Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

1 6. oldal \ I Életmód - Szabadidő 1995. január 30., hétfő TALALÓ NEVET ADTAK A BETEGEK AZ OPERÁCIÓNAK „Négylyukú műtét” Salgótarjánban Szolid, zárt munkaüléssel re­kesztették be a közelmúltban az évet Salgótarjánban, a me­gyei kórház sebészeti osztá­lyán. Az elmúlt év eredmé­nyeiről szólva megemlékeztek az első száz laparoscopos mű­tétről is, vagy ahogyan a be­tegek elnevezték, a „négy­lyukú műtét”-ről. Langenbuch német sebész óta - aki 1882-ben a has meg­nyitásával az első hagyomá­nyos epehólyag-eltávolítást vé­gezte - nagy utat tett meg az epesebészet. Több mint száz év alatt ez volt az egyetlen módja annak, ha a beteg meg akart szabadulni köves epehólyagjától. A hasfal felvágása miatt azonban a beteg természetesen több napig kórházi ápoláshoz kötött volt. 1987-ben Philipe Mouret lyoni orvos elsőnek távolította el az epehólyagot a hasfal fel­vágása nélkül, úgynevezett la- paroscop segítségével. A mód­szer gyorsan elterjedt a világon, hazánkban is több ezer ilyen műtét történt már. Salgótarjánban a Madzsar József Nógrád Megyei Kórház­ból az orvosok és műtősnők több tanfolyamon vettek részt, ahol állatkísérleten, betegeken elsajátították a módszert. így csupán a drága műszerek hiá­nyoztak. A „sors bona” nem sokáig késlekedett. A Szécsényből el­származott, Floridában élő Fa­zekas László éppen ilyen eszkö­zöket gyártó cég igazgatója, az értékes műszerek jó részét kór­házunknak adományozta. Ezenkívül egy orvos külföldi kongresszusát finanszírozta, ahol a világ szinte összes or­szágából összegyűlt orvosok ezen műtéti eljárás tapasztala­tairól számoltak be. A Népjóléti Minisztérium pályázatával a felszerelést tel­jessé téve most már a megyei kórházban is biztonsággal al­kalmazható az eljárás. A mód­szer előnye az, hogy a nem szövődményes epeköves bete­get kétnapi kórházi tartózko­dással, a hagyományos műtét után járó jóval kisebb fájda­lommal tudják gyógyítani. A kórház vezetősége lehe­tővé tette - űjabb eszközök be­szerzésével -, hogy a műtéteket bármikor, a szükségletek sze­rint tudják végezni. S. Y. Gyógyszertámogatás, külföldi gyártók szemével A harminckét külföldi gyógyszergyártó céget képviselő Nem­zetközi Gyógyszergyártók Egyesülete szerint a hamarosan életbe lépő új gyógyszertámogatási rendszer alapvetően költ­ségvetési szempontokat vesz figyelembe, s nem szolgálja az egészségügy hosszú távú érdekeit. Az egyesület számításai arra utalnak: 432 készítmény a ko­rábbi 80 százalékos támogatott­ságú sávból a 70 százalékosba kerül át, és ez a betegek szá­mára másfélszeres áremelke­dést jelent. Ugyanakkor nem­zetközi tapasztalatok is igazol­ják, hogy az olcsó készítmé­nyeket támogató alaplistás rendszer nem csökkenti, hanem egyértelműen növeli a költség- vetési terheket. A tb-támogatási rendszer változtatását sem előzte meg költséghaszon-elemzés, és a vá­rakozásokkal ellentétben vélhe­tően nem is eredményez meg­takarítást. Az egyesület egyértelműen az egészségügyi ellátás színvo­nalának romlását prognoszti­zálja. Véleményük szerint a tb-támogatások limitálása he­lyett a rászorulókat kellene tá­mogatni. Újságírók kérdésére válaszolva elmondták: tartanak attól, hogy az új támogatási rendszer miatt a külföldi gyógyszergyárak magyaror­szági forgalma csökken, pedig a magasan támogatott gyógy­szerek alaplistáján ötvennyolc százalékot képviselnek a kül­földi gyógyszerek. A rendelkezésre álló - 1993-as- adatok szerint az egyesületbe tömörült külföldi gyógyszergyárak 570 millió dolláros magyarországi forga­lommal 52 százalékban uralják a magyar piacot. Arra a kérdésre, hogy három év múlva, az alaplistán maradás érdekében hajlandók-e licenc- átadásra, vagy magyarországi beruházásokra, kitérő választ adtak. Eddig ugyanis ilyen irá­nyú hivatalos információt nem kaptak. Amennyiben ez mégis aktuálissá válik, az egyesület tagjai egyenként, a nemzetközi szerződések tükrében kívánják a kérdést átgondolni. Rodeo-show - Évente mintegy 800 rodeo-bemutatót tartanak Amerikában. Ezek közül a legjelentősebbet Las Vegasban tartják. 1994-ben „csak” három súlyos sebesültje volt a be­mutatónak, ami jobb eredmény, mint azelőtt, amikor halálos áldozat is volt. feb-fotó SENNA SZERETŐJE VOLTAM - ADRIANE GALISTEU KÖNYVÉBŐL (9.) Házassági ajánlat a halál küszöbén Ayrton végzetes balesete az imolai versenypályán Ayrton Európában volt, én otthon, Brazíliában, de min­dennap telefonáltunk egymás­nak. Egyik este azt mondta, összeházasodunk. Már láttam magamat a hosszú, hófehér menyasszonyi ruhában, s első közös éjszakánk jutott az eszembe, amikor megkér­dezte, hogy elvegyen-e felesé­gül, mielőtt egymáséi leszünk. Másnap újabb vágyáról be­széltünk. Arról, hogy ötszörös világbajnok szeretne lenni, mint az argentin Juan Manuel Fangio. Meg arról, hogy pá­lyafutását a Ferrarinál szeretné befejezni. Csodálkozó kérdé­semre azt válaszolta: - A Fer­rari a Forma-l-ben a lelket és a szenvedélyt jelenti. Azt hi­szem, életem utolsó versenyé­nek utolsó körét csak egy Fer- rariban szabad megtennem. Egyébként is szerette az olaszokat, és az olaszok is ra­jongtak érte. Nem csoda, hogy a közelgő imolai futamon a legjobbját akarta nyújtani. Azt mondta, a győzelmet szeretné nekem utólagosan a születés­napomra ajándékozni. Április 18-án töltöttem be a huszonegyet. Rengetegen hív­tak telefonon, sok táviratot kaptam, az angol kurzuson a társaim tortával leptek meg és elénekelték a Happy Birth- day-t. Én azonban egyetlen hívásra vártam csak. Egész este ott ültem a szobámban, éj­félig vártam, s nem tudtam, mi lehet. Mert arra gondolni sem mertem, hogy megfeledkezett rólam. Csak reggel hatkor hí­vott fel, gratulált, elnézést kért és azt ígérte, a világ minden ajándékát a lábaimhoz helyezi. Április 29-én érkeztem meg Lisszabonba. Este megint be­széltünk, s elmondtam neki, hogy végre leküzdöttem gátlá­saimat. Nem érzem már úgy, hogy egy mítosszal, egy nemzeti in­tézménnyel élek együtt. Sok­kal inkább úgy: egy hús-vér férfival, aki hozzám tartozik. Boldog voltam. Másnapi hívása azonban megrémített. Belezokogott a telefonba, s csak azt ismétel­gette: a fenébe ..., a fenébe. -Tudtam, hogy előző nap honfitársunk, Rubens Barri­chello súlyos sérüléseket szenvedett, azt hittem, vele történt valami.- Egy osztrák társammal történt a baj. Élete második fu­tama volt, s a szemem láttára halt meg. Pontosan láttam, mi történt, s mégis azt állították, hogy csak a kórházba szállítás után halt meg. Nem fogok holnap versenyezni - mondta. Először azt hittem, hogy lemondták a futamot. Béco azonban keserűen belenevetett a kagylóba: - Tényleg ezt hit­ted? Látom, te még mindig nem ismered ezeket. Az utolsó szót különösen megnyomta, hogy értsem, a sportág nagy hatalmú urairól van szó. (Folytatjuk) KÉZZEL SOK MINDENT EL LEHET MONDANI Megjelent az olasz gesztuslexikon Az olaszok közismerten szíve­sen beszélnek a kezükkel, de csak kevés külföldi tudja, hogy mennyi árnyalatot - és disznóságot - lehet kifejezni velük. Bruno Munari grafikus ösz- szeállította az olasz gesztusok lexikonát, amelyet elsősorban a turisták és üzletemberek for­gathatnak nagy haszonnal. A kiadó a könyvet öt nyelven je­lentette meg, németül már kap­ható, de a magyar kiadásra alighanem még várni kell egy darabig. Az olvasó megtudhatja: ha az olasz mutatóujjával megko­pogtatja a fejét, nem arra céloz, hogy beszélgetőtársa hibbant, hanem arra, hogy pompás ötlete támadt. A külföldi aligha érti meg azt a gesztust, amikor az olasz jobb mutatóujjával alulról megböki előretartott bal tenye­rét. Ez a gesztus azt jelenti, hogy gyere velem, a vendégem vagy! Egy másik gesztust is köny- nyen félre lehet érteni. Ha az olasz pincér felfújja jobb orcá­ját és rábök a mutatóujjával, nem azt akarja érzékeltetni, hogy fütyül a rendelésre, ha­nem, hogy a kiválasztott étel különösen jóízű. Ha az olasz vendég felemeli, majd összefonja a karját, ezzel gratulálni akar a meghívójának. Ha viszont csak a jobb karját emeli fel, majd mutató- és kö­zépső ujjával V betűt formál, azt érzékelteti, hogy ki kell mennie valahová. Aki a tenyerét csípője ma­gasságában a testéhez szorítja, annak nem a dereka fáj, hanem az éhség gyötri. IGÉNYES TANÁROK, KÉPZETT TECHNIKUSOK VÁRJÁK A TEHETSÉGES FIATALOKAT Nógrád megyéből is sokan járnak a váci szakközépiskolába Reggelenként diákok tarka serege vonul a váci vasútállomás felől, a Dóm tér irányába. Az iskolaváros 750 növendéke a Boronkay György Műszaki Szakközépiskolában tanul. Az épület Duna felőli sarkán emléktábla hirdeti, hogy itt a kora­beli piarista gimnázium falai közt tett érettségi vizsgát egykor Madách Imre, Az ember tragédiája világhírű költője. Az ország 290 szakközépis­kolája közül a teljesítménnyel megszerzett ötödik-tizenegye­dik legjobb minősítést szerezte meg magának az intézmény, melynek élén hosszú idő óta Molnár Lajos igazgató áll. Újabban ő a városi önkor­mányzat oktatási és művelő­dési bizottságának elnöke. Régi lokálpatrióta, aki beszél­getésünk kezdetekor leszögezi: - Igényesek vagyunk arra, hogy a hazai és nemzetközi ta­nulmányi versenyeken és egyéb szinteken kivívott helyet megtartsuk magunknak. Főleg a matematika, fizika és infor­matika szakterületén erősek a növendékeink. Negyven száza­lékuk rendszerint bejut az egyetemekre, főiskolákra, s meg is állják ott a helyüket. Korszerű oktatási modell A diákigazolvánnyal egye­lőre még Balassagyarmatról is érdemes naponta beutazni. Ér­keznek a vonaton nógrádi, di- ósjenői fiatalok, míg az őr­halmi, patvarci, bánki, szécsé- nyi ifjak inkább a kollégiumot választják.- Igényes szülők tehetséges gyermekei járnak hozzánk a környék településeiről - jegyzi meg az igazgató, megemlítve az idén harmadikos, balassa­gyarmati Pásztori Örs nevét is, aki nemrég az MTA által szponzorált innovációs pályá­zaton mutatta be kutatásainak hasznos eredményét. A számí­tógép-vezérlésű védelmi be­rendezés megakadályozza a kocsi idegenek által való üzembe helyezését, tehát nem lophatják el. A hatvanas, hetvenes évek­ben még többnyire gépész- technikusok kerültek ki innét az üzemekbe. Hatalmas szel­lemi és anyagi befektetések kellettek ahhoz, hogy korsze­rűsítsék az oktatás modelljét. Ma a számítástechnika és az információtechnika játsza a fő szerepet. A gépipariban vi­szont általánossá vált a CNC- technika és új szakként a meat- ronika oktatása. Világbanki támogatás Az úgynevezett modellkísér­letekhez tavaly egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként 300 ezer dollár segítséget kap­tak a Világbanktól, mivel együtt még plusz húsz millió forintot kell az idén elkölteni. Persze, nem akármire, hanem a modellkísérletek, a gyakorlati foglalkozások szükséges be­rendezéseinek modernizálá­sára, újak beszerzésére. Ennek a kísérletnek része az igazgató szerint, hogy náluk az első két évben a gimnáziumi tárgyak­kal azonos humán és közisme­reti anyagokat sajátítják el a hallgatók. A harmadik évben kezdenek foglalkozni a szak­mával. Aki az érettségi után nem jelentkezik főiskolára, az még két évig tanul, hogy meg­szerezhesse a technikusi okle­velet. Szeptembertől nulladik osz­tályt is szerveznek abból kiin­dulva, hogy a 14 éves fiatalok még nehezen tudnak pályát vá­lasztani. Egy évig itt nyelveket és közismereti tárgyakat tanul­nak. Ha közben iskolatípust akarnak változtatni, megtehe­tik a következő években. Magas a mérce Tanárnak, diáknak egyaránt magas már a váci szakközépis­kola mércéje. Az ősztől kez­dődő új tanévre 350-400 je­lentkező kérelme várható.- Az előfelvételi vizsgák és tehetségkutató versenyek ta­pasztalatai szerint 150-en szá­mítanak arra, hogy a diákjaink lesznek. Természetesen szíve­sen látjuk a szomszéd megye fiataljait is - közölte végül Molnár Lajos. K. T. I.-

Next

/
Thumbnails
Contents