Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-16 / 13. szám
1995. január 16., hétfő Olvasóktól - Olvasóknak 7. oldal A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. FOGADÓSZOBA Egy forint, hathavi részletre Érdekes fizetési felszólítással kereste fel szerkesztőségünket Kovács Károly salgótarjáni olvasónk. A csekk és a levél feladója a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár. Az elmúlt napokban meglehetősen sokan kaptak hasonló küldeményt a társadalombiztosítási folyószámlák egyeztetésére. Kovács Károly tartozását azonban meglehetősen furcsa kimutatás tartalmazza, amelyből kiderül, hogy egyetlen jó magyar aranyforint befizetését mulasztotta el! Amint elmondta, nem tudja, hogy minek alapján és hogyan számították ki ezt a tetemes tartozást, de mint járulékfizetőnek az 1994 szeptemberét követő hónapokra 4 százalék késedelmi kamatot kell fizetnie. A felszólítás a következőképpen fejeződik be: „ha tartozását nem rendezi, illetve a tartozás rendezésére megállapodást nem köt, Pénztárunk kénytelen követelését végrehajtási eljárással érvényesíteni.” (Vizuális alkatú olvasóink előtt megjelenhet a szigorú tekintetű bírósági végrehajtó, amint Kovács úr lakásában egy forint értékű, lefoglalni való értéktárgy után kutat). Tekintélyes összeggel tartozó olvasónk - jobb híján - kérvényt írt. Szó szerint így hangzik: „Tisztelt Cím! Hivatkozással... számú levelükben foglaltakra kérem, hogy anyagi helyzetemre való tekintettel az 1 Ft, azaz egy forint tartozásom elengedését, illetve 6 havi részletben való törlesztését engedélyezni szíveskedjék. Kérem fenti kérelmem kedvező elbírálását.” Mi a legszomorúbb az egészben? A kiküldött ajánlott levél, a benne lévő csekk, a papír értéke - Kovács Károly számításai szerint - mintegy 50 forintot tesznek ki. É. Z. ÍRJON EGY TÖRTÉNETET EZER FORINTÉRT! Több célú „ruhadarab” Több évvel ezelőtt, a nőgyógyászati szakrendelésen történt. Még nem volt karton- rendszer, a hosszú szűk folyosón türelmetlenül várakoztak a betegek. A rendelő ajtaját csak résnyire lehetett kinyimi, hogy ne tóduljon be rajta legalább fél tucat ember. Egyszerre két beteget tudtunk fogadni a rendelő helyiségében. Vetkőzőfülke híján egy lepedőkből összeügyeskedett paraván mögött készültek a vizsgálatra a hölgyek. Pontosabban: nőgyógyászati vizsgálatról lévén szó, a bugyit itt kellett hogy levegyék. A két beszólított beteg között, az évek számát tekintve, nagy volt a különbség. Az egyik 20-25 év körüli fiatal- asszony, a másik egy 65-70 év közötti idős falusi nénike, aki talán életében először volt ilyen „kellemetlen” vizsgálaton. Először a nénit szólítottuk vizsgálatra. A helyes diagnózis felállításához viszont szükség volt laboratóriumi vizsgálatokra. Megkapta a papírokat, s elvonult a paraván mögé öltözni, majd elköszönt. Közben beszólítottuk a fiatalasszonyt, aki a vizsgálat után ragyogó arccal vette tudomásul, hogy kismama lett. Az örömbe azonban üröm is vegyült. A hölgy ugyanis nem tudott felöltözni. Az a bizonyos ruhadarab, amit levetett, nem volt sehol, s anélkül nem volt hajlandó elhagyni a rendelőt. A percek kínosan múltak, mikor végre egy szikra pattant ki az agyamból: - A néni! Igen ám, de hogy merjek én egy beteghez odamenni, hogy kérem adja vissza betegtársa eltulajdonított bugyogóját. Mivel nem volt más választásom, elindultam az intim ruhadarab és a néni felkutatására. Szerencsére még a laboratóriumban volt. Őszinte elnézést, bocsánatot, meg mindent kértem, hogy meg ne sértsem. Finoman megpróbáltam tudomására hozni jövetelem célját. A néni elég lassan fogta fel, hogy mit akarok. Amikor végre rájött, rám nézett, s becsületes, munkában megfáradt arcán egy könnycsepp gördült le. Köténye zsebébe nyúlt, hogy zsebkendőjével itassa fel azokat. Mikor felemelte kezét, én gyorsan a saját kezemmel töröltem le a lassan megeredő könnyeket. Szemem felragyogott.-Nénike drága! Hisz ez a bugyogó! Az anyóka rosszul látó, fátyolos szeme elé emelte a kis fehér ruhadarabot.-Jaj, kedveském, hát én azt hittem, hogy a zsebkendőmet tettem le a székre. Dehogy kell énnekem a másé. Jaj, most mit gondolnak rólam! Palotásiné Borza Ilona Salgótarján Kedves szülök, segítsenek! A gimnázium igazgatónője kö- nyörgőn fordult a résztvevők felé.- Kedves szülők! Segítsenek! Bármilyen társadalmi szakmunkát megköszönünk, amelyet a gyerekükért, s az iskolánkért tesznek. .. Mindenki jelentkezett, csak egy férfi maradt veszteg.-Apuka! - buzgólkodott az igazgatónő. - Bármilyen szakmunkát . . . mint, mint a munkahelyén . . .- Ne . . . Ne! Hullaszállító vagyok. K. Gy. yizsgálóboxban Ötzi múmiával Igazságos teherelosztást! Néhány hónap eltelt már a történtek óta, de a fejemben motoszkál Horn Gyula bejelentése: „a kormány igazságos teherviselést akar, és ebbe belefér a vagyonadó bevezetése”. Ez ellen azonnal tiltakozott Pető Iván, az SZDSZ elnöke. Ugyanígy tiltakozott a koalíciós partner, amikor a miniszterelnök a Hungar-Hotels 15 szállodájának privatizációja ügyében vizsgálatot rendelt el. Azóta kiderült, hogy 1991-es árakon akarták a szállodákat eladni az amerikai társaságnak. Érthetetlen a kormányban lévő SZDSZ tiltakozása. Talán nem közös érdekeket képviselnek a szocialista párttal? Amikor nyilvánosságra került a csaknem mindenre kiterjedő áremelés, miért nem tiltakoztak? A szegények (az ország nagy többsége) igazat adnak a miniszterelnöknek. Legyen arányosabb a teherviselés. Aki valamilyen úton-módon többet kapott és kap az államtól, az fizessen vissza többet. Gondolom, arról lenne szó, hogy fizessenek vagyonadót azok, akik ki tudja hogyan, főleg az elmúlt öt évben, az állam haszonélvezői lettek, sok milliós vagy milliárdos vagyonnal rendelkeznek. Az APEH-nak meg kellene nézni, hogy a mai milliomosok milyen vagyonnal indultak és hová jutottak. Mert nem igazságos teherelosztás az, ha mindenki egyformán többet fizet a gázért, villanyért, egyebekért. A gazdag gond nélkül játszva fizet, a szegény meg fogcsikorgatva gondol a következő napra. A vagyonadóból több jutna kompenzálásra a rászorulóknak. Ha az igazi munkanélküli azt látja, hogy a milliós végkielégítések folyamatosan röpködnek a ki- választottaknak, vagy a kacsalábon forgó banképületekkel, és egyéb csodaautókkal találkozik, megfogalmazódhat fejében a gondolat: el kell venni a gazdagoktól, amilyük van és igazságosan szét kell osztani. Jászai Nagy József Kisterenye A burgonya ára lassan az égig ér Már hírt adtak a tiroli Alpokban 1991. szeptember 9-én talált múmiáról, akit az osztrákok tréfásan Ötzi-nek neveznek. 1992. december 9-én én is megtekinthettem a gleccsermúmiát az Innsbrucki Egyetem Anatómiai Intézetében lévő hűtőrendszer vizsgálóboxában. Meghívásomat W. Platzer prof. nagylelkűségének köszönhetem, amelyet még egy hatalmas dokumentációs anyaggal is kibővített. Az első magyar voltam, aki vizsgálhattam, több tudományosan előkelőnek számító helyen ismertethettem benyomásaimat, tapasztalataimat, a szegedi JATE régészeti tanszékén a hallgatóknak a legrészletesebben. Nagyon várom a következő nyarat, hogy újból megnézhessem, és az újabb dokumentumokat megismerhessem. Kár, hogy Salgótarjánban csak a megyei kórház néhány orvosa érdeklődött „Ötzi” után, akikkel ismertettem egy előadás keretében. Megígérem, ha lezajlik tervezett innsbrucki látogatásom, beszámolok a legújabb tényekről. Dr. Antal Elemér, radiológus Salgótarján Együtt könnyebb A közelmúltban a Nógrád Megyei Birkózó Szövetség vendégeként 14 fős ifjúsági birkózócsoport érkezett megyénkbe Moldáviából, Kisinyovból. A sporthivatal felkérésére én is közreműködtem munkájukban. A fiatalokkal való pár napos együttlét meggyőzött arról, hogy országukban igen jó a kapcsolat a különböző nemzetiségiek között. A megyénk vendégszeretetét élvező fiatalok között volt bolgár, román, ukrán, trénerük bolgár, török, míg sofőrjük román nemzetiségű volt. Az ifjú sportolók salgótarjáni felkészülésük alatt még a magyar és csehszlovák fiatalokkal is jól kijöttek. Mindez ékes bizonyítéka: a különböző nemzetiségűek igen is együtt tudnak élni, de ehhez szív, lélek, összetartás, megértés szükséges. Jó lenne, ha sok ilyen hírrel tudnánk szolgálni a világ minden tájáról. Takács Lajosné, Salgótarján Az oldalt szerkesztette Kovács Margit Úgy vélem, nem kell sokat bizonygatnom, hogy milyen meghatározó szerepe volt a „kenyeretlen Tarjánban” a burgonyának, mint legfontosabb népélelmezési terméknek. A Horthy-rendszerben sokszor előfordult, hogy este egy-egy családnál nem jutott kenyér az asztalra. Egy-két szem héjában sült vagy főtt burgonyát kaptak a nebulók, hiszen a burgonya mindig olcsóbb volt, mint a kenyér. Az utóbbi időben e terméknek az ára olyan magasságra emelkedett, amelyet lassan már meg sem lehet fizetni. A vásárcsarnokban január 10-én egy kilogramm burgonya ára 80 forint volt. De lehet, hogy mire e cikk az újságban megjelenik, eléri a száz forintot. Szemtanúja voltam annak a szomorú pillanatnak, amikor egy idős asszony, jóval túl a nyolcvanon, 20 forintért kért burgonyát. Úgy bizony, már-már odáig jutunk, hogy nem mázsára, hanem dekára fogjuk megvenni. Sokan felteszik a kérdést, mi az oka a burgonya ily nagymérvű emelkedésének? A válasz egyszerű. Az előző kormány szétverte a világszínvonalon termelő mezőgazdasági nagyüzemeket, földjeiket privatizálták. Példa erre az őrhalmi tsz, amelynek meghatározó szerepe volt a megye s ezen belül Salgótarján burgonya ellátásában. Az új földhöz jutottak a burgonyatermesztést nem vállalták, helyette a kevésbé munkaigényes kalászosok termesztése mellett voksoltak. De megyénk több szövetkezete szintén ezt az utat járja. Tisztelt országgyűlési képviselők! Ideje lenne már szóvá tenni a parlamentben ezt a tűrhetetlen helyzetet. Hassanak oda, hogy importőreink ne csak déligyümölcsöket importáljanak, hanem elsősorban burgonyát, de sürgősen, e rendkívül magas árak letörésére. Mucsi Lajos Salgótarján A felvétel is igazolja: a krumpliért már borsos árat kérnek FOTÓ: RIGÓ TIBOR OLVASÓINK KÉRDEZTÉK - JOGÁSZUNK VÁLSZOL A hadigondozásról szóló törvény végrehajtása Több olvasónk kérésének teszek eleget és több kérdésre adok választ, amikor a hadigondozásról szóló, általam is ismertetett törvény végrehajtásáról rendelkező 113/1994./VIII.31./Kormányrendelet néhány fontos, sok gondot okozó rendelkezésére irányítom olvasóink figyelmét. Elsőnek emelem ki a kötelező orvosi vizsgálattal kapcsolatos előírásokat, mivel a kérelmező ügyfélnek kell bizonyítania fogyatékosságát és annak hadi eredetét is. Erre azért kell nagyon odafigyelni, mert a hadirokkantak a törvény alapján öt járadékosztályba sorolhatók. A járadékosztályba sorolás viszont a hadi eredetű sérülés során bekövetkezett munkaképesség-csökkenés mértékétől függ. Ennek százalékos mértékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (OOSZI) a kérelmező lakóhelye szerint illetékes, elsőfokú bizottsága állapítja meg. A kérelmezőt a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője küldi el a vizsgálatra. A vizsgálat helyéről és idejéről az Orvosszakértői Bizottság írásban értesíti a kérelmezőt és a vizsgálat eredményeként készített szakvéleményét az elrendelő jegyző címére küldi meg. A kérelmezőnek az elrendelt orvosi vizsgálatért nem kell fizetnie. A hadirokkant az OOSZI szakvéleményén alapuló és a helyi önkormányzat jegyzője által meghozott és kikézbesített határozata ellen fellebbezéssel élhet a határozatban megjelölt hatósághoz. A másodfokon eljáró szerv az OOSZI másodfokú Orvosi Bizottságát kéri fel az elsőfokú orvosi szakvélemény felülvizsgálatára. A jogszabály alkalmazása során tisztázandó, hogy ki minősül hadigyámolt- nak, illetve hadiárvának. Hadigyámolt a hadirokkant gyermeke- a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig,- ha a gyermek nappali tagozaton tanul, a tanulmányok tartamára, legfeljebb azonban a gyermek huszonötéves koráig,- továbbá, ha a gyermek az említett időtartamok alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára életkorra való tekintet nélkül, feltéve, hogy a munkaképesség csökkenése a 67 százalékot elérte. Hadiárva a meghalt hadirokkant gyermeke- akire ugyancsak a fentebb írt szabályok vonatkoznak. Fontos tudni azt is, hogy a törvény rendelkezése szerint ugyanazon hátrány miatt nem részesülhet senki kétféle ellátásban, tehát nem kaphat nemzeti gondozási díjat és hadi- gondozási pénzellátást is. Ezért a hadigondozási igény bejelentésekor e tényről a kérelmezőnek büntetőjogi nyilatkozatot kell tennie, a jegyzőnek pedig hivatalból kell a kettősség elkerülését vizsgálnia. Fontos rendelkezés az is, hogy a korábban megállapított és folyósított hadigondozotti pénzellátások helyébe a hadi- gondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény által meghatározott pénzellátások lépnek. A hadigondozás iránti igény nem évül el, az időbeli korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető. Dr. Verebélyi Gyula