Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-23 / 19. szám

1995. január 23., hétfő SporTTüköR 11. oldal Papírfonna nyolcaddöntők Az ausztrál nyílt teniszbaj­nokság férfi egyes nyolcad- döntőjében nagy csatát vívott egymással a világrang­lista-vezető Pete Sampras és Magnus társson. Az amerikai versenyző három óra 7 perces mérkőzésen győzte le svéd el­lenfelét, így visszavágott az egy hónapja, a müncheni dön­tőjében elszenvedett veresé­gért. A másik három férfi í egyes összecsapáson szintén ; az esélyesebbek nyertek. ; A nőknél sem született meglepetés, a francia Mary ■Pierce Anke Hubert búcsúz­hatta, így az utolsó német já­tékos is kiesett. Eredmények: férfi egyes, Jnyolcaddöntő: Sampras (am., |il.) - Larsson (svéd, 15.) 4:6, 6:7, 7:5, 6:4,6:4, Chang (am., 5.) - Delaitre (francia) 6:3, 6:2, 6:4, Courier (am., 9.) - Novacek (cseh) 6:2, 6:3, 6:2, Medvegyev (ukrán, 13.) - Wheaton (am.) 3:6, 6:3, 6:4, 6:7, 10:8. Női egyes, nyolcaddöntő: C. Martinez (spanyol, 2.) - Spirlea (román) 6:2, 6:7, 6:2, Pierce (francia, 4.) - Huber (német, 10.) 6:2, 6:4, Zvereva (f.-orosz, 8.) - Nagatsuka (ja­pán) 3:6, 6:3, 6:1, Davenport (am., 6.) - Schultz (holland, 12.) 6:2, 3:6, 6:2. Férfi páros, 3. forduló: Palmer, Reneberg (am., 13.)- Fitzgerald, Rafter (ausztrál) 6:4, 3:6, 6:1, Ondruska, G. Stafford (dél-afr.) - Johnson, Thorne (am.) 6:2, 5:7, 6:4. Nem jár diszkóba a bajnok Fülöp Zsuzsanna, a gyarmati Balassi Bálint Gimnázium első osztályos tanulója. Ő is azon sportolók közé tartozik, akik rövid idő alatt szép karriert fu­tottak be. Az ifjú hölgy ma már országosan ismert gyalogló.- Melyik általánosba jártál?- A Dózsa iskolába. Három testnevelő tanár is foglalkozott velem.- Milyen sportágakat művel­tél?- Kéziztem, atlétikával fog­lalkoztam. Tulajdonképpen minden sportágba belekóstol­tam.-Hogyan kerültél kapcso­latba a gyaloglással?-‘A bátyám, Attila már ré­gebbtől gyalogolt, - egyre jobb eredményeket produkált. Tőle kaptam kedvet a gyalogláshoz. Úgy is mondhatnám: hagytam magam befolyásolni.- Nehéz volt megtanulni a szabályos mozgást?- Bevallom, nem volt könnyű. Teljesen más ez, mint mikor az ember gyalogol az utcán. Aki szabá­lyosan megy, az hosszabb távon elfárad. — Első verse­nyed?-Nagyon rosz- szul szerepeltem. Békéscsabán in­dultam, a helyszí­nen lehetett ne­vezni. Én a gyer­mek korcsoport­ban vágtam neki a távnak. Az volt a baj, hogy senki nem gyalogolt szabályosan - mindenki futott. Nem vették túl szigorúan a szabályokat. Én próbáltam rendesen gyalogolni, így aztán szépen lemaradtam.- Eredményeid?- Két évvel ezelőtt három ki­lométeren országos bajnoksá­got nyertem. Tavaly sérüléssel bajlódtam, de így is sikerült megfelelő eredményeket elér­nem. Aranyjelvényes minősíté­sem van.- Nem cikizitek egymást a bátyáddal?- Dehogynem, nem hagyunk ki egyetlen ziccert sem.- Hogy megy a tanulás?- Nincs vele semmi gond, jól tanulok.- Heti 5 edzés nem hátráltat?- Egyáltalán nem, jól össze lehet egyeztetni a sportot a ta­nulással.-Jársz diszkóba vagy rock­táncházba?-Nem járok, egyelőre nem hiányzik ez a szórakozás. ládám) MEGYÉNK LABDARŰGÓCSAPATAINAK ŐSZI TELJESÍTMÉNYE Második helyről folytatják az üvegesek A labdarúgó-szakosztály 1994-95. évi célkitűzéséről, va­lamint a '94-es őszi szezon ér­tékeléséről Simon Attilát és Si­mon Imrét, az Öblös Faipari SC edzőjét, illetve elnökét faggat­tuk. Simon Attila: - a júniusban készült terv alapján egyértel­műen a bajnokság megnyerését tűztük ki célul. Ha nagyon tö­mör akarok lenni, akkor csak annyit: a célkitűzést időarányo­san nem teljesítettük. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, sokkal összetettebb.- Kezdjük az elején! A cél el­éréséhez miként fogtatok hozzá?- Új alapokra helyeztük a csapat szervezetét. Négy úgy­nevezett profi játékost igazol­tunk. (Tóth Zsolt, Smelkó Ká­roly, Lenkey Gábor, Rostás Sándor). Rajtuk kívül sikerült még kapus posztra Lázár Krisz­tiánt megszereznünk. A felké­szülés és ezen belül a moldáv túra az elképzelések szerint jól sikerült. Sajnos, a lendületünk csak a 8. fordulóig tartott, ami­kortól kondicionális problémák kezdtek el jelentkezni.- Gond volt az edzésmunká­val?- Különösebben nem, de szembe kerültem azzal a szinte megoldhatatlan szituációval, hogy a csapat nagy része 6-tól 14 óráig, fizikai munkával ke­resi kenyerét. Ezek a játékosok nyilván nem terhelhetők any- nyira, nem tudnak úgy reagálni az új dolgokra, mint akik ebből élnek. Megítélésem szerint eb­ből a szempontból hátrányba kerültünk -azokkal a csapatok­kal szemben, akiknél a játéko­sok nagy többsége munkanél­küli, vagy félprofi.- Szeretném, ha értékelnéd a Játékosok egyéni teljesítményét és rajtuk keresztül a csapatét is.- A játékosok egyéni értéke­lésétől a körülményekre tekin­tettel most tekintsünk el. Erről egyelőre csak annyit szeretnék mondani, hogy két átlagon fel­üli kapussal rendelkezünk. A biztosító embereink, hasonlóan az emberfogókhoz feladatukat megfelelően ellátták. A szélső védőkre sem lehetett különö­sebb panaszom, lehetőséget ad­tak a különféle taktikai variáci­ókra. A legtöbb gondot a kö­zéppálya és a támadósor okozta. Az igazi védekező kö­zéppályás és a kaput minden idegszálával érző, gólerős ék az őszi szezonban nálunk hiány­cikk volt. Ezeken a területeken mindenképpen előre kell lép­nünk! A csapat összességében 76 százalékos teljesítményt nyújtott, ebből szeretném kie­melni az otthonit, hiszen 7 alka­lommal nyertünk és csak egy­szer kellett megelégednünk a döntetlennel. A hazai veretlen­Mátranovákon fontos rangadót nyert az Öblös ségünk 92 százalékos teljesít­ményével elégedett is vagyok, nem úgy az idegenben nyújtott gyengébb, 63 százalékos ered­ménnyel. Ennek kapcsán meg kell említenem az ominózus 3. fordulóbeli mérkőzésünket, ahol egyébként az inkorrekt já­tékvezetés mellett hibáztatom Babcsánt, a csapattársakat és nem utolsósorban saját maga: mat is. Időben közbe kellett volna lépnünk.- Melyik mérkőzésre emlék­szel vissza a legszívesebben és melyikre a legkevésbé?- Legszívesebben a Mátra- novákon kifejezetten jó játék­kal elért győzelmünkre, legke­vésbé a berceli vereségünkre. Ez utóbbinál több szempontból is hibáztunk. Kulcsjátékosaink (Rostás, Lenkey, Smelkó, Je­néi) igen gyengén teljesítettek, nem mertünk egyénileg vállal­kozni, futóversenyt rendeztünk és ebben gyengébbek vagyunk.- Elnök úr! Az eddigiek is­meretében, hogyan tovább? Simon Imre: - Az induláskor a kitűzött cél a bajnokság meg­nyerése volt, de be kell lássam az átigazolásoknál hibát hibára követtem el. Nem játékosokat, hanem neveket igazoltam. A je­lenlegi csapatot önelégült, tu­dását nagyra értékelő, kritikát nem tűrő játékosok alkotják. Figyelmüket az kötötte le, hogy a különböző megyei csapatok­nál mennyi pénzt kapnak a já­tékosok. A 7-8. mérkőzéstől már csak az volt a téma, hol le­het többet keresni, hová kellene igazolni. Átértékeltem a lehetősége­ket, a feladatokat a szakosztály részére határoztuk meg. Él­vezve továbbra is az St.-Glass, a Faipari Vállalkozás és az IM-AG Bt. támogatását a jelen­leg is meglévő egy előkészítő, két serdülő és egy ifjúsági csa­pat mellett egy további, úgyne­vezett városkörnyéki ifjúsági csapat indítását határoztuk el. Â jelenlegi felnőttel nem ter­vezzük az NB Ill-at, miután a játékosok tudása nem haladta meg a többi megyei csapat tu­dását. Ennek tükrében a reális helyezést az 5. helyben állapí­tottuk meg, ugyanakkor köte­lessége az edzőnek 4-5 fiatal, lehetőleg ifjúsági korú játékos csapatba építése. Jobban kell kötődnünk azokhoz a játéko­sokhoz, akik a vállalkozásban dolgoznak és eddig is mindent megtettek a csapat segítése ér­dekében. A jelenlegi állapot szerint nyolc játékos távozik, igazol el a csapattól, akiknek a helyette­sítését saját erőből kell megol­danunk. Komoly elképzelése­ink vannak az atlétikával és a kézilabdával kapcsolatban is, de erről talán majd máskor.- Még egy kérdést, mikor kezdetek?-Már január 14-én meg­kezdtük a felkészülést.-gara­Hírek Jól szerepeltek a magyar teniszezőnők a Melbo- ume-ben rendezett ITF/A 1-es kategóriájú keménypá­lyás junior bajnokságon. Égyesben Kurimay Anita egészen a döntőig jutott. Előbb a hatodik kiemelt olasz Francesca ellen győ­zött (6:4, 6:2), majd a má­sodik helyen rangsorolt ausztrál Musgrave-t bú­csúztatta (6:2, 2:6, 6:4). A fináléban az első helyen ki­emelt dél-koreai Mira azon­ban 6:2, 6:2 arányban jobb­nak bizonyult nála. Párosban viszont magyar győztest is köszönthettek a szervezők. Marosi Katalin, aki egyesben nyolc közé ju­tott, a dél-afrikai De Beer oldalán az ausztrál Chyller, Jensen duót győzte le a via­dalon. Az ifjúságiak számára hétfőn kezdődő ausztrál nyílt bajnokságon hét ma­gyar versenyző indul. Égyesben Dani Péter és Jancsó Miklós, valamint Gáspár Petra, Kurimay Anita, Marosi Katalin és Vidáts Réka várja a rajtot. Párosban a Csabai Péter, Jancsó Miklós kettős ragad ütőt. Terrorcselekmény áldo­zata lett szombaton Rachid Haraigue, az Algériai Lab­darúgó Szövetség elnöke. Az ismeretlen tettesek akkor hajtották végre fegyveres támadásukat, amikor az. 58 esztendős sportvezető Algir városában lévő lakásából ki­lépve éppen autójához köze­ledett. Haraigue lőtt sebektől szenvedett súlyos sérülése­ket, és a kórházba szállítás után életét vesztette. Algéri­ában nem ez volt az első olyan merénylet, amelyben sportvezető esett áldozatául szélsőséges iszlám szerve­zetek terrorakcióinak. Ali Tahanoutit, a Bordj Menaiel első osztályú labdarúgó csapatának elnökét tavaly októberben érte halálos ki­menetelű támadás. Totóeredmények 1. Brescia - Lazio 2 2. Cagliari - Juventus 1 3. Foggia - Reggiana 1 4. Milan - Fiorentina 1 5. Padova - Inter. 1 6. Roma - Cremonese x 7. Sampdoria - Bari x 8. Torino - Genoa x 9. Ascoli - Verona x 10. Andria - Udinese 2 11. Chievo - Como x 12. Palermo - Pescara x 13. Perugia - Ancona 1 Pluszmérkőzés: 14. Lecce - Venezia x BALASSAGYARMAT SPORTJA 1994-BEN (3.) Futballból egyesre, gyaloglásból jelesre vizsgáztak Gyarmaton jelenleg 21 sportegyesület - az újonnan alakult gyaloglóklubot is beleszámítva - működik, amelyek közül há­rom csupán labdarúgókkal foglalkozik. A többi 18 más sportág képviselője. Ezt olvasva, bizonyára sokakban kétely merül fel, vajon mi szükség van ennyire? A kétkedőknek nincs igazuk. Balassagyarmaton a sportolást igénylők tábora igen széles körű a sportági érdeklődést te­kintve. így aki sportolni akar, széles repertoárból válogathat. Sokan vannak olyanok, akiknek speciális az érdeklődési körük (pl. hegymászók). Azért, hogy az ő igényeik is a lehető legna­gyobb mértékben ki legyenek elégítve, a város sportvezetése támogatja munkájukat. Minden egyesület éves támogatásban részesül. Tavaly a BLC focistái okoz­ták a legnagyobb fejtörést. Nem csupán azért, mert a bajnokság­ban olyan kiábrándítóan szere­peltek. Anyagi gondjaik is elha­talmasodtak. A részükre kiutalt összeg csak fogyott, fogyott, támogatók pedig - az egy szem Nógrád Volánt kivéve, amely az utaztatásukat finanszírozta - nem jelentkeztek, így kényte­len-kelletlen egész évben élet­halálharcot vívtak. Tavasszal még nagy erőfe­szítések árán bennmaradtak az NB Ill-ban, míg ősszel csak óvás útján szerzett pontoknak köszönhette, hogy nem a totális „leégést” jelentő tök utolsó he­lyen zárta a szezont. A tél beáll­tával beköszöntő változások a klub vezetésén belül remény­kedésre adnak okot, hogy 1995-ben nem csak negatívu­mokat lehet emlegetni, ha a csapat neve szóba kerül. Kézilabdaberkekben is nagy változások történtek. A Kábel­gyár biztos anyagi hátterére épült éveken át a Kábel SE költségvetése. Áprilisban, a cég privatizációjával együtt ez a támogatás is megszűnt. Ez a cseppet sem kellemes helyzet szerencsére a szakmai munkán nem látszik. A gárda ott szere­pel a bajnokság élmezőnyében, s talán a sikerek tavaszra a le­endő támogatók pénztárcáját is megnyitják. Biztató, hogy az egyesület ifistái - két év szünet után ismét képviseltetik magu­kat a legjobbak között. Augusztustól évtizedes „téli álom” után a hölgyek is újra kézilabdát ragadtak. A csapat hosszú távú terveiben egy maj­dani NB Il-es szereplés is fel­merült. Kétségkívül a Vitalitás SE tekinthető 1994 legsikeresebb balassagyarmati sportklubjá­nak. Az elmúlt évben sportolói 7 aranyérmet szereztek a kü­lönböző országos bajnokságo­kon. Közülük is az új évben már önálló útra lépő gyaloglók vitték a prímet. Főleg a hazai környezetben a gyaloglógála keretein belül lebonyolított korosztályos csb-n arattak. Ugyancsak az egyesület ver­senyzője, Kovács Dusán, aki miután megnyerte a 400 méte­res gátfutás magyar bajnoksá­gát, kijutott a Helsinki atlétikai Európa-bajnokságra, ahol a kö­zépdöntőig jutott. Figyelembe véve, hogy csupán a felkészülés utolsó pár hetében végezhetett - sérülése miatt - teljes értékű edzésmunkát, teljesítménye minden dicséretet megérdemel. Ezek voltak tehát azok a sportklubok, melyek eredmé­nyességük, vagy éppen ered­ménytelenségük okán kieme­lést érdemeltek. De a többi kö­zel másfél tucat esében is rend­kívül komoly szakmai munka folyik, amely előbb vagy utóbb megérleli gyümölcsét. Végezetül hadd álljon itt' a város sporttanácsosának, Gaál Endrének néhány gondolata: „Balassagyarmat vezetői az elmúlt négyéves ciklus alatt anyagi és erkölcsi tekintetben egyaránt kiálltak a sport mel­lett. Ezt a sporttársadalom meg is hálálta. Nagyon bízunk az új képviselő-testületben is. Az or­szág közvéleménye városunkat elsősorban kultúrájáról ismeri, a sport pedig a kultúra szerves része. Nem engedhetjük, hogy ez az elismertség bármit is ve­szítsen értékéből. Erre törek­szünk mi, hivatásos sportrajon­gók és az a sok aktivista is, aki­nek önzetlen segítsége nélkül nem zárhattunk volna ilyen évet. Reméljük, ezek a sikerek 95-ben is örömet csalnak majd az arcokra.” -hegedűs-

Next

/
Thumbnails
Contents