Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-14-15 / 12. szám

1995. január 14., szombat Hazai Körkép 3. oldal Jó magyar itóka zatmári Feri bácsi volt a legnagyobb magyar a ta­nyabokorban. Kemény, baj­szos kovácsember, nyugdíjas korában is rendtartó, szor­galmas, kevés beszédű. Neki volt a legszebb kovácsolt vas­kerítése a környéken - nem csoda: ő nem az a varga, aki lyukas cipőben jár. Az első súlyos csapás akkor érte, amikor váratlanul meg­halt a felesége. Szatmári Feri bácsi sosem mondta, de tudom: természet elleni véteknek tartotta asszo­nya halálát - egy életen át ahhoz szokott, hogy a halálba a férfi megy először. Ossze- szorította a fogát, s tette a dolgát egyedül, művelte a ker­tet, főzte a paprikás krumplit. A portáján nem látszott meg, hogy nincsen asszony - csak a lelkében. A második csapás a szélü­tés volt. Feküdt a kórházban, félig bénán és egészen némán. Aztán lassan-görcsösen, kín­lódva - dadogni kezdett. Aki érteni akarta, annak mintha idegen nyelvet kellett volna megtanulnia. Talpra állt, oldalason mozgott, húzta a lábát. Egyik gyerekéhez került, a városba, nem szerette. Vissza makacs- kodta magát a tanyára. Tíz napig evett egy kiló kenyeret, konzerven élt és napi egy ku­pica cseresznyepálinkán. Csakhogy zsémbes lett, s minél nehezebben beszélt, an­nál könnyebben kapott össze mindenkivel. Szidta azt is, aki segített rajta. Engem, lega­lábbis a szemembe, nem. Olykor-olykor bevásárol­tam neki, amikor írtam a lis­tát, a pálinkát diktálta fel a legnehezebben. Mindig a végére hagyta, s nem nézett rám, szemérmesen mondta: „És kis jó magyar it ókát.” Jött a tél, fagytak is a vere­bek a fáról. Szatmári Feri bácsi egy otthonba került. Mert hogy ott azért mégis ápolják, jár be az orvos, a személyzet nem szí­vességből teszi a dolgát, azért fizetik. Ezt valahogy köny- nyebben fogadta el. Bár, ki tudja, talán zsémbelt ott is. A derék öreg magyar még otthonba vonulása előtt elmondta, hogy szatmári sváb és Schwartzkopfnak hívták. Szatmári bácsi ma meghalt a szeretetotthonban. Bodor Pál Óvatosan locsoljuk a szobanövényt! - A téli hónapokban a szobanövények víz­igénye jelentősen lecsökken, s csak szobahőmérsékletű vízzel locsolhatjuk őket. Ha netán a növény hidegnek találta a vizet, elképzelhető, hogy apró barna foltok jelennek meg a leve­lein. A „megfázás” tünetei ezek, amelyek hamar eltűnnek. Zabari Zoltánná kertész a salgótar­jáni VGÜ Kft. kertészetében a dracenát locsolja. fotó: gyurián tibor Megrekedt a gázprogram Vadkertnél A tanács mellé kalács is kel­lene! - hangzott el tegnap Ér- sekvadkerten, az ifjúsági házban a kijelentés, azon az összejövetelen, amelyen a környékbeli polgármesterek a gázhelyzetet elemezték. Vagyis, a gáz nélküli helyze­tet. A találkozón a községek vezetőin kívül megjelent Urbán Árpád, Mayer Antal és Tamássy István országgyűlési képviselő. Jelen volt Smitnya Sándor, a megyei közgyűlés elnöke is. Nógrádi László, Vadkert polgármestere elmondta: két és fél éve határozta el tíz község önkormányzata, hogy a vezeté­kes gázt bekötik. Később a lét­szám tizenötre bővült. Elké­szült a tanulmányterv és a kivi­telezési terv. Jól haladt az elő­készítés, ám az érdemi munká­latok megkezdésére ez idáig nem nyílott mód - nagy űr a pénztelenség. Mindent meg­próbáltak az önkormányzatok, támogatás azonban sehonnan nem érkezett. Pályázatokat ír­tak - pénzhez mégsem jutottak. Kiapadtak a fejlesztési alapok. Közel hétszázmillió forintos beruházásról van szó, ezt teljes egészében nem tudják előte­remteni az önkormányzatok. Kellene a segítség. Csak hát hi­ába írta a leveleket Nógrádi László például az előző ciklus­ban ténykedő honatyáknak, mindössze ketten válaszoltak. A vadkerti polgármester fáj­lalja, hogy amikor egész Nóg­rád megyét behálózza a gázve­zeték, itt nem sikerült elindítani a programot. Tamássy István arra biztatta a polgármestereket, hogy újra pályázzanak. Ugyanakkor el­ismerte, hogy az idén nagyon nehéz lesz támogatáshoz jutni. Mayer Antal hangsúlyozta: a pályázatok készítésénél ne fe­ledjék ki az ipari felhasználókat sem. Smitnya Sándor hangoz­tatta, hogy a közgyűlés segítsé­get ad a pályázatok megírásá­hoz, soron kívüli pénzre azon­ban senki ne számítson. Az összejövetelen részt vett több pénzintézet vezetője is. Ők sem biztatták sok jóval a meg­jelenteket - csak piaci alapon képzelhető el a pénzkihelyezés. Az egyik polgármester értet­lenségének adott hangot, mert az 500 milliós támogatásból nem jutott egyetlen Túlér sem a térség gázprogramjára. A hely­zetet talán legjobban Oravecz Imre polgármester jellemezte: „Beszorult a kocsi, egy helyben áll a szekér!" (ádám) Segítenek a gyöngybaglyokon Költőládákat telepít ki gyöngy­baglyok számára a Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület Nógrád me­gyei csoportja - megkönnyí­tendő a szigorúan védett mada­rak megtelepedését. A február­ban induló program ötletét az előző három esztendőben vég­zett felmérés adta. Eszerint ugyanis a kastélyok, templo­mok tornyában fészkelő mada­rak szinte teljesen eltűntek: a kereső akció mindössze négy költőpárra derített fényt. E kísérteties hangú madárról tudni kell, hogy ragaszkodik az emberi, ám zavartalan környe­zethez, ezért szeret a tornyokba költözni. A harangtomyok nyí­lásait azonban a galambok el­leni védelmül hálóval zárták le, így a baglyok hiába keresik a bejutási lehetőséget. A költőlá­dákat e hálókon vágott nyílások mögé erősítik majd fel, amely technikailag sem akármilyen feladvány, ugyanis egy méter hosszú, L-alakú madárlakást kell a harang tőszomszédságá­ban felerősíteni. Az általános iskolák segítsé­gével elkészülő költőládákból idén húszat helyeznek ki a ma­dárvédők, elsőként a Szécsény környéki falvakban, ahol két költőpár szaporulatáról gon­doskodnak ily módon. Jellemző a gyöngybagoly ér­tékére az endrefalvai fióka esete. A falu felújítás alatt lévő templomának tornyát addig nem bontották le, amíg a külső falon, a kereszt alatti gömbben nevelt gyöngybagolyfiókát a hegymászók le nem hozták. A kisbaglyot egy gyarmati ma­dárvédő nevelte fel. Röviden Nagylóc - Tegnapra vir­radóra a falu és Zsúnypuszta között kigyulladt egy Rába kamion. Rakfelülete, pony­vája és négy kereke égett, egészen addig, míg a balas­sagyarmati tűzoltók el nem oltották. A tűz okát még vizsgálják, a kár mintegy félmillió forint. Hollókő - Közgyűlést tar­tott a napokban a Fiatalok Kulturális és Szabadidő Egyesülete. Elnökké ismét Szabó Csabát választották, míg az egyesület titkára Fá­bián Csaba, az alelnök pedig Mikula János lett. Mohora - községi idősek klubja tagjai vasárnap 15.30 órakor, az evangélikus kis- templomtól indulnak Buda­pestre. Részt vesznek az 1995. évi egyetemes imahét központi megnyitó istentisz­teletén, amely 18 órakor lesz a Deák téri evangélikus templomban. Igét hirdet dr. Harmati Béla püspök, szentbeszédet mond dr. Paskai László bíboros prí­más. Salgótarján - Az alpol­gármesterek közül Sarló Béla január 18-án 8-12, majd 14-16 óráig, Cserháti József pedig január 25-én 8-12 óráig tart fogadónapot a városháza 5. szobájában. Tar - A megyei véradó ál­lomás és a pásztói területi Vöröskereszt szervezésében véradó napot tartanak január 17-én 11-17 óráig az orvosi rendelőben, amíg január 18- án pásztói donorok plazma- ferezises véradáson vesznek részt Salgótarjánban. Salgótarján - Az Egész­séges Életért Klub január 17-i összejövetelén, 16.30 órától az Engely-féle vitali­tásmérő műszert mutatják be a József Attila Művelő­dési Központban. Szemtanút keresnek 1994. december 22-én 22 óra 25 perc körüli időben a 21. számú főútvonal Bátonyterenye és Mátraverebély közötti útsza­kaszán halálos közúti baleset történt. A rendőrség kéri annak a fe­hér színű Peugeot 205 típusú személygépkocsinak a vezető­jét, aki a balesetet a mentőknek bejelentette, hogy jelentkezzen a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság közlekedési osztá­lyán Salgótarjánban, a Rákóczi út 40. szám alatt vagy a 32/311-255-ös telefonszámon. Hogyan határozzuk meg a nyugdíjalapot? Az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Főigazgatóság tájékozta- 1 tott az Országgyűlés 1994 de­cemberében hozott a nyugel­látást érintő legfontosabb rendelkezések törvényi mó­dosításáról. Az 1994. december 31-ét követő, de 1996. január 1-jét megelőző időponttól megállapí­tott nyugdíjak esetében a valo­rizációs (értékmegőrző) kul­csokat az 1988-ban elért kere­setet 154,7 százalékkal, az 1989-ben elért keresetet 117,9 százalékkal, az 1990-ben elért keresetet 79,2 százalékkal, az 1991-ben elért keresetet 42,8 százalékkal kell növelni. Az Országgyűlés döntött ar­ról is, hogy a nyugdíjalap ki­számításánál akkor szükséges az 1988. január 1-jétől a nyug­díjazás időpontjáig elért kerese­tet alapul venni, ha a nyugdíj- igénylő legalább 1 260 napi ke­resettel rendelkezett. Ha nem, akkor a korábbi biztosítási idő alapján visszamenőlegesen annyi napot kell figyelembe venni, ahány az 1 260 napból hiányzik. Ha a havi átlagkereset így nem határozható meg, ak­kor - külön jogszabály szerint - a minimális bér alapján kell a nyugdíj összegét meghatározni. Az 1993. március 1 -je és 1994. december 31 -e között - a tény­leges kereset hiánya miatt - a minimálbér alapján megállapí­tott nyugdíjakat az 1988. január 1 -je előtti keresetek figyelem­bevételével újból meg kell álla­pítani. A nyugdíj alapját képező havi átlagkereset degyesszív csökkentést- ‘ {beszámítása) , a következőképpen alakul, ha a nyugdíjat 1994. december 31-ét követően állapítják meg: 20 ezer forintig a havi átlagkerese­tet korlátozás nélkül figye­lembe kell venni. 20 001-22 000 forint között 90 százalékát, 22 001-30 000 forint között 80 százalékát, 30 001 -40 000 forint között 70 százalékát, 40 001-50 000 fo­rint között 60 százalékát, 50 001-60 000 forint között 50 százalékát, 60 001-70 000 fo­rint között 40 százalékát, 70 001-80 000 forint között 30 százalékát, a 80 000 forint fel­etti átlagkeresetrész 10 száza­lékát kell figyelembe venni a nyugdíj megállapításánál. Az öregségi nyugdíj legki­sebb összege - ha az ellátást [J>94. december 31-ét köve­tően, de 1996. január 1 -je előtt állapítják meg*- havi 8 400 fo­rint. Ugyanennyi a III. cso­portba tartozó rokkantság alap­ján járó minimum nyugdíjösz- szeg. A II. csoportba tartozó rokkantat 8 820 forint, míg az első csoportba tartozó rokkan­tat 9 100 forint illeti meg. Idén az özvegyi és szülői nyugdíj legkisebb összege havi 7 800 forint, az árvaellátás leg­kisebb összege havi 7 200 fo­rint. A III. rokkantsági cso­portba tartozó baleseti rokkan­tat minimum 8 460 forint, a II. rokkantsági csoportba tartozót 8 890 forint, az I. rokkantsági csoportba tartozót 9 200 forint illeti meg. A mezőgazdasági szövetke­zeti járadékok 1995. évi össze­gei és a szakszövetkezeti tago­kat megillető 'növelt összegű szakszövetkezeti járadékok alapösszegei is'változtak. __________Kíváncsiskodó__________ B ármennyi lehet az üvegek betéti díja Salgótarjáni olvasóink azt tudakolják, hogy mennyibe kerül a söröspalack. Tájé­koztatásuk szerint ugyanis ahány üzlet, annyiféle ára van a visszaváltott üvegnek. Azt szeretnék tudni, hogy valójában mennyi pénzt kel­lene kapniuk egy-egy kiü­rült sörösüvegért. Mint minden termék, a sö­rösüveg is szabadáras - tud­tuk meg Páka Györgytől, a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség Nógrád Megyei Fel­ügyelőségének vezetőjétől, tehát a palack betéti díját minden üzletben szabadon ha­tározzák meg. Egyetlen előí­rás van: a termékek áráról jól láthatóan kell tájékoztatni a fogyasztót. Az üvegek betéti díját táblázaton kell feltün­tetni a boltok visszaváltási he­lyein. Az üzletekben tehát csak azt nem tehetik meg, hogy kevesebbet számolnak fel a betéti díjakra visszavé­telkor, mint amennyit a vétel­kor kémek. Miért kell annak az egyéni vállalkozónak is vállalkozói számlát nyitnia - ami egy évre 8000 forint -, akinek lakossági folyószámlája van? - kérdezi egy érintett. Emlék a Sziklás-Hegységből - Mint megírtuk, Bencze Péter Calgaryban és a Sziklás-hegységben készült fotóiból nyílt kiállítás a salgótarjáni Madách Imre Gimnázi­umban. Megtekinthető: munkanapokon 8-18 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents