Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-15 / 39. szám

1995. február 15., szerda Pásztó És Környéke 5. oldal Szerdánként tartunk fogadónapot pásztói szerkesztőségünkben Lapunk pásztói szerkesz­tőségének vezetője, Venesz Károly újságíró minden szerdán 9-13 óra között fo­gadja az olvasókat Pásztón, a Fő utca 20. sz. alatt. Szerkesztőségvezetőnk ma is várja a pásztói és a Pásztó vonzáskörzetében élő állam­polgárokat kérdéseikkel, ész­revételeikkel, közérdeket szolgáló javaslataikkal. FEBRUÁR 11-15-ÉN SZIRÁKON Teleki József 250 éve született Laukó László sziráki lakos hoz­zájárulása alapján, az évfordu­lóra írt írásából csupán néhány epizódot közlünk. Gróf Teleki József 250 éve született Budapesten. A ko­lozsvári református főiskolán, majd 1806-ban a pesti egyete­men folytatja tanulmányait. Ezt követően Pest vármegyében, majd a budai helytartó tanács­nál folytat törvényes gyakorla­tot. 1812-től a göttingai egye­temen tanul két évig, azt köve­tően a családi hagyományok­hoz híven beutazza Németor­szágot, Hollandiát, Svájcot, Észak-Olaszországot. * 1840-ben az országgyűlés ko­ronaőrré választotta, 1842-ben pedig Erdély kormányzójává. A Magyar Tudományos Akadé­miát 1826-ban testvéreivel (Lá­szlóval, Adámmal és Augusz­tával) tízezer koronával támo­gatta. Ugyancsak ők 24 ezer kö­tetes könyvtárukkal vetették meg az akadémiai könyvtár alapjait. * A Hunyadiak kora című 12 kö­tetes hatalmas művét, a megje­lent kötetek ezer példányának csaknem 25 ezer forintos jöve­delmét is a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának ajándé­kozta. Öccse a szabadságharcban résztvett, Ádám karddal, mint a római sereg parancsnoka, tá­bornoka, László, mint a függet­lenségi harcunk első diploma­tája. 1855. február 15-én Pesten távozott az élő sorából.- Öccse, gróf Teleki László 1811. február 11-én született. Az 1838-as erdélyi országgyű­lésen nagy feltűnést kelt a val­lásfelekezetek egyenlősége és az erdélyi magyar unió mellett mondott beszédeivel. Csatlako­zik az ellenzékhez, innentől kezdve a bécsi titkos rendőrség már nem téveszti szem elől. * 1841-ben a Nemzeti Színház­ban bemutatják a Kegyenc című drámáját, amelyet a nem­zeti drámairodalom Az ember tragédiája és a Bánk Bán után emleget. * 1850 szeptemberében nyílt le­vélben párbajra hívja Haynaut. 1951-ben memorandumot ké­szített Ausztria beolvasztási tervei ellen, amelyet átad a francia külügyminisztériumba és megküld Angliába. Szep­temberben halálra ítélték és Pesten jelképesen kivégezték. Megtört egészséggel és lélekkel az emigráció legnagyobb szer­vezője. 1859-ben Kossuthtal, Klapkával megalakítja a Ma­gyar Nemzeti Igazgatóságot. Május végén Genovában és Tu- rinban tárgyal és szervezi Klapkának a magyar légiót. 1960-ban főleg Svájcban, Fran­ciaországban, stb. tartózkodik. Tévedtem - bocsánatot kérek Venesz Károly Szerkesztő Úr­nak! Tisztelt Szerkesztő Úr! A „Kényszer szülte meg­jegyzések” kontra „Kényszer szülte megdöbbenés” cikkekkel kapcsolatosan bocsánatot kell kémem Öntől. Nagyon sajná­lom, hogy előbb járt a szám, mint az eszem. Annál is inkább sajnálom a történteket, mert már a foglal­kozásomnál fogva is, évtizedek óta igyekeztem azt a gyakorla­tot folytatni, hogy először meg­ismerjem a témát és csak utána foglaljak állást. Csak így lehet hiteles az ember szava. Most ez ügyben elmulasztottam tájéko­zódni, és emiatt bánt a lelkiis­meretem. Olyan helyzetet ítél­tem meg - és nagy nyilvános­ság előtt -, amit nem ismertem. Hogy valóban szeretem Pásztó várost, az legfeljebb magyarázat, de nem lehet mentség. Levontam a tanulsá­got is; egy vén csataló ne visel­kedjen úgy, mint egy csikó. A lelkiismeretem megnyug­tatására is kérem, hogy fenti so­raimat közöljék lapjukban. Tisztelettel: Dr. Németh Lajos Salgótarján FALUSI HÉTKÖZNAPOK Kiadod a lakásod, hogy tönkretegyék?- A férjem ötlete volt, ő szor­galmazta, hogy kapcsolódjunk be a falusi turizmusba - vág a téma közepébe Gulyás Gá- borné ecsegi lakos, a csécsei ál­talános iskola alsó tagozatos tanítónője. - Ezután felkerestük Kozárdon Köziéi Miklóst, a fa­lusi turizmus lelkes képviselő­jét, aki nagyon örült elhatározá­sunknak. Az Utazás ’94 című kiadványban közölték címün­ket, s ennek hatására is jöttek. Februárban lesz egy éve, hogy megnyitották, illetve télen megosztják lakásukat az ide ér­kező turistákkal. -Tavasztól őszig viszont nem vagyunk a lakásban - érzékelteti jelen le­hetőségeiket Gulyásné. Érdemes volt Amikor híre ment a községben vállalkozásuknak, voltak, akik azt mondták: - Kiadod a laká­sodat, hogy tönkretegyék. Én semmi pénzért nem tenném ezt, nem ezért dolgoztam életem­ben. Hogy az előbbi felfogás mennyire pénzbevétel ellenes, szegénységet konzerváló, ma­radi gondolkodást és magatar­tást képviselő, az alábbiak bi­zonyítják.- Eddig még érdemes volt - szól határozottan a tanítónő. - Biztos, hogy az embernek át kell formálnia magát. Nekünk ez nem jelentett gondot, mert szeretjük az embereket.- Az ország mely területéről ér­keztek a vendégek?- Budapestről, Dunakesziről, Hódmezővásárhelyről, az uta­zási irodán keresztül Veszp­rémből, Szegedről. Nyolc svájci vendégünk is volt. A ha­zaiak családok, de volt köztük idősebb házaspár is. Orvosok, banktisztviselők, különböző pénzügyi területen dolgozók, Úgy vigyáznak mindenre, mintha a sajátjuk lenne - ál­lítja Gulyásné fotó: v. a. butikosok.- Mit kaptak, mit kínáltak önök?- Kérésüknek, igényüknek megfelelően teljes ellátást, reg­gelit és vacsorát, vagy a konyha használatának lehetőségét. A Tájak-Korok-Múzeumok című megyei kiadványból kiválaszt­hatták a nekik tetsző progra­mot. Aki akart, teniszezhetett, tornászhatott, a helyi sportcsar­nokban megfelelő díj ellenében sportolhatott. A kényelem az oka- Valóban indokolt az a fé­lelem, hogy a turisták tönkrete­szik a lakást?-Úgy vigyáznak mindenre, mintha a sajátjuk lenne. A ku­tyatulajdonosok mielőtt behoz­nák kedvenc állatukat, a gépko­csiban vagy kint letisztogatják.- Ön szerint, mi az oka a fa­lusi turizmustól való idegenke­désnek?- Igen sokan vannak a köz­ségben, akik kiadhatnák laká­sukat, mert szükségük van a pénzre, de kényelemszeretetük nem engedi. Szeretik a nyu­galmat, gondot okoz számukra az alkalmazkodás. Konkrét tényeket soroló sza­vai találkoznak az én felfogá­sommal is, mely szerint a me­gye természeti szépségének okos kamatoztatása kincsesbá­nyája lehet az itt élőknek. Még nem csalódtam-Még több vendégünk lenne, de nincs helyünk. Emiatt az igényeket vissza kellett mon­dani. Egyébként két családnál többet nem fogadunk be, mert csak ebben az esetben tudjuk megteremteni azt a családias hangulatot, amit eddig sikerült meghonosítanunk. Mindegyik vendégünkkel baráti, tegeződő viszonyban vagyunk. Karácsonyra üdvöz­lőlapokat küldtünk egymásnak. A hódmezővásárhelyiekkel te­lefonos kapcsolatban vagyunk. Húsvétra már lefoglalták a há­zunkat. Aki három napig itt tartóz­kodik, attól búcsúvacsorával válunk el. Legutóbb például disznótoros volt. Nem azzal kezdem, hogy fizesse ki a szál­lást és az étkezési díjat. Bízom a vendégekben. Min­den búcsúzáskor a következő­ket mondják: ide vissza kell jönnünk. Egy biztos, aki a fa­lusi turizmusra vállalkozik, an­nak tudomásul kell venni, ahány ember, annyiféle, alkal­mazkodni kell hozzájuk és jó programokat kell csinálni. Gulyásék lakásában van ugyan telefon, de a külvilággal a kapcsolatot csak reggel 8-tól délután 4-ig tudják tartani. Ez gátja a falusi turizmus fej­lődésének. (Venesz) KÖZREMŰKÖDÉST ÍGÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Mikor lesz jó ivóvíz Mátrakeresztesen? A 3. számú választási körzet országgyűlési képviselőjének, Ju­hász Gábornak a fogadóórájával egybekötve zajlott le nemré­giben a mátrai településen az a lakossági fórum, ahol kizárólag egy témával, az egészséges vízellátással és a vízhálózat kiépíté­sének tennivalóival foglalkoztak. Az egybegyűlteket Gubola Károly, Pásztó város Mátrake- resztes által megválasztott kép­viselője köszöntötte, majd a je­lenlévők közül nyolcan-tízen kértek szót. Mindannyian a jó ivóvízrendszer kiépítését szor­galmazták. A kérdések a következők voltak: Miért nem lehet együtt kiépíteni a szennyvízrendszer­rel? Mi a garancia arra, hogy az ivóvíz után valóban a szenny­vízhálózat következik? Többen a múltra utalva el­mondták, hogy a hasznosi víz­tározó építésének időszakában olyan ígéretet kaptak, hogy a községben épített szennyvíztá­rolóból kocsikkal szállítják majd el a szennyvizet. A jelen­lévő 70-80 állampolgár több­sége úgy vélekedett, hogy mie­lőbb épüljön meg a jó ivóvízhá­lózat, mert nyáron a kutakban a száraz időjárás miatt nincs víz. Az országgyűlési képviselő - együtt érezve a lakossággal - felszólalásában a többi között felajánlotta közreműködését a mielőbbi sikeres megvalósítás érdekében. A témával a város önkor­mányzati képviselő-testülete keddi ülésén foglalkozott. Az előterjesztésből kiderült, mi­lyen forrásokból sikerült össze­szedni a kivitelezéshez szüksé­ges pénzt. A feladat eredmé­nyes elvégzése érdekében pá­lyázatot írtak ki. Figyelembe véve a Közleke­dési, Hírközlési és Vízgazdál­kodási Minisztérium javaslatát, az építési megbízást, illetve a generál kivitelezést a Ke­let-magyarországi Vállalkozási Építő és Kereskedelmi Kft. kapta meg. A lakosságnak portánként, lakóegységenként hetvenötezer forinttal kell a beruházáshoz hozzájárulnia. Létrehoznak egy vízműtársulatot. Az ötfős szer­vezőbizottság már megalakult. A vízműtársulat közgyűlésére március 20-ig sor kerül. Pásztó és környéke Röviden Bér. Február 16-án, este hat órakor, a község művelődési házában lakossági fórumot tart a választókörzet or­szággyűlési képviselője, Juhász Gábor. Jobbágyi. A szociális- és egészségügyi bizottság leg­utóbbi ülésén 36 átmeneti segélykérelmet tárgyalt. Ki­lencet azért utasított el, mert nem feleltek meg az előírt követelményeknek. Az ösz- szegek nagyságának megíté­lésénél abból indultak ki, hogy a családban mennyi az egy főre eső kereset. A meg­ítélt összeget a gyerekek ét­keztetési hozzájárulására használják fel. Pásztó. A Dél-nógrádi Vízmű Kft., amely 22 ön- kormányzat tulajdona, a tu­lajdonosok egyetértésével az idén fizetendő vízfo­gyasztási díj összegét 145 forint 40 fillérben határozta meg. A kft. kilencezer fo­gyasztóval van kapcsolat­ban. Csecse. Az önkormányzat tulajdonában 15 építési te­lek van, a község Ecseg felé eső részén. Egy-egy beépí­tésre váró porta 2-3000 négyzetméter. Árát csak ak­kor határozzák meg, ha vé­teli kérelem érkezik a hiva­talba. A telkek értékét nö­veli a kiépített utcai vízhá­lózat. Garáb. A közkifolyós ivó- vízhálózatról a község csa­ládjai közül ötvenketten kér­ték a portájukba való bekö­tést. Áz ezzel kapcsolatos munkálatokat tavasszal kezdik meg. Az oldalt szerkesztette Venesz Károly Holnapi lapszámunkban Bátonyterenye és környéke Falusi hírek Kutasó. Tizenöt-húsz éve a községben új otthon nem épült, mert a fiatalok elmen­tek a környező városokba, Pásztora, Salgótarjánba dolgozni és élni. Egy auszt­rál házaspár törte meg ezt a kedvezőtlen folyamatot a közelmúltban: a férj és fe­leség modem házat épít. Szarvasgede. Az önkor­mányzat az idén sem tervezi helyi adó kivetését, mivel azok az állampolgárok, akik közműfejlesztésben vesznek részt, mentesek az adó fize­tése alól. A 19 milliós ivó­víz-beruházás után most fo­lyik a gázberuházás. Por­tánként 50 ezer forint hozzá­járulást kell fizetni az igény­lőknek, akik a lakosság 68 százalékát teszik ki, de újabb jelentkezők várhatók. Mozgó intenzív osztály a pásztói mentőállomáson A Népjóléti Minisztérium or­szágos akciójának keretében egy új Mercedes esetmentő­gépkocsival gazdagodott Pásztó város és vonzáskörzeté­nek lakossága. Az ebből az alkalomból ren­dezett átadáson részt vett dr. Dobrovoczky István, a város új­jáválasztott polgármestere, va­lamint az érdekelt egészségügyi intézmények vezetői, közöttük dr. Csapó István, a Mentőszol­gálat Nógrád Megyei Mentő Szervezetének vezető főorvosa. Az egybegyűlteket Tamási Gyula megyei vezető mentő­tiszt üdvözölte, majd Nagy Jó­zsef, a pásztói mentőállomás mentőtisztje bemutatta, hogy mit tud Csapó főorvos fogal­mazása szerint a kis, illetve a mozgó intenzív osztály. Felsze­Az átadás pillanata (balról jobbra: dr. Csapó István, Tamási Gyula, Ku- csik László, Nagy József, dr. Molnár Sándor és dr. Éles János) fotó: Verebéiyi reltsége a legkor­szerűbb, minden életmentő beavat­kozás elvégzésére alkalmas. Az eu­rópai színvonal­hoz való közele­dést jelent, több mint 10 millióba került a minden­nel felszerelt ro­hamkocsi. A pász­tói két mentőtiszt, Nagy József és Kucsik László, speciális képzett­ségük révén a ko­csiban, a kórházi szakot megelőző időszakban min­dent el tudnak vé­gezni a beteg életben tartása ér­dekében, ami figyelemre méltó. A meghívottak közül dr. Éles János, a pásztói kórház igazga­tója a többi között a következő­ket mondta:- Olyan beavatkozásra ad le­hetőséget a mentőtiszteknek, amely a későbbiekben megha­tározza a beteg sorsát. El tudják kezdeni az újraélesztést, hely­színi diagnosztálás után foly­tathatják a szükséges beavatko­zást. Dr. Molnár Sándor, a pásztói kórház belgyógyász osztályvezető főorvosa az aláb­biakkal egészítette ki:- Olyan fegyver van a men­tőtisztek szolgálatában, amely a szakmai feltételek mellett biz­tosítja a beteg életmentését, s ehhez minden technikai eszkö­zük is megvan. V. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents