Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-23 / 19. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. január 23., hétfő Idén növeli termelését a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. A tervek szerint 28 %-kal növeli termelését a Salgótarjáni Acélárugyár Rt., így három ráfizetéses év után 1995-ben várhatóan nem lesz veszteséges a cég gazdálkodása. Elsősorban a magasabb feldolgozottságú termékek - szögek, horganyzott huzalok, görgős pályák - arányát kívánják emelni. A 10-es szálas horgany zó Ugyanakkor újabb takarékossági intézkedéseket vezetnek be, s - ami talán ennél is fontosabb - csaknem tizenöt- millió forintot szánnak ebben az évben a termelési költségek csökkenésével járó technikai, technológiai fejlesztésekre. A részvénytársaság hosszú éveken át a pénzszűke szorításában vergődött: hiába volt termékeire fizetőképes piaci kereslet, nem tudott belőlük elegendőt előállítani, mert nem volt pénze alapanyag vásárlásra. A mentőövet az jelentette, hogy 1993 végén a kormány 750 millió forintos „csoma- ot” szavazott meg számára, gy már az elmúlt évben lehetősége nyílt a termelés növelésére, és az előző évihez képest másfélszeres lett a teljesítmény. Változatlanul súlyos terhet jelent azonban az acélárugyár számára a mintegy 450 millió forint adósság. A segélyprogramban szerepelt ugyan a tartozás elengedése, az ezzel kapcsolatos tárgyalások azonban - jóllehet remény- teljesek - egyelőre nem jártak eredménnyel. A vállalatnál hajdan csaknem ötezren dolgoztak, ma - néhány részlegének privatizálása, valamint a több ízben végrehajtott karcsúsítás után-, kilencszázhatvan munkásnak ad kenyeret a patinás tarjáni gyár. Azonban úgy tűnik, hogy nekik már hosszabb távon. GYUR1ÁN TIBOR ARCHÍV FOTÓJA Sok fiatal áll munka nélkül TARJÁNI KFT. HOZTA LÉTRE A KISÜZEMET Alkatrészek Pétervásáráról Burgonybehozatal Az egyik alapvető élelmezési cikkből, a burgonyából a szokottnál kevesebb termett tavaly Európa-szerte és így keresleti piac alakult ki, viszonylag magas árakkal - mondotta Man- ninger Sándor, az FM helyettes államtitkára. De nem csak az időjárási viszonyok, hanem a termelési színvonal fokozatos romlása miatt is egyharmadával - a korábbi 19-20 tonnáról 12-13 tonnára - csökkentek nálunk a hektáronkénti hozamok. Tavaly csak mintegy 600 ezer tonna étkezési és 300 ezer tonnányi vető- és takarmányburgonya termett. Ennek ellensúlyozására az év első felében 17 ezer tonna, alacsony vámtételű étkezési burgonya és 5 ezer tonna szaporítóanyag importjára nyílik lehetőség. Ez utóbbi behozatalát pályázathoz kötik és elsősorban a nagy szakmai tapasztalatú termelők számíthatnak a külföldi szaporítóanyagra. Ennek kapcsán a vezető szakember hangsúlyozta: itt az ideje, hogy prioritást kapjon a jó minőségű szaporítóanyagok termelése. Végül sürgette a Burgonya Terméktanács mielőbbi megalakítását, majd bejelentette: az ellátás biztonsága érdekében egyelőre nem kapnak exporttámogatást a hazai burgonyatermelők. Innen-Oman Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a termeléshez kapcsolódó gazdasági mutatóknál a pénzügyminisztériumi előrejelzések túllépésére számít az idén. Az ipari export 6-10 %-os emelkedésével számol a tárca, s az ágazat termelésének növekedése is elérheti a 4-6 %-ot. * * * * Aláírták a szerződést a nagylaki határátkelő bővítésének első szakaszára. Mintegy 6 milliárd forintos program keretében, a Phare-program segítségével hat magyar határátkelőt újítanak fel az idén és jövőre. * * * Február 1-től emelik betéti és hitelkamataikat a takarékszövetkezetek. A betéti kamatok a betéti formától függően 1-3 százalék között mozognak. A hitelkamatok átlagosan 1-2 százalékkal lesznek nagyobbak. A kamatemelés az egyes takarékszövetkezeteknél eltérő mértékű lesz. A részleteket a helyi takarékszövetkezetekben közlik az érdeklődőkkel. * * * Ausztria Európai Unió-beli tagságával csökkent a nyugat-dunántúli városokba érkező bevásárló turisták száma. Ezt mutatja például Szombathelyen a vásárcsarnoki forgalom is. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 1994 utolsó három hónapjában nem változott lényegesen a munkanélküliek száma az előző negyedévhez képest. A lakosság megkérdezésével végzett felmérés rávilágít arra, hogy a múlt év végén a nemzetközi normák szerint 431 ezer volt a munkanélküliek száma hazánkban, ami 9,7 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg - tartalmazza a KSH legfrissebb jelentése. A KSH felmérése azokat tekinti munkanélkülieknek, akik Február 16-ától a KERMI nem vállalja át a vásárlói reklamációk miatt beküldött termékek postai költségeit. Ugyanez vonatkozik a helyszíni vizsgálatokhoz kötődő járulékos költségekre is. A reklamációk miatt, utána vizsgált héten nem végeztek egy óra jövedelmet biztosító tevékenységet sem, illetve nem volt olyan munkájuk, amelytől átmenetileg voltak távol. így számolva 1994-ben átlagosan 450 ezren voltak munka nélkül, azaz 13 százalékkal kevesebben, mint 1993-ban és megközelítően ugyanannyian, mint 1992-ben. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek - a gazdaságilag aktívak - együttes száma az 1993 végi 4,55 millióról 1994 végére 4,43 millióra csökkent. A munkanélküliségi arány véttel postázott csomagokat visszaküldik a feladónak, a helyszíni vizsgálatok költségeit pedig számlázzák a megrendelőnek. A vásárlók által hibásnak vélt új termékeket, illetve a kifogásolt minőségben kijavított mindezek miatt 1993 végétől egy év alatt 1,2 százalékkal csökkent. A nők munkanélküliségi rátája 8, a férfiaké 11,3 százalék volt a múlt év végén. A munka- nélküliek között változatlanul magas a fiatal korosztályok aránya. Tavaly az utolsó negyedévben a munkanélküliek 12,7 százalékának életkora 15 és 19 év, 16,1 százaléka 20 és 24 év között volt. Az összes munkanélküli 44,4 százaléka már egy évnél hosz- szabb ideje nem talált semmilyen állást. árut a bolt, illetve a szerviz küldi el a KERMI-hez műszaki ellenőrzés céljából. Amikor az árut nem lehet elküldeni - például egy beépített lakásfelszerelési tárgy esetében -, a KERMI munkatársai a helyszínen vizsgálják meg a terméket. Ebben az évben mintegy 700 ezer, hűtőgépkompresszorokhoz szükséges szelepfe- dél-hangtompító részegység gyártását tervezik abban a kisüzemben, amely a napokban kezdte meg működését Pétervásárán. Mint azt Bíró János, az üzem igazgatója elmondta: a salgótarjáni székhelyű Famor Kft. mintegy 7 millió forintos beruházással hozta létre egy használaton kívül álló szerelőcsarnok átalakításával a kisüzemet. Az a Saját eredménye terhére literenként kétforintos árengedményt ad január 20-tól a MÓL Rt. a háztartási tüzelőolaj fogyasztási adóval és áfá-val kalkulált 80,7 forintos nagykereskedelmi árából azoknak a HTO eladóhelyet üzemeltető szerződéses partnereinek, akik első osztályú vevőként megállapodás szerint fizettek. A HTO eladóhely üzemeltetők pénzügyi terheit enyhítő belső rendelkezést egyrészt a folyamatos lakossági áruellátás, másrészt a MÓL Rt. hosszú távú üzleti kapcsolatai érdekében hozták. Úgy tűnik nincs és nem is lesz HTO-hiány a piacon. Az értékesítési adatok elemzése arra utal, hogy a 350 ezer tonnára becsülhető országos igéott gyártott alkatrészek, az egri Berva Finomszerelvénygyárral kötött megállapodás alapján, a Bervában előállított környezetbarát hűtőgépkompresszorokba kerülnek. A súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő régióban 22 olyan dolgozónak teremtettek munkahelyet, aki ez idáig munkanélküli járadékban, vagy jövedelempótló-támogatásban részesült. Terveik szerint néhány hónap múlva harmincra bővül a foglalkoztatottak létszáma. nyékét jóval meghaladó meny- nyiségű tüzelőolaj készleteket halmoztak fel a felhasználók. Erre abból lehet következtetni, hogy az elmúlt évben a MÓL Rt. teljes nagykereskedelmi HTO-eladása 650 ezer tonnát tett ki. Ebből 280 ezer tonnát a negyedik negyedévben, a2on belül is 117,5 ezer tonnát dej- cemberben adtak el. Összehasonlítva az elmúlt év decemberi és az 1993-as esztendő decemberi eladásait, szembetűnő, hogy 1994 utolsó hónapjában kétszer annyi fogyott, mint azt megelőzően. Vélhetően sok kereskedő is tartalékolja a HTO-t, amit azzal a szándékkal „Spájzolt be”, hogy a fogyasztási adót a január 1 -je előtt, még olcsóbban vett tüzelőanyag titán is visszaigényelje. Ezt jéféí á HTO-utalványok hamisítása. Ismét üzemel a Karanes Húsipari Rt. - Néni-; régiben újraindították Salgótarjánban a termelést. Hetente j már mintegy négyszáz darab sertést vágnak le. A tőkehúst és a töltelékárut a megye területén értékesítik. fotó: riIüö j Átruházza a KERMI a postaköltségeket Árengedményt ad a MÓL Rt. Mit kell tudni a nyugellátások megállapításának változásairól? (3.) A múlt héten kezdtük közölni dr. Viczián Gyulának, a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetőjének cikksorozatát a nyugdíjmegállapítás területén történt változásokhoz. Az igény érvényesítése témakör után pénteki számunkban a nyugdíj alapját képező átlagkereset-számítás első részéről volt szó. Az alábbiakban ez a téma folytatódik. Ide kívánkozik egy nagyon fontos kérdés tisztázása. A jogszabályok szigorúan és egyértelműen fogalmazzák meg azt az előírást, ami szerint a nyugdíj alapjául csakis az a kereset -jövedelem- vehető figyelembe, amelyet legkésőbb a munkaviszony fennállásának utolsó napján kifizettek. Számos jogvita adódik manapság abból, hogy a munkáltató csak később tett eleget törvényi kötelezettségének (különböző indokok miatt), s ezzel megkárosította volt dolgozóját. Ezek a sérelmek csak hosszadalmas munkaügyi jogvita, esetleg per útján rendezhetők. Ezért azt javaslom, hogy az igénylő követelje ki a járandóságok törvényes határidőben történő kifizetését! 2. Nem lenne teljes a kép az átlagkereset figyelembevétele szempontjából, ha nem szólnánk annak igen jelentős másik eleméről, az úgynevezett „deg- resszióról”. Minden korszerű nyugdíjrendszernek fontos eleme a szolidaritás elve. Nevezetesen: szükséges bizonyos kiegyenlítési technika annak megvalósítása érdekében, hogy a befolyó járulékfizetések biztosítsanak garantált fedezetet a nagyon alacsony jövedelmet „élvező” becsületes életutat bejárt, hosszú szolgálati időt szerzett biztosítottak számára is ahhoz, hogy egyfajta „tisztességes” nyugellátáshoz jussanak. Ez a kérdés csakis úgy oldható meg, ha a viszonylag „magas” keresetet elért biztosítottak „lemondanak” ellátásuk bizonyos részéről. Ez a technika nem új a magyar nyugdíjrendszerben sem. Az elmúlt évek során változó mértékben került figyelembevételre a ténylegesen elért „magas” keresetek bizonyos hányada, mígnem a közelmúltban ez a fajta „szigorítás” vagy „elvonás” oda vezetett, hogy az újonnan megállapított nyugdíjak átlaga alatt maradt a korábbi években, évtizedekben megállapított összes többi ellátás átlagának. Ez utóbbiak ugyanis - a legkülönbözőbb megfontolások és döntések alapján - eltérő mértékben, de folyamatosan emelkedtek, időnként a reálkeresetet meghaladó ütemben és mértékben is. Az elmúlt év során ennek ellenére csupán a havi átlagkereset 16 ezer forintot meg nem haladó része került csökkentés nélkül beszámításra. Ez az előírás aránytalanul sújtotta immár nem csak a „magas” jövedelműeket, de a nemzetgazdasági szempontból átlagosnak minősíthető jövedelemmel rendelkezőket is. Halaszthatatlanná vált tehát e kérdésben bizonyos változtatások végrehajtása. A törvény ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy 1995. január 1-jétől kezdődően az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek már csak a 20 ezer forint feletti része esik korlátozás alá. Ez pedig oly módon, hogy a 20 001 és 22 ezer forint közötti keresetrész 90 százalékát, a 22 001 és 30 ezer közöttinek a 80 százalékával csökkentett összegét lehet a nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. Például a 80 ezer forint feletti résznek tehát már csupán a 10 százaléka kerül beszámításra. Sokan fontolgatják és kérdezik tőlem is napjainkban, az említett változások ismeretében, hogy 1995. január 1-jét megelőzően, vagy azt követően „érdemes-e” már korábban megszerzett jogosultságukat érvényesíteni. Válaszom: apparátusunk jóslásokra nem vállalkozik. Valószínűsíthető ugyanis, hogy az 1995. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól megállapított nyugdíjak pillanatnyilag magasabbak lesznek az 1994. évinél. Számításba kell venni, hogy az 1995. évi emelések feltehetően csak a január 1. előttiekre vonatkoznak majd. (Folytatjuk)
