Keresztény bevándorlók A Szovjetunió felbomlása óta félmillió egykori szovjet ál­lampolgár telepedett le Izra­elben. Közülük mintegy hu­szonötezren vallásukat gya­korló keresztények - írja az AP hírügynökség. Az 1951-es bevándorlási („hazatérési”) törvény auto­matikusan biztosítja az ál­lampolgárságot mindenkinek, akinek legalább egy nagyszü­lője zsidó volt, függetlenül at­tól, hogy a kérelmező maga gyakorolja-e a zsidó vallást, s az új izraeli állampolgár vi­heti magával házastársát, gye­rekeit, unokáit, függetlenül at­tól, hogy azok zsidónak vall­ják magukat, vagy sem. A bevándorlók jelentős kedvezményeket élveznek: Izrael állam havi ösztöndíjat, lakást, nyelvtanfolyamot biz­tosít számukra. Bár gyakorlatilag nincse­nek kitoloncolások, és a ked­vezményeket is ritkán vonják meg (elvben megvonhatok at­tól, akiről bebizonyosodik, hogy csak a bevándorlási kedvezmények elnyerése vé­gett vallotta magát zsidónak), a szovjet hullámmal jött új iz­raeli polgárok keresztény csa­ládtagjai többnyire titokban gyakorolják vallásukat. Félnek, hogy nem tudnak majd beilleszkedni a lakóhe­lyükön, hátrányban lesznek a gyermekeik az iskolában, rosszabb helyzetben lesznek a munkaerőpiacon, ha keresz­tény voltuk kitudódik. MTI Véget ért az atlantai tanácskozás Nyilatkozat elfogadásával ért véget szerda este Atlantában a romániai nemzetiségi viszo­nyokkal foglalkozó kétnapos kerékasztal-tanácskozás, ame­lyet a Project on Ethnic Rela­tions (PER) nevű amerikai alapítvány szervezett a Carter Központ válságmegoldó mun­kacsoportjával karöltve. A nem hivatalos eszmecse­rén a romániai magyarság, il­letve a román kormány és po­litikai pártok képviselői vettek részt. A legbiztosabb pont: a Punto A FIAT számára továbbra is a Punto a legbiztosabb pont: tavaly az év autója lett, az idén januárban pedig a legkelendőbbnek bi­zonyult Európában. A Puntóból az év első hónapjában 64 ezer darabot értékesítettek, ebből 35 ezret Olaszországban, a többit az öreg kontinens más államaiban. Ezzel az európai eladásokat tekintve a FIAT sikerkocsija megelőzte a Volkswagen Golfot és a Ford Fiestát. Az összeladásokat tekintve tavaly a FIAT a Volkswagen és a General Motors mögött a 3-4. helyen végzett a Forddal együtt. A Punto most a német autógyár mögött a 2. helyen áll. Készpénzkímélő világpremier Belgiumban A maga nemében (legalábbis az itteni lapok szerint) „világpre­mierre” készülnek a belga készpénzkímélő fizetési gyakorlat­ban: olyan, kis összegű készpénzfizetések kiküszöbölésére al­kalmas, speciális bankkártyákat vezetnek be a hét végén, ame­lyek egyes telefonkártyákhoz hasonlóan bármikor „újratölthe­tők”: minimum 100, maximum 5000 frank „vehető fel” a kár­tyára. A tervek szerint a jövőben boltokban, éttermekben, ben­zinkutaknál apróbb tételek fizetésekor ezzel fizetnének a fo­gyasztók, végképp visszaszorítva a készpénz forgalmát. A már több mint 15 éve általánosan elterjedt hitelkártyák (mint a VISA) vagy ügyfélkártyák (Eurocard) az elképzelések szerint főként a nagyobb összegű fizetések teljesítésére szolgálnak majd. A Lufthansa tavaly rekordot produkált A Lufthansa tavaly minden eddiginél több utast és árut szállí­tott: összesen 37,7 millióan utaztak a német légitársaság gé­pein, illetve a Lufthansához tartozó Condor és Lufthansa City­line repülőin. Ez 5,8 százalékos növekedést jelent az előző év utasforgalmi adatához képest. A légi áruszállítás és a légiposta mennyisége 1,26 millió tonnáról tavaly 1,44 millióra emelke­dett. Mennyit ér a csecsenföldi tűzszünet? Tűzszüneti megállapodást kö­tött szerdán Aszlan Masz- hadov csecsen vezérkari fő­nök, illetve Anatolij Kulikov tábornok, a csecsenföldi orosz haderő parancsnoka. A szerda éjféltől életbe lépett fegyver­nyugvás hírét az ingus közve­títéssel folytatott tárgyaláso­kon részt vevő Samil Bászá- jev, a csecsen erők egyik pa­rancsnoka jelentette be. A fegyvemyugvás hírét megerő­sítette Kulikov. Movladi Udugov csecsen tájékoztatási miniszter szerint a tárgyalások ellenére az orosz tüzérség szerdán is ágyúzta Argun városát és Csecsen-aul települést. A támadások hírét függet­len forrásból nem erősítették meg. Az ingusföldi Ordzsoniki- dzovszkaja településen tartott megbeszélésen megállapodtak a sebesültek és a halottak ki­cserélésében. A hadifogolycseréről azon­ban később, a pénteki újabb forduló során folytatják a megbeszéléseket. A tárgyalá­sok után mozdoki sajtóérte­kezletén Kulikov elmondta, hogy orosz részről javasolták a harci cselekmények beszün­tetését, az összes hadifogoly cseréjét. Feltételül szabták a csecsen nehézfegyverzet le­adását, illetve a fegyveres csoportok feloszlatását. Lehe­tővé tennék, hogy önvédelmi erőket állítsanak fel a telepü­léseken a lakosság számának függvényében, és a helyi szer­vek ellenőriznék a leadott fegyvereket. Ha egy település lakói lemondanak a fegyveres harcról, orosz részről garantál­ják, hogy nem lépnek az adott település területére, illetve nem vonják büntetőjogi úton felelősségre a „törvénytelen fegyveres csoportok” tagjait. Javasolták a csecseneknek, hogy hozzanak létre fegyver­mentes övezetet Groznijban. A tűzszünet, illetve a meg­beszélések folytatódása elle­nére is kérdéses azonban az alakulófélben lévő párbeszéd tartóssága. Erre utalt, hogy Samil Bászájev közölte: szó sem lehet a háború befejező­déséről, és mindaddig harcol­nak, amíg ki nem vonják az orosz csapatokat a kaukázusi köztársaságból. Bászájev szerint az orosz fél az ultimátumok nyelvén próbál tárgyalni. Elfogadhatat­lan feltételnek nevezte a fegy­verzet leadását, illetve a fegy­veres csoportok feloszlatását. Előzőleg Dzsohar Dudajev csecsen elnök szintén közölte: nem hiszi, hogy hosszú éle­tűek lesznek a a tűzszünetről, illetve fogolycseréről folyó tárgyalások. Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő közölte: kész elő­mozdítani a szerdán kötött kétnapos tűzszünet meghosz- szabbítását március 5-éig, a muzulmán szent hónap, a ra­madan végéig, ha a csecsének betartják a tűzszünet feltéte­leit. Csernomirgyin muszlim vallási vezetőkkel folytatott moszkvai tárgyalásain beszélt erről. A tűzszünet meghosz- szabbítására vonatkozó kérést Muhamed Húszéin Alszabe- kov csecsen mufti, illetve a he­lyi ulémák tanácsának veze­tője, Ali-hodzsi Tatarov tol­mácsolta. Csernomirgyin ugyancsak támogatásáról biz­tosította egy csecsenföldi bé­kekonferencia összehívását is. Három halott - Építkezésre zuhant Isztambul külvárosában egy német gyártmányú, propelleres repülőgép. A szerencsétlenségnek három halálos áldozata volt. fotó: feb-reuters Fehérek tüntetése - Botokkal és kutyákkal felfegy­verzett fehérek tüntettek a dél-afrikai Cape Townban, hogy megakadályozzák a fekete gyerekek oktatását a régen csak fehérek számára fenntartott iskolákban. FOTÓ: FEB-REUTERS Évforduló - Baruch Goldstein izraeli telepes 29 palesztint ölt meg egy éve egy hebroni mecsetben. A telepesek sírjánál emlékeztek meg a jubileumról. fotó: feb-reuters

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents