Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-02 / 28. szám
1995. február 2., csütörtök Életmód - Szabadidő 7. oldal Darvas és Garas: A furcsa pár Darvas Iván - másodévesen kirúgták a főiskoláról Darvas Iván az október végi premieren fergeteges sikert aratott a Játékszínben. NeiI Simon pompás vígjátékával, az évtizedekkel ezelőtt nálunk már játszott és világsikerű filmváltozatából is ismert Furcsa párral hódította meg újra a közönséget. Alig egy hónap múlva azonban megbetegedett és a darab hosszú időre lekerült a műsorról.- Kinek jutott eszébe éppen a Furcsa pár? És nem vetette senki a szemére, hogy ez a kommersz bulvárdarab méltatlan Darvas Iván rangjához?-Mondták, de kit érdekel? Ez egy remekül megszerkesztett, hallatlanul szórakoztató vígjáték, valóságos jutalomjáték két színésznek. Hosszú pályám során sohasem kerültem össze színpadon Garas Dezsővel, csak itt a Játékszínben, három évvel ezelőtt, a Jaco- bowsky és az ezredesben. Nagyon örültünk egymásnak, együttműködésünk bevált. Olyannyira, hogy amikor egy évvel később a Művész Színházban megrendezhettem a Godot-ra várva című Beckett abszurdot, Dezsőt kértem fel az egyik főszerepre. Ezek után gondoltam arra, hogy harmadik közös dobásként most már egyfajta jutalomjátékot is megérdemelnénk, amelyben mindketten szinte lubickolhatunk. így jutott eszembe a Furcsa pár. Balázso- vits Lajos, a Játékszín igazgatója azonnal elfogadta az ötletemet, meg is rendezte az előadást, nagy sikerrel.-Azért változatlanul a Művész Színház tagja.- Igen. Mondhatnám azt is, hogy a kör bezárult. Művész Színháznak hívták azt a Paulay Ede utcai színházat is, ahol Várkonyi Zoltán igazgatása alatt színészi karrierem elkezdődött. A Színház- és Filmművészeti Főiskoláról másodéves koromban kirúgtak, de a színészegyesületi iskolában folytattam, ahol egyik tanárom, Rát- kai Márton nagyon becsült. Amikor Várkonyinak szüksége volt egy nagyon fiatal színészre az Eurydike című Anouilh darabban, amelynek női főszerepét Tolnay Klári játszotta, Rátkai Marci bácsi engem ajánlott. Várkonyi szerződtetett. Később, a hatvanas évek második felében és a hetvenes években ismét Várkonyi volt a mesterem és mentorom, mint a Vígszínház igazgatója. Azt hiszem, nála értem el legnagyobb színpadi sikereimet. És most, hogy csaknem két éve újra a Művész nevet viseli egy színház, ide szerződtem, így zárult be a kör. Barabás Tamás líAMATEMlüLÉS! a MEZŐBANK RT fiókjaiban VM BANK KAMATOZÓ TAKARÉKBETÉTKÖNYV • Látra szóló 16,5 % K/NCSES TA KARÉKBETÉTKÖNYV • Minimum: 500.000,- Ft • 6 hónapos 26,0 % • 12 hónapos 27,0 % KAMATOZÓ JEGY i tfkórés« 'dó éves (nap) karr\ax 30 21,5 31-60 22,0 61-90 22,5 91-120 23,5 12M50 24,5 151-180 25,5 181-210 26,5 211-240 28,5 241-270 32,0 Zöld út a sikerhez BANK ‘Muraion ‘Betétjegy • 3 évei futamidő • sliő évre fix kamat: 26% ■ 3 Z 6i3. évbon változó kamat lejáratkor kamatos kamat A holnap biztonsága SPRUITBEITTJEGr ■3, 6, 9 hónapos futamidő ■ fix kamatozású 3 hónapra évi 23,5 % 6 hónapra évi 25,0 % 9 hónapra évi25,5% rral szemben, tempódeínyben Jogerős a Párduc végrendelete A Palma di Montechiaroban élő öregurat az utolsó Párducnak nevezték. Egyrészt azért, mert a bárói és lovagi címet viselő Calogero Comparato rokona volt az írónak, Giuseppe Tomasi di Lampedusá- nak, akit Párduc című regénye, majd annak Búrt Lancas- terrel, Claudia Cardinaleval és Alain Delonnal való megfilmesítése tett világhírűvé. Másrészt az öregúr úgy viselkedett, mint a regénybeli modell, Fabrizio Salina herceg, a Párduc, aki régi életformáját próbálja palotájába zárkózva megőrizni. Az utolsó Párduc nőtlen és gyermektelen volt, a 18. századból való palotájának húsz szobájában egyedül élt, s nem tartott kapcsolatot távoli rokonaival. Mielőtt 1981-ben, hetvenöt éves korában eltávozott volna az élők sorából, hívatta a közjegyzőt és végrendelkezett: mindenét három bizalmas alkalmazottjára, a sofőrre, a komornyikra és a kertészre hagyományozta. A rokonság azonban azt akarta bizonyítani, hogy a Párduc nem volt épelméjű. A bírósági tárgyalássorozat 13 éven át tartott s most jutott el odáig, hogy már nincs helye további fellebbezésnek. Megállapították, hogy a báró teljes szellemi képességeinek birtokában írta alá testamentumát, így a három alkalmazott hozzájuthatott a pénzhez. Közben kicsit idősebbek lettek az örökösök, a sofőr és a kertész 69, a komornyik 68 esztendős korában léphetett a milliomosok sorába. Nem hiába dicsérik sokan őlordsága kezét A sok botrány után végre egy olyan hír a Windsor-házról, amely nem kavar vihart: Margit hercegnő 32 éves fia, a királynő unokaöccse, David Linley saját keze munkájával szerzett megbecsülést és tisztességes jövedelmet. Őlordsága (ez a hivatalos címe) ugyanis nemcsak tizenegyedik a trónöröklési rangsorban, hanem tanult műbútorasztalos. Ebbéli minőségében tervezett a Dunhill-cégnek olyan angol nemesfákból készített szivar- és dohánytartót, amely kívülről London nevezetes 17-18. századbeli épületeinek homlokzatát örökíti meg, belülről azonban különlegesen kli- matizált, s megőrzi a dohány- neműek minőségét. A tervezés, valamint a kivitelezés általában nyolc „királyi munkaórát”, illetve némi segédmunkát igényel, viszont az így elkészült remekműveket kétmillió kétszázezer forintnak megfelelő összegért dobják piacra. Dunhillék számítása bevált, öt darabot máris eladtak, s készülnek a továbbiak. Lord Linley feleségével egy karibi ko- rallszigetre, Mustique-ra vonult, ott bérelt villát s nyitott műhelyt. Nem az őrület jele az erős nemi vágy! A francia szexológusok Nizzában tartott konferenciáján a szakértők megkísérelték összegyűjteni a beteges szexuális magatartás jegyeit. Mivel ennek megítélése szélsőséges, a kutatóknak is fejtörést okoz, hogyan tegyenek különbséget az elfogadott és elutasítandó szexuális szokások között. Annyi bizonyos, hogy az erős függés a szerelmi partnertől, vagy a testi szerelemtől, az önuralom hiánya nem tartozik a kiegyensúlyozott szexualitás jellemzői közé. De nem „szexuális őrült”, akiben nagyon erős a nemi vágy. Még akkor sem, ha sokak számára elviselhetetlen gyötrelem, ha nincs alkalom az azonnali kielégülésre. A testi szerelem utáni vágy belső feszültségét az aktus után határtalan megkönnyebbülés követi, állítják a szakértők. A kutatási adatok szerint napjainkban az európai kultúra elismerten nagy csábítóinak, így Casanovának és Don Jüannak az erkölcsi megítélése is megosztja a közvéleményt: sokan a beteges szexuális magatartásúak közé sorolják őket. Lehet, bár nem szabad feledni, hogy a hozzájuk hasonló széptevők iránt korunkban is igen nagy a kereslet... Gyötrelem, ha nincs alkalom az azonnali kielégülésre SZÁNTÓ PÉTER: HASUNK TÖRTÉNETE A Mediciek kifőzik a mai konyhát A korszerűnek mondott konyha alig néhány évszázados múltra tekint vissza. A ma ismert leves, a rántásba főzelék jószerével az ipari forradalom korában született, csakúgy, mint a dunszto- lás, a fagyasztás, a konzerválás. S még a legutóbbi száz évben is mi minden változott! Gondoljunk csak a pizzára, hamburgerre, virslire. A korszerű európai konyha kialakulását onnan számíthatjuk, amikor az olasz konyha megtermékenyítette a franciát. A gourmand világ egyébként évszázadok óta folytat ádáz vitát, mikortól eszik az olaszok a makarónit. Sokan azt állítják: ez a tészta kínai találmány. Tételüket Marco Pólóra alapozzák, aki azt írta, hogy Kínában járva „fölfedezte” a tésztát. Következésképp ő terjesztette el Itáliában. A másik fél viszont azt állítja, hogy a „fölfedezte” csak annyit jelent: hökkenten vette észre, hogy lám, a kínaiak is ismerik. Utóbbiak arra is hivatkoznak, hogy már etruszk sírokban találtak tésztát - erről viszont nem tudni, kultikus célra használták vagy evésre. Tény, hogy már az ókori Róma híres ínyencmestere, Apicius szakácskönyve is leír egy receptet, amely meglepően hasonlít a mai lasagnához. Mindenesetre a 16-17. században nagy vándorlás indult meg Itália felé. Az uralkodó- és középosztályok gyermekeinek feltétlenül el kellett látogatniuk a klasszikus romokhoz, a reneszánsz és klasszicista kultúra születéséhez. A műveltség mellett annyira magukba szívták az olasz konyha ízeit is, hogy később, az 1800-as években Angliában az olasz kultúra szerelmeseit egyenesen makaróniknak nevezték. Az olasz konyha hatását 1533-tól számíthatjuk Francia- országban. Ekkor érkezett meg Medici Katalin Párizsba, hogy nőül menjen a trón örököséhez. Magával hozta szakácsait. Ugyané század végén Medici Mária, amikor IV. Henrik francia király felesége lett, szintén hozta a séfeket. A szakértők szerint e két szakács változtatta meg a francia konyhát. Ez persze nem egészen igaz így, nem csak ezen a két emberen múlott, de az olasz hatás kétségtelen. A 17. század közepén jelenik meg Pierre Francois de la Varenne „Le Cuisinier Francois” című könyve, amely ma is a francia konyha bibliája. E könyvben azonban az olasz ízek átvétele mellett megtalálható az a két igen lényeges dolog is, amit a francia konyha adott a világnak. Az első a modem értelemben vett leves. Eleddig amit e néven ettek, többé-kevésbé zöldséges, húsos gulyás volt. La Varenne viszont rögtön a könyve elején közli az erőleves receptjét, amely azóta nem sokat változott. Csakúgy, mint a többi híg, egyszerű, jó ízű leves, amit még leír. A francia konyha másik nagy újítása a vajjal és liszttel készült rántás volt. Eddig a mártásokat tört mandulával, kenyérmorzsával vagy szétmorzsolt süteménydarabkával sűrítették be. A következő másfélszáz évben az étkezési szokások is jelentősen megváltoztak. Eddig napjában kétszer ettek az emberek, most megjelent a reggeli is, saját karakterrel. A lakoma átadta helyét az úri szalonok meghitt vacsoráinak. Az egyház pedig - igen nagy vívmány! - eltörölte böjtjei nagy részét. S máris a mai konyhánál tartunk.
