Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
1995. január 6., péntek Bünügy 7. oldal MEGTÖRTÉNT BŰNÜGYEK - KOCSMÁBÓL INDULT, GYILKOSSÁGBA TORKOLLOTT Térdén ülve szúrta a szívébe az ollót Szörnyű bűncslekmény történt 1974. július 18-án Somoskőújfalun. Egy férfi a nála jóval idősebb öregembert ütlegeléssel, ollószúrásokkal olyan mértékben bántalmazta, hogy a szerencsétlen a helyszínen belehalt sérüléseibe. A cselekedet fő kiváltó oka a mértéktelken alkoholfogyasztás volt. Tolvajok nyelve: a tolvajnyelv A csoportnyelveken belül külön kell beszélnünk a tolvajnyelvekről. A tolvajnyelv már a római birodalomban is virágzott. A bűnözés számának emelkedése a kialakult alvilág, az ezzel járó bűnüldözés a börtönviszonyok lehetővé tették a tolvajnyelv elterjedését, amely az alvilági társadalom önvédelmét is szolgálta. Napjainkban a regények, filmek egyre nagyobb számban foglalkoznak a bűnözéssel, az alvilággal, a tolvajnyelv bekerült a köztudatba és eléggé elterjedt. A tolvajnyelv egyik legjellemzőbb sajátossága, hogy igen szereti a szinonimákat, azaz kevés fogalomra sok szava van. E szinonimák szakadatlanul keletkeznek és pusztulnak. Értelmi és hangulati árnyalataik gyorsan változnak, ezért helyes magyarázatuk sokszor rendkívül nehéz, sőt nem egyszer teljesen lehetetlen. Például, tészta - hazugság, dörrenteni - lopni stb. A tolvajnyelv másik sajátossága, hogy tulajdonképpen nincs külön nyelvtana, s csakis a szókincs tekintetében tér el a köznyelvtől. Mondatszerkesztése, szófűzése lényegében egyezik a köznyelvével. Titkossá csakis az teszi, hogy a szavaknak nagyrészt a köznyelvitől eltérő jelentésben használja, és hogy sok olyan szava van, amit a köznyelv nem ismer. A tolvajnyelv szavainak megalkotásában mindig szempont volt, hogy a be nem avatottak ne értsék meg őket. A tolvajnyelv tehát titkosnyelv, hasonlóan a hamiskártyások nyelvéhez. E szakma képviselői eleinte kézzel-lábbal és egyéb jelekkel érintkeztek, a tulajdonképpeni tolvajnyelv csak később alakult ki. Mindezek alapján kétféle tolvajnyelvről beszélhetünk: néma tolvajnyelvről (mutogatás, jeladás) és beszélt tolvajnyelvről. A néma beszéd eszköze a kezek, lábak, ujjak, a fütyülés, a kopogtatás, a köhögés, az éneklés, sőt az imádság is. A tolvajok írott vagy rajzolt jelei is az egymás közötti információt szolgálják. Például: egy kerítésre festett sarlónak a nyele jelzi az orgazda lakását, a hegedű rajza azt jelöli a ház falán, hogy ide érdemes betömi. A szuronyos puska vagy a kard a rendőrt jelzi. Régi megfigyelések szerint az igazi tolvaj sohasem unatkozott a börtönben. A szomszéd cellában raboskodó társával mindig tudott beszélgetni. Ez napjainkban is újra elterjedőben van. Legkedveltebb társalgási nyelv a kopogtatás, amelyet a Morse-féle jelek alapján utánoznak, szóhasználatukkal élve ábécéznek. Kopogtatással beszélik el börtönbe kerülésüknek történetét, vannak olyan megfigyelések, hogy ilyen módon még sakkozni is lehet. A titkos jelek ismertté válása nem okozott gondot, mert rendkívüli gyorsasággal tudtak újabb jelekről gondoskodni. A néma tolvajnyelv jeleivel, írott képeivel ma már ritkábban találkozunk, helyüket átvették a tulajdonképpeni beszélt tolvajnyelv szavai, kifejezései. A legrégibb tolvajnyelv szavai részben idegen eredetűek, főként a német és a héber nyelvre vezethetők vissza. R. J. A többszörösen büntetett 22 éves segédmunkás, Somoskőújfalui lakos H. Róbert 1974. július 18-án a reggeli órákban ismerősével, K. Józseffel betért a Somoskőújfalui italboltba, ahol italozni kezdtek. Ebben az időben a helyiségben tartózkodott a 85 esztendős R. György, aki éppen eltávozáson volt a mizserfai szociális otthonból. Még a délelőtt folyamán asztalukhoz invitálták az idős férfit, akit egyébként látásból már H. Róbert ismert, majd hármasban folytatták az italozást. H. Róbert 12.30 óráig négy nagyfröccsöt ivott meg' s azzal távozott az italboltból, hogy megy munkába, minthogy aznap délutáni műszakos. Munkahelyéről Is hazaküldték Meg is érkezett munkahelyére, ahol megérezték rajta az alkoholszagot, ezért a művezető hazaküldte. H. Róbert a művezető döntését méltánytalannak tartotta, ezért vitatkozni kezdett, végül felindult állapotban hazautazott. Azonban nem lakására ment, hanem tovább folytatta a délelőtt megkezdett italozást. R. Györgyöt az italboltban találta, aki az egyik asztalnál aludt. Amikor felébredt, észrevette H. Róbertét és odahívta az asztalához. Ezután már kettesben italoztak egészen záróráig, H. további öt nagyfröccsöt fogyasztott el. Mind a ketten ittas állapotba kerültek, az idős férfi annyira leittasodott, hogy az italbolt személyzete már ki sem szolgálta. Zárórakor az erősen ittas R. György vonakodva hagyta el az italboltot, majd kérte H.-t, hogy vigye őt haza. Egymásba kapaszkodva indultak el R. György lakása felé. Hazaérkezésük után rövid idővel az idős férfi vetkőzni kezdett, amiben segítségére volt H. is. Ennek megtörténte után R. György lefeküdt és elaludt, míg H. Róbert a heverő végén ülve arcát tenyerébe hajtva bóbiskolt. Egy idő múlva arra riadt fel, hogy R. a he verőről feltápászkodva' ruháit a kezében tartva a másik fekhely felé indul, miközben a heverőt felajánlotta neki. H. Róbert kijelentette, hogy nem szándékszik lefeküdni, majd odalépett az idős emberhez és karjánál fogva megkísérelte visszavezetni a heverőhöz. R. György tiltakozott, majd eltaszította magától a másikat, aki erre indulatba jött és a heverőnek lökte őt. Először a karjába szúrt Az agresszív természetű H. Róbert ennyivel nem érte be, hanem felkapta az asztalon lévő 14 cm-es ollót és azzal a sértett jobb felkarjába szúrt, maja ezt követően nyomban -hátba is szúrta. A nagyerejű szúrás következtében R.*. György az ablaknak esett és bezúzta annak üvegezett részét, de még annyi ereje volt, hogy megfordult és megpróbált a kijárati ajtó felé menekülni, ebben a pillanatban H. Róbert utána lépett és az ollót ismét a hátába döfte. R. György az újabb szúrás miatt elvesztette egyensúlyát és fejjel az ajtó felé esett. H. Róbert átlépett rajta, ráült a térdeire, úgyhogy az idős férfi valóságos satuba került, majd az ollót tartó kezeit váltogatva a szúrások egész sorát ejtette a sérült különböző testrészein. Az emberi mivoltából kivetkőzött H. Róbertnek minden vonatkozásban kiszolgáltatott R. György egy ideig segítségért kiabált, majd folyamatosan jajgatott mindaddig, amíg a nyakára mért szúrás el nem némí- totta. Elaludt áldozata mellett H. Róbert ekkor felkelt áldozatáról, az asztalhoz ült és nyomban elaludt. A hajnali órákban felébredve észrevette, hogy az öreg meghalt, elment a községi közkúthoz, lemosta magáról a vért. Hazament, levetette véres ruháit, kért az anyjától 100 forintot, ezen cigarettát és gyufát vett, majd jelentkezett a Salgótarjáni Rendőrkapitányságon. A törvényszéki boncolás során nyert megállapítást, hogy H. Róbert a bűnjelként lefoglalt ollóval nem kevesebb, mint 54 szúrást ejtett R. György nyakán, vállán, mellkasán, a karján, a hasán, valamint a combjain. Ezen túlmenően a sértettek az ablakhoz lökésekor, majd a földre esés során, illetve a nagy erejű szúrások folytán eltörött 8 bordája is. Megállapítást nyert, hogy R. György halálát a nyaki verőérnek, a szív jobb kamrájának, mindkét tüdő szúrt sérülése, belső vérzések, mellüregi leve- gőgyülem, valamint elvérzés okozta. Az elkövetés körülményei semmi kétséget nem hagynak afelől, hogy a cselekmény rendkívüli embertelenséggel történt. A szeszesital hatása alatt álló H. Róbertben egy teljesen jelentéktelen szóváltás felszította az agresszív ösztönöket, ennek folytán az első keze ügyébe eső eszközzel rátámadt a kora miatt egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévő sértettre, akit hamarosan megfosztott a védekezés legcsekélyebb lehetőségétől is, ezzel önmagában is számottevő lelki gyötrelmet okozva neki. Semmiképpen nem lehetett kétséges a különös kegyetlen módon elkövetett emberölés bűntettének a megállapítása. H. Róbert védekezni nem tudott és nem is kívánt, csupán ittasságával és lobbanékony, agresz- szív természetével magyarázta viselkedését. Agresszív és fékezhetetlen Az ittas állapotban agresz- szívvá, fékezhetetlenné váló H. ismétlődően kereste az alkalmat a tettlegességre s ennek során nem kímélte még saját édesanyját sem. 1973. szeptemberében szabadult legutóbbi büntetéséből, de az alkoholfogyasztással nem hagyott fel sőt még fokozta annak mértékét. A főügyészség kegyetlen módon elkövetett emberölés bűntettével vádolta és fegyház- ban végrehajtandó, életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta. Éjszakai „önkiszolgálás” Endrefalván Kevés idejük van pihenésre a rend őreinek, szabadidejük nagy részét is a megtörtént bűncselekmények elemzésével töltik. Márpedig ez így van, mert másként ügyhalmaz keletkezik, csak így győzik feldolgozni az eseményeket. Hugyecz Zsolt szécsényi rendörzászlóst a hivatástudata sem engedi a kényelmességre, főként úgy, hogy az örök igazságokban is hisz, az ügy kapcsán abban „ ... a bűnös mindig visszatér tettének helyszínére”. Közel két éve annak, hogy az endrefalvai „Talléros” söröző üzemeltetője egy betörés tényét jelentette a szécsényi rendőrkapitányságon. Az akkor elrendelt nyomozás nem vezetett eredményre, azóta többször ismétlődött a betörés és az ehhez kapcsolódó nyomozói munka. Miután nem páncélfóliás üveg van a vendéglátó egység nyílászáróiba építve, az elkövető gyorsan behatolt az egységbe és kénye-kedve szerint válogathatott a különféle élvezeti cikkekben.-A jelekből arra következtettünk, hogy jó helyi ismerettel rendelkező személy lehet a „visszatérő vendég”, ezért éjjelente megkülönböztetett figyelem irányult a sörözőre.- Ellenőrizték a sörözőt?-Igen. És ez vezetett eredményre. Az egyik alkalommal, a késő éjszakai órákban három rendőrünk, Hugyecz Zsolt, Péter Zsolt és Hornyán József rutinellenőrzést tartott és miután értesítést nem kaptak a nagyfelületű üveg betöréséről, arra terelődött a gyanú, hogy a tettes újra meglátogatta a sörözőt - utal az eseményekre Géczi Ferenc rendőrnyomozó.- Jókor érkeztek?- Gondoltak az őket érhető meglepetésekre is, és ennek megfelelően tervezték meg az akciót.-Miként zajlottak a további események?- Elsőként Péter Zsolt lépett a söntésbe, ahol egyértelmű jelek utaltak a záróra utáni önkiszolgálásra. Csak a kedves vendég nem volt sehol, így alaposan átvizsgálták a helyiséget, végül a göngyölegraktárban találták meg J. Tibor 29 éves munkanélküli, szécsényfelfalui lakost.- Csak nem leltározott a fiatalember?-A menekülés lehetőségeit bizonyára leltárba vette, de erre semmi esélye nem volt a „Toldi Miklós” termetű rendőrökkel szemben, és gyorsan megkapta a karperecét. A betörések eszközeit megtaláltuk. J. Tibor beismerő vallomást tett és a korábbi betörések vizsgált, elemzett adatai is megegyeztek a legfrissebbekkel, így alapos a gyanú, hogy J. Tibort több bűncselekmény is terheli. J. Tibor nem szakított a bűnözéssel és Pilinyben újabb rablást követett el. Erről lapunk is hírt adott. Történt ugyanis, hogy miután a rendőrségi őrizete után szabadlábra került, Pi- linybe vezetett az útja, ahol egy idős személyt előbb súlyosan megsebesített azután értékeit eltulajdonította. A tettest forrónyomon üldöző szécsényi rendőrök egy órán belül elfogták, és az ügyészség előzetes letartóztatására vonatkozó javaslatát a bíróság helybenhagyta, J. Tibor jelenleg letartóztatásban van, vádemelés után a bíróság előtt felel tetteiért. R. A. Új kínai maffia trükk New Yorkban a kínai maffia éttermek szállítóit, óriási vált- az emberrablások hatékony ságdíjakat kérnek, amelyeket módját vezette be: eltüntetik az meg is kapnak - néha. Védd magad! - Önvédelmi technikák mindenkinek Minden emberben meg van a védekezésre való készség. Hogy ki hogyan védekezik, nem csak testi erejétől és ügyességétől, hanem jellemétől is függ. A félénk és gyáva ember nem sokra megy nagy erejével sem, ha igazi veszélyben elfogja a páni félelem és rémület, ami lehetetlenné teszi számára a megfontolt és az adott helyzet kiváltotta ésszerű cselekvést. Önvédelemben a támadó ártalmatlanná tétele érdekében rossz szándékához arányított bármilyen eszközt felhasználhatunk. Védekezéskor igyekezzünk a támadónak olyan fokú fájdalmat okozni, amellyel megtörhetjük akaratát, megzavarhatjuk tájékozódását, és így megakadályozhatjuk a további támadás lehetőségét. Fájdalmat okozhatunk érzékeny helyekre mért ütéssel, rúgással, feszítéssel, nyomással. Ruhafogás és ütés hárítása félválldobással 1. SZ. kép: Támadás, ruhafogás és ütés fejre. 2. sz. kép: A védő a támadó felé lépve „ellenblokkal” megállítja az ütő kezet, és mefogja. 3. sz. kép: A két kéz ellentétes mozgásával könyökfeszítés, dobás előkészítése. A támadó a fájdalomtól lábujjhegyen áll. 4. sz. kép: A dobás után a jobb kéz rögzítése. A fülre mért ütéssel nagy fájdalmat okozhatunk. A technikát bemutatja: Kovács István és Csancsár Sándor.
