Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-30 / 307. szám

1994. december 30., péntek JÁTSSZON VELÜNK! 11. oldal Volt egyszer egy vetélkedő: Ki tud többet Magyarországról? Kellemes játékot kívánunk! izonyára sokan emlékez­nek még a Magyar Televí­zió „Ki tud többet Magyaror­szágról?" című honismereti vetélkedő 18. adására, ame­lyet a salgótarjáni József At­tila Művelődési Központból közvetítettek élőben a közel­múltban. Antal Imre játékve­zető kedves megjegyzése sze­rint: „A hegyes-völgyes Nóg- rád s a Palócföld fővárosa az ország alighanem legkülönö­sebb városa." Hogy miért? Ezt tudták meg azon az estén az érdeklő­dők az egymással vetélkedő két családtól és baráti köré­től. Csak emlékeztetőül je­gyezzük meg: Frics Gyula mérnök, illetve Szabó János szállodavezető családja s ba­ráti köre voltak a versengők. Frics Gyuláék jutottak to­vább a jövő márciusi fordu­lóba. De a versengésnek nem volt vesztese. Mindannyian gyarapodhattunk tudásban, ismeretben. Ezúttal -fölidézve az egész Salgótarjánt és (talán) a me­gyét megmozgató játék han­gulatát is - azt a lehetőséget kínáljuk olvasóinknak, ha van kedvük, ismételten játsszanak kicsit. Ezért adjuk közre azo­kat a kérdéseket és válaszo­kat, amelyek Salgótarjánban is elhangoztak. Mindenki el­lenőrizheti, vajon tudta volna-e a helyes választ a kérdésekre. Jfellemes szellemi játékot XY kívánunk! A régi és az új Salgótarján A régi Fő' utca Salgótarjánban Nyomozzunk! Nem akármi után, hanem épületekre kell em­lékezni. Kérdések: 1. / Csillagházak 2. / „SZMT” székház 3. / Fő tér, Karancs Szálló 4. / Garzonházak 5. / ÉVI II. üzletközpont 6./ Csillagház előtti park Válaszok: 1. / Zsinagóga 2. / Fő tér, Both-féle üzlettel 3. / Fő tér, üzletekkel^ 4. / Erzsébet tér az Őrangyal patikával 5. / Városháza /régi/ 6. / Jankovich-kúria Kastélyok, kúriák, várak Nógrád az ország egyik legkisebb megyéje, mégis itt van a leg­több kastély és kúria. Rengeteg a vár (vármaradvány) is. Igaz történetek, történelmi események, mondák, legendák, iroda­lomtörténeti emlékek fűződnek hozzájuk. Kérdések: 1. / Hány kastély és kúria van Nógrádban? 2. / A litkei emlékpark tábláján Vörösmarty idézet: „Emlékek nélkül a népeknek híre csak ár­nyék!” Hány tölgyet ültettek ide a milleniumkor? 3. / A csesztvei kúriában ké­szült föl Madách Imre, majd a sztregovai apai kastély dolgozó- szobájában, az „Oroszlánbar­langban” írta meg 1859-60-ban „Az ember tragédiájáét. Mikor és hol volt a Tragédia ősbemuta­tója, s részt vett-e rajta a költő? 4./ Egy-egy idézet egy-egy nógrádi várra vonatkozik. Tompa Mihály: „Török tábor, mint a tenger mozdul lomhán/ de vész Ali, s jobban, jobban korbácsol­ván:/ Szécsénnek dől, mint da­gály dől a szigetnek...” Tinódi Lantos Sebestyén: „Az Ali ba­sának nagy csudája vagyon,/ az Buják várának erős fala va­gyon...” Evlija Cselebi: „A hitet­lenek kezén volt, de az 1663. év­ben, amikor Káplán basa Nógrád várát ostromolta, az ellenség ezt elhagyván, elfutott...” Tinódi Lantos Sebestyén: „Kit ha halla­nátok, megbeszéllenék,/ Holló­kőben egy jámbor vitéz lakik, hogy kit hívnak az jó Kapitán Györgynek...” Petőfi Sándor: „Itt ált Salgóvár, mint egy óriás...”. Válaszok: 1. / Ötvenhét kastély és kúria. 2. / Hét tölgyet ültettek, a hét vezérre emlékeztetve. 3. / A Tragédiát 1883-ban a Nemzeti Színházban vitte először színre Paulay Ede. Madách már 19 éve nem élt, tehát nem vehe­tett részt műve ősbemutatóján. 4. / A várak az idézetek sor­rendjében: Szécsény, Buják, Nógrád, Hollókő, Salgó. Nógrád várát is bevette a török Palócok és a néprajz Hollókó'-Ófalu a világörökség része Ha valaki azt hallja, Nógrád, és azt, hogy népművészet, min­denki azonnal rávágja: palóc. Hogy ez a szó mit jelent, s hon­nan ered, az régi vita tárgya. Viszont tény, ha valaki palóc viseletét akar látni, nem kell föltétlenül elmennie a balassa­gyarmati Palóc Múzeumba, ahol a leggazdagabb ilyen gyűj­temény van. „Élőben” is láthat ilyen vise­letét például Bujákon, Rimó- con. Hollókőn, Kazáron és má­sutt. Gazdag ez a tájék a népé­pítészet emlékeiben és népszo­kásokban is. Kérdések: 1. / Mi a kiszehajtás? 2. / Mi a mancsozás? 3. / Miről nevezetes Hollókő? 4. / Mi a „hérész”? 5./ Palóc találós kérdés: ha kilenc gyertya közül hetet elol­tanak, hány marad az asztalon? Válaszok: 1. / A kiszehajtás téltemetés. A bábu eredeti neve, kisze, annyi mint savanyú, böjti leves (szlovák). Virágvasámapkor az asszonyruhába öltöztetett szal­mabábut a falu szélén levetkőz­tették, vízbe dobták - ússzon el messzire a tél és a betegség. Máskor elégették, ugyanezen célból. 2. / Népi, sajátosan palóc gyermekjáték. 3. / A kulturális világörökség része. 4. / A menyasszony vendége­inek látogatása a vőlegényes háznál. 5. / Hét, mert kettő tövig ég. A kazári népviselet az egyik leghíresebb... Szklabonya - Mikszáthfalva Nógrád nagy fiát, a ,jó palócokat” irodalmi rangra emelő Mikszáth Kálmánt élete alkonyán az egész ország ünnepelte. A Horpács melletti pusztát és erdőt a nemzet megvásárolta és neki ajándékozta. Szülőfaluja, Szklabonya ne­vét pedig Mikszáthfalvára vál­toztatták. Kérdés: Milyen alkalomból történt mindez? Válasz: Mikszáth 40 éves írói jubile­uma alkalmából 1909- 1910-ben. Az író az ünnepség- sorozat közben hunyt el. Mikszáth-emlékmúzeum Horpácson Példás faluszépítők, világhírű leletek Van Nógrádban egy alig ezerlelkes kis falu, ahol hat év óta faluszépítő egyesület működik, s tesz csodás dol­gokat: önerőből helyrehozza műemlékeit, helytörténeti kiadványokat, kalendáriu­mokat jelentet meg, a falu legszebb épületeiről képes­lapokat ad ki gyermekraj­zokkal, és így tovább. Szé­pen helyrehozták az 1770-ben épült Kubi- nyi-Prónay kúriát is. Az önkéntes faluszépítés motorja Pinczés Rudolfné Kiss Klára tanítónő. Kérdés: Melyik ez a falu? Válasz: Ságújfalu Világhírű leletek: régi ki­halt állatok mintegy 1500 lábnyomát őrzi az ipolytar- nóci homokkő. Kérdések: 1. / Hány évvel ezelőtt éltek itt ezek az állatok? 2. / E helyen valaha tenger lehetett, hiszen a közeli Ipoly- tamócon tengeri üledékekre és egy tengeri halfajta több száz fogára bukkantak. Mi­lyen haléra? Válaszok: 1. / 20 millió évvel ezelőtt 2. / Cápáéra Bányászkodás és nehézipar A föld alatti bányamúzeum bejárata Salgótarjánban Szent Borbála, a bányászok vé­dőszentje nem tudta megóvni védenceit, a bányászkodás Nógrádban megszűnt. A Nóg­rádi Történeti Múzeum azon­ban gondoskodik az emlékek megőrzéséről. Európában csak Hollandiában és Németország­ban létezik olyan föld alatti bá­nyamúzeum, mint Salgótar­jánban. Kérdések: 1. / Mire használták a klopacs- kát vagy lármafát? 2. / A hajdani bányakolóniák lakásainak kelléke volt egy külö­nös kis „házikó”. Mi célt szol­gált? 3. / A tarjáni bányában dolgo­zott Zsuzsi, a bányaló. Az évek alatt megvakult a sötétben. Hat csillét volt hajlandó elhúzni. Honnan tudta, ha többel akarták megterhelni? 4. / Az ácsolatot a régi időkben miért akácfából készítették? 5. / Kiről mintázta Jókai Mór a Fekete gyémántok főhősét? Válaszok: 1. / Különböző jelzésekre (munkakezdés, -befejezés, ve­szélyhelyzet). 2. / Éléskamrának használták, alul kutyaól, középen élelemtá­roló, felül macska- vagy galamb­ház. 3. / A csilléket lánc kötötte ösz- sze, a ló megmozdította a csille­sort, s a mozdítástól sorra megfe­szülő láncok csattanásából tudta, hány csillét kötöttek össze (öt kattanás, hat csille). 4. / Túlterhelés esetén az akácfa recsegni kezd, hangadással maga jelez, amit például a fenyő nem csinál. 5.1 Több magyarázat is van. Egyik szerint gróf Andrássy Ma­nóról, a „vasgróf’-ról, a salgótar­jáni Vasmű Rt. acélgyárának ala­pítójáról. Másik szerint Zsig- mond Vilmos bányamérnökről. Harmadik szerint Hantken Miksa geológusról. A történész véleménye A vetélkedő zsűrijében dr. Kapros Márta etnográfus, dr. Kovács Anna irodalomtörténész és dr. Horváth István történész, a zsűri elnöke tevékenykedett. Dr. Horváth Istvánt arról kérdeztük, mi a jelentősége ennek a honismereti vetélkedőnek?- A közvetlen környeze­tünk történetével, múltjával, műemlékeivel, néprajzi, iro­dalmi hagyományaival, szo­kásvilágával, sportjával stb. való foglalkozás mindenkor fontos követelmény - mon­dotta. - Ez a vetéíkedősoro- zat, amely még tovább folyta­tódik, jól szolgálja a honisme­reti, helytörténeti tevékeny­ség céljait, az ismeretek gya­rapítását. Nem csak egy-egy település, hanem a táj, az egész Nógrád múltjából merí­tették a kérdéseket a rendezők-Mi volt a verseny érde­kessége?-A versengés önmagában is izgalmas volt. Egyik érde­kessége talán az lehetett, hogy ezúttal kisebb közösség, egy-egy család és baráti köre vetélkedett.- Teljes képet kaphattak-e a televízió nézői Nógrádról?- Természetesen egy-egy vetélkedő nem képes átfogó képet adni Nógrád megye tör­ténetéről. De nem is ez volt a cél. A televíziósok hangsú­lyokat alakítottak ki. Ezek el­sősorban a bányászkodáshoz, a néprajzi és az irodalmi ha­gyományokhoz, kisebb rész­ben a műemlékekhez, a sport­hoz kapcsolódtak. Fontos: J ami elhangzott, valóban az ér- | tékekre vonatkozott. Ezért volt hasznos és jó. -th

Next

/
Thumbnails
Contents