Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. január 12., csütörtök Szabnak, ragasztanak. A Salgó Ipari Szövetkezet szabászatán a németországi meg­rendelésre készülő lábbelik felső részének kiszabása mellett talpbéléseket is ragasztanak. Képünkön: Toldi Lászlóné és Gortva Géza végzi ezt a munkát. fotó: verebélyi SIKERES RIMÓCI KEZDEMÉNYEZÉS Közellátás szociális módon A kilencvenes évek előtt a községi életet érintő fontos döntések helyszíne volt a rimóci pártház. Tervezői valószínű ráéreztek arra, hogy lehet még más rendeltetése is a központi épületnek. Másfél éve így is történt, a legrászorultabbak „sajátították ki”: itt működik megyénk elsőként megnyílt szociális boltja. JANUÁR ELSEJÉTŐL ÉRVÉNYESEK Új agrárjogszabályok (2.) Imen-Oman A fogyasztási cikkek beho­zatali kvótája ebben az esz­tendőben 520 millió dollár lesz, személygépkocsikból az ideihez hasonlóan 130 ezret importálhatnak a ke­reskedők, a behozatali ille­tékek ugyanakkor hat száza­lékról négy százalékra mér­séklődnek. * * * Amennyiben a sütőipari termékek drágulnak az nem az alapanyag, azaz a liszt áremelkedése miatt követ­kezik be - mondta Makay György, a Magyar Gabona­feldolgozók, Takarmány- gyártók és Kereskedők Szö­vetségének főtitkára. Ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy az általános for­galmi adó emelkedésének mértéke begyűrűzhet a lisz­tárakba, ám ez véleménye szerint nem vezet jelentős árnövekedéshez. * * * Az Országos Egészségbiz­tosító Pénztár várhatóan húsz százalékkal emeli a gyógyfürdő-szolgáltatások utáni támogatását, s az érin­tett fürdőket - országosan szám szerint hatvanat - ösz- szesen 1,3 milliárd forinttal segíti az idén. Újdonság az is, hogy az elmúlt esztendők gyakorlatától eltérve, az idén nem félévtől, hanem már januártól megkapják a hozzájárulást. * * * Jövő hónap 15-ig még be­válthatók az 1991-1992-es telefonkártyák. A kártyákon lévő egységeket az ügyfél- szolgálati irodák az eladási áron veszik vissza a kártya- tulajdonosoktól. VALUTA vételi eladási Pénznem árt. 1 egységre forintban Angol font 172,87 176,35 Ausztrál dollár 84,92 86,52 Dán korona 18,32 18,68 Finn márka 23,22 23,68 Francia frank 20,89 21,31 Görög drachma (100) 46,43 47,35 Holland forint 64,32 65,58 ír font 171,46 174,92 Japán yen (100) 110,78 112,98 Kanadai dollár 78,48 80,06 Kuvaiti dinár 369,75 376,99 Német márka 72,16 73,58 Norvég korona 16,48 16,80 Olasz líra (1000) 68,13 69,53 Oszt. schilling 10,26 10,46 Spanyol peseta (100) 82,85 84,57 Svájci frank 86,06 87,76 Svéd korona 14,77 15,07 USA dollár 110,68 112,82 ECU (Közös Piac) 136,55 139,27-A „Rimóc Községért Ala­pítvány” szülöttje ez az önkor­mányzati kereskedelmi egység, amely a tervezetteknél jóval szélesebb körű ellátást biztosít- tudtuk meg Kertész Ferenc- nétől, aki felügyeli az alapít­vány segítségével létesített bolt tevékenységét, mert a polgár- mesteri hivatal szociális ügyei­nek jó része hozzá tartozik, köztük a bolté is. Olcsóbb így az áru- Hogy mitől szociális jellegű ez a bolt? - kérdez vissza - attól hogy nonprofit jelleggel működik, a keletkező kevés nyereséget pedig az áruskála szélesítésére fordítjuk. Az üzletben hárman dolgoz­nak, kereskedelmi szakmát sze­rető, mégis munkanélkülivé vált volt áfész-dolgozók.- Jobb, nyugodtabb itt a munka, nem zaklatnak a kész­lettel, mint korábban a szövet­kezeti szektorban - jegyzi meg Holecz Ferencné, aki a pénz­tárgépébe a százhetvenkettedik napi vásárló megvételre kivá­Egy londoni férfi beleharapott a hamburgerba, s talált benne egy 1000 font (1500 dollár) ér­tékű gyémántot. A 31 éves Ős- kar Key sell a Mcdonald's egyik gyorsbüféjében harapott bele a váratlan kincsbe. A Sun című lap, amely az esetről beszámol, azt írja, hogy lasztott áruinak árát üti be. Ér­zékelhetők az árrések közötti különbségek, mármint a helyi áfész és a szociális bolt árui kö­zött. Ez a szociális tartalom: ol­csóbban jut hozzá a „rászoruló” az élelmiszerhez. Lelkileg együtt éreznek- Sok-sok fáradsággal járt együtt a szociális bolt tevé­kenységének a megszervezése, beindítása, szélesítése - emlék­szik vissza Beszkid Józsefné. Elmondta, hogyan tervezték meg, miként szerelték a dexi- on-polcokat és rendezték be. — Az áruellátás területén megbízható partnerekre lel­tünk: a Budapesti Alfa Keres­kedelmi Rt., a romhányi Super Market Kft., a megyei áfész diszkont jó szállító. Az ellátást tovább szélesítjük - utal soron lévő terveire. Mirelit és töltelékáruk beszerzését is ter­vezik, egyetlen gond a hűtők hiánya, hűtővitrinre, hűtőládára lenne szükség.-Az elmúlt évben közel 16 millió forint volt a forgalmunk. a gyémánt mellett egy fülbevaló aranyfoglalatát is megtalálta Keysell. A szerencsés férfi - de sokan megirigyelték ezért - elmondta a Reuter brit hírügynökség munkatársának, hogy amikor megmutatta az aranyfoglalatot a gyorsbüfé tulajdonosának az sokan járnak ide, és nem csak a vásárlás miatt - említi Besz- kidné. Néhány idős néni adta meg a választ a fenti kijelentésre.- Tudja lelkem - mondta az egyik -, itt megértőek az üzlet dolgozói, érdeklődnek sorsunk iránt, és jólesik az emberséges szóváltás. Beszkid Andor, az újraválasz­tott fiatal polgármester is elé­gedett a szociális bolt munká­jával, kivívott népszerűségével. Azt mondja: - Közellátás és szociális ellátás ez egyben, pénzkiadást kímélő módon. Híre ment a boltnak A rimóci szociális bolt híre messzire eljutott. Ilyen nyitását több helyen tervezik Szécsény térségében. Pilinyben már mű­ködik. Kollár Sándor polgár- mester is olyan tartalmat adott az üzletnek, hogy arra a Falu­tévé stábja is felfigyelt. Nem titkolta el, hogy ebben a rimó- ciak voltak a kezdeményezők. Összegezve: Mi is az előnye a szociális holtnak? A közellá­tást javítja, kíméli a pénztárcát, a rászorultak itt vásárolhatnak az utalványaikra, munkahelyet teremt, nem kell külön béralap sem, mert a forgalomból erre is jut fedezet... Rácz András ingyen hamburgert adott neki jutalmul. A gyémántot azonban Key­sell megtartotta és elvitte egy ékszerészhez, aki megállapí­totta értékét. A gyémántot vagy eladja, vagy gyűrűbe foglal­tatja a barátnője számára - je­lentette ki. Módosult a szövetkezeti törvény is. A módosítások érintik a szö­vetkezeti közgyűlésre vonat­kozó rendelkezéseket. Szétvá­lás esetén szigorodtak az eljá­rási szabályok, továbbá a kívül­álló üzletrész-tulajdonosokat megillető jogok is változtak. Ezen túlmenően a módosítás hatályon kívül helyezte a tele­pülési szétválásra vonatkozó — az Országgyűlés által a múlt évben elfogadott - rendelkezé­seket. Ez egyben a mezőgazda- sági szövetkezetek esetében a speciális és a könnyített szabá­lyok szerinti szétválás lehető­ségének megszűnését jelenti. Vagyis ezt követően a szétvá­lásra a továbbiakban mindenütt csak az általános szabályok szerint lesz mód. A hegyközségekről szóló tör­vény várhatóan a boreredet és -minőség védelmében hoz ér­demi változást. Ez a törvényja­vaslat idén március 1 -jén lép ha­tályba. A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvény mó­dosításának részeként többek között a kárpótlás során szer­zett termőföld forgalmát segítő rendelkezéseket fogadtak el. A társasági adóról szóló törvény módosításával pedig megköny- nyítették a kívülálló üzlet­rész-tulajdonosok üzletrészé­nek a szövetkezet által történő megvásárlását. Mi legyen hát a falugazdászokkal? Az elmúlt évben megillető- dötten hallgatva fogadtam a Nógrád Megyei Hírlap mező­gazdasági szakíróinak szak­mai teljesítményét. Most azonban engedtessék meg ne­kem - mint a falugazdászok témájában némi ismerettel rendelkező, ha úgy tetszik érintettnek - egy rövid véle­mény-nyilvánítás. Az Önök lapja valóban több ízben foglalkozott a fa­lugazdászokkal, legutóbb ja­nuár 9-én. Az írások ismere­tében megállapítható az ob­jektivitásra való törekvés visszafogottsága. Az a sugal­lat, amit Önök idéznek, Önök­től származik „Akkor vissza­térő refrén volt: „A rendszer­hez hű, ahhoz politikailag el­kötelezettek kerültek a csa­patba, háttérbe szorultak a szakmai követelmények és a falu gazdáinak magánvéle­ménye.” Nem értem, mi az, hogy „A rendszerhez hű...”?! Remélem, hogy a Magyar Köztársaság­hoz való lojalitás még nem el­ítélendő... A megfogalmazás egyéb­ként is - akkor is és ma is - presszionált, tényanyagát te­kintve hamis, sohasem bizo­nyította senki. Az ellenben bi­zonyítható, hogy a falugazdá­szok tevékenysége abszolút politikamentes (a polgármes­tereknek a múlt évben kikül­dött kérdőív szerint), munká­jukban egyetlen esetben sem találtunk politikai elemeket. A szakemberek kiválasztá­sánál messzemenően figye­lembe vettük a gazdálkodók véleményét - ahol ezt kifejez­ték. Inkább abból adódott probléma, ha több falu gaz­dái, gazdakörei más-más je­löltet támogattak - ilyenkor még inkább törekedtünk a je­löltek közötti szakmai meg­mérettetésre. Az 1995. január 9-én meg­jelent írásukban tettek egy jel­lemző kitérőt. Idézem: „A rendszerváltás utáni, szövet­kezeteket szétverő előző kormánypolitika és a kárpót­lás következtében új, elapró­zott nadrágszíjparcellára jel­lemző birtokviszonyok jöttek létre megyénkben.” Tisztelettel kérem az olva­sót: nyitott szemmel, akár az országút széléről nézzenek szét megyénk földjein, s ítél­jék meg ennek az állításnak az igazát. Higgyenek a saját szemüknek. S végül mi is legyen a falu­gazdászokkal? Nos, nem tár­sadalmi vita dönt, az 1995. évi költségvetésben a kor­mány 600 milliót a hálózat céljára elkülönített. Kevés, ezért kérjük az önkormányza­tok támogatását. Egyetlen szám a kérés alá­támasztására: mintegy 7 ezer ügyben (támogatások ügyin­tézése) működtek közre a fa­lugazdászok egyéb tennivaló­juk (szaktanácsadás, képzés, termelés szervezés, pályázati tanácsadás, információs szol­gálat stb.) mellett. Ha pusztán ezen ügyekben csak egy alka­lommal Salgótarjánba kellene utazni a körülbelül 7 ezer ügyfélnek - legyen az útikölt­ség átlagosan oda-vissza 100 forint -, az így kiadott összeg messze meghaladja azt a tá­mogatást, amit működésük­höz kérünk. Frisch Oszkár hivatalvezető Szerencsés londoni: gyémánt a hamburgerban Tanácskozás a női nyugdíjkorhatárról Bár a női nyugdíjkorhatár emeléséről szóló jogszabály végre­hajtását a parlament elhalasztotta, és jelenleg 55 éves koruk­ban éppúgy nyugdíjba mehetnek a nők, mint 56 esztendősen, a korhatár emelését nem vetette el véglegesen az Országgyűlés. A kormányszóvivői iroda és az illetékes minisztériumok szakértői ennek okáról és a témával kapcsolatos kormányzati tervekről is tájékoztatták az újságírókat. Az egyelőre hatályon kívül helyezett törvény szerint 1995-től kétévente egy eszten­dővel emelkedne a női nyug­díjkorhatár, egészen 60 éves korig. A női nyugdíjkorha­tár-emelés szükségességéről szólva a Népjóléti és a Pénz­ügyminisztérium munkatársai rámutattak: az ország demográ­fiai mutatói és a társadalombiz­tosítás pénzügyi helyzete egya­ránt szükségessé teszi az intéz­kedést. Fokozatosan csökken ugyanis az inaktív lakosságra jutó keresőképesek száma: ma 1000 dolgozóra 416 nyugdíjas jut, az ezredfordulóig ez 1000:570-re változhat. Az ak­tív-inaktív arány romlásával a társadalombiztosítás járulékbe­vételei is csökkennek. A Munkaügyi Minisztérium illetékese a probléma sokrétű­ségének jellemzéseként ugyan­akkor rámutatott arra is: nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a nők nyugdíj- korhatárának megváltoztatása várhatóan sajátos nemzedéki el­lentét forrása is lesz. A követ­kező esztendőkben ugyanis emelkedik a pályakezdők száma, akik közül sokan azért nem jutnak majd munkához, mert a nők még 55 éves koruk után is dolgoznak. A korha­tár-emelést egyébként azért ha­lasztották el, mert időközben kiderült: az intézkedést nem le­het egyik napról a másikra be­vezetni, szükség van egy bizo­nyos „átállási időszakra”. Ezt - a PM illetékese szerint mintegy 15 évnyi átmeneti időt - szabá­lyozza majd a rugalmas nyug­díjba vonulásról szóló jogsza­bály, amelynek tartalmáról azonban még mindig nincsenek konkrét elképzelések. Ugyan­csak tisztázatlan: milyen anyagi ösztönzésre számíthat az átme­neti időszakban az, aki az új korhatárig dolgozik, illetve mi­lyen hátrány éri azt, aki a régi szerint nyugdíjba vonul.

Next

/
Thumbnails
Contents