Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

Ißb 10. oldal Egészségmagazin 1995. január 31., kedd Babasétáltatás hóban, fagyban A kisbabákat nagy hidegben is ki szabad vinni a levegőre. Fogtömés és termékenység A téli hónapokban visszatérő dilemmája a kismamáknak, hogy hideg, havas időben kivi- heti-e szabad levegőre a kisba­bát; nem árt-e a fagypont alatti hőmérséklet a pár hónapos ki­csinek? Dr. Koltai György gyermekgyógyász fontosnak tartja a levegőztetést télen is, de arra int, hogy az egészségügyi KRESZ-t a babakorzón is be kell tartani.- Legjobb, ha az anyukák úgy osztják be idejüket, hogy a tavasz beköszöntéig a déli órákra essen a sétáltatás. Álta­lában 4 hetes kortól már fölke­reshetik kicsinyükkel a tereket, parkokat vagy kimehetnek a kertbe. Az egy hónapos „korha­tár” azonban a koraszülöttekre nem vonatkozik; nekik csak pár héttel később és csak enyhébb iqőben ajánlatos napirendjükbe iktatni a sétát. i Sajnos mellőzni kell a sza­badban való tartózkodást, ha a kisgyerek belázasodik, valami­lyen betegsége van. Ilyen ese­tekben viszont akkor is napjá­ban legalább kétszer szellőztes­senek 5-10 percen át, ha a hő­mérő higanyszála fagypont alá süllyed. A sétaszünetet azután a tünetmentesség, a láztalanság utáni napon is fenn kell tartani. Ha jól felöltöztetjük az apró­ságot, akkor a hideg nem aka­dálya a szabadban tartózkodás­nak. A ködös, szeles idő - ami­kor a felnőtt sem szívesen mozdul ki a szobából - azon­ban könnyen megárthat a legki­sebbeknek. Szervezetük még labilis és a gyerekkocsi szinte kaloda számára, amelyben mozgással nem tud hőt „ter­melni”. A szennyezett levegőjű vá­rosrészek forgalmas utcáin azonban a séta nemcsak hasz­nálhat, hanem árthat is: a ko­csik kipufogói éppen a babák fejmagasságában ontják a ben­zingőzt. Ilyen negyedekben te­hát fogjuk rövidre a levegőzte­tést. Kertben, parkban, családi ház udvarán azonban egy-egy óra is lehet a sétaidő. Három-öt hónapos korig mindenképp zárt babakocsiban vigyük levegőre a babát, még ha nehézkes is vele a mozgás, mert védi a portól és a széltől a kicsit. A mellkasra erősíthető „kenguru” ugyan nem tartja túl szilárdan a gyerek gerincét, de annyiból praktikus, hogy az anya testével védi az apróságot séta közben. Poggyászként pedig nagyon hasznos az eldobható pelenka, a sok mindenre használható ned­ves törlőkendő, a felnyitható bébiital, a nagyobbacskáknak pedig a kedvenc játék. Lehetséges, hogy az amalgám fogtömések nemcsak azáltal befolyásolhatják a nők termé­kenységét, hogy gőzük közvet­lenül a vérbe jut, hanem felte­hetően oly módon is, hogy a hi­ganygőz a szaglóidegen keresz­tül bejut az agyalapi mirigybe, amely az emberi szervezet hormonellátásának szabályo­zóközpontja. Elképzelhető, hogy a közvetlenül a szájpadlás fölött elhelyezkedő agyalapi mirigy érzékenyen reagál elekt­romágneses változásokra, ame­lyeket különféle fémek a száj­üregben előidézhetnek. Az agyalapi mirigy gondoskodik a pajzsmirigy, a mellékvese és a petefészek hormonszabályozá­sáról. Amerikai kutatók sikerrel al­kalmaztak alkoholisták kezelé­sénél egy, a heroinfüggőség megszüntetésére használt szert. A naltrexone „bevetését” az amerikai kormányzat már jóvá is hagyta, ezzel 40 év óta elő­ször jelenik meg új gyógyszer Feltűnést kelt, hogy azok az asszonyok, akik nagymérték­ben ki vannak téve a DDT nö­vényvédő szer hatásának, bizo­nyíthatóan ritkábban esnek te­herbe, mint más asszonytársaik. A pentachlorphenol (PCP) fo­kozott koncentrációja esetén a vérben - ami különösen sovány nőknél fordul elő - ezzel szem­ben nagyobb a vetélések száma. Az életkor előrehaladtával pe­dig növekszik a klór-szénhid- rogén koncentráció az emberi testben, s ezért idősebb nők ne­hezebben esnek teherbe. Az al­kohol, a nikotin és a feketekávé mint „társtényezők” erősítik a környezetben előforduló mér­gek káros hatását, s a termé­kenység esélyeit is rontják. az alkoholfüggőség leküzdé­sére. Az új szer másként hat, mint az alkohollal szemben hányingert és undort kiváltó eddigi szerek. A naltrexone az ivás iránti kényszerű vágyat és a „feldobottság” mámorító ér­zésének kialakulását gátolja. Új szer az alkoholizmus ellen Ausztria: mikor mire vágyik a szervezet? Ki tagadná, hogy Ausztria a gourmand-ok hazája is? A turisták milliói, akik vissza­visszatérve egyebek között ízeket is keresnek, „törzsven­déglőikbe” is be-betérnek. Ez a megfontolás vezette az Ausztria - ínyenceknek cím­mel most először megjelente­tett évkönyv szerzőit, j *A ítééízok' 'féltik a Világot a szabványosodé. nagyiparrá váló vendéglátástól, és minden erővel azon vannak, hogy az oly vonzó nemzeti sajátosságot, a hagyományt megőrizzék. Akit érdekel a téma, megtud­hatja, mitől bécsi a frankfurti­nak nevezett virsli? Mi adja ízét, zamatát — amit Ferenc Jó­zsef is oly nagyon szeretett. És hogyan került a krumpli Auszt­riába? A német nevén kívül „osztrákul” is emlegetett gumó három teljes fejezetet kapott a könyvben: kutatják, mi legú­jabb karrierjének titka, és hasz­nos tanács lehet, hogy mely faj­tát mire érdemes használni, sőt meddig lehet és kell főzni, mi­ként őrzi meg állagát, zamatát. A könyv különös keveréke az elméletnek és a gyakorlat­nak, vagyis sokféle célra hasz­nálható, sokak érdeklődésére Számot tarthat. A bor sokféle fajtáján kivül vincelléreket is megismerhet az olvasó. De le­galább ilyen izgalmasak az igazi bécsi tafelspitz titkai - legalábbis amíg ki nem derül -, hogy sehol semmi rej­tély, az egész csak a marhahús minőségétől függ. Ha pedig va­laki nem tudná, hol a legfan­tasztikusabb cukrászda, az megtudhatja: a Bécshez közeli Oberlaa-ban, amelynek főcuk­rásza hamarosan nyugdíjba vo­nul. Az osztrák kiadók kedvelik a gasztronómiát, s kötelességük­nek érzik gondoskodni, hogy Ausztria továbbra is ínyenc-or­szág maradjon. Ez a célja a hat­tízéves leendő szakácsok vagy ínyencmesterek részére most kiadott szakácskönyvnek. A szerző, a 34 éves Manfred Lechner szerint olyan a főzés, mint a kerékpározás: eleinte nagyon nehéz, de amikor az ember az egyensúlyát már ké­pes megőrizni, akkortól el se feledhető. Igyekszik megtanítani a ki­csinyeket arra is, hogy melyik évszakban miből kell főzni, mi a friss, mire vágyik a szervezet a leginkább. A gyerekek igé­nyeihez igazodik azzal is, hogy a szokásos mértékegységek he­lyett kanál és bögre a mérce. És persze szépek a képek, szemlé­letesek az ábrák. Vándorló spermabank Egy város benépesítéséhez ele­gendő spermamennyiség kelt útra tavaly Párizsban rendőri kíséret, valamint szigorú biz­tonsági és óvó rendszabályok mellett, hogy a városban új székhelyre települjön, Európa legnagyobb sperma- és embri­óbankjába. A szállított mintegy 300 ezer kémcső sperma 30 százalékban donoroktól, 70 százalékban pedig olyan poten­ciális apáktól származott, akik rákellenes kezelés vagy más műtéti beavatkozás miatt el­vesztették nemzőképességüket. A folyékony hidrogénbe fa­gyasztott kémcsövek útja végül is sikeres volt. A 20 kilométe­res sebességgel haladó szállít­mány épségben érkezett meg új helyére. A spermabankot fenn­tartó CECOS illetékese szerint ez az első alkalom, hogy Euró­pában spermabank helyet vál­toztat, erre eddig csupán az Egyesült Államokban volt példa. A nagy izgalommal kí­sért akció nyomán - reményeik szerint - több egészséges férfi vállalkozik majd donornak. A párizsi spermabank 1973-as alapítása óta hatezer gyermek fogantatásánál „apáskodott”. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter Agytomával a teljesítményért Az emberi agy funkcióival foglalkozó orvosok megálla­pították, hogyan javíthatjuk teljesítményünket teniszjá­tékban vagy golfozásban úgy, hogy egyszerűen elképzeljük, hogy ütjük a labdát. A játék elképzelése ugyanis megindítja az agyban azokat a folyamatokat, amelyek akkor játszódnak le, amikor valóban mozgunk, sportolunk. A képze­let erősíti az agysejtek közötti összeköttetést is, amely szük­séges ahhoz, hogy például ászt szerváljunk a teniszjátékban. ; Az orvosok által végzett ku­tatás anatómiai magyarázatát adja annak az ismert tapaszta­lainak, hogy zongora- vagy he­gedűművészek, vagy teniszjá- téjkosók gyakran képzeletben gyakorolják azokat a techniká­kat, amelyek teljesítményüket javítják. jDr. Richard Frackowiak, a londoni Neurológiai Intézet professzora, , és kollégája, Klaus-Martin Stephan hat sze­méllyel kísérletezett. Megkérték a kiválasztotta­kat, Jw>gy'-dnzqnyos^ irányba - nógassanak el egy kormány­odat, majd tegyék ugyanezt képzeletben. Amikor a kísérleti saemélyek csak elképzelték, hegy mozgatják a kormányru- dát, nyolcvan százalékban rrfozgásba hozták azokat az agyban lejátszódó folyamato­kat, amelyek akkor léptek fel, amikor fizikailag is elvégezték ugyanazt a mozdulatot. Az eredményt a kutatók a New York-i neurofiziológiai szaklapban tették közzé. Egy interjúban, amelyet Frackowiak professzor az AP amerikai hírügynökségnek adott, kijelentette: olyan bonyo­lult mozdulatnál, mint egy teni­szütés, az agy ugyanazt a működést fejti ki, ha a mozdu­latot fizikailag elvégezzük, és akkor is, ha csak elképzel­jük. Az agysejteknek csupán az a része nem lép működésbe a képzeletbeli játéknál, amely a végső parancsot adja. Deborah Feltz, az amerikai Michigan állam egyetemének testmozgástani professzora, aki hasonló kutatást végzett, mint londoni kollégái, ugyanolyan eredményre jutott. Hozzátette, hogy egy teniszütés elképzelése azokat az izmokat is aktivizálja, amelyek a gyakorlatban lépnek működésbe.- A-tenisz-vagy a golfjátők' el­képzelése persze csak akkor in­dítja el a megfelelő agyfolya­matokat, ha már a gyakorlatban is teniszeztünk vagy golfoz­tunk. Ha valaki sohasem teni­szezett, a képzeletbeli gyakor­lás sem segít. Mágneses mező és agytumor Asztmásoknak Ausztrál kutatók szerint az asztmások számának világ­szerte történő növekedése ösz- szefüggésbe hozható a többszö­rösen telítetlen zsírokat tartal­mazó margarin- és olajfélék fo­gyasztásával. Klinikai kutatók úgy találták, hogy a gyermekek körében az asztmás esetek száma a margarinfogyasztás többszörös növekedésének tud­ható be. Az állítást még nem bizonyították be. A villamos erőművek dolgozói, akik hosszú időn át érintkeznek mágneses mezőkkel, kétszeres valószínűséggel betegedhetnek meg rosszindulatú agydaganat­ban - legalábbis ezt állítja a Chapel Hillben működő észak- karolinai egyetem egyik kuta­tócsoportjának tanulmánya. A megfigyeléseket 36 éven át folytatták öt amerikai villamos erőműben, azok 140 000 dol­gozójának bevonásával. Össze­függést mutattak ki a mágneses mezőkkel való érintkezés idő­tartama és az agydaganat kifej­lődése között. Á megfigyeltek közül 144-en haltak meg agy- tumorban. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a villamos erőművek dolgozóinak körében gyakrabban fordul elő leukémia is. Nem sikerült azonban köz­vetlen összefüggést kimutat- niok a betegség gyakorisága és a mágneses sugárzás között. Képzelt betegek között - A salgótarjáni Egészségügyi Szakiskola hallgatói korszerű oktatóteremben gyakorolják a vizsgálatokat. Botka Miklósné magyaráz Fazekas Eszternek, Berecz Gyöngyinek és Földi Brigittának. fotó: gyurián tibor KESERŰ PIRULA: MÁRCIUSTÓL DRÁGÁBBAK A GYÓGYSZEREK Cél: a krónikus beteg olcsóbban kapja Ma is indokolatlanul sok an­tibiotikum fogy, a gyógysze­rek negyvenhat százalékát továbbra is külföldről szerez­zük be. Erősödik az a törek­vés, hogy a társadalombizto­sítás az olcsóbb árszintű pati­kaszereket támogassa, s vé­gül, de nem utolsósorban: az egészségbiztosításnak az a célja, hogy a krónikus, fo­lyamatos ellátásra szoruló - nagyobbrészt idős, alacsony nyugdíjjal rendelkező - bete­gek olcsóbban jussanak hozzá gyógyszereikhez. Főként ezek indokolják a március 1-jétől érvényes új tá­mogatási rendszer bevezetését. Á várható változásokról Bállá Tibor Nógrád megyei tisztifőgyógyszerészt kérdeztük meg.- Többet kell fizetni az anti­biotikumokért, mivel ezek tá­mogatottsága tíz százalékkal csökken. Sajnos teljes árat kell fizetni az állampolgároknak a Iák- és fájdalomcsillapítókért. Ma is ez az ellátás neuralgikus ppntja, hiszen ezeket indokolat- lapul aligha szedi bárki is. Bővül a recept nélkül kap­ható orvosságok köre, de mind­ezzel együtt zsebből többet kell fizetni majd a fogyasztóknak a patikákban. Ennek ellenére — Bállá Tibor véleménye szerint - az új ren­delkezéseknek köszönhetően nagyobb becsülete lesz a gyógyszernek. Tájékoztatott arról is a tiszti­főgyógyszerész, hogy emel­kednek az alapanyagárak, vi­szont a külföldi gyógyszereket olcsóbban kapja a magyar ál­lam, mint egyes nyugat-európai országok. Más kérdés, hogy a magyar átlagember pénztárcájához mérve.a külföldi gyógyszer? àrg még így is igen borsos. Egyébként megváltozik a vények formája is: csak egyféle recept lesz, s a felhasználás el­lenőrzését is megszigorítják. Utóbbiak bevezetése azonban csak március után várható. (Mihalik)

Next

/
Thumbnails
Contents