Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1995. január 24., kedd A Tel-Aviv melletti népszerű üdülőhelyen elkövetett robbantás csaknem húsz halálos ál­dozatot követelt, hatvanon pedig megsérültek... fotó: feb-reuters Lezárják Ciszjordániát és Gázát Az izraeli kormány a gyilkos rletánjai merényletet követően úgy döntött, hogy meghatáro­zatlan ideig teljesen lezárja Ciszjordániát és a Gáza-öve- Zetet. A döntést a miniszterek egyhangúlag hozták meg. Iz­rael és a PFSZ egyúttal úgy határozott, hogy elhalasztja az e hétre tervezett tárgyalásokat a palesztin foglyok szabadon engedéséről. Jelenleg 50 ezer palesztin járt a megszállt területekről Iz­raelbe dolgozni, miután foko­zatosan feloldották a legutóbbi zárlatot, amelyet a tavaly ok­tóberben Tel-Avivban elköve­tett buszmerénylet után ren­deltek el. Ami a tárgyalásokat illeti, Nabíl Saat Gázában be­jelentette, hogy közös döntés alapján két nappal tolták el a tegnapra tervezett találkozóját az izraeli rendőrminiszterrel. Mint fogalmazott, a paleszti­nok „megfelelőbb” légkörben szeretnének tárgyalni a kér­désről, s nem egy nappal a me­rénylet után. A merénylet kapcsán Ezer Weizman izraeli államfő a pa­lesztinokkal folyó tárgyalások felfüggesztésére szólított fel, s úgy vélte, hogy a kormánynak új politikai irányvonalat kell követnie. A köztársasági elnök első ízben sürgette a tárgyalá­sok leállítását (az államfő álta­lában nem szól bele közvetle­nül a politikába). Az elnök szerint Jasszer Arafat PFSZ-vezetőnek sokkal na­gyobb erőfeszítést kell tennie a terrorizmus lefékezésére. - Mindig azt mondtuk, hogy a békefolyamatnak le kell állí­tania a terrorizmust, de talán a békefolyamat leállítása vethet véget az erőszaknak - tette hozzá. A Rabin-kormány ellen több tüntetés is zajlott Jeruzsá­lemben és a merénylet hely­színén. A több száz tüntető Rabin lemondását követelte. Gázában ugyanakkor több száz fős tömeg ünnepelte a kettős robbantásos merényle­tet, amelyet - szélsőséges for­rások szerint - két öngyilkos merénylő követett el. (MTI) Erős utórengések Kobe városában Az ENSZ-erök kivonásának negatív hatásai A Horvátországban állomásozó ENSZ-erők tavaly legalább 250 millió dollárt fizettek az üzemanyagért, a szálláshelyekért, s az egyéb szolgáltatásokért, s ezért az esetleges kivonulás súlyos pénzügyi nehézségeket okozna a horvát gazdaságban - vélik zágrábi elemzők és az ENSZ illetékesei. Az ENSZ-erők mandá­tumának megvonása közvetett károkat is okozhat: a növekvő háborús veszély miatt csökkenhet a turisták száma, s az eddig is óvatos külföldi befektetők még inkább megfontolják majd, hogy beruházzanak-e az egykori jugoszláv tagköztársaságban. Kevesebb veszteséges hadiipari üzem Kínában Csökkent a veszteséges hadiipari üzemek száma Kínában - je­lentette az Új Kína hírügynökség. 1993-ban 50, tavaly 38 száza­lékuk volt veszteséges. A hírügynökség a polgári termelés ará­nyának növekedésére, a sikeres vállalati fúziókra vezeti vissza a katonai ipari komplexum gazdasági hatékonyságának javulását. A WTO vezérigazgatója az orosz reformokról A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatója mél­tatta az orosz reformfolyamatot, és kijelentette: Oroszország­nak a lehető leghamarabb csatlakoznia kell a világszervezethez. Peter Sutherland, aki látogatást tett Moszkvában, ezzel együtt megállapította, hogy a taggá válás Oroszország számára sem történhet egyik pillanatról a másikra: ehhez ugyanis Moszkvá­nak is el kell érnie bizonyos szintet a piacnyitás, a javak és szolgáltatások kereskedelmének szabaddá tétele terén. Az ifjúságnak meg kell ismernie a holocaust borzalmas tényeit... Miközben Japán nyugati részé­nek földrengés sújtotta övezete­iben továbbra is megfeszített erővel folynak a mentési és helyreállítási munkálatok, az epicentrumhoz közeli Kobe ki­kötővárost tegnapra virradóra és a kora reggeli órákban újabb erős utórengések rázták meg. Avadzsi szigetén ezek erőssége a meteorológiai intézet szerint 4,2, Kobéban pedig 2 volt a Richter-skálán. A legfrissebb adatok szerint a halálos áldoza­tok száma már nagyon közel van az 5000-hez, a sebesülteké csaknem 26 ezer, s 166-an sze­repelnek az eltűntek listáján. Tegnap elutazott Kobéból az a 25 tagú svájci mentőalakulat, amely különlegesen kiképzett kutyákkal segített a katasztrófa túlélőinek felkutatásában. Ez arra enged következtemi, hogy gyakorlatilag már nincs remény arra, hogy még mindig találja­nak túlélőket a romok között. Walter Mondale, az USA to­kiói nagykövete kijelentette, hogy országa „minden elkép­zelhető támogatást” megad a katasztrófa sújtotta övezet la­kosságának. A diplomata nem értett egyet azokkal, akik bírál­ták a japán kormányt a termé­szeti csapásra való állítólag ké­sedelmes reagálása miatt. Ilyen bírálatok tegnap is el­hangzottak a legnagyobb ellen­zéki párt, az Új Határ Pártja ré­széről. Kaifu Tosiki volt mi­niszterelnök, az ÚHP elnöke a parlamentben azt vetette a kormány szemére, hogy fogya­tékosnak bizonyult a szükség- helyzetekre való reagálásra ki­dolgozott rendszere. Ám hatá­rozott ígéretet tett arra, hogy pártja minden lehetséges mó­don együtt fog működni a kor­mánnyal a katasztrófa követ­kezményeinek enyhítésében. Az amerikai nagykövet vi­szont arra mutatott rá, hogy a katasztrófa mindössze 40 má­sodperc alatt következett be, a körzet infrastruktúrájának csaknem teljes megbénulásával járt, s ilyen körülmények között a világon bármely kormány ka­tasztrófaelhárítási mechaniz­musa a legsúlyosabb próbatéte­lek elé kerülne. Újabb földrengés rázta meg Kolumbiát Újabb földrengés rázta meg va­sárnap Kolumbia keleti részét, ahol a múlt csütörtökön már he­ten vesztették életüket, és több ezren váltak hajléktalanná a földmozgások következtében. Az újabb földrengés a Rich­ter-skála szerinti 5,9-es erős­ségű volt, és a Bogotától keletre lévő Boyaca megyét rázta meg leginkább. Sebesülésről nincs hír, de legkevesebb tíz mezővá­rosban épületek rongálódtak meg - jelentette a UPI. A kolumbiai földtani intézet közlése szerint a csütörtöki földrengést követő mintegy 200 utórengés közül a vasárnapi volt az eddigi legerősebb. Orosz bejelentés a műkincseinkről További részleteket közölt a szovjet hadsereg által a II. vi­lágháború alatt Németország­ban elkobzott műkincsek egy részéről egy orosz illetékes a New York-i Manhattanben rendezett háromnapos szimpó­ziumon. A műkincsek magyar- országi magángyűjtemények­ből származnak - írta tegnap a The New York Times az AP és az AFP szerint. Az orosz kulturális miniszté­rium illetékese bemutatta hét elkobzott festmény - közöttük Renoir, El Greco, Goya művei­nek - diaképeit. A Magyaror­szágról a német hadsereg által elvitt festményeket 1945 óta őrizték titokban a volt Szovjet­unióban. Amerika öregszik A mai kerékpárutak fél évszá­zad múlva tolószékutak lesz­nek... A legújabb népességnyil­vántartási tanulmány ugyanis azt jósolja, hogy ötven év múlva az amerikaiak húsz szá­zaléka 65 év feletti lesz. A sta­tisztikai kiadvány szerint az USA-nak jelenleg 261 millió lakosa van. Ez a szám 2000-re 276, 2010-re 300, 2030-ra 392 millióra növekszik. A várható átlagéletkor a 2050. évre a je­lenlegi 76,3-ról 82,6-ra emel­kedik a népesség-nyilvántartó becslése szerint. Milyen változások várhatók az USA életében? - tette fel a kérdést Longino professzor, aki egy észak-karolinai orvosi egyetem munkatársa. - Annyi bizonyos - mondta -, hogy nem fogjuk használni az ilyen kife­jezéseket, mint „korához képest jól néz ki”. A 80 évesek és an­nál idősebbek száma különösen gyorsan növekszik. 1993-ban e csoport létszáma 3 milliót tett ki. 2050-ra 19 millió ilyen idős ember él majd országunkban. Kollokviumot tartottak a stras- bourgi Európa Tanácsban az auschwitzi haláltábor felszaba­dításának közelgő, 50. évfordu­lója alkalmából. A mintegy hét­száz résztvevő hitet tett az Eu­rópában ismét megjelent rasz- szizmus elleni harc szükséges­sége mellett. Jean Kahn, az Eu­rópai Zsidó Kongresszus el­nöke arról beszélt, hogy - te­kintettel az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a türelmetlen­ség újbóli fellángolására - az if­júságot feltétlenül meg kell is­mertetni a holocaust tényeivel.- Újra és újra emlékeztet­nünk kell a megsemmisítő tá­borok bestialitására, a deportált zsidók, cigányok és politikai foglyok millióinak szenvedé­sére - hangoztatta Peter Leup- recht, az Európa Tanács alel- nöke. Paul Newman január 26-án ün­nepli 70. születésnapját. A The New York Times szerint új filmjében, a „Senki sem bo­londéban élete legjobb szere­pét játssza, és sok kritikus sze­rint biztosra vehető, hogy az idén Oscar-díjat kap. Newmant hétszer nevezték Oscarra, de mindig más kapta meg a díjat. Végül 1986-ban életművéért különleges Os- car-díjjal tüntették ki. Ugyan­abban az évben aztán a „Pénz színe” című filmben játszott szerepéért egyéni Oscar-díjat is A kollokviumon Auschwitz számos túlélője szólalt fel, és elevenítette fel emlékeit az azt megelőző időszakból, hogy 1945. január 27-én a szovjet csapatok felszabadították a tá­bort. Izraelben, a jeruzsálemi Jad Vasem emlékműnél, az ausch­witzi tábor csaknem háromezer túlélője gyűlt össze, hogy meg­emlékezzék a fél évszázaddal ezelőtt történtekről. Az évfordulót azonban beár­nyékolta a gyilkos merénylet, amelyet a tengerparti Netánjá- ban követtek el vasárnap elva­kult, öngyilkos iszlám terroris­ták... Jichak Rabin izraeli minisz­terelnök kénytelen volt lemon­dani részvételét a megemléke­zésen. (MTI) kapott. 1982-ben alapítványt lé­tesített Scott Newman Founda­tion néven. Ez az alapítvány eddig már 80 millió dollárt juttatott rák­ban szenvedő gyermekeknek. Az alapítvány ugyanakkor a kábítószer rabjainak is segítsé­get nyújt. Paul Newman fia ugyanis 1978-ban kábító­szer-túladagolás következtében meghalt. Paul Newman felesége, Jo­anne Woodward is neves filmsztár, 1957-ben ő is kapott Oscar-díjat. Paul Newman 70 esztendős Egy belga lap Meciar két arcáról „Meciar két arca” címmel kö­zölt kommentárt a szlovák kormányfő tegnap kezdődött brüsszeli, majd azt követő bu­dapesti útjáról a La Libre Bel­gique. A lap közép-európai tu­dósítója - Christine Dupre - prágai keltezéssel írt értékelé­sében mindenekelőtt úgy véli: aligha kétséges, hogy Vladimír Meciar Brüsszelben arról igyekszik majd meggyőzni belga kollégáját, Jean-Luc De- haene-t, valamint Claes NATO-főtitkárt és az Európai Parlament képviselőit, hogy el­kötelezett híve a demokráciá­nak, a gazdasági reformok foly­tatásának és országa európai in­tegrációjának. A Hóm Gyulá­val tervbe vett keddi találkozó pedig segít erősíteni azon ál­lamférfi képét, aki gondot for­dít rá, hogy politikai megoldást találjanak a mintegy 570 ezres szlovákai magyarság sorsára - véli a cikk szerzője. (Ez utóbbi kapcsán megjegyzi: a kérdés nagy jelentőséggel bír az EU francia elnöksége és az elnökje­lölt Balladur szemében...) A belga lap elemzése a to­vábbiakban rámutat: mind­ezekkel egy időben a szlovák belpolitikában a „normalizálás felgyorsul”. A „legújabb epi­zódként” említi azt, ahogy most a kassai tévé két programigaz­gatóját bocsátották el - hogy aztán saját utódjuk („egy 1968 utáni veterán”) portási és taka­rítónői állást kínáljon nekik... De továbbra is napirenden van Kovác államfő menesztésének a kérdése, csakúgy, mint a De­mokratikus Unió tizenöt képvi­selői mandátumának a meg­szüntetése (amely egyúttal biz­tosítaná Meciar számára az al­kotmánymódosításhoz szüksé­ges parlamenti többséget). Az őszi választási vereségtől kába demokratikus ellenzék hallgat, Meciar pedig bölcsen tudja, hogy számíthat a lakos­ság passzivitására - teszi hozzá a lap munkatársa, aki megálla­pítja: a szlovák kormányfő tu­datában van annak, hogy a gaz­dasági reformok folytatása az egyetlen igazi „kritérium”, amely biztosítja a külvilághoz való kapcsolódás lehetőségét. Lám, az Európai Parlament is végül megszavazta, hogy or­szága hozzájuthasson a koráb­ban kilátásba helyezett 130 mil­lió ECU-s hitelkerethez - zárul a La Libre Belgique írása. Szarajevó kenyere - A háború sújtotta boszniai fővárosnak súlyos ellátási gondjai vannak. A helyiek a téli hidegben csak hosszú sorbanállás után vehetik meg kenyerüket...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents