Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-31 / 26. szám
6. oldal Dokumentum - Összeállítás 1995. január 31., kedd Salgótarjáni sortűzügy lapunk híradásai tükrében 1956. december 8-án, máig tisztázatlan létszámú, de sok ártatlan ember életét követelő sortűz dördült el Salgótarjánban a Rákóczi úton, az akkori megyei tanács és a rendőrség épülete környékén. A feltételezett elkövetők elleni per 1994. júniusában kezdődött és ma lesz az ítélethirdetés. Az alábbiakban szemelvényeket közlünk azokból a lapunkban megjelent írásokból, amelyek nyomon követték a több mint félesztendős per alakulását. SÚLYOS VÁD: EMBERISÉG ELLENI BŰNTETT Tizenkét személyt vádolnak A salgótarjáni 1956-os sortű- züggyel kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség közölte: A polgári lakosság háború idején való védelméről, Genfben 1949. augusztus 12-én kelt nemzetközi egyezmény 3. cikkelyének 1. pontjába ütköző és az 1993. évi XC. törvény l.paragrafus (2) bekezdés a. pontja szerint büntetendő emberiség elleni bűntett miatt vádiratot nyújtottak be a Fővárosi Bírósághoz tizenkét személy ellen. Az ügyészség azzal vádolja őket, hogy tagjai voltak az 1956. december 8-án Salgótarjánban, a megyei tanács épülete előtt felsorakozott Honvéd Karhatalmi Alakulatnak, és a fegyvertelen tüntető tömegre lőttek. Tettesei voltak annak a sortűznek, amely legalább 46 személy halálát és legalább 93 személy sebesülését okozta. (1994. június 1.) Mától tárgyalják a sortűzügyet A Fővárosi Bíróságon ma délelőtt kezdődik az 1956-os salgótarjáni sortüzügy nyilvános tárgyalása. Az emberiség elleni bűncselekmény miatt 12 vádlott ellen indult bűnügyben dr. Strausz János büntetőtanácsa 9 órakor kezdi meg az elsőfokú bírósági eljárást. A Fővárosi Főügyészség vádirata és a bűnügy terjedelmes aktája részletesen tartalmazza mindazokat az okmányokat, tanúvallomásokat, amelyek a bíróság számára bizonyítékul szolgálnak a vád megalapozottságára ... Az esztelen lövöldözés következtében legkevesebb 46 személy veszítette életét és további, legalább 93 személy szenvedett maradandó fogyatékosságot okozó lőtt sérülést __ „Po lgári lakosság háború idején való védelméről” szóló, Genfben, 1949. augusztus 12. napján kelt és az 1954. évi 32. számú tvr-el kihirdetett nemzetközi egyezmény 3. cikkének 1. pontjába ütköző és az 1993. évi XC. törvény első szakasz (2) bekezdés a. pontja szerint büntetendő, emberiség elleni bűntett elkövetésével. (1994. június 23.) A tényállás alapján az I. rendű Deák Ferenc salgóbányai lakost, a II. rendű Orosz Lajos salgótarjáni lakost, a III. rendű Lévárdi Nándor salgótarjáni lakost, a IV. rendű Szalisznyó József egercsehi lakost, az V. rendű Brechó Gyula salgótarjáni lakost, a VI. rendű Szo- boszlai Ferenc hajdúszoboszlói lakost, a VII. rendű Susán Béla bámai lakost, a VIII. rendű Susán József salgótarjáni lakost, a IX. rendű Szakács Mihály oroszlányi lakost, a X. rendű Petik Antal bátonyterenyei lakost, a XI. rendű Szabados József salgótarjáni lakost és a XII. rendű Toldi Ferenc ságujfalui lakost vádolja az ügyészség a Idős emberek ülnek a vádlottak padján Tegnap megkezdték a tárgyalást Tegnap megkezdődött a salgótarjáni 1956-os sortüzügy különös érdeklődéssel várt tárgyalása... Pontosan kilenc órakor lépett a terembe a bíróság, dr. Strausz János, a büntetőtanács elnöke alig húzta maga elé a mikrofonját, amikor váratlan közjáték zavarta meg a tárgyalás kezdetét. A védőügyvédek közül felállt dr. Bognár Péter és eljárási indítvány előterjesztésébe kezdett. A tanácselnök megrovó pillantás kíséretében állította le a védőt. Közölte: még arra sem volt ideje, hogy annak rendje-módja szerint megnyissa a tárgyalást. Az elnök végül megnyitotta az emberiség elleni bűncselekmény miatt Deák Ferenc és társai ellen indított bűnügy tárgyalását. Felelősségük sorrendjében szólította Deák Ferencet, Orosz Lajost, Lévárdi Nándort, Szalisznyó Józsefet, Brechó Gyulát, Szoboszlai Ferencet, Susán Bélát, Susán Józsefet, Szakács Mihályt, Petik Antalt, Szabados Józsefet és Toldi Ferencet. (1994. június 24.) AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓ A SORTŰZÜGYRÖL Igazság vagy komédia? Az 1956. december 8-i salgótarjáni sortüz ügyében a közelmúltban a városban járt az amerikai AP hírügynökség munkatársa, Alex Bandy, __aki rendelkezésü nkre bocsátotta Salgótarjánban készült riportját. Tizenkét idős ember áll háborús vétségek vádjával a bíróság előtt, s ebben az elszegényedett bányászvárosban vannak, akik úgy gondolják, hogy a kormány -igazságté- teli kísérletével - talán képes lesz felidézni 1956 igazi szellemét ... A pert teljes közöny kíséri. Lehetséges, azért, mert mindez csupán afféle látszat-, kirakat- és próbavizsgálat a magyar kormány részéről...- Meghalnak, még mielőtt ez a komédia véget érne — mondta a 73 éves Szabó János, aki ott állt a téren a tömegben, amikor a lövések eldördültek ... A téren talált töltényhüvelyek legtöbbikét a Vörös Hadsereg fegyvereiből lőtték ki. Ennek ellenére csak a helyi kommunista karhatalom még élő tagjait vették vád alá.- Mi úgy gondoltuk, hogy a szocializmust védjük - mondta az egyik vádlott, a 63 éves Petrik Antal a tárgyalás egyik szünetében. - De én nem öltem meg senkit! - tette hozzá gyorsan ... Nehéz a dolga a bíróságnak, ugyanis a vallomások ellentmondásosan szóltak mind a felkelés okáról, mind a tömeg nagyságáról, mind a halottak számáról, és arról is, hogy voltaképpen ki lőtt először.-Sőt, még a dokumentumok is ellentétes adatokat tartalmaznak - panaszolta Strausz János bíró a vádismertetésen. - A nem mindennapi ellentmondásosság miatt nehéz lesz bebizonyítani bárkinek is a bűnösségét - jegyezte meg Bocz Endre főügyész.- Nem ők a valódi vádlottak! - mondta a 68 éves Jecs- menik Andor, aki 1956-ban munkástanácsi vezető volt Salgótarjánban ... (1994. december 8.) Érvel a bíró, tagad a tanú... Nehéz helyzetben vannak a gyanúsítottak Több mint egy hónapos szünet után tegnap a Fővárosi Bíróságon tovább folytatódott az 1956-os salgótarjáni sortüz bírósági tárgyalása. A tanácselnök bejelenti, hogy a korábbi öt tárgyaláson meghallgatták a tizenkét vádlottat, valamint megtekintették az üggyel kapcsolatos okiratokat és tárgyi bizonyítékokat. A szeptember végéig tartó tárgyalássorozaton pedig a vád és a védelem tanúit hallgatják meg. Tegnap a tervezett öt helyett nyolc tanút hallgattak meg. Elsőként Deák Ferenc I. rendű vádlottal kapcsolatban rokona - unokatestvére -, Deák István állt a bíróság elé. A salgóbányai lakos, az egykori acélgyári szerszámkovács arról beszélt, hogy a vádlottat csak részben ismeri. Ő nem jár hozzá, inkább Deák Ferenc az, aki gyakrabban keresi fel az unokatestvérét, akitől anyagi támogatást, rendszeresen élelmet is kap.-Igaz, hogy Ön jelentette fel Deák Ferencet? - kérdi a bíró, de a tanú kikerüli kérdését. Amikor a bíró az ügyészségen elhangzott vallomásából idéz, a tanú rázza a fejét. Ő nem tette. Ő nem ment önként az ügyészségre, őt tévedésből vitték be, mert összekeverték a nevüket. Háromnegyed óráig tart a macska-egér játék. A bíró kérdez, érvel, a tanú tagad, nem emlékszik. Többször is kifakad, hogy őt a Feri miatt megverték, fenyegetik. A bíró szembesít, de eredménytelenül .. . ... nem tisztázódik, hogy Deák Ferenc végül is lőtt-e 56-ban vagy nem. Egy villanásra a politikai talajra téved a szó, az egyik ügyvéd azonnal tiltakozik... (1994. szeptember 2.) / Házi Sándor: En nem lövettem A Fővárosi Bíróságon tegnap délelőtt újabb tanúk kihallgatásával folytatódott az 1956-os salgótarjáni sortűz- per... Strausz bíró ... először Házi Sándor nyugdíjast szólította a tanácskozóterembe... Amikor Strausz bíró emlékeztette, hogy az ügyészi anyagban az szerepel, hogy ő adta ki a parancsot, Házi Sándor ezt kategorikusan tagadta.- Mi váltotta ki a lövöldözést, s ki adott tüzparancsot? - érdeklődött a bíró.- Arra nem emlékszem bíró úr, hogy valaki tüzparancsot adott volna - válaszolta Házi Sándor-, de a tömeg felől lövéssorozat érte az épületet, mire az ott lévő szovjet katonák lőni kezdtek. A kérdezz-felelekben nem sikerült tisztázni a tűzparancs felelősét vagy felelőseit. ... Jakab Sándor, - aki az események idején a megyei pártbizottság első titkára volt -, a december 8-dikához vezető eseményekről elmondta, hogy a közigazgatásban a rendőrségé volt a döntő szó. A szovjetek lényegében nem szóltak bele az eseményekbe, a karhatalmista alakulat túlnyomó részben rendes munkásemberekből állt. Azt viszont nem tagadta, hogy egyesek részéről előfordultak túlkapások, de azokat megfegyelmezték ... (1994. szeptember 7.) Elnapolva határozatlan időre A Fővárosi Bíróság Strausz János vezette bírói testületé tegnap meghatározatlan időre elnapolta az ’56-os salgótarjáni sortűz 12 vádlottjának tárgyalását.., Orosz Lajos másodrendű vádlott mentő tanúját, Kovács Józsefet hallgatták volna ki, aki a vádlott szerint igazolni tudja, hogy ő az események idején nem tartózkodott Salgótarjánban . .. Egyedül Orosz volt az, aki beismerő vallomást tett az ügyészségi nyomozás során. Vallomását azonban visszavonta ... A bíróság úgy döntött: megkeresi a salgótarjáni kórház szemészeti osztályát: adjon felvilágosítást a többszöri szemműtéten átesett Kovács József egészségi állapotáról. . . (1994. október 26.) Befejezés előtt a perbeszédek A perbeszédeket január 19-ére és 24-ére tűzték ki. ítéletet a tervek szerint január 31-én hirdetnek. Korábban a Salgótarjáni Városi Bíróság kihallgatta Orosz Lajos másodrendű vádlott tanúját, a szemműtéten átesett Kovács Józsefet. Kovács, aki a vádlottal együtt karhatalmista- ként szolgált a kérdéses időszakban, úgy nyilatkozott:- 1956. december 8-án reggel őt és Orosz Lajost is hazaengedték a szolgálatból és nem hiszi, hogy Orosz aznap délelőtt Salgótarjánban a sortűz helyszínén lett volna ... Katona József egykori karhatalmista szintén azt vallotta, hogy a sortűz napjának reggelén Orosz Lajossal együtt töb- büket hazaengedték. (1995. január 6.) Tizenkettőből heten maradtak A Fővárosi Főügyészség a bizonyítási eljárás befejezését követően részben fenntartotta, részben módosította, részben pedig elejtette a ... vádat. A Fővárosi Bíróság tegnapi tárgyalásán az ügyész az első-, a heted- és a nyolcadrendű vádlott esetében elejtette a vádat, míg a negyed- és az ötödrendű vádlottra vonatkozóan vád alóli felmentést indítványozott. A vádhatóság képviselője a további hét vádlott esetében társtettesként, bűnsegédként elkövetett, emberiség elleni bűntett kimondását indítványozta. (1995. január 20.) Csűrik-csavarják a kérdéseket A Fővárosi Bíróságon az 1956. december 8-i salgótarjáni sor- tűzügyben folyó tárgyaláson kedden a vádlottak védői - az ügyész álláspontjával ellentétben - egyaránt politikai indíttatású pernek minősítették a bírósági eljárást. Az ítélethirdetést január 31-re halasztották. A védők kétségbe vonták, hogy fennállnak a nemzetközi jogi feltételek az eljárás lefolytatására. Lényegében arra hivatkoztak, hogy a több vádlottal szemben emelt, emberiség elleni bűncselekmény vádja nem alapozható a polgári lakosság védelméről szóló 1949-es genfi egyezményre, amit Magyarországon az 1954-es 32. törvényerejű rendelettel ratifikáltak ... (1994. január 26.)
