Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-13 / 11. szám
2. oldal t 1995. január 13., péntek Világpolitika Jochen Piest, a német Stern magazin 30 éves tudósítója (középen) is áldozatává vált a csecsenföldi háborúnak. Piestet egy csecsen katona ölte meg a Groznijtól hatvan kilométernyi re-tévő Cservlornaja vasútállomáson... (Fotó: FEB-Reuters) II. János Pál pápa megérkezett Manilába: a buddhisták kampánya a látogatás ellen Repülőgép-szerencsétlenség II. János Pál pápa tegnap távol-keleti kőrútjának első állomására, a Fülöp-szigetekre érkezett. A húszezer főnyi biztonsági személyzet által őrzött manilai repülőtéren hívők ezrei hatalmas tapsviharral fogadták a repülőgépből kiszálló katolikus egyházfőt. Tíznapos körútja során a Fü- löp-szigeteken kívül a Szentatya felkeresi majd Pápua Új-Guineát, Ausztráliát és Srí Lankát. Manilai programjának legfontosabb eseménye a vasárnapi nagymise a távol-keleti A társadalmi érdekegyeztető tanács (ÉT) feladatának szűkítését javasolta szerdán Václav Klaus cseh kormányfő a Cseh- és Morvaországi Szakszervezetek (CMKOS) elnökéhez intézett levelében. Richard Falbr CMKOS-elnök egyetértett azzal, hogy szükség van az ÉT eddigi tevékenységének értékelésére. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a javaslat mögött nem a szociális törvények megtárgyalása elől való kitérés szándéka húzódik meg. Václav Klaus a kormány : szerdai üléséről tartott tájékoztatóján közölte: Ivan Kocámík pénzügy-, illetve Jindrich Vo- ! dicka szociális és munkaügyi ; minisztert bízta meg azzal, hogy „előtárgyalásokat folytassanak a szakszervezetekkel elsősorban az érdekegyeztetés résztvevőinek számáról és a országok katolikus fiataljainak találkozóján. A Fülöp-szigetek Ázsia egyetlen római katolikus országa, 65 milliós lakosságának 85 százaléka katolikus. Hír- ügynökségi jelentések szerint a pápa útja több tiltakozást váltott ki a felkeresendő országok nem keresztény lakossága körében. A Fülöp-szigeteki rendőrség letartóztatta egy szélsőséges iszlám csoport három tagját, mivel azok - tiltakozásul a pápa látogatása ellen - pokolmegtárgyalandó témák köréről. Klaus hozzátette, hogy csak az „előtárgyalások” lezárása után kíván eleget tenni Falbr CMKOS-elnök csúcsszintű megbeszélésekre vonatkozó felkérésének. A miniszterelnök újfent cáfolta a kormány ÉT-ből való kivonulásáról a hét elején felröppent híreket. Egyúttal megerősítette: a jelenlegi átalakulás idején politikai, szociális és gazdasági szempontból egyaránt fontosnak tartja a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel való érdekegyeztetést. Ugyanakkor kifejtette, hogy számításba kell venni az ÉT létrejötte óta bekövetkezett változásokat. Mint mondta, kezdetben a kormány magas szinten képviselte magát a háromoldalú tanácsban, mivel ő volt a legnagyobb tulajdonos és munkálgépes merényletet terveztek egy amerikai repülőgép ellen. A Srí Lanka-i buddhisták közölték: mindaddig folytatják a pápalátogatás elleni kampányukat, míg II. János Pál egyértelműen bocsánatot nem kér a buddhistákra vonatkozóan legújabb könyvében tett kijelentéseiért, és nem fogadják el a Szentatya szerdán zarándokok előtt tett engesztelő gesztusát, amikor a pápa mély tiszteletét és őszinte nagyrabecsülését fejezte ki a buddhista vallás iránt. (MTI) tató. Ám az állam feladata azóta megváltozott, ezért a kormány hozzáállásán is módosítani kell - tette hozzá. Richard Falbr a CTK hír- ügynökségnek nyilatkozva egyetértett azzal, hogy szükség van az ÉT-ben tárgyalt ügyek körének bizonyos mértékű szűkítésére. Reményét fejezte ki azonban, hogy „a szociális reformokra ugyanakkora figyelmet fordítanak majd az ÉT következő tárgyalásain, amekkorát az elmúlt időkben a gazdasági reformoknak szenteltek”. A Klaus-kormány szerdán nem hozott döntést a szakszervezetek által hevesen támadott nyugdíjbiztosítási törvény ügyében, és közölte, hogy a tervezet tárgyalását - „terjedelme és rendkívüli fontossága miatt” - jövő heti ülésén folytatja. Radovan Karadzic: elfogadják a tervet A boszniai szerbek elfogadják a nemzetközi összekötőcsoport béketervét, mint a boszniai muzulmánokkal folytatandó tárgyalások alapját - jelentette be Radovan Karadzic boszniai szerb elnök. Az AP-nek adott palei nyilatkozatában a boszniai szerbek elnöke hangsúlyozta: bízik abban, hogy a béketárgyalások minél hamarabb megkezdődhetnek, majd hozzátette, hogy a rendezést Szarajevó ügyének megoldásával kell kezdeni. „Ha nem sikerül jó és igazságos rendezést találni a boszniai főváros problémájának rendezésére, akkor egy négyzetméter földet sem adunk vissza - hangsúlyozta Karadzic. A boszniai szerb elnök szerint Szarajevót meg kell osztani a szerbek és a muzulmánok között, s ezután a szerbek a fővárostól északra lévő területeket átadnák a három kelet-boszniai muzulmán enklávéért, Goraz- déért, Srebrenicáért és Focáért cserébe. Karadzic szerint a boszniai szerbek hajlandóak elfogadni a területi felosztásról szóló térképeket, amelyek egyes körzetekben csak kilométerekkel térnek el a szerbek által javasolt megosztástól. A boszniai szerb elnök elmondta, hogy Pale hajlandó lemondani egyes közép-boszniai területekről, hogy a szerbek kezén maradó területek gazdaságilag életképes egységet alkossanak. Karadzic ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szerbek elfogadhatatlanul szűknek tartják a nyugati és keleti boszniai szerb területeket összekötő közlekedési folyosót. Karadzic azt is hozzátette, hogy a boszniai szerbek kijáratot akarnak kapni az Adriához is. Aggódik az USA... Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki Horvátország ama fenyegetése miatt, hogy március végén kiutasítja az ENSZ-békefenntartókat, és felhívta a figyelmet: ez a lépés új harcok fellángolásához vezethet majd. Horvátország már korábban is fenyegetett azzal, hogy eltávolítja területéről az ENSZ-bé- kefenntartókat. Amerikai tisztviselők szerint az újabb fenyegetések sokkal komolyabbnak tűnnek, és - mint közölték - megkísérlik elejét venni ennek a lépésnek. „Láttuk a jelentéseket, és igen aggasztott bennünket, hogy Horvátország arra akarja kérni az UNPROFOR-t (az ENSZ-nek a délszláv térségben állomásozó véderejét), hogy a Biztonsági Tanácstól kapott mandátuma lejártakor, március végén hagyja el Horvátországot” - idézte Christine Shelly amerikai külügyi szóvivő asz- szonyt a Reuter. Több mint ötven emberrel a fedélzetén lángolva lezuhant szerdán az Intercontinental Aviation kolumbiai légitársaság egy DC-9-es típusú utas- szállító repülőgépe a dél-amerikai ország üdülővárosa, Cartagena közelében. A hatóságok közlése szerint repüjés közben, 4200 méteres magasságban, robbanás történt a fedélzeten - jelentette tegnap az AP. Az ellentmondásos hírügynökségi jelentések 52 és 61 közé teszik a gépen tartózkodók számát. A mentőalakulatok az éjjeli sötétben végzett többórás kutaTörökország szerdán megváltoztatta a csecsenföldi eseményekkel kapcsolatos tartózkodó álláspontját, és közölte, hogy a kérdést már nem tekinti Oroszország belügyének.- A konfliktus túlnőtt a határokon, mivel 300 ezer ember vált menekültté miatta - jelentette ki Murat Karayalcin török külügyminiszter. A török diplomácia vezetője azt is hangsúlyozta, hogy országát szoros kulturális kapcsolatok fűzik a kaukázusi köztársasághoz. Nyolcmillió török kaukázusi származású. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint azt is bejetás után is csak egyetlen túlélőt találtak, egy kilencéves kislányt, aki valószínűleg kiesett a gépből, mielőtt az a földnek ütközött volna. Szerencsére csak kartörést szenvedett, de sokkos állapotban kórházba szállították. Arról nem érkezett jelentés, hogy találtak volna holttesteket. A kolumbiai polgári repülésügyi hivatal igazgatója elmondta, hogy külföldiek nem voltak a járaton, amely Bogotából Cartagenába tartott, s úticéljától 20 kilométerrel nyugatra. Marija Labaja falu mellett zuhant le. lentették, hogy Törökország újabb, 9 tonnányi élelmiszert, takarókat és gyógyszereket tartalmazó 'humanitárius segélyt küld a csecsen polgári lakosság számára. Ferhat Ataman külügyi szóvivő azt is közölte, hogy országa előkészületeket tett sebesültek fogadására is, ha ez szükségessé válnék. Törökország - amely a múlt héten már küldött 11 tonnányi humanitárius segélyt Csecsen- földre - eddig meglehetősen tartózkodóan nyilatkozott az ügyről csecsen tisztségviselőknek, mivel nem akart kárt okozni Moszkvához fűződő kapcsolataiban. Drágult az üzemanyag Franciaországban Jelentősen, literenként 24-33 centime-mal (5-6 forinttal) drágult az üzemanyag Franciaországban. Az előre beharangozott áremelés az idén nyolcmilliárd frank pótlólagos árbevételt hoz majd az államnak, amely a kőolajtermékek adóztatása révén 1995-ben már 146 milliárd frankhoz jut. Ez az adónem egyébként a francia költségvetés harmadik legnagyobb bevételi forrása az áfa és a jövedelemadó után. Az áremelést a fogyasztói szövetségek igen nagy felháborodással fogadták, rámutatva arra a tényre, hogy a lépés mértéke jóval meghaladja az infláció évi 1,7 százalékos nagyságát, s hogy Franciaország már így is rekordtartó. Az állam egész Európában itt adóztatja meg legjobban az üzemanyagokat: az eladási ár több mint 80 százalékát az adó teszi ki. Óvintézkedések az amerikai légitársaságoknál Szigorú óvintézkedéseket léptettek életbe az amerikai légitársaságok, mert a Fülöp-szigetek hatóságai arról értesítették Washingtont, hogy pokolgépes akciókra kell számítani a csendes-óceáni térségben közlekedő amerikai légijáratokon - közölte a Reuter. Noha az információt nem erősítették meg, az amerikai kormányzat és a légitársaságok a szokottnál is gondosabban kutatják át az utasok poggyászát és a gépeket. Egy amerikai külügyi szóvivő hangoztatta, hogy az utasoknak nem kell megváltoztatniuk útitervüket, mivel a kellő biztonsági intézkedéseket megtették, s most csupán azt a gyakorlatot követik, hogy megosztják információikat a nyilvánossággal. A Két Lotti nyerőszámai és nyereményei A 2. heti Két Lotti játék nyerőszámai a következőek: 21,45, 55 és 6, 14, 58. A héten 3+3 találatos szelvény nem volt, így a 6-ös nyerőosztályban a nettó nyeremény 43.383.938 forintra halmozódik. A 3-asok egyenként 35.194, a 2-esek pedig 363 forintot érnek. Klaus az érdekegyeztetés szűkítését javasolja „A csecsenföldi konfliktus nem Oroszország belügye” Olaszország: mikor lehetséges népszavazás? Az olasz alkotmánybíróság szerdán döntött 16 kérdés népszavazásra bocsátásáról: kilencet lehetségesnek ítélt, hetet elvetett. A legfontosabb kérdéseket illetően az olaszok népszavazással változtathatják meg a sajtó- törvény egyes rendelkezéseit, de népszavazással nem módosíthatják a jelenlegi választási törvény egyik részét. A népszavazások kiírásához szükséges aláírásokat 13 kérdés esetében Marco Panellá reformista csoportja gyűjtötte össze a Forza Italia és az Északi Liga párt segítségével. Három kérdéshez a Baloldal Demokratikus Pártja és kisebb baloldali csoportok gyűjtöttek aláírásokat. Az Alkotmánybíróság háromnapos vita után szerdán este olyan döntést hozott, hogy nem bocsáthatók népszavazásra azok a kezdeményezések, amelyek semmisnek akarták kimondani, hogy a képviselőház és a szenátus tagjainak egynegyedét a részarányos szavazati elv alapján választják meg. (A bíróság azt lehetővé tette, hogy a helyhatósági választások szabályait népszavazással megváltoztassák.) Elutasította a bíróság azt a javaslatot is, hogy az állami televízió, a RAI ne gyűjthessen hirdetéseket. Népszavazásra kerülnek viszont azok a kezdeményezések, amelyek a sajtótörvény egyes, alapvető fontosságú részeit akarják megváltoztatni. így az olaszok közvetlenül dönthetnek arról, hogy legyen-e egyáltalán állami televízió. Kimondhatják: egy országos televíziós csatornánál több ne lehessen egy személy kezében (jelenleg három lehetséges), egy hirdetési vállalat két országos televíziós adónál több számára ne gyűjthessen hirdetéseket (jelenleg három számára lehetséges). Népszavazással megtiltható lesz az is, hogy a tévében sugárzott Fdmeket és színházi előadásokat reklámok szakítsák meg (a törvény hét megszakítást engedélyez). A szakszervezeti tagdíjak fizetésének módja is népszavazásra kerül. A kezdeményezők azt a gyakorlatot akarják megszüntetni, hogy a munkáltatók vonják le a tagdíjakat automatikusan a fizetésből, a szakszervezeti tagoknak erre évente felhatalmazást kell adniuk. Népszavazás dönt majd az üzletek nyitvatartási idejének liberalizálásáról, az üzletnyitási engedélyek számát korlátozó törvényről, a kényszerlakhely eltörléséről. (MTI)
