Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-07-08 / 6. szám
4. oldal Salgótarján es Környéke 1995. január 7-8., szombat - vasárnap JÉGPÁLYA KARANCSLAPUJTÓN. Az idő hide gebbre fordulását kihasználva jégpályát hizlalnak a test- nevelőtanárok a karancslapujtői általános iskola udvarán. A diákok a szünetekben is játszanak rajta. Fotó: Rigó Népfőiskola Sóshartyánban TÚL SOK ÉS ERŐS A SAVAS ESŐ SALGÓTARJÁNBAN Zuzmó és dohánylevél, mint mérési eszköz A földközeli ózonréteg még tűrhető szinten van, ám a savas eső túl sok, legalábbis Salgótarjánban. Ezt mutatják a legfrissebb mérési eredmények, amit a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola tíz lelkes tanulója végzett Takács Zsuzsa pedagógus vezetésével. Az ökológiai szakkör tagjai ugyanis részt vesznek a norvégiai székhelyű projektben, amely Európa levegőszennyeződését térképezi fel. Mesterségek háza néven rendhagyó népfőiskola kezdte meg működését Sóshartyánban, még a múlt év októberében. A foglalkozásokat a volt polgár- mesteri hivatal épületében tartják. Jelenleg mintegy húszán hetente egy-két alkalommal vesznek részt a foglalkozásokon, a hagyományos kismesterségekkel ismerkedve. Ezek közé tartozik például a csipkeverés, a szövés, a gyöngyfűzés, a fa- és a fémipari alapismeretek elsajátítása. A népfőiskola foglalkozásai májusban fejeződnek be. Sóshartyánban ez a rendhagyó képzési forma egyfajta Térségi menedzser alkalmazására írt ki pályázatot még a múlt évben az Országos Foglalkoztatási Alap (OFA). A pályázaton részt vett a Ménes Menti Társulás, amely Sóshartyán, Kishar- sány, Nógrádmegyer, Magyar- géc és Ságújfalu községeket tömöríti. Pályázatukat elfogadA Közösségfejlesztők Egyesülete és a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola felnőttképzési tanszéke nyilvánossági lehetőséget kíván biztosítani az országban működő valamennyi ifjúsági szervezetnek, öntevékeny csoportnak, kis és nagy közösségnek, amely a fiatalok életkérdéseinek - munkába állás, családalapítás stb. - közlésével foglalkozik. A pályázat meghirdetői szeretnék megismerni és másokkal megismertetni - például közösségi rádiókban vagy külön kimunkalehetőséget jelent, hiszen a résztvevők nem csak az ismereteket szerzik meg, hanem máris bekapcsolódnak a község és a térség számára hasznos tevékenységbe. Például azok, akik a fémipari ismereteket tanulják, a gázóraszekrényeket készítik a falu és a környék számára. Ezeket a népfőiskolára járók már megfelelő színvonalon készítik el. A helyi törekvések közé tartozik, hogy a résztvevők számára tanulmányaik befejezése után segítséget nyújtsanak a foglalkoztatásban, a megélhetésükhöz szükséges tevékenységi körök kialakításában is. ták. Az OFA feltétele, hogy a társulás a térségben biztosítsa 57 közmunkás foglalkoztatását. Az érintett települések polgármesterei január 9-én Sóshartyánban beszélik meg az ezzel kapcsolatos teendőket, a térségi menedzser alkalmazásával ösz- szefüggő terveket. adványokban - a témakör új és jó közelítési módjait, megoldásait. A pályázóknak saját munkájukat kell bemutatni írásban, magnó- vagy videofelvételeken. A bemutatkozásokat február 1-jéig kell a nyíregyházi tanárképző főiskola tanszékére vagy a Közösségfejlesztők Egyesülete címére (Budapest, Corvin tér 8.) elküldeni. Bővebb felvilágosítást és segítséget Pálinkás Sándorné, a Nógrád Megyei Közösségszolgálat vezetője ad Salgótarjánban. A mostani tanév első felében az ózont és a savas eső erősségét mérték. A korántsem tiszta levegőről árulkodó eredmények mérése érdekes volt. A földközeli ózont például A múlt esztendő egyik legértékesebb köztéri alkotását avatták föl ősszel a megye- székhelyen. Asszonyi Tamás Munkácsy-díjas érdemes művész A népakarat fája című fali bronz plasztikája Salgótarjánban, a megyei önkormányzat épületének falán állít emléket 1956 eszméinek. A kortárs szobrász- és éremművészet kiemelkedő reprezentánsával egyebeken kívül az emlékműszobrászat jelen állapotáról beszélgettünk.- Mit jelent a művész számára 1956?- Munkáimban soha nem voltam politikus. A szobrászat és a napi politika két dolog. A szobrászat maradandóbb.- A népakarat fája című mű viszont politikai tartalmat is hordoz.-Egy napi politikáról szóló szobor száz év múlva érthetetlenné válik. Ezért általánosabb formákkal és szimbólumokkal kell dolgozni. Az én viszonyom e feladathoz attól vált kényessé, hogy ez a munka nem 1989-90-ben készült, hanem 1994-ben. Ekkorra már szobrász kollégáim produkáltak néhány emlékművet, emléktáblát, vagyis több olyan példát, amik elkerülendők. Mára már világos, hogy nem szabad triviálissá vált jelképekkel ábrázolni ezt a korszakot, például lyukas zászlóval, ami jó jelkép, csak túlságosan sokat használták, szobrászatilag lejáratták.- Milyen 1956 köztéri megjelenítése?- Közvetlenül a rendszerváltás után megindult az 1950-es évekre emlékeztető gyors - már-már dühödt - emléktábla készíttetés. Ez a lehető legsilányabb sírkőfaragó stílusban, rondán, rosszul szerkesztett feliratokkal létrehozott emléktáblákat eredményezett. Ennek az a hátránya, hogy miután többnyire jószándékkal készültek, nem szokás cserélgetni őket, mert érzelmek fűződnek hozzájuk, tehát hosszabb ideig kell számolni velük. Kicsit hasonló a helyzet a világhánorús emaz igazgatóhelyettesük kertjébe telepített három tő dohány levelein mérték, a savas esőre vonatkozó adatokhoz pedig a Pi- pis-hegy zuzmóinak reagálásából jutottak. E növénynek tudlékművekkel is. A szándék nemes, az esztétikai megvalósulás viszont sok kívánnivalót hagy maga után. Amikor tehát a korszakról kell szólni, a művésznek arra kell törekednie, hogy a megválasztott szimbólumok az aktualitásra való utaláson túl általános érvényű emberi, társaniillik már az elterjedtsége, mennyisége is jelzi a tiszta levegőjű helyeket. A Pipis-hegy - a szakkörös gyerekek tapasztalatai szerint - hovatovább sivatagnak számít a zuzmókat illetően, félő, hogy ezek kipusztulnak. Reakciójuk pedig arról ad jelzést a megfigyeléseik alapján, hogy a megyeszékhely felett erős a savas eső, különösképp ősszel, amikor a fűtési szezon kezdetét veszi, és ellepi a várost a füst. dalmi mondandót is hordozzanak, kifejezzék az ember sorsát az időben. Nem szeretem, ha nem szeretnek, s ha utálják a munkámat. Ezért úgy gondoltam, olyasmit kell csinálni Salgótarjánban, amit mindenki a sajátjának érezhet.-mérSalgótarján és környéke RÖVIDEN SALGÓTARJÁN. G. Lóránt Lujza tűzzománcaiból nyílik kiállítás január 11 -én délelőtt az Egészség- ügyi Szakiskola galériájában. A tárlatot Bódi Tóth Elemér költő nyitja meg. A művésznek, aki csoportos tárlatokon már jó ideje rendszeresen jelen van műveivel, ez az első önálló kiállítása. ETES. Január 5-én tartotta alakuló ülését a cigány kisebbségi önkormányzat. Az ötfős testület megválasztotta tisztségviselőit is. így Csóka István a kisebbségi önkormányzat elnöke, helyettese Oláh István. Lőrincz Andrást bízták meg azzal, hogy a települési önkormányzat szociális bizottságában őket képviselje. A települési ön- kormányzat alakuló ülésén döntött arról, hogy Szirácsik Éva egyetemi hallgatót pénzjutalomban részesíti, mert feldolgozta Etes 1867 és 1900 közötti történetét. CERED. Az önkormányzat idei célja a vízbekötésre felvett hiteltartozás visszafizetése és az intézmények működtetése. A gáztársulás 1996-ban lesz időszerű, útépítésekre majd ezután kerül sor, addig azokat a szakaszokat kátyúzzák, amelyeken ez a forgalom biztonsága miatt indokolt. A képviselő-testület négyéves célkitűzése az iskolai tornaterem. SALGÓTARJÁN. Ja nuár 9-én, hétfőn Keller Mihály ezredes, a Nógrád Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság vezetője tart fogadónapot 8-tól 15 óráig a parancsnokság épületében. Az oldalt szerkesztette Bódi Tóth Elemér Hétfői lapszámunkban Balassagyarmat és környéke Térségi menedzser alkalmazása Közösségek bemutatkozási lehetősége A NÉPAKARAT FÁJA TARJÁNBAN, AVAGY AZ EMBER SORSA AZ IDŐBEN Mü, amelyet mindenki a magáénak érezhet Asszony! Tamás az intellektuális sokoldalúság művésze Karancsalján lakik az ország egyik legjobb ifjú helyesírója Juhász Krisztina a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatási-ügyvitel szakos elsőéves hallgatója az 1994. évi országos középiskolai, illetve szakmai tanulmányi versenyek díjnyertesei közé tartozik. Mondhatni, jelenleg ö az ország egyik legjobb ifjú helyesírója. Gyulán, az Implom József helyesírási verseny országos döntőjén második lett a szakmunkások kategóriában, Székesfehérváron pedig a gépíró- és gyorsíró szakiskolások helyesírási és nyelvhelyességi versenyén az első helyezést szerezte meg. Nem akármilyen eredmények ezek. Sikerült az iskolaváltás Büszke lehet rá mind az iskola, mind pedig Kiss Lászlóné felkészítő tanár, és természetesen a család. Juhász Krisztina most tizenhét éves. Elvégezte a kétéves gyors- és gépíró szakiskolát. Kiss Lászlóné volt az osztály- főnökük. Ez a képzési forma megszűnt. Az itt végzettek egy része - köztük Juhász Krisztina is - az igazgatási-ügyviteli szakon folytatja tanulmányait.- Mi akar lenni?- Az érettségi a legfontosabb. Egyébként pedig gép- és gyorsírással szeretnék foglalkozni - feleli a kérdésre Juhász Krisztina. Kicsit főzni is tud Salgótarjánban született, Karancsalján lakik, busszal jár be az iskolába.- Reggel fél hétkor kelek, délután két-három órára érek haza. Elmegyek a húgomért az óvodába, s elvégzem a ház körüli teendőket. Vannak kertjeink is, ahol zöldség, gyümölcs, szőlő, krumpli terem. Ez azonban édesapám birodalma. Egy kicsit főzni is tudok, főleg gyorsan elkészíthető, egyszerűbb ételeket. Szeretem az alternatív zenét. S ha van időm, olvasok.- Nehéz a helyesírás? \-Én szeretem a helyesírást, de sokat kell gyakorolni. A nyelv folyamatosan változik, új szóösz- szetételek tűnnek föl, amelyek nem szerepelnek a helyesírási szótárakban sem. Ezért a helyesírás is mindig érdekes. Különösen izgalmasak a nyelvhelyességgel kapcsolatos kérdések. A versenyen a nyelv- helyesség csak szóbelin szerepelt, például az ami és az amely fölcserélése, a szólások, állandósult kifejezések használata és így tovább. Itt tényleg sok a zavar, a pongyolaság, sajnos, a sajtóban, a tömegtájékoztatásban is. Lételeme a sport Juhász Krisztina mindenesetre minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ez ne legyen természetes. Kitűnő szervező, a diákönkormányzat vezetőségi tagja, lételeme a sport, a cselgáncsot kedveli. És helyesen ír.-thBudapesten a Nógrád táncosai Salgótarján. Az amatőr néptáncegyüttesek idei néptánc antológiáját január 7-én, szombaton délelőtt fél tizenegy órai kezdettel rendezik meg Budapesten, az Erkel Színházban. Ezen a salgótarjáni Nógrád Tánc- együttes Hájasné Nagy Anikó Domaházi koreográfiájával szerepel. Ez azért jelentős, mert az antológia mindig az előző év legjobb koreográfiáinak a bemutatója, ahová csak a legjobb együtteseket hívják meg. E programra pályázni kellett, ahol szakzsűri döntötte el, hogy a több mint ötven pályázó közül kik szerepelhetnek. A mai napon összesen tíz-tizenöt produkció bemutatására kerül sor. Juhász Krisztina nem szereti a nyelvi pongyolaságot sem
