Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

10. oldal Egészségmagazin 1995. január 24., kedd Ne félj, nincs semmi baj! Sok-sok vitaminnal a Parkinson-kór ellen- A traumás, borzalmakat átélt, erőszak áldozatává vált gyer­mekek szenvedését a felnőttek legtöbbször alábecsülik, és nem hagyják, hogy a gyermekek be­széljenek az átélt megrázkódta­tásról, pedig a gyógyulás leg­gyorsabb módja az, ha szóban vagy írásban elbeszélik a tör­ténteket; egymaga az idő nem gyógyít - vallja dr. Magne Ra- undalen norvég gyermekpszi­chológus, a háborús traumák specialistája.- A gyermekek számára be­szélgetőcsoportokat alakítunk a menekülttáborokban a pedagó­gusokkal és a szociális gondo­zókkal együttműködve. Fontos, hogy a legrosszabbak meghall­gatását is el tudják viselni azok, akik traumás gyermekekkel foglalkoznak. A lelki megráz­kódtatást általában olyan várat­lan esemény váltja ki, amely tehetetlenné tesz. Ez támadás az érzékek ellen, amelyeket vészhelyzetben a szokásosnál jóval mélyebb benyomások érik mindabból, amit látunk, hallunk. Kitörölni nem tudjuk ezeket a benyomásokat. Ez olyan, mintha teljesen tág pu­pillával néznénk a Napba; a be­nyomások szinte beleégnek az elmébe. S ha ezeket nem dol­gozzák fel, akkor a trauma gyötrelmes, az emberek 25 szá­zalékának életre szóló betegsé­get okoz. A legrosszabb trauma a megerőszakolás. Utóhatása egész életen át tart a megerő­Hagy ni kell, hogy sokszor, sokat beszéljen a gyerek szüleivel az átélt borzalmakról, szenvedésről. Ez jóval többet segít, mint az elhallgatás. szakolt nők 80 százaléka eseté­ben. A traumás gyermekek va­lamennyire úrrá tudnak lenni szörnyű emlékeiken. Kutatási eredmények szerint ugyanis a trauma hatását, sőt még az em­lékképeket is kitörölhetik az agyból. Minden alkalmat meg kell ragadnunk arra, hogy a tra­uma hatásairól a gyermekkel újra meg újra beszéljünk; a le­hető legegyszerűbb megfogal­mazásban. A gyermeknevelésben a leg­fontosabb az empátia - a mások szenvedésének átérzésére való képesség. Az empátia sokféle­képpen fejleszthető, de egyik legjobb módja ennek az, hogy a szülők odafigyelnek a gyermek szenvedéseire, és arra nevelik őt, hogy segítsenek másokon. Egy gyermek ilyenfajta prédi­kációra sokkal fogékonyabb, mint gondolnánk: „Nagyon jó dolog, hogy osz­tozkodsz ezzel a kisfiúval. Ha mások is hozzád hasonlók len­nének, akkor meg tudnánk vál­toztatni a világot”. Egy hatéves kisfiú az ilyesmit egész életére emlékezetébe vési. Mindenekelőtt a haragot és az agresszivitást kell célba vennünk, enélkül hiába beszél­nénk bármiről. A sérülést, bán­talmazást, fizikai erőszakot ak­kor tudja csak elfelejteni a gyermek, ha megértést muta­tunk bosszúvágya és haragja iránt, de segítünk ezek feldol­gozásában. Vitamindús táplálkozással meg lehet előzni a Parkinson-kór ki­alakulását. A Düsseldorfban rendezett Biotec-konferencián Robert Carey amerikai agyku­tató számolt be a betegség ki­alakulásával kapcsolatos leg­újabb eredményekről. A Par- kinson-kórban a kulcsfontos­ságú szerep az agyban közve­títő szerepet játszó, dopamin nevű anyagé. A dopamint a nagyreagálású, magas oxigén­tartalmú molekulák a sejtekre mérgező hatású, úgynevezett „szabad gyökökké” képesek át­alakítani. A folyamat miatt a dopamintermelő sejtekből ak­kora mennyiség pusztul el, Úgy tűnik, hogy Nagy-Britan- niában eredményt hozott az úgynevezett hirtelen csecsemő- halál szindrómával kapcsolatos felvilágosító kampány: miután a szülőknek országszerte azt a tanácsot adták, hogy az újszü­lötteket hátukra fektessék, az esetek száma kevesebb, mint egyharmadára csökkent. A „Back to Sleep Campaign” - amelyet 1991-ben hirdettek meg - bevezetése óta a hirte­len csecsemőhalál következté­hogy a hiány előidézi a beteg­ség tipikus tüneteit: a kéz- és lábremegést, a merev tekintetet, majd a félbemaradó és nehezen irányítható mozgásokat. A C- és az E-vitamin az anyagcsere során semlegesítik a nagyreagá­lású molekulákat, amelyek be­indítanák a sejtek bomlási fo­lyamatát. Feltételezik, hogy ezek a vitaminok lassíthatják, vagy megakadályozhatják a Parkinson-kór kialakulását. A vasat tartalmazó idegsejtek kü­lönösen érzékenyek a nagyrea­gálású molekulák okozta oxi­dációs stresszre, ezek a sejtek pusztulnak el először a beteg szervezetében. ben elhunyt csecsemők száma 1469-ről 442-re csökkent. Bár a szindróma pontos oka továbbra is rejtély, megfigyelték, hogy a hátukon alvó kicsik kevésbé esnek áldozatául. Ezen alapult az angliai or­szágos tiszti főorvos által meg­hirdetett kampány, amelyhez neves tévés személyiségek is csatlakoztak. így a nyilvános­ság a televízión keresztül is ér­tesülhetett a megelőzés ezen új módjáról. Hirtelen csecsemőhalál A nők és az AIDS Az AIDS-beteg nők hamarabb halnak meg, mint a férfiak. Ez derül ki a chicagói Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézetének tanulmányából. Az intézet kutatói 15 hónapon át vizsgáltak 4500 személyt. Megállapították, hogy a HIV- vírussal fertőzött nők főként tüdőgyulladás következtében halnak meg. A tanulmány sze­rint a nőknél az Egyesült Álla­mokban a halálesetek 13 száza­lékát az AIDS okozza. New Yorkban ezzel szemben ez a fertőző betegség áll a halálokok első helyén, 25^44 százalékkal a nők körében. Kétezren fürödtek meg az ötfokos Csendes-óceánban ja­nuár elsején. A vancouveriek ugyanis hagyományosan fürdés­sel kezdik az évet. Akár támad az időjárás, akár nem. Némely napokon úgy érezzük, talán jobb lett volna, ha föl sem kelünk az ágyból. Rosszked­vűek vagyunk, apró bosszúsá­gok bőszítenek bennünket, fáj a fejünk, türelmetlenek vagyunk, elkalandozik a figyelmünk és egyáltalán: balul üt ki minden. A tapasztaltabbak már tudják: ilyenkor front van. De ahhoz, hogy ki lehessen védeni a kel­lemetlenségeket, éjjel-nappal nyomon kellene követni az elő- rejelzett változásokat, értel­mezni azokat, s pontosan is­mernünk kellene szervezetün­ket. Az időjárás megváltozása­kor két különböző fizikai és kémiai tulajdonságú, hideg és meleg levegőfajta ütközik ösz- sze. Ezt nevezzük meteoroló­giai frontnak. Orvosmeteoroló­giai értelemben a fronthatás ennél többet jelent. Megválto­zik a környezetünket alakító összes fizikai és kémiai té­nyező. Más lesz a hőmérséklet, a légnedvesség, a légmozgás, az elektromágnesesség. Az em­ber szervezetében is változások zajlanak. Ha nincs fronthatás, akkor a vegetatív idegrendszer és a hormonális rendszer egyensúlyi helyzetben van. Me­legedéskor vagy lehűléskor e két rendszer biokémiai úton in­gert kap, melyre az arra érzéke­nyek különbözőképpen reagál­nak. Ingerlékenység, fejfájás vagy nyugtalanság, álmatlan­ság jellemző. E tüneteket meg­előzendő, a szervezet többféle működését gyógyszerrel irányí­tani szinte lehetetlen. A leg­több, amit tehetünk, hogy lehe­tőségeinkhez mérten egészsé­gesen élünk. Enyhébb frontér­zékenység esetén az étkezési, mozgási szokások megváltozta­tása is eredményes. ENNEK A VÁLLALKOZÁSNAK NINCS PÁRJA NÖGRÁDBAN Házi betegápolás üzleti alapon Szántó Lászlóné, a fiatal, salgótarjáni ápolónő gondolt egy na­gyot és merészet s belevágott nem mindennapi vállalkozásába: kórházi ápolónőből átvedlett vállalkozó nővérré. Azt gondolta, így jobban megtalálja a számítását. Egyszemélyes üzlete ki- sebb-nagyobb hullámokon átvergődve beindult, működött, de jelen pillanatban szünetel. Bátorságra igen nagy szüksége volt, hiszen a múlt év nyarán abszolút újat próbált, minden tapasztalat nélkül.- Szerencsére azért volt se­gítségem, dr. Angyal Dávidnak nagyon sokat köszönhetek - mondja Szántóné, aki a múlt évben pályázaton nyert pénzt az induláshoz.- Sajnos, nem voltam elég figyelmes, s későn tudtam meg, hogy nem csak az eszközök be­szerzésére, hanem a működésre is igényelhettem volna pénzt. Úgy tűnik, ebben az évben ezt pótolhatom. A kezdeti nehézségek azon­ban nem merültek ki ennyiben. De igazából nem az igen sajá­tos profil kialakítása és megis­mertetése okozott gondot, ha­nem az, hogy az emberek a ma­guk módján értelmezték, mit rejt a vállalkozó-nővér megne­vezés.- Akikkel eleinte kapcso­latba léptem, azok szinte egytől egyig - egész napos, állandó felügyelet ellátására akartak kérni. Pedig nem ez a munkám.- A beteg háziorvosával való megbeszélés után valójában azt csinálom, amit a körzeti ápoló­nők: elvégzek kisebb beavatko­zásokat, ahol kell, katétert cse­rélek, ellátom a sebet, vérnyo­mást mérek vagy esetleg csak gyógytornát alkalmazok. Vagyis, a beteg állapota szabja meg a teendőit. Termé­szetesen rendbe teszi az ágyát, s más olyat is megcsinál, ami egy órába belefér, s amely szerepel a hozzátartozóval kötött szer­ződésben. Munkának nincs híján, sőt. Többen keresik, mint amennyi telik az erejéből.- Nagyon sokan vannak, akiket otthoni körülmények kö­zött kénytelenek ápolni, gon­dozni a hozzátartozók, akik egy idő után ebben kénytelenek másokra támaszkodni. Szociá­lis otthoni elhelyezés sem lehet megoldás mindig, másrészt az intézetek többsége sem foga­dóképes.- Árról nem is beszélve, hogy az emberek ragaszkodnak az otthoni környezethez, ahol valóban könnyebben viselik a bajaikat, gyorsabb a gyógyulá­suk. Vállalkozása lényegét az alábbiak szerint fogalmazta meg Szántóné:- Betegnek és környezeté­nek, valamint ma már az egész­ségügynek egyaránt az a kívá­natos, hogy az ellátásra szoruló csak akkor kerüljön kórházba, ha saját környezetében a gyó­gyítása már nem oldható meg. Hivatása, személye elfogad­tatásával sincs gondja, most mégis felfüggesztette a tevé­kenységét. Hogy miért:-Az az igazság, hogy egy kicsit elfáradtam, s szeretném átszervezni a dolgaimat. Jó lenne, ha társulna mellém va­laki, aki esetleg csak admi­nisztrálna, fogadná az érdek­lődőket. Tervem egy újabb pályázat, kizárólag ezekre a célokra, mivel mindenképpen tovább viszem a vállalkozá­somat. (Mihalik) Testmozgás és diéta A testmozgás, a rostokban gaz­dag étrend és néhány ázsiai nö­vény csökkentheti a mellrák ki­alakulásának kockázatát. A női tüszőhormon (ösztrogén) egész életet átfogó jelenléte az egyet­len, eddig világosan azonosított kockázati tényező a mellrák ki­fejlődésére, de a hormon jelen­létét nem könnyű és nem is mindig kívánatos korlátok közé szorítani. Az életkor és a csa­ládi hajlam szintén kockázati tényezők, ezeket csökkentheti a diéta és a mozgás. A háton fekvés javallott a csecsemőknél. Veseriadó! Nógrádban a veseelégtelen­ségben szenvedő, állandó kezelésekre szoruló betegek száma az elmúlt négy év alatt 16-ról 48-ra emelke­dett. A salgótarjáni művese- állomáson a legkorszerűbb gépekkel dolgoznak, na­ponta általában 9, hetente pedig átlagosan 28 beteget látnak el. Állapotuk jobbulását a veseátültetéstől remélhetik, de erre a szervezet általános állapotától függően kerülhet sor. A várakozó listán sze­replők közül évente 3^4 személyt érint a veseriadó, amely lényegében azt je­lenti: az egészséges vese a beteg és az operáló stáb „rendelkezésére áll.” A beavatkozásra várók ezért készenlétben és ál­landó kapcsolatban vannak orvosaikkal, hollétüket mindig jelezniük kell. Ezeket az operációkat Budapesten végzik, s mint a megyei kórház belgyógyá­szati osztályának vezető fő­orvosától, dr. Bönsch Lász­lótól megtudtuk, a nógrádi betegek 95 százalékánál si­keresek voltak az eddigi ve­seátültetések. Ha támad az időjárás

Next

/
Thumbnails
Contents