Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28-29 / 24. szám

4. oldal Exkluzív 1995. január 28., szombat ✓ 1 Alom (és valóság) a megyeszékhely cseréjéről Balassagyarmat város képviselő-testülete 150/1991. (XI. 12.) szám alatt hozott határozatot Nóg- rád megye székhelyének Balassagyarmatra történő visszahelyeze kezdeményezéséről. Részlet a dokumentumból: „Indokolt a gyakorlatban is felszámolni a kommunizmus korábbi centralizált megyekoncepcióját. A megyeszékhely visszahelyezése semmiképpen sem eredményezheti a Sal­gótarjánban kialakított negatív modell, a monopolisztikus hatalmi központ átmentését Balassa­gyarmatra. A megyei funkciót úgy kell decentralizálni, hogy Nógrád körzetei, települései megta­lálják a saját arculatuknak megfelelő szervezési, körzetközpontosítási feladata­ikat ... Balassagyarmat rendelkezik olyan állami és városi tulajdonú középületekkel, amelyek bár minden megyei hivatalt befogadnának, mégis azt látja indokoltnak, ha 1992-93 folyamán visszaköltözne a Köztársasági Megbízott Megyei Hivatala, néhány fontosabb decentralizált hi­vatal, valamint Nógrád Megye Közgyűlése és hivatala ...” Néhány éve nem sikerült ke­resztül vinni ezt a tervet. Annak ellenére sem, hogy több mint hatvan önkormányzat támo­gatta az elképzelést. A kormány még csak nem is foglalkozott a beadvánnyal. A tavalyi önkormányzati vá­lasztások eredménye azt hozta magával, hogy a polgári erők túlsúlyba kerültek a megyei közgyűlésben. Az elnök nyu­gat-nógrádi lett, a balassagyar­mati testületben majdnem min­denki ugyanezen pártokhoz tar­tozik. Elérkezett az idő? Elsőre dr. Bilecz Endre politológus, köz­író válaszol a kérdésekre. Róla sokan tudják, volt némi köze a fenti határozat előkészítéséhez. Jelkép a volt megyeháza- Mire használjuk a régi me­gyeházát?- A vármegyeháza az egész megye, Balassagyarmat legfon­tosabb műemléke, egyben a megyei jogfolytonosság és a demokratikus politizálás jel­képe. Ezért is kezelendő külön­legesen ez az épület - ilyen szemszögből majdnem mind­egy, kinek a tulajdonában van. Egyáltalán nem közömbös, hogy milyen célra használjuk. .jp Vagyis.?. ____­Ez az épület igazán egy célra használható: annak, ami­nek százhatvan esztendeje épí­tették. Az lenne az optimális hoznánk a megyei közgyűlést a munkatársakkal együtt, ott lenne üres az épület. Pillanat­nyilag nem látok esélyt, reális igényt arra, hogy hozzuk át a megyét Gyarmatra. Nem jön­nek az emberek hozzám ezzel az igénnyel.- Szomorú látvány a kihalt épület.- Ez a gyönyörű épület üre­sen áll, és ezzel egy kicsit ha­- Szerintem éppen ideális lenne az intézmény bentlakásos tanfolyamok lebonyolítására, úgyhogy jónak tűnik az ötlet. Lehet, hogy Bencsik András ígéretet kapott az APEH-köz- pont kialakítására, most azon­ban nem haveri alapon mennek a dolgok.- Ezzel az irányvonallal nem próbálkozott?- Dehogynem! Felkerestem Egyelőre üresen árválkodik az egykori megyeháza Balassagyarmaton RIGÓ TIBOR ARCHIV FELVÉTELE remre és bizonyos helyiségek^ szüksége volna a városnak. Jp lenne, ha rendezvényeink egÿ részét itt tarthatnánk. Juhász Péter szintén őri szággyűlési képviselő volt az elmúlt négy évben. Ma Balost sagyarmat polgármestere.- Polgármester úr, szorgál\ mázzá, hogy visszakerüljön a megyeszékhely Gyarmatra?-Ennek történelmi realitása nincsen. Ezt már én a kampány folyamán is hangsúlyoztam.-És a megyeháza?-Természetesen ez a kérdés igen komolyan foglalkoztat in­gem is, a testületet is. Egy biz) tos, a város olyan funkciót nem tud bejelenteni, hogy azt fenn tudja tartani. A közeljövőben megyünk Urbán Árpád orf szággyűlési képviselővel Pestre, és megpróbálunk az APEH-nél tájékozódni, hogy áll az oktatási központ ügye.- Másban is gondolkodtak korábban?- Azt sajnálom, hogy annak idején az egészségügyi főisko) lát nem sikerült tető alá hozni. Az lett volna az igazi. Határozott elnöki nem Smitnya Sándor, a megyei közi gyűlés elnöke DejtárróL na­ponta jár Salgótarjánba, ifgy á volt megyeháza előtt haladvá látja az épület pusztulásán -Az SZDSZ nógrádi vezetője, bizo­nyára tudott arról, hogy az ugyancsak SZDSZ-es Németh György által irányított testiíet rendeletben rögzítette 4íTír hely visszaigénylését. Smitnya úr akkori álláspontját nem is­merjük. Megyei elnökké való kinevezése után az alábbiakat nyilatkozta lapunknak:- Visszakerül-e a megye- székhely Balassagyarmatra?-Nem! - válaszolta lakoni­kusan az elnök. gye és a város önér­zetét. Különösen el­lenezném, ha valami­lyen állami szervezet, esetleg magánszerve­zet nem kezelésbe, hanem tulajdonba kapná Nógrád megye jelképét. Ehhez sen­kinek nincs joga. Ez körülbelül olyan, mintha a magyar par­lamentet áruba bocsá- tanánk.-Korábban nem si­került egyetlen hiva­talt sem áthozni Tar- jánból.- A kormánynak számos hivatala mű­ködött és működik Salgótarjánban. Ak­koriban tizenöt-húsz millió forintos bérleti díjat fizettek tarjáni Bilecz Endre: Ne legyenek formálisan épületek használatá- kihelyezett megyegyűlések ért, miközben a volt megyeháza a magyar megoldás, ha valami módon a megye használná és haszno­sítaná. Úgy gondo­lom, hogy az épület - akár a funkcióját, akár a múltját nézem - nem adóhivatalnak és nem adósiskolának építtetett.- Tényleg ekkora jelentősége van an­nak, hogy ki lakja az épületet?-Akárhogy tagad­juk, bármilyen fel- használásnak, értéke­sítésnek van valami­lyen szellemi, kultu­rális és politikai hát­tér vonzata.- Aki ezt a megye­házát bármilyen cél­ból vezéreltetve más funkcióra akarja hasznosítani, óhatat- Urbán Árpád: A gyarmati önkormány- lanul megsérti a me- zatnak elég a maga gondja állam tulajdona, és hosszú ideje kihasználatlanul áll. Ez nem csak érzelmileg és politikailag hibás cselekedet, gazdaságilag sem éppen ésszerű.- Hol ülésezzen a megyei közgyűlés?- Ennek eldöntése a megye újonnan választott vezetőinek a hatáskörébe tartozik. Magá­nemberként értelemszerűen az a véleményem, hogy nem csak formálisan kell a közgyűlés üléseit kihelyezni Balassa­gyarmatra, és a megye más vá­rosaiba. Új helyzet alakult ki A körzet országgyűlési képvi­selőjének, Urbán Árpádnak is megvan a maga véleménye.- Miért vetődik fel mindunta­lan a megyeszékhely cseréje?- Azért akarta az itteni la­kosság jelentős része a megye- székhely visszahelyezését, mert nehezen viselték a hátrányos megkülönböztetést. Mindenki tudja, hogy amikor Gyarmatról elvitték a megyeszékhelyet, Salgótarján egy kis település volt. Ma pedig egy magyaror­szági viszonylatban elég nagy, modem várost láthatunk, a me­gye többi része pedig alig fej­lődött. Balassagyarmatra meg végképp nem jutott pénz.- Hol legyen hát ön szerint a megyeszékhely?- Új helyzet alakult ki azzal, hogy Salgótarján megyei jogú város lett. Innentől kezdve már maga a kérdés felvetése is ér­telmetlen. A megye egész terü­letéről megválasztott megyei képviselőknek az arányokra kell majd figyelniük. Ha jól működik a közgyűlés, gyakor­latilag mindegy, hogy Salgótar­jánból, Szécsényből vagy Gyarmatról irányítják a me- gyét.- Ettől persze még üresen áll, pusztul a régi megyeháza.-Ha viszont Tarjánból el­lottá teszi a városközpontot. A téren található az Ipoly Szálló is, mely nem működik. Tényleg lehangoló látvány a kihalt tér. Rettentő nagy baj, hogy pusztul az épület, hullik a vakolat - patkányok vertek tanyát a pati­nás falak között.- Mit tett ön azért, hogy megváltozzon ez a helyzet?- Megválasztásom után az első teendőm volt, hogy meg­kerestem a Honvédelmi Mi­nisztérium illetékeseit. Keleti Györggyel is beszéltem, aki alaposan feltérképezte a helyze­tet. Persze nem úgy működik a dolog, hogy vigyétek kedves balassagyarmatiak! A honvé­delmi miniszter üzletet látott az épületben. Érthető, hiszen rá­költöttek vagy kétszáz milliót.- Az önkormányzat nem kap­hatná meg az épületet?- Örül az önkormányzat, ha a jelenlegi intézményeit mű­ködtetni tudja. A vármegyeháza működtetése legalább évi har­minc-negyven millió forintba kerülne. Még akkor sem igen lehetne nyereségesen működ­tetni, ha bérbe adnák vállalko­zóknak. NATO nem, APEH igen- így hagyni viszont bűn!-Éppen ezért tárgyaltam a Honvédelmi Minisztériumban.-Azt is hallani lehetett egy időben, hogy NATO kiképzési központ lesz az épület.- Hát igen, előbb-utóbb tag­jai leszünk a szervezetnek, ak­kor pedig közös nyelvet kell beszélni. Mondtam is Keleti Györgynek, hozza ide azt a nyelviskolát, ami majd a leendő NATO-katonák nyelvi képzését szolgálja. Azt a választ kaptam, hogy az érintettek ragaszkod­nak Budapesthez.- Képviselőjelölt társa, Ben­csik András egy éve kész tény­ként jelentette be, hogy az épü­letet megvette az APEH. az APEH illetékeseit, tárgyaltunk a dolog­ról. Hamarosan meg­ismételjük a látoga­tást Juhász Péter polgármesterrel.- Hogy áll jelenleg az ügy?- A Honvédelmi Minisztérium eldön­tötte, hogy megsza­badul a gyarmati volt megyeházától. Az idei költségvetésük­ben már szerepel ez a bevétel. Úgy néz ki, hogy az APÈH lesz a vevő.- Mi haszna lesz a városnak az APEH- központból?- Elsősorban az, hogy nem pusztul to­vább az épület. De mi azt szeretnénk, ha közös használatba Juhász Péter: Nincs történelmi reali- kerülne a vármegye- fása a visszahelyezésnek háza, mert a nagyte­- Pedig meglehetősejt sok jel sugallja eztfls j- meg kell mondani - nem is lenne éppenséggelUo- gikátlan... uir- Nem áll szándé­kunkban, hogy Balassa­gyarmatra vigyük a me­gyeszékhelyet. Ez' nem merült fel egyetlen poli­tikai erőben sem. (gi * Úgy látszik, a politikái erők néhány évvel ez­előtti fellángolása, ősa­pán szalmaláng volt. A mai hatalom gyakorlói egyöntetűen úgy fogal­maznak, nem kezdemé­nyezik a megyeszékhely visszahelyezését Balas­sagyarmatra. ]'jí 1 Abban is egyetért mindenki, hogy a régi megyeházát viszont meg Smitnya Sándor: Egyetlen politikai kell(ene) menteni, erő sem törtekszik a cserére Adám Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents