Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-11 / 9. szám
2. oldal Világpolitika 1995. január 11., s/erda 280 kilogrammnyi robbanószer segítségével röpítettek a levegőbe egy Párizs környéki, hatalmas lakóháztömböt. A felrobbantott épület helyén a közeljövőben egy 1700 lakásos épülettömböt hoznak majd létre... Tűzszünetről vagy ultimátumról van szó? Az orosz kormány tegnap hajnali tűzszüneti javaslatában szereplő időpont előtt fél órával is folytak még a harci cselekmények Groznij központjában. A Majak rádió helyszíni jelentése szerint az orosz tüzérség továbbra is lőtte a várost. A csecsen fegyveresek és a város lakói elcsigázottak, nincs elég élelmük és vizük. Az NTV tévétársaság jelentése szerint szoros gyűrűbe vonták a támadó orosz erők az elnöki palotát, de egyelőre nem ostromolták meg. Tegnap Naz- ranyból Groznijba utazott Ko- valjov, Jelcin elnök emberi jogi megbízottja, hogy tárgyaljon a tűzszünet feltételeiről. Az orosz tüzérség tegnap reggel folytatta a csecsen főváros központjának ágyúzását - jelentette a helyszínről az AFP tudósítója, aki a grozniji elnöki palotában tartózkodik. Jelentése szerint a kétórás tűzszünetet követően a palota környékén félpercenként csapódtak be lövedékek, és a térségben géppuskaropogás is hallatszott. A csecsen erők vezérkari főnöke, Aszlan Moshadov ámításnak nevezte az orosz tűzszüneti ajánlatot. Az elnöki palotában az AFP-nek nyilatkozva azzal vádolta az orosz katonai vezetőket, hogy nem tartják tiszteletben azt a tűzszünetet, amelyet a csecsen és orosz hadvezetés kötött tegnapelőtt este. Szergej Kovaljov, az orosz elnök emberi jogi megbízottja szerint az oroszok által meghirdetett tűzszünet nem egyéb a csecseneknek adott újabb ultimátumnál. Hangoztatta, hogy az orosz kormány tűzszüneti felhívása megdöbbentette, mert az arra szólította fel a csecsen harcosokat, hogy tegyék le a fegyvert. Ez a nyilatkozat teljesen más szövegezésű, mint az a megállapodás, amelyet ő a csecsen hatóságokkal elért. Ez még a halottak és a sebesültek begyűjtését célozta a tűzszünet idejére. Az orosz dokumentumban viszont már szó sincs a fegyvernyugvás eredeti céljáról. Egy fehér házi illetékes helyi idő szerint hétfőn este üdvözölte az egyoldalú orosz tűzszünetről szóló híreket. A nevének elhallgatását kérő tisztviselő azt mondta, hogy a fejleményt bátorítónak tartja, és reméli, hogy a lépés állandó fegyvemyugváshoz fog vezetni a csecsenföldi konfliktusban szemben álló felek között. De jelezte, hogy a Fehér Ház csak a sajtóhíreket látta a tűzszünet kihirdetéséről, a moszkvai kormánytól még nem kapott hivatalos tájékoztatást. A Csecsenföldön halálos sebet kapott Viktor Vorobjov tábornok moszkvai temetése... A boszniai szerbek ígérete a „kék utak” megnyitására A boszniai szerb kormány tegnap bejelentette, hogy a hét végéig akkor is megnyitja a Szarajevóba vezető közutakat, ha a muzulmánok nem vonulnak ki a Szarajevótól délre lévő Ig- man-hegységben létrehozott fegyvermentes övezetből. „Annak ellenére, hogy a muzulmánok megtagadják a kivonulást a jogtalanul elfoglalt állásokból, a szerbek napokon belül megnyitják a boszniai fővárosba vezető kék utakat” - jelentette be Jovan Zametica, Radovan Karadzic boszniai szerb elnök tanácsadója. Zametica hangsúlyozta: a szerbek célja, hogy megmentsék a tűzszüneti egyezményt, s hogy lehetővé tegyék Szarajevó lakosságának segélyezését. De a tanácsadó azt is hozzátette, hogy a szerbek ragaszkodnak az 1993-ban demilitari- zált övezetté nyilvánított térségben állomásozó kormánycsapatok teljes kivonásához, s úgy vélik, hogy a muzulmánok hajthatatlansága az egész béke- folyamatot veszélyezteti. A szarajevói kormány illetékesei a múlt héten bejelentették, hogy kivonták csapataikat a demilitarizált övezetből, azonban az ENSZ-megfigyelők még nem ellenőrizhették az állítólag elhagyott állásokat. Az ellenőrző körút azért hiúsult meg, mert a boszniai kormány illetékesei nem csatlakoztak az Igman-hegységbe készülő kéksisakosokhoz. A kormánycsapatokat az eredeti tervek szerint múlt szerdáig kellett volna kivonni a stratégiai jelentőségű hegységből, s a visszavonulás körüli huzavona miatt gyakorlatilag holtpontra jutottak az ENSZ-közvetítéssel folytatott szerb-muzulmán tárgyalások. Tavaly 61 kéksisakos halt meg a volt Jugoszlávia területén Tavaly 135 ENSZ-katona vesztette életét a világ válságövezeteiben, s a legtöbben - 61-en - az egykori Jugoszlávia területén haltak meg - jelentették be tegnap a világszervezet illetékesei. A jelentés szerint a tavalyi év valamivel jobb volt, mint az 1993-as, amikor 203 ENSZ-katona halt meg küldetése teljesítése közben. Az ENSZ jelenleg csaknem 70 ezer kéksisakost állomásoz- tat a világ 17 országában, s a legtöbben az egykori Jugoszlávia területén teljesítenek szolgálatot: Boszniában 23 ezer ENSZ-katona van, a többi volt tagköztársaságban pedig további 15 ezer kéksisakos tevékenykedik. A világszervezet adatai szerint a békefenntartó akciókra az ENSZ tavaly 3,6 milliárd dollárt költött. A tervek szerint idén három országból - Mo- zambikból, Szomáliából és Salvadorból - kivonulnak a békefenntartók. Kozirev tokiói látogatásáról Kono Johei japán külügyminiszter tegnap bejelentette: ebben a hónapban már nem kerül sof orosz kollégája, Andrej Kozirev tervezett látogatására. Közlése szerint a halasztás a csecsenföldi harcok miatt vált szükségessé. A moszkvai döntésről és annak hátteréről Panov orosz külügyminiszter-helyettes tájékoztatta Japán moszkvai nagykövetét. Japán illetékesek szerint a két fél megállapodott arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül kitűzik a látogatás új időpontját. A japán nagykövet ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy tolmácsolja kormánya aggodalmát a csecsenföldi harcok miatt. Lelőtt orosz helikopterek Lelőttek három orosz harci helikoptert hétfő este Eszak-Oszé- tiában, Oroszország Csecsen- földdel nyugatról határos kaukázusi tagköztársaságában - jelentette tegnap az AFP a moszkvai Eho rádió közlése alapján. A moszkvai rádió idézett egy férfit, aki azt állította, hogy része volt a helikopterek lelövé- sében. A harci gépek szombaton légitámadást hajtottak végre Al-Jurt falu közelében, és megöltek egy 12 éves ingust.- Megtorló akció volt a gépek lelövése, s mindenki így jár, aki merényletet követ el az ingusok ellen - mondta a férfi. Észak-Oszétiában - Ingus- földhöz hasonlóan - 1992 novembere óta a többségi őszét lakosság és a kisebbségi ingusok közötti heves összecsapások miatt szükségállapot van érvényben. Az olasz kormányválság fejleményei: újra Berlusconi, netán a parlament feloszlatása Vagy ismét Silvio Berlusconi kap kormányalakítási megbízatást, vagy az államfőnek fel kell oszlatnia a parlamentet - szögezték le a tegnap hajnalba nyúló tárgyalásukon a bukott olasz kormánykoalíció pártjai. Az ultimátummal felérő döntés azután született, hogy az ügyvezető miniszterelnök és Oscar Luigi Scalfaro államfő hétfőn tartott megbeszélésén a két politikus csak egyben tudott egyetérteni: nevezetesen abban, hogy véleményük minden kérdésben eltér a másikétól. A tegnapi olasz lapok értesülései szerint a találkozón Scalfaro a lemondott kormányfő értésére adta: miután a törvény- hozásban a képviselők többsége elveti az azonnali választásokat, az alkotmány arra kötelezi őt, hogy újabb kormány megalakítására adjon megbízatást. Az elnök egyben elutasította azt az elképzelést is, hogy ez az új kormány lényegében csak az előrehozott választások megrendezését kapja feladatául. Az államfői „nem” után a koalíció megmaradt pártjai - a Forza Italia, a Nemzeti Szövetség és a Kereszténydemokrata Centrum - úgy döntöttek, hogy a tegnap kezdődött újabb konzultációkon egységesen azt fogják kérni: vagy Berlusconi kapjon újabb megbízatást, vagy az államfő oszlassa fel a parlamentet. A két követelés lényegében egyet jelent, mivel nem feltételezhető, hogy a második Ber- lusconi-kabinet megkapná a bizalmat a törvényhozásban. Az ellenzékbe kerülő koalíció viszont meg tudja akadályozni minden más kormány munkáját, hiszen az alapvető döntések meghozatala minősített többséget igényel. A pártok felett álló technikai kormánynak is csak akkor lenne létjogosultsága, ha megkapná a pártok támogatását. Az államfő és a miniszterelnök közti feszültség híre mellett a tegnapi lapok címoldalát a líra értékének újabb zuhanása foglalta el. Az olasz valuta árfolyama hétfőn a New York-i tőzsdén újabb történelmi mélypontot ért el a német márkával szemben: egy márkáért 1056 lírát is megadtak. (MTI) Vádemelés volt keletnémet vezetők ellen A berlini ügyészség vádat emelt a volt keletnémet állampárt politikai bizottságának azon tagjai ellen, akiket a berlini fal miatt még nem állítottak bíróság elé. A berlini falnál és a belné- met határnál elkövetett bűn- cselekményekkel összefüggésben közösségben elkövetett emberöléssel, valamint emberölési kísérlettel vádolják Egon Krenzet, Kurt Hagert, Hairy Tischt, Erich Mücken- bergert, Horst Dohlust, Günter Schabowskit és Günter Klei- bert. Az 1600 oldalas vádiratban az ügyészség azt rója a vádlottak terhére, hogy nem léptek fel a falnál elkövetett gyilkosságok ellen. A berlini ügyészség 1992 májusában a volt szocialista német állam nemzetvédelmi bizottságának hat egykori tagja ellen emelt vádat a berlini falnál elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban. Megromlott egészségi állapota miatt hamarosan megszüntették az eljárást Willi Stoph volt miniszterelnök ellen, és 1993 januárjában szabadon engedték a súlyosan rákbeteg Erich Honeckert, aki néhány hónap múlva elhunyt. Erich Mielke ellen végül egy másik per miatt csak tavaly ősszel folytatták az eljárást, amelyet azonban hamarosan be is szüntettek, mégpedig a vádlott betegsége miatt: Végül három vádlott ellen 1994 júliusában jogerős ítéletet hirdettek. Heinz Kessler volt nemzetvédelmi minisztert hét és fél, helyettesét, Fritz Streletzet öt és fél évi, valamint Hans Albrechtét, az állampárt suhli megyei első titkárát öt év és egy hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az elítéltek alkotmányos- sági panasza alapján az alkotmánybíróság októberben ideiglenesen felfüggesztette az ítéletek végrehajtását. A panaszban Kesslerék azt kifogásolták, hogy az ellenük folytatott eljárás ellentmond a német igazságszolgáltatásban is alapszabálynak számító azon elvnek, hogy a törvényeket nem szabad visszamenőleges hatállyal érvényesíteni. Az alkotmánybíróság végső döntést még nem hozott az ügyben. A mostani vádemeléssel kapcsolatban kiszivárgott információk alapján az elmúlt napokban politikusok és sajtószervek is mesterkéltnek minősítették a berlini ügyészség vádját. (MTI)
