Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28-29 / 24. szám

6. oldal Közélet - Kultúra 1995. január 28., szombat MADÁCH-DlJAS KÁNTOR LAJOS ERDÉLYBŐL Mint éhes embernek a ropogós kenyér Szigorú, amolyan tanáros arcéi Kántor Lajosé. Nem is lehet ez másképp, hiszen a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát 1959-ben. Egyetemi hallgatóként Móricz stílusát elemezte. Érdekes módon államvizsga-dolgoza­tában mégsem Móriczcal fog­lalkozott, Madáchot válasz­totta. És ettől a pillanattól vé­gigkísérte egész munkásságát a Géniusz. Vizsgadolgozatá­ban Az ember tragédiája körül támadt évszázados harcot mu­tatta be, a Madách-kérdéssel kapcsolatban a magyar iroda­lomkritika, irodalomtörté- net-írás és irodalompolitika száz évének keresztmetszetét adva. Ez később, némi átdol­gozás után Magyarországon is megjelent. Arra a kérdésre, hogy a dip­loma megszerzése után miért nem lett gyakorló tanár, ezt válaszolta: - Már korábban is publikáltam, a Korunkban kritikák jelentek meg tőlem. Számomra világos volt, hogy az irodalom által tehetek leg­többet a magyar kultúráért, művészetért. Persze ez nem ilyen egyszerű, hiszen hosz- szabb folyamat eredménye ez a felismerés. Annál szerényebb, hogy hozzátegye: abban az időben bátorság kellett Romániában a magyarság nyílt vállalásához. Márpedig Kántor Lajos teljes mellszélességgel kiállt e mel­lett. Publicisztikai írásaiban kendőzetlenül tárta fel a ro­mániai magyarság tarthatatlan helyzetét, sorskérdéseire nem csak a magyarországiak, ha­nem a nagyvilág magyarjainak figyelmét is felhívta. Erről nem szívesen beszél - még di­csekvésnek hathat. Manapság divat hősnek mutatkozni. Szerelme Az ember tragé­diája szerzőjének életműve A diploma megszerzése után nyomban felelősségteljes beosztásba került: ő lett a Ko­runk szerkesztője, később fő- szerkesztője. Szerkesztői gya­korlatához kötődnek sajtótör­téneti vagy ahhoz közel álló témájú tanulmányai, ame­lyekben részletező következe­tességgel a romániai magyar irodalom vitás kérdéseit pász­tázza végig, főleg a Korunk múltjával kapcsolatban. Ér­deklődését a művészetek iránt A megtalált színház című kö­tete és a Kép, világkép című műve jelzi. Bár ide sorolható a három művészeti útirajza is. ír tehát irodalomkritikát, irodalomtörténetet, színikriti­kát, képzőművészeti bírálato­kat, publicisztikát, szerkeszt antológiákat, kiadványokat, a Korunkat, a legnagyobb múltú és talán legismertebb erdélyi folyóiratot. Talán senki nem ismeri nála jobban az ottani magyar színházak munkáját, életét, hiszen évtizedek óta fi­gyelemmel kíséri majd min­den mozdulatukat. Kilenc könyvével örvendeztette meg olvasóit az elmúlt tíz eszten­dőben, s a megjelent kötetei száma ezzel húsz fölé emelke­dett. Öt éve beadta a derekát és a kolozsvári egyetemen XX. századi magyar irodalmat tanít.- Nekem Madách Imre olyan, mint az éhes embernek a ropogós kenyér - mondja. A szüntelen, múlhatatlan Madách-szerelem nagyon sok művet hozott felszínre. Ma- dách-könyvét alapműként ke­zeli az irodalomtudomány, és a kutatók is. A megjelenés óta eltelt két évtized alatt a mű tu­dományos igényessége hátte­rével Kántor Lajos a Ma- dách-kutatás, a Tragédia nép­szerűsítésének ismert, kiváló nagykövete, munkatársa lett. Arra a naiv kérdésre, hogy műhelyében folytatja-e a Ma­dách kutatást, így válaszolt:- Ezt nem lehet abbahagyni soha. Talán néhány éven belül sikerül befejezni, könyvvé formálni az új tudományos eredményeket. Kántor Lajos több évtizedes irodalomszervező és kapcso­latteremtő tevékenysége példa értékű az anyaország és az er­délyi szellemi élet összetartá­sában. Ezt a fáradhatatlan, szerteágazó munkálkodást is­merte el Nógrád Megye Köz­gyűlése, amikor Smitnya Sán­dor átnyújtotta a Madách-díjat neki Balassagyarmaton. A szigorú tekintetű ember meg­hatódott ... Á. T. EMLÉKPROGRAM A SZÁZ ÉVE ELHUNYT KÖLTŐ TISZTELETÉRE / Komjáthy Jenő: „En látok; ti is lássatok” Közhely, hogy Nógrád milyen gazdag irodalmi nagyságok­ban, költői, írói életművek­ben. Nemcsak a méltán is­mert és elismert Balassi Bá­lint, Madách Imre és Mik­száth Kálmán földje e táj, ha­nem kevésbé fénylő csillagoké is. Közéjük sorolható a szé- csényi származású Komjáthy Jenő is, aki 1895. január 26-án hunyt el. „Különös ember, rokontalan költő, értékelése is elképesztően változó: utóéletében a rajongás tűzijátékai váltakoznak a fel­edés félhomályával" — írta róla Rába György a Vers és próza című Komjáthy-kötet elősza­vában. Halálának századik évfordu­lójáról, munkásságáról a Petőfi Irodalmi Múzeum és Nógrád megye intézményei, szerveze­tei gazdag program keretében emlékeznek meg abban a há­rom városban, amelyhez Kom­játhy élete sok szálon kapcso­lódott. Januárban Budapesten voltak kiállítások, irodalmi rendezvé­nyek. 26-án megkoszorúzták a költő sírját a Kerepesi temető­ben. Február 2-án emléktáblát avatnak a Sportkórházban. Április 11 -én, a költészet napján Balassagyarmaton meg­koszorúzzák a költő Palóc ligeti szobrát, valamint a Balassi Bá­lint Gimnáziumban és a Kiss Árpád Általános Iskolában lévő emléktáblát. A városi könyv­tárban Losonczy Miklós Kom­játhy színvilága címmel tart előadást, majd megnyitják a Réti Zoltán akvarelljeiből ren­dezendő kiállítást. Szécsény, a szülőváros szep­temberben emléknap keretében emlékezik meg a jeles 19. szá­zadi alkotóról. Költők beszél­nek majd róla és ekkor nyitják meg a Komjáthy Jenő emlék­szobát is a Kubinyi Ferenc Mú­zeumban. Szinte az egész évet behá­lózó program bizonyára segít abban, hogy Komjáthy költé­szete iránt felkeltse a figyelmet. " Cs.B. ÚJ KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOKKAL GAZDAGODIK A MEGYE Kodály-, Széchenyi-, Petőfi-szobrok A városok, falvak önkor­mányzatai közismerten nem dúskálnak anyagi javakban. Ezért különösen örvendete­sek azok a hírek, amelyeket a várható képzőművészeti be­ruházásokról kaptunk. A március 15-ei megyei, vá­rosi ünnepség keretében avat­ják fel Salgótarjánban a Város­ház téren Bobály Attila Somos­kőn élő szobrászművész Szé- c/tenyí-emlékművét. A tari álta­lános iskolában Erdei Sándor salgótarjáni iparművész által készített Kodály-portét helye­zik el. Valószínűleg az év má­sodik felében felállítják Salgó­tarjánban az Erzsébet téren Borbás Tibor ivókútját, amely­nek a helyét régen kiképezték. Héhalomban a felújított fa­luház elé Peíő/ü-portré kerül, Szügyben a magyar és szlovák hősök közös emlékművét he­lyezik el a két nép megbékélése jelképeként. Kazáron Szabó István 19. századi lelkésznek, a neves műfordítónak állítanak emléket. Szécsényben egy fe­rences rendi mártír pap Krizosz- tom atya emlékét kívánják megörökíteni. Szó van arról is, hogy Salgótarjánba kerül a ka- rancsberényi erdőből Vígh Ta­más szobrászművész kompozí­ciója, amely a fasizmus feletti győzelmet szimbolizálja. Ezekben az ügyekben a kö­vetkező hetekben lesznek a helyszíni szemlék, s a helyi ön- kormányzatokkal egyeztetve bízzák meg a művészeket. Sokan kezdeményezik, hogy a megyei közgyűlés, vagy a mecénás alapítvány is járuljon hozzá e szép tervek megvalósí­tásának költségeihez. - csébé ­KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZOLGÁLATKÉNT MŰKÖDNEK Készül Nógrád megye értéktérképe Az utolsó önkormányzati törvény módosítása kötelezd feladat­ként írja elő a megyéknek a közművelődési szaktanácsadó szolgálat működtetését. Úgy tetszik, Nógrád megye e tekintet­ben bizonyos előnyre tett szert. Miben áll ez? Egyebeken kívül erről kérdeztük Salgótarjánban Brunda Gusztávot, a Nógrád Megyei Közművelődési Központ igazgatóját.- Az a szerencsénk, hogy központunk az országban az el­sők között alakult át szaktaná­csadó szolgálattá már 1989-ben - jegyzi meg az igazgató.- Tehát úgy látszik, most ért utói bennünk a „történelem”. Ami ugyanis korábban sajátos nógrádi modellként vált is­mertté, mára országos gyakor­lat lesz. Ennek lényege, hogy öt-tíz szakember látja el az egész megyében a szaktanácsa­dói feladatokat. Mindez még azzal is kiegészül, hogy mi kö­zösség-, falu-, illetve térségfej­lesztői teendőket is végzünk, mert hiszen a falvak közvetí­tette kihívások során ez megke­rülhetetlen. problémakör.-A megyei közgyűlésben le­zajlott politikai és szerkezeti változások érintik-e az intéz­mény tevékenységi körét?-Egyelőre nem. Minden el­kezdett és hagyományosan meglévő munkánk folytatódik ebben az évben, így például a nagyrendezvények, a hagyo­Brunda Gusztáv szerint a helyi művelődési közösségek a téli időszakban igénylik a legtöbb segítséget mányőrzés területén, a szlovák nemzetiség körében, az amatőr mozgalmak segítésében, a nép­főiskolái mozgalomban, a fa­lusi szakemberek informálásá­ban, a társadalomfejlesztési programokban, és így tovább.- Az a mintegy tucatnyi pol­gármester, akikkel közvetlen munkakapcsolatban állunk, többnyire a helyén maradt, a választások, személycserék pe­dig a helyi társadalmakban nem idéztek elő nagy változásokat.- Rendelkezésre állnak-e a működés anyagi feltételei?- Nyilvánvalónak látóik, hogy ez évben is jórészt külső forrásokból kell finanszírozni konkrét programjainkat. Ugyanakkor az önkormányza­tok részére végzett szaktaná­csadás térítésmentes, vagy más esetekben részben térítéses.-Mivel foglalkozik ezekben a hetekben a közművelődési központ?- Változatos a tevékenységi kör. Terveink szerint, március­ban befejezzük Nógrád megye értéktérképének szerkesztési munkálatait, így ez a különle­gesen fontos kiadvány április­ban nyomdába kerülhet. Egyébként a téli időszak a helyi művelődési közösségek csúcs- időszaka, ilyenkor igénylik a legtöbb konkrét segítséget, amit mi igyekszünk is megadni.- Már készülünk arra is, hogy a kisebbségi önkormány­zatok kulturális törekvéseihez sok segítséget igényelnek az elkövetkezendő hónapokban.-th Frank Sinatra jubilál - A neves amerikai énekes-színész (jobbról az első) az idén ünnepli születésének 80. évfordulóját. E régebbi felvételen világsztárok között látható. Gina a fotós - Az ötvenes évek filmsztárja Gina Lollob- rigida régen nem állt már felvevőgépek elé. Kedvenc időtöl­tésével, a fotográfiával foglalkozik. Legújabb könyve Tereza anya előszavával készült el, témája a gyerekek sorsa szerte a világban. Az UNICEF támogatásával készült könyv világp­remierje New Yorkban volt. feb-fotó Nincs szükség „tűzoltásra” az önkormányzatokban A frissen alakult önkormányzatokba mintegy 30 százalékban új arcokat szavazott be a választók akarata. Közülük nyilván nem mindenki rendelkezik az új feladatköréhez szükséges szakismerettel, tapasztalattal. Hogyan tudják mielőbb pó­tolni hiányosságaikat? Erről beszélgettünk dr. Fürcht Pállal, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának ugyan­csak frissen kinevezett vezetőjével.- A helyzetképet azzal kez­deném, hogy megfordítom az arányszámot: hetven százalék­ban régi, tapasztalt emberek nyerték el ismét a választók bizalmát!- Ez kettős következtetést enged meg. Egyrészt, hogy az új önkormányzati rendszer első ciklusa jól vizsgázott, másrészt pedig, hogy minde­nütt maradtak szép számban gyakorlott, a munkát azonnal folytatni képes szakemberek az önkormányzatokban. Az újak képzése tehát nem igé­nyel „tűzoltómunkát”, — ettől persze kétségtelen, hogy nagy szükség van rá.- Továbbképzés, illetve fel­készítés tehát nyilván többféle módon is lehetséges lesz, s persze helyben, munka közben is megtanulhatók az alapok.- Természetesen. De fel­hívnám a figyelmet arra, hogy különösen jó alkalmat kínál­nak a tanulásra, a látókör szé­lesítésére a nemzetközi együttműködések kihasználá­sával létrejövő tanulmányutak. Az úgynevezett „francia kap­csolat” például kormányközi megállapodás révén teszi lehe­tővé többek között azt is, hogy tavasszal és ősszel ötven-öt- ven polgármestert kiküldhe- tünk a francia önkormányzati rendszer tanulmányozására.- Egy—egy megyébe, illetve prefektúrába öt magyar pol­gármester utazik majd és biz­tos vagyok abban, hogy a mi­énknél jóval nagyobb múltú és fejlettebb francia önkormány­zatok munkájából sok, idehaza is jól hasznosítható tapasztala­tot fognak gyűjteni.- Hogyan történik a kiuta­zók kiválasztása? A Belügymi­nisztérium dönt efelöl?- Szó sincs róla! Hiszen ha­zánkban nyolc önkormányzati szövetség is működik - alig­hanem kicsit több a kel­leténél -sa javaslatokat nekik kell megtenniük.- Hiszen ők ismerik a pol­gármestereket és ők állnak közvetlen kapcsolatban velük. Az első ötven ember ápri­lisban már utazik is Franciaor­szágba.- Hogyan gondoskodnak arról, hogy amit odakint ta­pasztalnak, az az itthon mara­dottakat is gazdagítsa?-Azt hiszem, joggal szá­míthatunk arra, hogy az ön- kormányzatok megszervezik a továbbadás rendszerét, mint ahogyan tették ezt a korábbi­akban is. De szükség van a ta­nulásra az itthoni változások megértéséhez és alapos isme­retéhez is.

Next

/
Thumbnails
Contents