Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-31 / 26. szám
4. aidai Gazdaság 1995. január 31., kedd Hírek A Nagykőrösi Konzervgyár. amelynek 51 százalékos tulajdonát két éve vásárolta meg a francia Bondu- • éllé élelmiszergyártó cég, az esemény óta 600 millió forintos beruházással korszerűsítette üzemeit, s az idén további 400 millió forintos fejlesztést terveznek. Januárban ismét jelentősen, több mint 3300-zal nőtt a munkanélküliek száma Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében. A térségi munkaügyi központ jelenleg 50 ezer 600 álláskeresőt tart nyilván; ez hét százalékkal magasabb a decemberinél. A Total Hungária Kereskedelmi Kft. az elmúlt évben 6 milliárd forintos forgalmat ért el. A magyar-francia vegyesvállalat egy év alatt 20 százalékkal növelte magyarországi értékesítését. A cég - amely 90 százalékban francia tőkével működik - 23 töltőállomást működtet, s tavaly több mint 100 ezer köbméter üzemanyagot értékesített, s így a magyar piacon a 4-5. helyet foglalja el. Országos fórumot rendez a falusi turizmus fejlesztésével kapcsolatos kérdések megvitatására a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetsége febmár 11-én Budapesten. A szövetség együttműködést ajánl a polgármestereknek, a falusi turizmus ügyét magukénak érző támogatóknak. i nouomxwlcn o.vm.íuíl I ^ v VAElITA vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban : nofJODom?*} \í. Angol font 174,52 178,00 Ausztrál dollár 83,44 85,04 Pan korona 18,35 18,71 Finn márka Francia frank 23,21 23,67 20,89 21,31 Görög drachma (100) 46,51 47,43 pctlland forint 64,71 65,97 Japán yen (100) 110,65 112,85 jíanadai dollár 77,65 79,23 kúvaiti dinár 367,56 374,80 kémet márka 72,48 73,90 Norvég korona 16,54 16,86 Olasz líra (1000) 68,57 69,97 ßnt. schilling 10,30 10,50 Spanyol peseta (100) 83,32 85,04 Çvàjci frank 85,96 87,66 Svéd korona 14,71 15,01 USWdollár 109,80 111,94 ICUjKözös Piac) 137,02 139,74 Hiánycikk a fegyelem a gyümölcspiacon Egy gyümölcsfeldolgozó üzem akkor tud hatékonyan dolgozni, ha az alapanyag-ellátás hosszú távon biztosított. Gyümölcs pedig akkor van, ha jó az időjárás, és a termelőknek megéri a termesztés. A drégelypalánki Szondy György Mezőgazdasági Szövetekezet gyümölcsfeldogozó üzeme jó évet zárt tavaly. Tóth László igazgatót arra kértük, beszéljen munkájáról. Tamás Lászlóné az 5 literes narancslé címkézését végzi-Mi nehezítette a munkájukat?- Mi szorosan együttműködünk a termelőkkel, ezért odafigyeltünk a tulajdonváltásra. Új gazdákhoz kerültek a földek, és bizony a kárpótoltak nem mindegyike értette a föld nyelvét. Ezért nem csoda, hogy sokan nem tudtak megfelelő mennyiségű termést produkálni.- Nyugat-Nógrádban népszerű a bogyós gyümölcs. Jó volt a termés ?-Jónak mondható a tavalyi év.-Milyen gyümölcsöt sikerül nehezen beszerezni?- Komoly gondot jelent az őszibarack felvásárlása. Ebből az idén kevés termett.- Önöknél zökkenők nélkül zajlott a felvásárlás?- A földi eperrel nem volt semmi gond, de a málna körül kialakult egyfajta felhajtás. Utóbbiaknak tavasszal olyan 150-160 forint a reális felvásárlási ára. Ebben minden benne van, még a tisztességes haszon is. Ehhez képest a két-három- száz forintos ár túlzott.- Viszont a fekete ribizli a kutyának sem kellett!- Sajnos nem sok jóval biztathatom a termelőket: úgy néz ki, hogy tartósan alacsony marad az ár. Ennek szerteágazó okai vannak.- Kötnek szerződéseket a termelőkkel?- Nem szokás. Nem azért, mert ennek nem lenne értelme. Én magam szívesen bele mennék abba, hogy a gyümölcsfelhasználáshoz szükséges termést lekössem. Ez hosszú távon üzlet lenne nekünk is. Csak hát nincs szerződéses fegyelem ebben az országban. Igazából nem érnék a papírral semmit, mert annak adják a termelők a gyümölcsöt, aki többet kínál érte. Hogy mást ne mondjak, tavaly Pestről jöttek a teherautók, felárat kínáltak, és elvitték az orrunk elől a termést. A jövő mindenképpen az, hogy hosszú távú szerződéseket kössünk, mindkét fél biztonságát szolgálva. (ádám) Speciális ismeretek könyvvizsgálóknak Túlzott követelményeket támaszt a könyvvizsgálókkal szemben a Budapesti Értéktőzsde Tanácsa azzal, hogy ez év elejétől, határozata szerint csak speciális tőzsdei szakvizsgával rendelkezők végezhetik a tőzsdetag-társaságok auditálását - állítja Mérő Mátyás, az Ernst and Young nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég magyarországi irodájának üzlettársa. A fejlett piacgazdaságokban ilyen speciális vizsgára nincs szükség, mivel a könyvvizsgálókat tanulmányaik során megfelelő képzésben részesítik. Magyarországon az átlagos könyvvizsgáló viszont az elmúlt évtizedekben nem kapott alapos képzést az értékpapírokkal kapcsolatos tudnivalókról, s ez valós probléma Mérő Mátyás szerint. Az Ernst and Young azon kevés könyvvizsgáló cég egyike, amelyek már megszerezték a jogosítványt, a brókerekkel azonos követelményeket támasztó vizsga azonban túllő a célon - véli Mérő Mátyás. - A Vizsga ugyanis például a joggal megkövetelt értékpapír-számtan mellett sok olyan gyakorlati ismeretet ölel fel, amelyre a könyvvizsgálónak nincs szüksége. A megoldás az lehetne, ha a nyugati kamarákhoz, intézetekhez hasonlóan tagjai számára a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is évi 30-40 órás minimális továbbképzési kötelezettséget ima elő. A tőzsde pedig méltányolha- tóan megkövetelhetné, hogy a tőzsdén jegyzett cégeket és a tőzsde egyéb szereplőit - így a brókereket is - csak olyan könyvvizsgáló auditálhassa, aki részt vett a speciális ismereteket nyújtó, a kamaránál bejelentett tanfolyamon. Új találmány a kombinált fuvarozásban A kelet-nyugati tranzitárufuvarozás megkönnyítésére új vasúti kosaras kocsit fejlesztett ki a MÁV megrendelésére a romániai PLES Bor- sodnádasd Rt. Az új kosaras kocsi nyugat- és kelet-európai vasúti normáknak egyaránt megfelel: a széles és keskeny nyomtávú rendszerekkel egyaránt illeszkedik. A találmány konténerek, pótkocsik szállításán kívül olyan félpótkocsik továbbítására is alkalmas, amelyeket korábban nem lehetett daruval vasútra emelni. A vasúti árufuvarozás jövője függ attól, hogy milyen mértékben terjed el a kombinált szállítási mód. Az Európai Unió országaiban érvényesülő tendencia, hogy az ezredfordulóig a fő tranzitútvonalakon bonyolódó áruszállítás mintegy 20-25 százalékát vasútra vagy víziútra terelik. Magyarország - jelenleg megnövekedett mértékben - a kelet-nyugati tranzitáru-forgalom részese. Ezen az útvonalon az országon évente átlagosan 600 ezer kamion halad át. Ebből a forgalomból az elmúlt 10 év alatt 2,1 százalékról 6 százalékra sikerült növelni a vasúti-közúti kombinált fuvarozás részarányát. Ez az arány 10 százalékra fog bővülni 2000-ig. Westel Kft. az első tízben A Westel Rádiótelefon Kft. az 1994-es év eredményei alapján az első tíz legdinamikusabban fejlődő vállalat között foglal helyet és 12 milliárd forint körüli árbevételét tekintve várhatóan az első 50 legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozás között tartják majd számon. Az 1994-es esztendő a kihívás éve volt a cég számára, hiszen megkezdte tevékenységét a két konkurens mobil szolgáltató is. Ebben a kiélezett helyzetben a Westel Kft. megállta a helyét: előfizetőinek létszámát 50 százalékkal növelte meg, így ügyfélköre száma meghaladta a 60 000-es számot. A megnövekedett felhasználói létszámhoz igazodva a vállalat a rendszer fejlesztésére 1,6 milliárd forintot költött. Az átviteli hálózat folyamatos fejlesztése mellett 1994- ben az NMT 450 MHz-es rendszerben világszerte bevezetett újdonságok előnyeit nálunk is élvezhette a vásárló: három új mobil készülékkel lett gazdagabb a kínálat. A műszaki fejlesztés 1995- ben is folyamatos és hasonló mértékű az elmúlt évihez. Vidéken új bázisállomások épülnek, tovább dolgozunk a kapacitás növelésén és a gyengén ellátott területek fejlesztésén. A hálózat javítása Budapesten is érezhető lesz. Törekszünk a már meglévő ügyfélkör megtartása mellett új felhasználókat is megnyerni. Mint eddig is, minden, az NMT telefonok világában megjelenő újdonságot, ezentúl is haladéktalanul bevezetünk. Ezen kívül 1994 decemberében - a már meglévő, jól működő kapcsolat mellett - új partnert vontunk be az általunk forgalmazott rádiótelefonok lízingelésébe. Ezzel is igyekszünk szélesebb körű választási lehetőségeket kínálni ügyfeleinknek. Szintén az ügyfelek érdekében minden ügyfélszolgálati központ nagy sebességű adatátviteli hálózatba van kapcsolva, amely rövidebb intézkedési időt tesz lehetővé, vagyis gyorsabban reagálunk felhasználóink kívánságaira. Emellett már az elmúlt évben elkezdtük irodáink átalakítását, amelyet az idén folytatunk: az 1994-ben elkészült budapesti, fehérvári és szegedi mellett sor kerül pl. pécsi, békéscsabai, balatoni és szombathelyi ügyfélszolgálati központok felújítására, bővítésére. így megszépült irodáink kényelmesebb, gyorsabb kiszolgálást tesznek lehetővé. Az utóbbi időben olyan felhasználói igények jelentkeztek az adatátvitelre, amelyek az NMT mobil alkalmazásokhoz kapcsolódnak. Már az elmúlt években is lehetséges volt a rádiótelefon és a személyi számítógép együttes használata, de idén az ilyen irányú, új üzletágak fejlesztésén is munkálkodunk: terveink szerint minél több ügyfél számára is használhatóvá válik a mobil adatátviteli rendszer. Szabadalmi oltalom A kormány megtárgyalta és az országgyűlés elé terjeszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénytervezetét. A találmányok szabadalmi oltalma az új műszaki szellemi alkotások jogi védelmére szolgál. A találmány hasznosítására kizárólagos jogot nyújtó szabadalom biztosítja a kutatási és fejlesztési ráfordítások megtérülését, előmozdítja a találmányok nyilvánosságra hozatalát és megvalósítását, ösztönzi az alkotó tevékenységet. A szabadalmi törvény újraalkotásának célja, hogy az oltalom közgazdasági szerepét a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató jogi hátteret teremtsen. Az új szabályozás elfogadását európai jogharmonizációs kötelezettségeink is indokolják. A törvénytervezet - az Európai Megállapodás alapján hazánkra háruló kötelezettségekkel összhangban - az Európai Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű oltalmat biztosít a találmányok számára. Megteremti annak jogi feltételeit, hogy Magyarország felvételét kérje az Európai Szabar dalmi Egyezmény tagállamainak sorába. A csatlakozást követően hazánk területére kiterjedő hatállyal is be lehet majd nyújtani európai szabadalmi bejelentéseket. A tervezet nem csupán a jogharmonizációs igényeknek tesz eleget. Más kérdésekben is fontos változtatásokat tartalmaz. Ilyen a munkavállalók találmányait érintő szabályozás, amely kellően rugalmas a piac- gazdasági igények kielégítéséhez, s garanciákat ad a feltalálóknak jogaik érvényesítésére. Nem csak agrárérdek a talpra állás A köztestületi Magyar Agrárkamara megalakulásával igen változatos kép alakult ki a megyékben. Sok helyütt most két agrárkamara is működik, egymás mellett párhuzamosan, hiszen így nevezik az érdekképviseleti testületet is. De már nem sokáig, hiszen a kuszaság senkinek sem érdeke, s a két hasonnevű szervezet - jóllehet céljaik sokban egybeesnek - nem ugyanarra a feladatra jött létre. A Magyar Agrárkamara frissen megválasztott elnöke, dr. Csikai Miklós így fogalmaz: 4 Olyan munkamegosztást szeretnénk a magyar agrárgazdaságban működő különféle szervezetek között, amely - elsősorban a piac szabályozottsá- jgával sés a mezőgazdaság jövedelmező képességének helyreállításával - egyszer s mindenkorra lehetetlenné teszi, hogy a magyar mezőgazdaság még egyszer a padlóra kerülhessen.- Ebben az érdekvédők értelemszerű partnerek, — semmiképpen nem riválisok. (Persze nevüket célszerű volna megváltoztatni, s mint hírlik, a korábbi agrárkamarák március elsejéig meg is teszik ezt. Vélhetően Magyar Agrár-érdekképviseletek Szövetsége néven működnek majd a jövőben.)-Az ágazat talpra állítása nem vágyálom, hanem létkérdése nem csak a benne és érte dolgozóknak, hanem az egész országnak. Nem gondolhatja senki, hogy a siker attól függ, lesz-e jól működő Agrárkamaránk vagy nem, attól viszont már annál inkább, hogy azok a tennivalók, amit az új köztestület elnöksége megfogalmazott, megvalósulnak-e? Tisztázódik-e végre a törvénykezésben, a költségvetésben, a pénzügyi és hitelpolitikában, az adórendszer elemeiben - a gazdaságban és a politikában -, hogy hol a helye az agrárgazdaságnak? Kiküszöböli-e a törvénykezés azokat az ellentmondásokat, amelyek a mezőgazdaságot alapjaiban érintő törvények rendelkezései között fellelhetők? Elfogadnak-e a jövőben olyan költségvetési törvényt, amelyből a kamara működésének létfeltételét jelentő induló támogatást utólag egyetlen tollvonással kihúzhatják? Tud- nak-e a parlamentben, a tárcáknál, az érdekképviseleteknél és az új köztestületben érvényt és támogatást szerezni a mező- gazdaság alapvető érdekeinek? Szalagkéses szabászat - Bakos László gépen dolgozik Bátonyterenyén, a Hammer Hungária Bt. szabászatán. A ruhadarabok ezután a varrodába kerülnek, fotó: verebélyi anita
