Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-07-08 / 6. szám
6. oldal Nógrádi alkotók 7. oldal Társasági élet 8. oldal Közélet- r j fj1 J r y rj £Í_I T£l Ü Ü2dü Exkluzív 9. oldal Szolgáltatás 10. oldal Hirdetés 11. oldal 1995. január 7-8., szombat - vasárnap .. 5 . oldal Halász Judit meséli gyermekkora konyhájáról A színésznő évtizedek óta a gyerekek kedvence is. Nem csak szép énekhangjával arat sikert, hanem játékos kedvével, megnyerő, egyszerű természetességével is. Háromévtizedes pályáján megkapta a lehetséges szakmai díjakat. 1986-ban elnyerte a Mosolyrend nemzetközi díját. Igen jó konyhán nőttem fel. A nagyszüleim felvidéki, csallóközi és bajor származásúak; mindkét nagymamám remekül főzött és az édesanyám is. O különösen finoman készítette el az egyszerű magyar levest, és maga nyújtotta igazi rétest, finom pitét tett az asztalra. S milyen az élet? Rossz evő gyerek voltam, pedig akkor még minden kalóriát megengedhettem volna magamnak. A húslevest a világ összes kincséért sem ettem meg. A krumplilevest viszont szerettem, ezért a nagymamám belevágott pár szem krumplit a húslevesbe. De engem nem lehetett becsapni. Legszívesebben krumplilevest ettem volna paprikás krumplival. Utána esetleg még krumplis tésztát. Sajnálom, hogy a magyar vendéglősök nagy része mindenütt a világon ugyanazt a Kilenc éve a nemzetközi Mosolyrend lovagja vendéglői ételt főzi, Amerikában és Nyugat-Európában egyaránt. És miért aratnak nagy sikert az olaszok az olyan egyszerű nemzeti ételükkel, mint a tojásos spagetti sült szalonnával? Biztos vagyok benne, hogy ugyanilyen sikere lenne a magyar tojásos nokedlinek, a túrós csuszának, a káposztás vagy krumplis tésztának, az előételként kínált káposztás rétesnek, egy szelet rakott kelnek... Előfordul, hogy nehezen kezdek hozzá a munkához, pedig tudom, hogy sürgősen tanulnom kellene, szerkeszteni vagy elolvasni valamit. Ilyenkor „elkezdek narkoti- zálni”. Ez nálam azt jelenti, hogy vadul „háztartok”. Ha nagyon sokszor, sokat és túlzott rendszerességei főzök, akkor a családom aggódni kezd. Tudják, hogy baj van, mert ezt valami helyett teszem. Persze a munkám többnyire jobban érdekel, mint a háztartás, és ez előbb-utóbb (de inkább előbb) véget vet a főzőkanál-narkózisnak. Én alapvetően szeretek enni, de 2 éve, amióta nem dohányzom, azonos életmód és étkezési szokások mellett is, automatikusan felszedtem öt kilót. HERENCSÉNYBEN IS REJTŐZKÖDÖTT AZ EGYKORI MINISZTERELNÖK Szombaton kezdődik a TV 2-n A bujdosó Bethlen István (1874-1946) egykori magyar miniszterelnök sorsa - sajnos - nem egyedülálló nemzetünk huszadik századi történetében. Bűnéül rótták fel, hogy arisztokratának született és politikusként az angolszász orientáció feltétlen híve volt. 1921 és 1931 között, tíz éven át miniszterelnök, de Horthy Miklós kormányzó tanácsadójaként később is jelentős szerepet játszott a magyar politika alakulásában. Bokor Péter filmrendező és történész háromrészes dokumentumfilmet forgatott Bethlen Istvánról A bujdosó címmel. Az első rész — „Egy év Bethlen István életéből” - szombaton 15 óra 5 perckor kerül közönség elé a TV 2 műsorában. Bethlennek, a két világháború közti idők legjelentékenyebb politikusának 1944. március 19-e, az ország német megszállása után bujdosnia kellett a Gestapo elől. Az utóbbi években lett széles körben ismert, hogy a politikus Nógrád megyében, Herencsényben is rejtőzködött. Bujdosásában segítette a kormányzó és az az asszony is, aki - s ez sokáig a legrejtettebb titkok közé tartozott - felesége (Bethlen Margit, a maga korában népszerű írónő) mellett fontos szerepet játszott az életében. Bethlen politikai jelentőségét elsőként azonban az adja, hogy az első világháború legfőbb veszteseként kikerült Magyarország gazdasági konszolidációját meg tudta teremteni. Ezt az úgynevezett népszövetségi kölcsön megszerzésével és súlyos adóemelésekkel érte el. A bujdosó című filmtrilógia Bethlen 1944-es rejtőzködésének állomásait követi nyomon, mígnem 1945 áprilisában a Szovjetunióba hurcolták. Moszkvában börtönbe zárták, itt halt meg. Alakját Iglódi István, Horthyét Tyll Attila formálja meg. Az első Bethlen-kormány. (Balról jobbra: Bernolák Nándor, Nagyatádi Szabó István, Belitska Sándor, Ráday Gedeon, Bethlen István, Bánffy Miklós, Hegedűs Lóránt, Tomcsányi Vilmos, Vass József, Hegyeshalmy Lajos) Rocky és Rambo után egy „spéci” Sylvester Stallone és Sharon Stone a filmben A perui Luis Llosa rendezte A specialista című amerikai filmet, amelynek szlogenjét a magyar filmforgalmazók a következőképpen fogalmazták meg: A harc megedzette, az állam kihasználta, most egy asz- szony kedvéért szembeszáll az alvilággal. Az akció-thriller három világhírű színészt is felvonultat. Rod Steiger egy klánnak a családfőjét formálja meg. Alakításaiért számtalan díjat kapót, köztük az Oscart is. Főleg történelmi alakok (például Napóleon) megformálásában remekelt több mint négyévtizedes pályáján. A film igazi nagyágyúi azonban a fiatalabb generációk képviselői. Sylvester Stallone a hetvenes évek közepe táján tűnt fel, s Rocky című bokszolós filmjével Öscar-díjat nyert. Összesen száz dollárral a zsebében indult neki ennek a filmnek, amely az 1976-os év kasz- szasikere lett. Később a vietnami veterán, Rambo amerikai kalandjaival aratott sikert, elsősorban a „verekedős mesét” szerető mozinézők körében. Partnemője, Sharon Stone az Elemi ösztön című thrillerben nyújtott alakításával lett nemzetközileg hírneves. Számos helyi szépségversenyt megnyert, mégis az eszét többre becsülik, mint a megjelenését. A specialistában a bosszúvágy és a szerelem a főszespecialista replő. Ray Quick (Sylvester Stallone) tűzszerész beleszeret a lélegzetelállítóan szép May Munróba (Sharon Stone), akit nem hagy nyugodni egy gyermekkorában átélt szörnyű tragédia: szüleit meggyilkolták. A lány eltökélt szándéka, hogy Ray segítségével bosz- szút áll a tetteseken. A gyilkosság szálai a Leon klánba vezetnek, nyilvánvalóvá válik, hogy a családfő (Rod Steiger) rendelte el a gyilkosságot. May rábeszéli a profi tűzszerészt, hogy segítse ördögi tervét: egyenként leszámolni a gyilkosokkal. Stallone olyan figurát játszik, aki hasonlít a pályája elején játszott szerepeire. így beszél erről: „Egyféle szerepbe skatulyáztak. De ebben a filmben kicsit érzelmesebb, kicsit érzékibb, kicsit kreatívabb lehetek.” Sharon Stone-t a tőle megszokott szerepkörben láthatjuk: a makacs, önfejű nő szerepében. „A hasonlóan labilis helyzetben lévő Ray ébreszti fel benne a harmónia utáni vágyat - magyarázza a színésznő. - Kezd ráeszmélni, hogy nincs egyedül. Szerelmük talán megnyugvást hoz mindkettőjük számára.,, A filmet a salgótarjáni Apolló Filmszínházban január 11-ig láthatják az érdeklődők. Gorkij a rádióban: Jegor Bulicsov és a többiek Makszim Gorkij (1868-1936) utolsó írói korszakában, a harmincas évek elején, újra a színház vonzásába kerülve, visszatért a drámákhoz. E korszakának legnagyszerűbb darabja az 1932-es születésű Jegor Bulicsov és a többiek. A darab feszültségét az adja, hogy bukásának pillanatában ábrázolja az osztályának történelmi kudarcát meglátó polgárt. A Rádiószínház ennek a színműnek a rádióváltozatát mutatja be szombaton 20 óra 5 perckor a Kossuth rádió hullámhosszán. Az előadásban - minthogy azt Barlay Gusztáv 1967-ben rendezte - sok, azóta elhunyt nagyszerű színész hangjával találkozhat újra a hallgató. Jegor Bulicsovot Gáti József, a feleségét Bulla Elma személyesíti meg. Hallhatjuk Szakács Sándort, Tompa Sándort, Makiári Jánost, az etesi születésű György Lászlót. Mai vezető művészeink közül Ko- hut Magdát, Vass Évát, Soós Lajost, Halász Juditot és Mécs Károlyt. Makszim Gorkij olyan kivételes társadalmi érzékenységű és jelentős író volt, hogy a szocializmus esztétái nem véletleGorkij 1917-ben nül kiáltották ki az úgynevezett szocialista realizmus megteremtőjének (Az anya) és első számú alkotójának. Persze lényegében mindez Gorkij akaratán kívül történt. Ezt alátámasztja későbbi élete. Azt rebesgették ugyanis, hogy - noha súlyos tüdőbeteg volt - nem egészen természetes halált halt. Valakik hozzásegítették, ételébe rendszeresen belekeverve valamit gyógyszer gyanánt. A történet mindenesetre hihető: 1936 júliusában már nagyban tombol a sztálini terror, s Gorkijnak nem igazán tetszik az elfajzott bolsevikok által ráosztott kirakatszerep. Az írónak egyébként rendkívül keserű gyermekkora volt. Szüleit korán elvesztette, kegyetlenül zsarnok és betegesen fösvény anyai nagyapja házában nevelkedett. Nyolcévesen inasnak adták, s ifjan gyalog bebarangolta Oroszország sok táját és a Kaukázust. 1888-ban narodnyik értelmiségiekkel került kapcsolatba, 1889-től rendőri felügyelet alatt állt. Első írása, a Makar Csudra 1892-ben Tifliszben jelent meg. Ismeretségbe kerül Korolenkó- val, Csehovval, Tolsztojjal. Kishont Ferenc önéletrajza: Volt szerencsém A Magyar Könyvklub kiadásában megjelent kötet története 1992 nyarára nyúlik vissza. Ephraim Kishon (alias Kishont Ferenc) magyar származású izraeli író, humorista visszavonult a svájci Apenzellben lévő házába, és barátjának, Járón London izraeli tévésújságírónak tíz napon keresztül hangszalagra mondta élete történetét. Célja az volt, hogy Izraelben született gyermekei is megismerjék családja magyarországi hányattatásait, gyermekkorát, hozzátartozói tragikus sorsát a holocaustban, személyes megmenekülését, Izraelben történő letelepedését. Magyarországon Kishont Ferenc már sikeres pályakezdő író volt 1949-ben, amikor Tahi László „biztatására” kereket oldott. Tabi csak ennyit mondott: „Ha én olyan fiatal lennék, mint te, lelépnék.” Ezután következett a csehszlovákiai turista út (oda még elutazhatott), onnan a Bécsbe-szökés, majd az izraeli bevándorlás, ahol született Hoffmann Ferenc harmadik nevét kapta. Kishont elhatározásához a végső lökést Révai József népművelési miniszter akamok kérése adta: „írjon egyszerűen egy musicalt az ipari pro- letáriátus vezető szerepéről.” Ez már sok volt az egyébként kompromisszumokra kész ifjúnak. Kishont könyve élvezetes olvasmány. A szerző saját kezűleg dedikálta könyvét Budapesten, a Magyar Könyvklub üzletében Mivel tölti a hét végét? Amióta beindult a koronaváltás a salgótarjáni lengyelpiacon, Antal András, a Nógrád Tourist kereskedelmi vezetője szinte minden szombaton körülnéz a kempingnél. Ha úgy tetszik: dolgozik.- Tegyük fel, hogy most hóvihar van és nem megy ki a piacra. Mit csinál akkor?-Akkor egész nap szól a rádió. Főleg a Danubius és a Kossuth URH. Ha nem azokat, akkor a magnót hallgatom. Rengeteg kazettám van.-A kedvence pedig... ,- A Beatles és a Shadows. A komolyzenében Vivaldi. Általában mindent meghallgatok, de a rap-et valahogy nem bírom.- Rokon lélek. A tévében mit szokott nézni?-A Híradót mindig, és ha van valami jó film, akkor arra is sort kerítek.-Most már csak az a kérdés, mi számít jónak...- Például a történelmi filmek, az HBO-n a National Geographic, de idetartoznak még a „klasszikus” akciófilmek is. A horror már nem.- Beszéltünk eddig a rádióról, a tévéről és a magnóról. Mi van még hátra?-A walkman... Előveszem az angolkazettákat, a nyelvkönyveket és - pusztán hobbiból - nekiállok tanulni. Megvan a nyelvvizsgám angolból is, oroszból is, de a gyakorlás azért sosem árt.- Már a könyveknél tartunk...-Nem nagyon jut időm a könyvekre. Inkább a Nógrád Megyei Hírlapot és a TVR-he- tet szoktam átnézni. Mindig. Antal András: A gyakorlás sosem árt- Fix programok is vannak? — Rokonlátogatás Tarján- ban vagy Szécsényfelfaluban, kirándulás Eresztvénybe a ví- kendházhoz. Ha jön a nyár, úszni is elmegyünk... s.j.f.