Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-14-15 / 12. szám

8. oldal Hétvégi Magazin Közélet 1995. január 14., szombat „Úgy néznek rám, mint az ördögre” Konrád György politikáról, függetlenségről, drogról Szeret mosolyogni. És à kávét is szereti. Meg persze szeret be­szélgetni, de ha beszél, akkor ezt csöndesen teszi, többek sze­rint ezzel szokta felhúzni érzelmi kitörésre hajlamos vitapart­nereit. Nem szereti viszont a tabukat.-,,A gondolkodás nyugtala­nítóan tekintélyes része a ve­zérkarok szakértője lett. Azon fáradoznak, hogy ér­telmes színben tüntessék fel azt, ami halálosan értelmet­len” - írta Antipolitika című művében...- Én a szóra, a vezérkarokra, nagy súlyt fektetek. Egy lehet­séges háborúról értekeztem ak­koriban. A világon azóta is számos értelmiségi tanácsadó szerepet tölt be különböző kormányok, városi hatalmak mellett. Tanácsokat adnak, és addig csinálják ezt, amíg nem kényszerítik őket tőlük idegen szerepek eljátszására. Egy tu­dósnak vagy írónak azonban nem a tanácsadás az elsőrendű megnyilatkozási módja - ha­nem az írás.- Nem csupán szakértőkről van szó, hanem főállású poli­tikusokról is. Az ő esetükben például mi a recept?-Ha már valaki arra adta a fejét, hogy végigcsinál egy játszmát politikusként, akkor ennek kifutása van. Ha ezt tisz­tességgel csinálja, akkor jó, ha azt csinálja, amit szeretne. Per­sze, akár ki is lehet szállni az egészből. Mert van azért né­hány olyan mesterség, amely­hez jobb élethossziglan hű ma­radni. Ilyen az íróság is.- Most már szociálliberális hovatartozásukat nyíltan vál­laló elemzők beszélnek arról, hogy az értelmiség mintha kíméletesebb lenne ma a ha­talommal, mint az ezt meg­előző négy évben.- Még nem olyan hosszú en­nek a kormánynak a reagálása. A közmondás szerint „nézzünk és várjunk”.- A kormánytagok tevé­kenységéről, a Horn-kor- mány stratégiájáról kialakí­totta már a véleményét?- Vannak ebben a kormány­ban olyanok, akikről jó a véle­ményem, s vannak, akikről ke­vésbé. Mindenesetre elfoga­dom Ottlik azon gondolatát, hogy lehetnek barátaink a kor­mányban, de a kormány nem lehet a barátunk. Azt azért ész­reveszem, hogy valamiféle ak­tuális félrecsuszamlásnak, erő­szakos fordulatnak a jelei nem mutatkoznak a horizonton.- Sokan mégis azt mond­ják, hogy az ellangyosodásra, a nosztalgiára, a kádárista at­titűdök feléledésére van esély.-Ilyen híreket én is hallok, sőt jeleket is látok. Illúzióink azonban nem voltak. Én külön­ben sem szeretem ezt a nagy le- leplezősdit. Ebben az ország­ban elég kevesen születtek 1989 után, és akik a legdühö­sebbek, azok néha nem is a jó oldalon álltak, csak retorikát váltottak és ma lettek hősök.-A Demokratikus Charta gyakorlatilag megszűnt, pe­dig kritikára ma is szükség lenne.- A Charta nem általában a kritikára szegődött. Nincs mö­götte intézmény és pénz. Ha van egy olyan „hullám”, ami­kor az emberek tartanak vala­mitől, akkor aránylag könnyű egy összejövetelt megszer­vezni...- Ma elégedettebbek len­nének az emberek?- Amikor egy felvetődő kér­désre lehet ezt is, azt is meg amazt is válaszolni, és a de­mokratikus játékszabályok nem sérülnek meg, akkor mi vára­kozunk. De az a hasonlat, amit akkoriban fogalmaztunk meg - „Az esernyőt akkor kell ki­nyitni, amikor esik” - ma is időszerű. Én azonban nem ész­lelek erőszakosan terjeszkedő állami ideológiát, erőszakos cenzurális jelenségeket, a köz- társasági elnök és az alkot­mánybíróság ellen indított haj­szát. De ha újból pártállami je­lenségek jelennek meg ennél feltűnőbb formában, akkor a Charta esernyője kinyílik...-„Antipolitikus az, aki az államot szigorú fogyókúrára akarja fogni, és nem feszé­lyezi, ha ezért államellenes­nek nevezik” - jó néhány í\é írta ezeket a sorokat.- De ma ugyanerről van szó. Nem a központi államhatalom­tól kell a mannát várni, önmeg­valósító polgárokra van szük­ség, függetlenül attól, hogy eh­hez az állam mit szól.-Legutóbb önt is államel­lenesnek nevezték.- Engem egyáltalán nem fe­szélyez, bárminek is nevezze­nek. Sokszor voltam én már „gonosz ember”, mind a mai napig sokan tartanak annak.-Talán mert megint be­gyűjtött egy rossz pontot. A lágy drogokról alkotott véle­ményéért saját párttársaitól sem kapott elismerő szavakat.-Ha valaki független értel­miséginek érzi magát, nem azt kell néznie, hogy hányán állnak mögötte, hanem azt kell végig­gondolnia, hogy saját állítása helyes-e. Én azt gondolom, hogy helyes. A tételem egyéb­ként nagyon egyszerű: „aki másnak nem árt, aki mást nem bánt, azt nem kell becsukni”. A lágy drogot fogyasztó fiatalem­berek általában büntetlen előé- letűek, és nem tartom túlzottan erkölcsösnek, ha börtönbünte­téssel derékba törjük az életü­ket. Ez számomra ugyanaz lenne, mint ami régen történt: ment az ember az utcán, a rendőr meg kinyithatta a táská­ját. Én pedig utálom, ha a ható­ság beleüti az orrát, hogy mi van a zsebemben, mit eszem, mit iszom, mit füstölök, mit csinálok, ártok-e magamnak vagy sem.- Mintha Kuncze Gábor belügyminiszternek, aki ugyancsak SZDSZ-es, más lenne a véleménye. Pártjában érték támadások emiatt?- Nem tudok róla.- És az utcán?- Hát, ott jó páran tekintenek rám furcsán. Szokták azt is mondani, hogy szégyelljem magam. Főleg idősebb emberek néznek rám úgy, mint az ör­dögre. Úgy vélem, ezzel az üggyel itt sokan könnyű sikert akartak arami. Szerintem téved­tek. Ez esetben „elbeszéltünk” egymás mellett. Prieger Zsolt Százezer fiatal Párizsban - Több mint 100 ezer fiatal gyűlt össze Párizsban, a taizé-i közösség hetedik összejövetelén. Ötvennégy nemzet ifjai között szerbek és horvátok is jelen voltak. Hitük gyakorlása mellett kötetlen programokon is részt vettek. feb fotó ZÖLDI LÁSZLÓ „MACSKAKÖRÖMPÖRKÖLTJE” A demokráciáról mondják Vokskrácia Demokráciában nem a ciniz­mus, a kényszerű vicc az egyet­len válasz a hatalom birtokosa­inak cselekedeteire, hanem a szavazat. Horváth János tévészemélyi­ség, Vasárnap július 3. Friss tapasztalat Egy demokráciában az ellenzék sosem nyeri meg a választáso­kat, hanem a kormány veszíti el. Tom Kennedy Tamás újság­író, tajvani és kanadai magyar emigráns, bécsi üzletember 168 Óra Június 8. Tedd nevetségessé?! A demokráciában a fönnállóval szemben szított lázadást nem eltiporni szokták, hanem félre­szorítani és kigúnyolni. Tamás Gáspár Miklós filozó­fus Magyar Hírlap, október 15. Mi a demokrácia? Az, hogy egyik pártot se szere­tem, ezzel szemben jogom van mindegyiket szidni. Horpacsi Sándor miskolci hír­lapíró Népszava, február 9. Közhely, de ••• A demokráciához demokraták kellenek. Csintalan Sándor a Szocialista Párt ügyvezető al- elnöke Ez a Hét, novemberi próbaszám Ugyanaz, másképp A tehetségtelenséget a demok­Gellért Kis Gábor rácia legföljebb elviseli, csak a diktatúrák jutalmazzák. Gellért Kis Gábor tévéripor­ter, a szocialista párt ügyvivője Népszabadság, március 21. Vagy-vagy A demokrácia olyan, mint a terhesség: nincs olyan, hogy egy kicsit vagyok terhes és na­gyon vagyok terhes. Furmann Imre miskolci ügy­véd, az MDF volt alelnöke ;, ■ | 168 óra, november 9. Lépik egyet A demokrácia abból áll, hogy senki sem tűnik el Recsken vagy a Gulágon, legfeljebb más pozícióba kerül. Domány András újságíró, a Magyar Rádió fő­munkatársa Beszélő, július 7. Fokozás Konspiráció, ha összebeszél­nek, forradalom, ha visszabe­szélnek, és demokrácia, ha ösz- sze-vissza beszélnek. Kvári Sinkó Zoltán veszprémi humorista Napló Június 28. Paskai bíborosnál, a prímási palotában 1927. május 8-án született. Felsőfokú tanulmányai után 1949-ben ferences rendi fogadalmat tett. 1951-ben pappá szentelték. 1952-55 között Szegeden püspöki szertartóként, majd filozófiai tanárként dolgozott. 1978-ban püspökké szentelték. Majd tíz évvel később bíboros lett.- Isten mikor hívta Önt erre a hivatásra?- Középiskolás koromban döntöttem a ferences papi hi­vatás mellett, hogy az embe­reket Istenhez vezethessem. A szerzetesrendek feloszlatásáig Szécsényben, majd Gyöngyö­sön voltam. Sokat köszönhe­tek tanáraimnak. Igen jó, ba­ráti légkör volt a növendékek közt, amelyre ma is szívesen emlékezem. Szerzetesként akartam élni, de a körülmé­nyek úgy hozták, hogy a szer­zetesi közösségen kívül egy­házmegyei beosztásban kellett szolgálnom.- Hogyan fogadta a püspöki kinevezését?-A különböző beosztáso­kat engedelmességből vállal­tam, hiszen a papszenteléskor engedelmességet fogadtam. Amikor a Szentszék azt kérte, hogy vállaljam el a püspöki szolgálatot, azt is hasonló lel- külettel fogadtam. A régi rendszerben még nehéz volt az egyház működése.- Milyen kiemelkedő ese­mények kapcsolódnak eszter­gomi működéséhez? Paskai László Szécsényben is tanult FOTÓ: HOMOLYA ANDREA- Legkiemelkedőbbek vol­tak Mindszenty József herceg- prímás esztergomi temetése, a pápalátogatás, az esztergomi egyházmegyei zsinat.- Nyilván sok biztonsági gondot jelentett a pápalátoga­tás?- Az egyes helyszíneken, elsősorban Esztergomban és Budapesten kellett megszer­vezni a Szentatya méltó foga­dását. A pápalátogatás ugyan­akkor komoly állami feladatot is jelentett személyi biztonsá­gának a megszervezésével, hisz' a pápa nemcsak a katoli­kus világegyház feje, hanem jelenleg a „legveszélyeztetet­tebb személy” is a világon.- Szabad idejét hogyan és hol tölti?-Gyakorlatilag nincs sza­bad időm. Az egyházmegyém mellett mint bíborosnak fel­adataim vannak a világegy­házban is. Ha mégis van egy kis szabad időm, azt inkább olvasással töltöm.-Nem Esztergomban, ha­nem a budai Prímási Palotá­ban találkozunk. Ez azt jelenti, hogy Budapestre költözött?- Nem költöztem Buda­pestre, hisz' az egyházmegye központja továbbra is Eszter­gom. Ugyanakkor az egyház- megyei határok megváltozá­sával munkám legnagyobb ré­sze Budapesten van. Ézért két munkahelyem van, Eszter­gomban és Budapesten. Ter­mészetes, hogy Budapesten könnyebben találkozhatok a papokkal, a hívekkel, a közé­let vezetőivel.- Búcsúzóul mit üzen a ka­tolikus híveknek?- Szívből kívánom, hogy az új esztendőben a gyermekek is a felnőttek is sok jó cseleke­dettel ajándékozzák meg az Úr Jézust. Szabó Krisztina Hasznosabb lett volna megérteni egymást Sajnálom, hogy Lenko Gyula falugazdász írásomra készült vá­lasza későn került nyilvánosságra. Félő ugyanis, hogy az olva­sók már kevésbé emlékeznek a múlt év december 9-én megje­lent írás mondandóinak részleteire. Pedig ez fontosabb lett számomra, mint a rendeletek ismertetése. A rendelkezéseket bárki megismerheti, de az ember lelki fájdalmait már kevésbé. A december 9-én megjelent írás viszont Varga Gézának a lét­bizonytalanságát, a jövőbe vetett hitének elvesztését, családjá­ért való aggódását próbálta érzékeltetni. Ezen keresztül jelezni a magángazdálkodás kialakulásával járó gondokat. Nem utasítom vissza az 1995. január 7-én, lapunkban megjelent „Nem megszüntetni, csak szüneteltetni” című írás­ban foglaltakat. Én is úgy vé­leményezem, ahogyan azt egyik tanult barátom jelezte: nagy gonddal elkészített írásról van szó. Lenkó Gyulával évti­zednél is több évre visszamenő ismeretségünk nem ad okot arra, hogy véleményét vissza­utasítsam. Arra viszont tiszte­lettel szeretném felhívni a fi­gyelmét, hogy nem velem, ha­nem e téma közvetlen alanyá­val kellene helyzetmagyará­zatba bocsátkoznia. Mert azzal ugyanis, hogy engem kiigazít, V. G.-nek és családjának jö­vőbe vetett reménye egyetlen centivel sem mozdult előre. El­lenkezőleg... Ami pedig az írás végétől számított visszafelé negyedik bekezdést illeti? Idézem: „Na- •gyon furcsa a cikk politikai ok­fejtése is: Addig osztották a pénzt, amíg a választásokra ké­szültek, de amikor az lezajlott, megszűnt a támogatás”. Kérem Lenkó Gyulát, en­gedje meg, de lehet, hogy erről nem értesült. Az egyik, ma el­lenzéki párt képviselője, jelen­leg az FM hivatalvezetője - V. G. és más hihető személyek határozott állítása szerint - Lü­kén választói gyűlése alkalmá­ból tett ígéretet arra, hogy az MFA-ból támogatja V. G. kéré­sét. A megjegyzésem ebből eredezett. Ha úgy tetszik, akkor legyen politikai ízű. Nem én ál­lítottam. Ha az emlékezetem nem csal, Mihálygergén erről kettőnk között is szó esett. De tovább megyek. A me­gyei FM hivatal helyettes veze­tőjénél is érdeklődtem V. G. támogatása elmaradásának okairól. Az viszont mind a mai napig rejtély maradt a szá­momra, hogy az említett köz- tisztviselő a hivatalos feljegy­zések között kutatva iV. G. tá­mogatási igényét.nem találta. A hivatalhoz be sem érkezett. Kérdések: ki állította le ennek elkészítését? Vagy a tulajdon- viszonyok rendezetlenségéből adódóan nem készült el a kére­lem? V. G. annyit közölt: érte­sítette a falugazda, neki már nem jutott a támogatásból. Te­hát nincs pénz, nincs gép, a föld műveletlenül nem hasznosul. Hogy miért éppen neki nem jutott, annak részleteit érdemes még kutatni annál is inkább, mert a körzetben viszont több igénylő megkapta a támogatást. Élnek is vele. Ha V. G. kérelmé elutasításának az említett tulaj­donjogi tisztázatlanság az oka, akkor bizony V. G. a falugazdá­tól nem kapott megfelelő felvi­lágosítást baráti kapcsolatuk el-, lenére sem. V. G. a tulajdonvi­szonyról ugyanis velem, a több alkalommal lefolytatott beszél- ' getéseink alkalmával, egyetlen szót sem mondott. Végezetül. Én köszönöm az ugyan nagyon késve érkezett válaszát l.enîco Gyula uram. De : gondolja meg, ha ezt a sok okos ig okfejtést nem az én írásomra pazarolja, hanem V. G. baráti felvilágosítására, mennyivel ; hasznosabb lett volna. Mert azVsu újságíró szerepe csupán annak H a közvetítését szolgálta, nem is főszereplőként, ami ma nagyon Ir.j érzékenyen foglalkoztatja a új) sok-sok V. G.-ket: a „Szerte- foszlóv magángazdálkodás re-ol ményei”. Bobál Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents