Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-31-1995-01-01 / 308. szám

4. oldal Salgótarján Es Környéke 1994. december 31 - január 1., szombat - vasárnap „A falu a miénk, az itt lakóké” Szürkeségbe burkolódzott a táj, csak tenyérnyi fehérség mutatóban a decemberi hó. A szelíd dombok között meghúzódó falu házainak kéményei pipáltak, mintha mindenki otthonában be­szélgetne. Egy teremtett lelket sem láttam, kutyaugatás is csak távolról hallatszott. Nézelőd­tem és kerestem azt a vállal­kozót, aki Kazárról beszél­getne velem. A kitartó sétálgatás meg­hozta gyümölcsét. Egy negy­ven év körüli, mozgékony fia­talember energikus lépések­kel haladt az autóbusz irá­nyába és szerencsémre be­szélgetőpartneremmé vált. Az igaz, hogy az autóbusz helyett én hoztam Salgótarjánba. Ne­vét, munkahelyét titokban tar­totta. Rákérdezésre azt vála­szolta:- Miért fontos a név és munkahely, tán csak nem új­ságcikk készül?- A kazáriak nem szeretik az újságcikkeket, sokan kö­szörülték nyelvüket, pardon tollúkat az elmúlt években rajtunk. Tudomásul kellene venni, hogy a mi falunkban is vannak ilyen és olyan embe­rek is! - mondta újdonsült ismerősöm, majd így foly­tatta: -Miért avatkoznak be kívülről a mi dolgainkba? Osztják a jó tanácsokat. Én is tudnék nekik ilyennel szol­gálni.- Közben már a harmadik cigarettájához keresi az ön­gyújtóját.-És mi lenne az a jó ta­nács? - kérdeztem.- Kazár a miénk, az itt la­kóké! Az Öblösüveggyár körül megköszönte a fuvart, ki­szállt, én pedig elgondolkod­tam:- Valóban a kívülállók ger­jesztenek haragot a kazáriak- ban? Vagy a kazáriak csele­kedetei váltják ki az újságírók és mások fésült, vagy fésület­len megjegyzéseit, írásait?! Nem tudom a választ... A közvéleményt viszont tájé­koztatni kell, ha valahol va­lami történik. K. G. Polgármesteri fogadónap Salgótarján. Puszta Béla, a vá­ros polgármestere január 11-én, a városházán fogadónapot tart. A városban élők nyolctól ti­zenkét óráig, illetve tizennégy­től tizenhat óráig kereshetik meg panaszaikkal, észrevétele­ikkel. Állásajánlatok Salgótarjánban HM Currus Harcjárműtech. Rt., Gödöllő, 14 fő marós, NC esztergályos, 21-25 000, BN Werk Kft., Salgótarján, 4 fő hegesztő, Hídvégi Kft., Salgótarján, 3 fő hegesztő, lángvágó, 15-21 000, 1 fő szobafestő-mázoló, 14—20 ezer, 1 fő festő (műa. festék­szóró m.), 16-20 000, 2 fő női bet. munka. 13-16 000, Linea '94 Kft., Mátraballa, 4 fő szalagfűrész-kezelő, 16-22 000, Salgó Ipari Szövetkezet, Sal­gótarján, 37 fő cipőfelsőrész­készítő (női), 12-17 000, Traumtex Gyártó és Keres- kedelm., Etes, 5 fő szabó-var­rónő, 13-20 000, 2 fő szabá- szati terítő, 13—20 000, 1 fő va­saló, 13—20 000, 3 fő betanított varrónő, 13-20 000, Kazinczi Sándorné vállal­kozó, Salgótarján, 10 fő szabó-varrónő, 10 500-15 000, Vartex-Plus Bt. Salgótarján, 10 fő szabó-varrónő, 15-22 000, Ge-Kon-Tex Bt. Zabar, 4 fő szabó-varrónő, 14-18 000, Szuper Varroda és Kereske­dés, Kazár, 15 fő gépi varró, 13-18 000, B + D Kereskedelmi és Szóig., Salgótarján, 2 fő szabó-var­rónő, 12-15 000, Somoskői Zsolt vállalkozó, Karancskeszi, 1 fő tgk.-vez., autószerelő, 15—18 000, Centrum Áruházak Rt., Sal­gótarján, 3 fő élelmiszerbolti eladó, pénztáros, 11-15 000, Palóctáj Kft. Salgótarján, 4 fő cukrász, 19-33 000, M + K Bt., Salgótarján, 1 fő felszolgáló, 10 500-20 000, Petrucsik Kft., Salgótarján, 2 fő vendéglátóipari eladó, 15-15 000, Kálvária Kávézó Kér. és Vend., 2 fő vendéglátóipari el­adó, 10500-14 000, Szlávik Viktorné, Salgótar­ján, 1 fő vendéglátóipari eladó (pultos), 9-10 500, Elektronikai és Mechanikai Ter., Szécsény, 55 fő betanított munka (női), 13-22 000, Észak-Nógrád Kft. Salgótar­ján, 1 fő építésvezető-műve­zető, 35-50 000, 1 fő építőipari árkalkulátor, 30-40 000, 1 fő vízvezeték-szerelő, 25-35 000, Geofor Kft., Salgótarján, 5 fő földmérő, 20-30 000, Karancsberényi önkormány­zat, 1 fő jegyző, 40-63 000, NN Biztosító Rt., Salgótarján, 10 fő üzletkötő, 60-120 000, KAZÁRON MÉG MINDIG NEM CSILLAPODTAK LE A KEDÉLYEK Fekete bárány a választási bizottság elnöke Hetek óta az országos érdeklődés középpontjában áll a kis nóg­rádi falu, Kazár. Mint ismert, a Munkáspárt óvást nyújtott be a helyi választási bizottságnál, abban kifogásolta a választások tisztaságát, semmissé kívánta azokat tenni. Az óvás végül is a Nógrád Megyei Bírósághoz került, ahol helybenhagyták, és új szavazást rendeltek el, azzal együtt, hogy semmissé tették a ko­rábbi választások eredményét. Ezzel azonban nem ért véget az ügy, mondhatnánk tovább forrong a falu közvéleménye. Sorozatos támadások, rágalmak érik a helyi választási bizottság elnökét, Úrbán Sándort is.- A Munkáspárt kedden, 13-án adta be óvását. Erről az óvásról én este hat óra után ér­tesültem csak. Akkor mondták el, hogy miről van szó, ezért 14-én reggelre összehívtuk a választási bizottságot. Én tájé­koztattam ezzel egy időben a területi választási bizottságot. Ugyanis értek olyan vádak, hogy én azzal törvénysértést követtem el, hogy nem értesí­tettem az óvásról a területi vá­lasztási bizottságot. Ez nem igaz, itt van rá a bizonyíték, az általam írott levél - mutatja a saját kezű aláírásával ellátott levelet Urbán Sándor.- A bizottsági ülésen az óvásnak helyt adtunk. Valamennyi szavazólapot, mindhárom urnát felbontva megvizsgáltuk. Számszaki elté­rések nem voltak, azonban vol­tak olyan esetek, amikor bizo­nyítani lehetett azt, hogy azo­nos szavazólapot több személy töltött ki. Én ezt úgy magyaráz­tam, hogy esetleg férj és feleség együtt töltötte ki a lapot és egymás lapjára húztak be egy ikszet.- Mi történt még ezen az ülé­sen?- Kiválogattuk még egyszer az érvénytelen szavazólapokat, és összeszámoltuk ismételten az összes szavazólapot. Az elté­rések és hibák olyan csekélyek voltak, hogy mi hivatalosan úgy nyilatkoztunk, hogy azok az eredményt nem befolyásol­ták. A területi választási bizott­ság 15-én tárgyalta az ügyet, akkor hatáskörének hiányát megállapítva visszadta döntésre nekünk az anyagot. Az iratokat 16-án délben kaptam meg. A helyi munkabizottsági elnökkel egyeztetve úgy döntöttünk, hogy 19-ére hívjuk össze ismé­telten a bizottságot. Sokan ezt is kifogásolták, hogy miért ilyen későn, de hát volt közben egy hét vége, ezért választottuk a hétfőt. Átvizsgáltuk a polgármesteri és kislistás szavazólapokat. Lé­nyeges, hogy a többit nem, arra nincs is hatáskörünk, bár ezen intézkedés elmulasztásával is vádolnak bennünket. Ekkor döntöttünk úgy, hogy a balas­sagyarmati Nógrád Megyei Bí­róságra továbbítjuk az óvást. Ez a másik ok, amiért szintén tá­madások értek bennünket. Mi egyszerűen - és én sem-nem kívántuk húzni az ügyet, azt szerettük volna, ha minél hama­rabb pont kerülne az ügy vé­gére.-Hogyan szólt az ekkor ké­szült határozat?-A választások eredményét a bizottság az újraszámlálás adatainak ismeretében elfo­gadta. Indoklásként a bizottság négy tagja azt hozta fel, hogy a tapasztalt eltérések a szavazá­sok eredményét nem befolyá­solják, ezért nem kell új szava­zást kiírni. Következő monda­tukkal rácáfolnak erre a mon­datra. Véleményük szerint a 2-es és 3-as szavazókörben felmerült vitás kérdéseket csak bírósági úton tartják tisztázha- tónak. Hát ha csak ott, akkor honnan tudja bárki is megálla­pítani, hogy az mennyiben vál­toztatta meg a választások eredményét? A három ellenszavazó nevé­ben én nyilatkoztam. Elfogad­tuk a választások eredményét. Javasoltuk a fent említett két szavazókörben a szavazás meg­ismétlését. Mivel ezt a másik négy tag ellenszavazatával el­utasítottuk, a Munkáspárt má­sodfokon is benyújtotta óvását. A hozzám eljuttatott óvásu­kat 20-án továbbítottam a bíró­ságra. Hozzácsatolva a szüksé­ges iratokat. Megtörtént a tár­gyalás, azon én nem vet­tem részt, de a jegyzőkönyv tartalmát is­merem.-A bíróság tehát hely­benhagyta az óvást.- Igen. Emellett ti­zenegy olyan írásos beje­lentés érke­zett hozzám, állampolgá­rok aláírásá­val, amelyek­ben szóvá tesznek olyan eseteket, ame­lyek mind a választások szabálytalan­ságára utal­nak. Egyesek a szavazatszámláló bizottsá­gokból a törvényi előírással szemben egyedül mentek ki például a mozgóumával két fő helyett, így nem volt tanúja an­nak, hogy miképpen befolyá­solták esetleg a szavazópolgá­rokat. Olyan is előfordult, hogy a választások ideje alatt a bizott­ságok egyes tagjai nevesített adatokat adtak ki kívülállók­nak, holott erre nem volt joguk. A legnagyobb probléma az, hogy még senki sem tudott el­számolni a szavazólapok szá­mának ismert eltérésével. Hogy az most 24 vagy 3, teljesen mindegy, mi a biztosíték arra, hogy nem volt ez több? Ugyanis az 1760 szavazólap helyett 1763 került elő. Pótren­delés pedig nem történt. Akkor honnan a többlet?- Akkor ön a falu fekete bá­ránya?- Sajnos, de így van. Pedig én a falu érdekében cseleked­tem. A cikk elkészülte után kere­sett fel Urbán Sándor, és muta­tott olyan borítékokat, ame­lyekben a bíróság döntéséről értesítette a megválasztott kép­viselőket. A visszaküldött borí­tékokra írtak szerint, ezek a személyek nem veszik tudomá­sul a bíróság ítéletét, és nem hajlandók semmilyen iratot át­venni. H. P. Urbán Sándor: „Hívjunk össze falugyűlést, ahol tisztázhatjuk a vitás kérdéseket” NEM MINDENÁRON A NYERESÉG NÖVELÉSE A CÉL Ragaszkodik szövetkezetéhez a tagság-A kettőt nem lehet elvá­lasztani egymástól. A szövet­kezeti törvény megjelenése után a tagság ismét kinyilvání­totta ragaszkodását szövetkeze­tünkhöz, mivel úgy látja, hogy sikerült megtartanunk tartalmi jellegét. Vagyis nem a minden áron való nyereség és jövedel­mezőség növelése a cél, hanem a szövetkezésben rejlő előnyök megtartása, okos kihasználása - hangsúlyozza Dóra Gyula, a Salgótarján és Vidéke Áfész igazgatóságának elnöke, ami­kor megkérdeztem:-melyik a fontosabb, a szövetkezés gon­dolatának megtartása, vagy a jövedelmezőség növelése? Mégsem zárjuk be-Milyen érzéssel készül a tag­sággal való szembesítésre?-A hagyományos szövetke­zeti arculat megőrzése mellett üzletpolitikánknak rendeltük alá a jó színvonalú, kiszámít­ható alapellátást elsősorban az alapvető élelmiszerekből és ve­gyi árukból. A kistelepülésein­ken lévő boltjaink többsége nem gazdálkodik nyereségesen, mégsem zárjuk be. A tagság ér­dekében felvállaltuk hagyomá­nyos boltjaink működtetését. Ide sorolhatom Kotyházapusz- tát, a Hámán Kató-telepi, a Su­gár utcai, az új Zöldfa utcai élelmiszerboltjainkat.- Tudomásom szerint az előb­biek ellenére sem zárják veszte­séggel az idei esztendőt.- A küldöttgyűlés által elfo­gadott üzletpolitikában megfo­galmazott célkitűzéseknek megfelelően a jó gazdálkodás eredményeként nyereségter­vünket előreláthatóan 40-50 Dóra Gyula: „Nagyobb tagság - nagyobb fogyasz­tótábor.” százalékkal meghaladjuk. Ez teszi lehetővé, hogy dolgo­zóinknak a tervezett 17 száza­lékkal szemben várhatóan 23 százalékkal emeljük a bérét és karácsony előtt fél havi bérjel­legű jutalmat fizessünk ki. A kedvezményes vásárokon az idén csaknem 3 millió forin­tot takarítanak meg vevőink. A küldöttgyűlés határozata alap­ján az alaprészjegy és az üzlet­rész után különböző mértékben, de osztalékot fizetünk. Eltérő vélemények- A korábbiakhoz képest megdrágult, jóval magasabb az árszínvonaluk.- Szakmai vizsgálódásaink alapján állítom, hogy a város­ban és a környéken mi árusí­tunk a legalacsonyabb árréssel. Fő célunk, hogy tagságunk, ve­vőink számára elfogadható áron kínáljuk cikkeinket. Az árnövekedést alapvetően a be­szállítóink áremelései határoz­zák meg.- Mennyiben érzik a magán- vállalkozók szaporodását a forgalom alakulásában?- Monopolhelyzetünk meg­szűnt, s ez természetes folya­mat. Meggyőződésem, hogy megtartjuk pozícióinkat, s az új környezetben is versenyképe­sek maradunk.- Kérem, bizonyítsa az előb­biek valóságát!-Nem zártunk be egyetlen boltot sem. Eddigi forgalmunk az elmúlt évhez viszonyítva 8-10 százalékkal növekedett. Decemberi bevételünk pedig je­lentősen, várhatóan 10—15 szá­zalékkal meghaladja a múlt évit. Mintegy 100 millió forin­tos árúkészlettel állunk vásárló­ink rendelkezésére. Egymásra találunk-A megyei áfészek 1995. ja­nuár elsejével létrehozzák saját megyei nagykereskedelmi rak­táráruházukat. Ez milyen előnyt jelent Önök számára?-Országos szinten eddig 15 PRO-COOP rendszer működik. A mi nagykereskedelmi cé­günk, az Ipoly-Coop része az országos PRO-COOP szövet­Salgótarján és környéke RÖVIDEN SALGÓTARJÁN. A vá­rosháza dolgozói és baráti körük munkahelyükön ün­nepelnek. A reggelig tartó mulatozást Puszta Béla pol­gármester nyitja meg. Az ünnepi vacsorát és étkeket a Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Középiskola tanulói és tanárai készítik el. A menü: koktél a la Polgár- mesteri Hivatal (készítik a hivatal dolgozói), hortobá­gyi húsos palacsinta, malac­sült, töltött csirke „Keri”-módra, sütemény, korhelyleves, pezsgő. A talpalávalót a bátonytere- nyei Farkas Dénes és zene­kara szolgáltatja. Lesz még játék, vetélkedő értékes nye­reményekkel. A fődíj előze­tes közlésére lapunk nem kapott felhatalmazást. CERED. A község faluhá­zában működő büfé szerve­zésében szilveszteri mulat­ság lesz. Az érdeklődés olyan mértékű, hogy az asz­talfoglalásokra már napok­kal ezelőtt az összes jegy elkelt, lesz virsli, pezsgő, és egy zabari zenekar gondos­kodik arról, hogy mindenki jól érezze magát. VIZSLÁS. Mint a község polgármesterétől megtud­tuk, náluk abszolút demok­rácia uralkodik, ki-ki maga dönti el, hol búcsúztatja az óévet. Aki akar, a kultúrott- honban mulatja át az éjsza­kát, a falu vezetője családja körében ünnepel. ETES. Ebben a faluban is lesz szervezett _ óévbúcsúz­tató. A helyi Éden diszkó vezetője még egy pohár pezsgővel is kedveskedik azoknak, akik őt választják és nem az otthoni szilvesz- terezést. Az oldalt szerkesztette Hídváry Péter Következő számunkban Balassagyarmat és környéke kezeti láncnak. Előnye abban jelentkezik, hogy mint nagy, je­lentős igényekkel bíró vevő, kedvezőbb árakat tud elérni a termelőkkel, külföldi cégekkel való tárgyalások során. Nagy­kereskedelmi raktáráruházunk elsősorban élelmiszercikkeket, vegyiárukat forgalmaz a vásár­lók, a viszonteladók, ugyanak­kor non profit jelleggel a tagság érdekében.- A többi áfészekkel ellentét­ben miért növelték a létszámot?- Meggyőződésem, hogy a nagyobb tagság nagyobb fo­gyasztót is jelent. Vagyis, kö­zös érdekeink találkoznak.-Az új esztendőben válto- zik-e üzletpolitikájuk?-Továbbra is az alaptevé­kenység erősítése és a verseny- képesség biztosítása a fő cél. A privatizálás alá kerülő állami üzletek pályázataiban részt kí­vánunk venni, tovább bővítjük hálózatunkat. Célunk, hogy élelmiszer-előállító kapacitá­sunkat bővítsük.Venesz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents