Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-20 / 17. szám

Mérhetetlen méretek Meghökkentő esetekről szól összeállítá­sunk. Az egyik hölgy melle például pár hó­nap alatt kétszeresére növekedett. 7. oldal Magas az adósság Bátonyterehyén Az önkormányzat 247 millió forint adósságot örökölt. Ebbő 175 milliót még ebben az évben vissza kellnzetni. Meg kell húzni a nadrágszíjat. 3. oldal Szécsény: középcsapat Az NB III-as labdarúgó-bajnokság Mátra- csoportjában a Szécsény legénysége meg akar kapaszkodni középen. 11. oldal BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1995. JANUÁR 20., PÉNTEK VI. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM ÁRA: 18,80 FORINT Egyhónapos előfizetés esetén ön naponta 15 Ft-ért, egyéves előfizetés esetén 13,60 Ft-ért olvashatja lapunkat! Hát nem megéri? Legyen az előfizetőnk! Hét falu közösen bevezette a gázt a krumpli és Kirúgott a hámból a barátnőm. A hét végén dőzsölt a család. A hölgy ugyanis nokedli helyett krumplipürét tálalt a hús mellé. Az öttagú család egy ültében megevett belőle legalább három kilót. Most erősen spórolni kezdtek, mert jó lenne, ha fizetésig futná egy kis túrós sztrapacskára is. Kevés méregdrága Alsópetény, Berkenye, Felső- petény, Keszeg, Nőtincs, Ősa- gárd és Szendehely önkor­mányzatai közös kft.-t alapí­tottak a Tiszántúli Gázszol­gáltató Vállalattal. Az a cél­juk, hogy a térségben kiépít­sék a vezetékes gázhálózatot. Nőtincs polgármesterétől, Szegner Lászlótól, a beruházás fő szervezőjétől megtudtuk, Balassagyarmat - Nem dicse­kedhet a város csatornázott­ságával az önkormányzat. Az elmúlt négy évben alig javult valamit a helyzet. Igen drága mulatság a szennyvízhálózat kiépítése a szűkös költségvetésből nem fu­totta a beruházásra. Az elkö­vetkező években sem várható jelentős javulás ezen a téren. Környezetvédelmi és egyéb előírások ide vagy oda, nem épülnek kilométerszámra a csa­tornák. Maradnak a derítők. Azok a gödrök, amelyek legtöbbike már régen épült és nem felelnek meg a kor követelményeinek. Sok helyütt téglából húzták fel a négy falat, az alját sem be­tonozták le. így aztán a szenny­víz szépen szivárog, pusztítja a vízbázist. De ennél kacifánto­sabb dolgokkal is találkozha­tunk. Sok helyütt az utak alatt Nagyfeszültségű kábel szaka­dása miatt maradt áram nél­kül tegnap a fél város. A salgótarjániak már retteg­tek, mi lesz, ha hosszabb időt vesz igénybe a hibajavítás, és fűtés hiányában elfagynak a kü­lönféle csövek. Az áramkima­radás mintegy fél órán át tartott. A kórházban még addig sem, mindössze tíz percig. Lakatos Zoltán, az Émász Rt. salgótarjáni kirendeltségveze­hogy öt településen a kiépített közmű műszaki átadása máris megtörtént. Keszegen és Alsó- petényben most van folyamat­ban az átadás. Az érintett települések lakói­nak fele, mintegy ezer család már gázzal fűt. Több település közintézményeit, hivatalait is átalakították a korszerű fűtési rendszerre az önkormányzatok. kiépítették az esőelvezető csa­tornákat, amelyek aztán az Ipoly folyóba vezetik a vizet. Csakhogy újabban egyre töb­ben rákötik az esőcsatornára a szennyvizet - a tisztítatlan szenny közvetlenül az Ipolyba kerül. A kár felbecsülhetetlen. Az önkormányzat környe­zetvédelmi felügyelője készített egy felmérést, amelyből kide­rül, hogy 600 és 1000 között van az illegális bekötések száma. Óriási szám ez, óriási környe­zeti károkat okoznak a felelőtlen emberek. Most az önkormányzat azt fontolgatja, hogy kemény szankciókat léptet életbe a reni­tensekkel szemben. Mindenkép­pen meg akarják szüntetni az ál­datlan állapotokat. Addig viszont, amíg felszá­molják az illegális bekötéseket, sok víz lefolyik az Ipolyon. Sok-sok szennyvíz. Ä. T. tője délután elmondta, hogy az üzemzavar helyreállítása fo­lyamatban van, nem kell huza­mosabb ideig tartó áramszünet­től tartania a lakosságnak. Lapzártakor az Émásznál megtudtuk: annyi bizonyos, hogy elszakadt a vezeték, de a hiba pontos helyét még nem si­került megtalálniuk. Talán a salgói kapu környékén lehet. A fogyasztókat addig más áram­forrásról látják el energiával. A burgonya ára ugyanis hova­tovább a csillagos eget veri. Az illetékesek azt mondják: a ke­resleti piac - ezekkel a viszony­lag magas árakkal - azért ala­kult ki, mert tavaly Eu- rópa-szerte kevés krumpli ter­mett. Azt tartják: ebben nem csak az időjárás a ludas. Az alacsony hozamokban az is közrejátszott, hogy fokozatosan romlik a termelés színvonala. A salgótarjáni vásárcsarnok kistermelői között nem esik szó termelési színvonalról, annál inkább a termelők apadó lét­számáról, a termőterületek csökkenéséről, az egyre emel­kedő vegyszerárakról, a ráfordí­tott költségekről.- Kétszáz négyszögöl alig nyolc zsákkal adott - mondja a pásztói nénike, aki hat szem krumpliból álló kupacokba rendezte a tíz kilónyit. - Más­kor ugyanennyi területről pin­cébe hordtunk negyven zsák­nyit is. Nincs sok burgonya a piacon, igaz nem is nagyon fogy. A sám- sonházi kistermelő, aki majd’ negyven éve kínálja saját terme­lésű áruját, most azt mondja: nem emlékszik olyanra, hogy a vevő fél kilót kért volna az alapvető élelmiszernek számító burgonyá­ból. Az állandó árusok némelyi­kénél előfordul belőle néhány zsákkal, s az ára náluk is 80-85 forint, mint mindenütt. Náluk már a hatvani, pesti nagybani pi­acokról származó - úgy tudják ­hollandiai parasztok által meg­termelt burgonya kapható. Egyet­len árusnál láttunk ötvenért is, igaz, olyat, hogy hámozás után aligha marad belőle ennivaló. A jól informált kereskedők néme­lyike megsúgja, tavaszig felszö­kik az ára 120-150-re is. Nem jobb a helyzet megyénk más városaiban sem: Pásztó, Szécsény, Balassagyarmat árus­helyein is 70-80 forint között ad­ják. A korábban nagytermelőnek számító őrhalmi, szécsényi me­zőgazdasági szövetkezetben már nem foglalkoznak termesztésé­vel, a háztájiban megtermeltet pedig már ősszel, a földekről el­vitték a fogyasztók. Ami megma­radt, azt a helyiek - például az őrhalmiak - az úgynevezett,Jn'di vásárok” alkalmával értékesítet­ték. A vetőburgonya áráról pedig közel s távol nem akar most nyi­latkozni egyetlen termelő sem. Ki tudja, mi lesz még burgo- nyafronton rügyfakadásig... Hírek Bányamentők: Japánba Hattagú tatabányai mentő- csoport készül Japánba, hogy segítsen a földrengés sújtotta Kobe városban a romok alá kerültek felkuta­tásában. Megölte fiát Fejér megyében a rendőrség őrizetbe vette S. Zoltánné 47 éves móri lakost, mert kedden este a lakásán csa­ládi perpatvar közben késsel mellbe szúrta 20 éves fiát, S. Zoltánt, aki a helyszínen belehalt sérülésébe. Szamuráj-kötvény A Magyar Nemzeti Bank 25 milliárd jen értékű tízéves futamidejű szamuráj köt­vényt bocsátott ki a japán pénzpiacon. Egyébként eb­ben az évben összesen 1,5 milliárd dollár értékű nyil­vános kötvénykibocsátást tervez a jegybank. Ellenönkormányzat? Hatvan Város Cigányszer­vezete elnevezéssel a város romasága olyan ellen-ki­sebbségi önkormányzatot kíván létrehozni, amelyet el­fogad a hatvani cigányság - jelentette be tegnap Mezei Gyula, aki a hivatalosan megválasztott etnikai testü­let január eleji ülésén mon­dott le mandátumáról. Kirabolta a postást A fővárosban, a Benedek- falva utca egyik lakóházá­nak lépcsőházában két 25 év körüli férfi megtámadta és lefogta, egy hegyes tárggyal pedig megfenyegette B. András postai kézbesítőt, majd a nála lévő pénzkül­deményeket elrabolta. Az anyagi kár mintegy 285 ezer forint. Szennyvíz folydogál az Ipolyba Salgótarján fele áram nélkül Vasutasok - utasoknak Salgótarján - Utasfórumo­kat tart a következő hetek­ben a MÁV Rt. Budapesti Üzletigazgatósága, hogy a közönséget tájékoztassa a májusra tervezett menet­rendváltozással kapcsolatos elképzeléseiről. Itt az utasok is elmondhatják vélemé­nyüket, javaslataikat. A Budapest-Hatvan és a Hatvan-Salgótarján vona­lak forgalmáról január 26-án 14.30 órakor a hat­vani vasútállomáson tarta­nak fórumot. A Hatvan-Salgótarján- Somosköújfalu vonalról feb­ruár 16-án 14.30 órakor Salgótarjánban, a városhá­zán tartanak tájékoztatót a MÁV szakemberei. SALGÓTARJÁNI SORTÜZÜGY - TIZENKETTŐBŐL HETEN MARADTAK Emberiesség elleni bűntett - így szól a súlyos vád A Fővárosi Főügyészség a bizonyítási eljárás befejezését köve­tően részben fenntartotta, részben módosította, részben pedig elejtette az 1956. december 8-ai salgótarjáni sortűzügy 12 ter­heltjével szemben az emberiesség elleni bűncselekmény vádját. Vádlók és vádlottak a bíróságon fotó: archIv A Fővárosi Bíróság tegnapi tárgyalásán az ügyész az első-, a heted- és a nyolcadrendű vád­lott esetében elejtette a vádat, míg a negyed- és az ötödrendű vádlottra vonatkozóan vád alóli felmentést indítványozott. A vádhatóság képviselője a to­vábbi hét vádlott esetében társ­tettesként, bűnsegédként elkö­vetett, emberiesség elleni bűn­tett kimondását indítványozta. Az ügyész az elsőrendű Deák Ferenc esetében úgy látta: bebizonyosodott, hogy az egy­kori karhatalmista nem volt ott a sortűznél. A vádbeszédben foglaltak szerint a bírósági eljá­rás során bizonyossá vált az is, hogy Susán Béla és Susán Jó­zsef heted- és nyolcadrendű vádlottak a tömegmészárlás idején Szécsényben voltak. Szanyiszló József és Brehó Gyula vádlottakkal kapcsolat­ban az ügyész nem tekintette kétséget kizáróan bizonyítható­nak, hogy a két karhatalmista hol tartózkodott a véres esemé­nyek megtörténtekor. A vádló szerint a legalább 46 ember halálát és 88 ember se­besülését okozó mészárlásban résztvevő karhatalmistákat be­tárazott és élesre állított fegy­verekkel küldték a sortűz szín­helyére. Az első lövést is egy azóta már elhunyt karhatal­mista adta le. Az ügyész akként értelmezte a történéseket, hogy az éles fegyverrel kivonuló karhatalmisták esetében feltéte­lezhető az az előre megfontolt szándék, miszerint fegyverüket - legalábbis eshetőlegesen - emberélet kioltására használ­ják. Az első- és a másodrendű vádlott védője úgy érvelt, hogy a vádlottak mint katonai alaku­lat tagjai fegyverhasználati kö­telességüket teljesítették, s ha nem hajtják végre a parancsot, katonai bűncselekményt követ­tek volna el. Az ügyvéd szerint a vádlottak nem vonhatók fe­lelősségre az 1949-es genfi egyezmény alapján, amit Ma­gyarországon 1954-ben törvé­nyerejű rendelettel ratifikáltak. A védő bűncselekmény hiá­nyában Orosz Lajos másod­rendű vádlott felmentését indít­ványozta. A további védői be­szédek időpontja: január 24-e. Jégpálya az iskolában - Szülői összefogással jégpályát alakítottak ki a salgótarjáni Arany János Általános és Szakiskola udvarán. A jeget a tanítás után is igénybe vehetik a kis­diákok. A korcsolyázni nem tudó gyerekeknek egy kisebb pályát alakítottak ki a napokban.

Next

/
Thumbnails
Contents