Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

2. oldal Külpolitika 1995. január 27., péntek Gracsov védelmi miniszter részvételével arról tanácskozott az orosz biztonsági tanács, hogy a csecsen műveletek ellenőrzése átkerül a védelmi tárcától a belügyihez... A Csecsen Köztársaság támogatást vár Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter közlése szerint ed­dig 564 orosz katona vesztette életét tavaly december 11-e (az intervenció kezdete) óta a csecsenföldi harcokban - je­lentette az ITAR-TASZSZ. Ez az összesítés nem tartalmazza a belügyi egységek és más, nem katonai alakulatok em­berveszteségét. A miniszter akkor közölte ezt, amikor ellá­togatott egy orosz katonasebe­sülteket ápoló kórházba. A csecsének váltságdíj elle­nében szabadon engedték az orosz kémelhárító szolgálat húsz elfogott tisztjét - közölte az Sztyepasin kémelhárító fő­nök egy moszkvai tévéadás­ban. Sztyepasin, aki nemrég tért vissza Groznijból Moszk­vába, elmondta még, hogy to­vábbi 43, csecsen fogságba esett orosz katona szabadon engedéséről folynak jelenleg is a tárgyalások. A moszkvai tévé szerint remény van arra, hogy a közeli jövőben fogoly­cserét bonyolítsanak le. Samszettin Juszuf, a Cse­csen Köztársasaság külügy­minisztere szerdán Washing­tonban kongresszusi tagokkal találkozott, és felhívást tett közzé, kérve az USA politikai támogatását és gazdasági egy­üttműködését. Az utóbbi vo­natkozásban megjegyezte: „gazdagok vagyunk olajban és aranyban”. Juszuf Amerikából Nyu- gat-Európába utazik, hogy tá­mogatást kérjen Csecsenföld számára. Meciar bizakodva tekint a jövőbe Egy orosz hírszerző átállása „Derűlátással és bizakodóan tekintünk a jövőbe, bízva ab­ban, hogy a múltat immár ma­gunk mögött tudhatjuk. Ma­gyarországa és Szlovákia egy­aránt lépéseket tett az együtt­működés irányába” y* mondta a pozsonyi repülőtéren Vladimír Meciar azt követően, hogy a hivatalos szlovák kormánykül­döttség élén a szerda esti órák­ban Budapestről visszaérkezett a szlovák fővárosba. A szlovák miniszterelnök hozzátette: budapesti látogatá­sát sikeresnek tekinti, mert a megbeszéléseket a „kiútkereső, gyakorlatias szándék és az egy­üttműködés legjobb távlatait előrevetítő akarat jellemezte”. Hóm Gyula és Vladimír Me­ciar budapesti tárgyalásainak eredménye kétségtelenül azt a benyomást kelti, hogy jobb idők körvonalazódnak a ma­gyar-szlovák kapcsolatokban. Bár a két kormányfő semmi­lyen dokumentumot nem írt alá, sajtótájékoztatójukból nyilván­valóvá vált: erőfeszítéseket tet­tek annak érdekében, hogy köl­csönös engedmények révén végleg lezárják a szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről, a határok sérthetetlenségéről és a bős-nagymarosi vízerőműről folyó sokéves vitát - írta a CTK cseh hírügynökség. „Nyilván Magyarország és Szlovákia európai struktúrákba való, zökkenőmentes integráci­ójának szándékától vezettetve, Horn és Meciar úgy döntöttek, hogy néhány hatékony politikai gesztust is tesznek. így megál­lapodtak, hogy a két ország külügyminisztere ugyanaznap írja alá Strasbourgban a kisebb­ségek védelméről szóló keret- szerződést” - folytatja a CTK. „A két kormányfő nyilatko­zata alapján elmondható, a mai nappal elindítottak egy olyan folyamatot, amelynek végül el kell vezetnie a magyarok és szlovákok, illetve a Magyaror­szág és Szlovákia közötti törté­nelmi megbékéléshez.” „Teljesen új elem - állapítja meg a cseh hírügynökség -, hogy a szlovák fél ma elfo­gadta, hogy a kétoldalú alap- szeződéssel együtt egy külön részletes szerződést is aláírjon a nemzeti kisebbség jogainak vé­delméről, és úgy tűnik, hogy kompromisszum született a Duna ideiglenes vízellátásának kérdéséről is - bár ezt még jóvá kell hagynia a magyar Parla­mentnek. Figyelemre méltó Meciamak a bősi vízerőmű kö­zös hasznosítására vonatkozó javaslata is. De tekintettel a jelenlegi tényleges helyzetre, különösen arra, hogy Szlovákiában Meciar mozgalma csak a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt segítségével tud kormá­nyozni, meg kell jegyezni - fi­gyelmeztet a CTK -, hogy a mostani, jelentős megállapodá­sok értékét az idő mutatja meg. Bosznia: a közvetítők még nem adták fel... A boszniai válság rendezésén fáradozó, öthatalmi összekötő csoport három tagja - az ame­rikai, a brit és a francia — meg­változtatta a véleményét: Szara­jevóban maradt, és a zsákutca ellenére is folytatja erőfeszíté­seit. Az AFP és a Reuter jelentése szerint egy magas rangú ameri­kai tisztségviselő szerdán késő este elmondta: a tárgyalások nem voltak ígéretesek, és a boszniai szerbek fővárosából, Páléból kedvezőtlen válasz ér­kezett a javaslatokra. Ezért úgy tervezték, hogy a bosnyák el­nöki palotából távozva, délután elhagyják Boszniát. Az orosz és a német képviselőnek egyéb kötelezettsége volt, s ők el is mentek. Az amerikai, a brit és a francia képviselő azonban - miután konzultált kormányával - Szarajevóban maradt. Az AP beszámolója szerint Alija Izetbegovic (muzulmán) boszniai elnök azt követeli: a szerbek két hónapon belül fo­gadják el a Bosznia területi megosztására kidolgozott ter­vet, és május elseje előtt érje­nek el végleges rendezést. Ez az időpont nem más, mint a nem egészen egy hónapja életbe lépett, négy hónapra kö­tött tűzszüneti megállapodás le­járta. De a tűzszünetet azóta is rendszeresen megsértik a felek. Oroszország: a vallás még mindig fontos A vallás még mindig fontos szerepet játszik az orosz embe­rek életében, de jelentősége a Szovjetunió felbomlása óta csökkent - ez derül ki abból a közvélemény-kutatásból, ame­lyet a „Mnyenyije” nevű közvé­lemény-kutató csoport végzett mintegy 1630 moszkvai telefo­nos megkérdezésével. A válaszadók 53 százaléka a vallást „nagyon” vagy „megle­hetősen” fontosnak nevezte. Ez hat százalékkal alacsonyabb annál, mint amelyet a „Mnye­nyije” 1991-ben regisztrált. A vallás iránt kevéssé vagy egyál­talán nem érdeklődők aránya ugyanakkor 34 százalékról 40 százalékra nőtt - írja az AP hír- ügynökség. A megkérdezett moszkvaiak több mint nyolcvan százaléka ortodox vallásúnak mondta magát, három százaléka az isz­lámban hisz, két százalék pedig zsidónak vallotta magát. Bár a vallásos érzület általá­ban csökkenő tendenciát mutat, a túlvilági életben közel any- nyian hisznek ma is, mint 1991-ben. Ám a válaszadók 27 százaléka hitt egyértelműen a mennyben és a pokolban, 37 százaléka egyáltalán nem. A Sun című brit bulvárlap teg­napi számában megjelent be­számoló szerint feladta magát az angol kémelhárításnak Firzet Gyabozov, aki 34 éves létére már ezredesi rangot ért el a GRU-nál, az orosz katonai hír­szerzésnél. A tudományos-mű­szaki kémkedéssel foglalkozó főtiszt úton volt Géniből Chi­cagóba, amikor a londoni He­athrow repülőtéren „elmulasz­totta az átszállást”. Azonnal átadták a brit MI6 munkatársainak, akik egy „biz­tonságos házba” - konspirativ búvóhelyre - szállították, ki­hallgatás végett. Gyabozov Azerbajdzsánban született, és újságírónak ál­cázva utazott - így a Sun. Az újság szerint Gyabozov pálfor- dulása a legjelentősebb eset az­óta, hogy tíz esztendővel ez­előtt a KGB-től Nagy-Britanni­Rendőrök távolították el Avra- ham Weiss New York-i rabbit az egykori birkenaui tábor terü­letén lévő katolikus templom előteréből szerda este, és ki­hallgatásra bevitték a helyi rendőrkapitányságra. Weiss néhány társával hét órán át folytatott tiltakozó ak­ába menekült Oleg Gorgyi- jevszkij kettős ügynök. A Sun azt is tudni véli, hogy pénzjutalmat, nyugdíjat és új személyi azonosságot kínáltak Gyabozovnak, cserébe azért, hogy elmondja az általa ismert titkokat. A volt Szovjetunió kulcsfontosságú atomfegyver­zeti berendezéseivel, illetve nukleáris tengeralattjáró-flottá­jával kapcsolatos részleteket várnak tőle leginkább a britek. A londoni külügyminiszté­rium szóvivője az ÄFP szerint azt erősítette meg, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt Gyabozov nevű, magas rangú illetékese az Egyesült Király­ságba érkezett anélkül, hogy vízuma lett volna, és a hatósá­gok kihallgatták. Nem kért me­nedékjogot, de engedélyt kapott arra, hogy ideiglenesen az or­szág területére lépjen. ciót a templomban, követelve a katolikus szentély és jelképek eltávolítását az egykori haláltá­bor területéről. Emiatt az esti misét elhalasztották, a katolikus hívők az épület előtt imádkoz­tak, amíg megérkeztek a rend­őrök - akiket a plébános értesí­tett -, s elvitték a rabbit. Leállíttatták a duzzasztógát építését... Brit Columbia kanadai tartomány kormánya leállíttatta a mun­kát egy gigantikus vízlépcsőn, mert a már épülő duzzasztógát tönkretett volna egy folyót és annak lazacállományát. A DPA német hírügynökség szerint Mike Harcourt tartományi minisz­terelnök kijelentette, hogy a folyó és a lazacok fontosabbak, mint a nagyberuházás. Az Alcan nevű bányatársaság gigantikus vízerőművet szeretett volna létesíteni a Nechako folyón, hogy áramot termeljen alumíniumkohója számára és eladásra. Az Egyesült Államok költségvetési hiányáról A szeptember 30-án véget érő pénzügyi évben 167 milliárd dol­lárra rúg majd az USA költségvetésének hiánya - vetítik előre a kormányzat szakemberei. Ez jelentős csökkenés lenne a két év­vel ezelőtti 255 és a tavalyi 203,4 milliárd dolláros deficit után. Decemberben 4,1 milliárd dollárral nőtt a hiány, amely az ok­tóber óta tartó pénzügyi évben már 74 milliárdra emelkedett. Ez jóval kedvezőbb, mint az egy évvel korábbi 91,5 milliárd dol­lár. A pénzügyminisztérium hozzáfűzte, hogy decemberben rá­adásul a januári zsoldok, katonai nyugdíjak és társadalombizto­sítási támogatások is terhelték a költségvetést, lévén, hogy ere­deti esedékességük, január elseje, vasárnapra esett. Csiang Cö-min harca a kínai korrupció ellen A Kínai Kommunista Párt közleményben szólította fel a leg­magasabb rangú tisztviselőket, hogy ne herdáljanak el magán­célokra közpénzeket. A dokumentum a pártelnök, Csiang Cö-min korrupcióellenes harcát hivatott támogatni. Csiang ko­rábban személyesen is felszólította tisztviselőit, mutassanak példát tisztességből. A pártelnök és államfő súlyos büntetést he­lyezett kilátásba a korrupt vezetőknek. Mostani közleményében a párt kötelezi a városvezetői szintű és annál magasabb rangú tisztviselőket, hogy rendszeresen tegyék közzé jövedelmüket, a pártalkalmazottaknak és a kormánytagoknak pedig a munkata­lálkozóikkor kapott adományokról is számot kell adniuk. Rendőrök távolították el a rabbit Az egykori auschwitzi haláltábor legyen örök figyelmeztetés... Az egykori auschwitzi haláltá­bor helyén a lengyel állam 1947-ben hozta létre az Auschwitz-Birkenau-i múze­umot, amely évente csaknem félmillió látogatót fogad. A 191 hektáron működő komplexum a zsidó nép szenvedésének jel­képe és a világ legnagyobb te­metője is egyben: a II. világhá­ború idején a lengyelországi Oswiecimben közel másfél mil­lióan lelték halálukat, köztük több mint egymillió zsidó. Az „Arbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz) feliratú kapujával, gázkamráival, halottégető kemencéivel, szö­gesdrótjaival a borzalom néma tanúja, mementó az utókor számára - írja az AFP. A mú­zeumot megalakítása óta 22 millióan látogatták meg, a 17 millió lengyelen kívül főként németek, amerikaiak, olaszok, franciák és izraeliek érkeztek ide. Területén 150 épület, 300 rom, több kilométernyi szöges­drót, több ezer kiállított tárgy található. A 221 alkalmazottal működő múzeum éves költségvetése el­éri a 2 .millió dollárt, amit első­sorban a karbantartási munkála­tokra, kiadványok szerkeszté­sére fordítanak. A létesítmény üzemeltetését a német kormány eddig több millió dollárral tá­mogatta, s pénzadományok ér­keztek még Belgiumból, Auszt­riából és Görögországból is. A történelmi tanulmányok szerint az Európa különböző országai­ból idehurcolt zsidókon kívül 185 ezer lengyelt, 20 ezer ci­gányt és 15 ezer szovjet hadi­foglyot emésztettek el az auschwitzi krematóriumok. Az áldozatok emlékére helyezett el a múzeum igazgatósága a kö­zelmúltban egy táblát, amelyen 20 nyelven olvasható a követ­kező felirat: „Ez a hely, ahol a nácik csaknem másfél millió, főként zsidó származású férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg, ne legyen soha többé a reménytelenség kiáltása, sokkal inkább örök figyelmeztetés az emberiség számára.” Buddhisták zarándoklata - Mint ismert, több mint 5000 halálos áldozatot követelt a köbei földrengés. Buddhista szerzetesek zarándokutat szerveztek a tragédia színhelyére...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents