Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-30 / 307. szám

1994. december 30., péntek Szécsény Es Környéke 5. oldal Ha-hó-napi játékok Szécsényben: hagyományteremtő óévbúcsúztató Kocsmai hazaevickélő rock’n roller. Mond te bika 21 sebességes túrabicikli. Túró-diesel ATX C 8664-es metál személygépkocsi. Szécsényben ezek lesznek a fődíjak a ma délután fél háromkor kezdődő Ha-hó-napi játékokon. Mit kell tenni azért, hogy a ver­sengeni szándékozó helybeliek elnyerjék eme csodálatos - esz­mei értékkel bíró - díjakat? Nos, az alábbiakból kiderül.-Miért határozták el, hogy óévbúcsúztatót rendeznek? - tettük fel a kérdést Radácsi Lászlónak, az Ifjúsági és Műve­lődési Központ igazgatójának.- Télen a városban nincs semmiféle nagy rendezvény, az ünnepek között pedig minden­kinek van valamennyi szabadi­deje. Öt fős csapatok indulnak a versenyen, a játékosok nagy­részt a már hagyományosnak tekinthető májusi városnapi já­tékok résztvevői közül kerül­nek ki. Jövőre szeretnénk bőví­teni a résztvevők körét, és a vá­ros környékének valamennyi községéből meghívunk egy csapatot. A régi, nagy salgótar­jáni városmozgató játékokhoz hasonló rendezvényt akarunk létrehozni, de úgy, hogy nem másoljuk le azokat. Lesz pél­dául műsífutás, ahol nem mű­havon, hanem műléccel a lábu­kon lépnek lejtőre a verseny­zők. Ezt persze látni kell...- Mi alapján döntenek arról, hogy kik a legjobb óévbúcsúzta­tók a városban?-A környékbeli falvak pol­gármestereiből zsűri alakul, de az a feltétel, hogy pezsgőt kell magukkal hozniuk. A résztve­vők egyébként az év legjobb csapata címért küzdenek. Nem akármilyen rendezvény lesz ez, hiszen a meghívón szó esik a belépődíjakról is: „Kato­náknak, diákoknak, megfizethe­tetlen, Versenyzőknek: termé­szetben, Tehetősebbeknek: a képviselő-testület soron kívüli segélyéből, APEH-ellenőrök- nek: +AFA, Felnőtteknek: pá­ronként egy három deciliteres pezsgő, vagy egy üveg bor.” A csapatok vadonatúj kaba­lákat kapnak, méghozzá egy agyagszamarat és egy agyagga­lambot - a két csodatrófea át­alakul vándordíjjá, és egy esz­tendeig a győztes őrizheti. (A „szamarasok” és a „galambo­sok” a hagyományos városnapi vetélkedőn résztvevő csapa­tok.) A felkészüléshez tartozott az is, hogy minél több szilvesz­teri kelléket és jelképet gyűjt­senek össze a versenyzők, akik nevezési díjként egy-egy tálca süteményt is hoznak magukkal. A rendezvény ugyanis - vérre menő vetélkedésből - „átcsap” egész estét betöltő össztáncba, amivel a feszültséget is leveze­tik a szamaras, illetve a galam­bos versenyzők. Mit is ír a meghívó? Közreműködnek még: az időjárás és az útviszo­nyok. A többi már csak hozzá­állás és játékkedv kérdése .. . Kocsmai hazaevickélő rock’n roller - a fó'díjak egyike ÖNKORMÁNYZATI ÜZLET PILINYBEN. A község önkormányzata szociális okokból, alapítványi támoga­tással egy önköltségesen működő üzletet tart fenn. -rt­TÁRLAT A KARANCSSÁGI ISKOLÁBAN. Tart még a szünet, de a kisdiákok a téli vakáció után is gyönyörködhetnek Radies István alkotásaiban. Felvételünkön Godó Ger­gely, Újj Szabolcs, Valah Renáta, Hajdara Roland és Horváth Gábor szemléli a képeket. „SOHA NEM HITEGETTEM FELELŐTLENÜL AZ EMBEREKET!” Egy sikeres polgármester, aki vesztes maradt A helyhatósági választásokon majdnem mindehol a régi pol­gármestereknek szavaztak bizalmat a polgárok. Szécsényfelfalu nem tartozik ebbe a kategóriába, ahogy mondják: a kivétel erő­síti a szabályt. Ugyanis itt a korábbi polgármester, Kuris Zoltán öt szavazattal lemaradt a tisztségről. Pedig a falu fejlődését látva sokan előre győztesnek kiáltották ki a fiatalembert. A polgármesterek reflektor- fénybe kerülnek, ám a veszte­sekkel nem foglalkozik senki. Gyorsan felejtődnek a dolgos hétköznapok. Lapunkban már megszólalt az új polgármester, Maczák Sándor. Most Kuris Zoltán tekint vissza az eltelt négy évre. Mint mondja, az eredményeket nem hagyja kisa­játítani másoknak! Más volt az eredmény- Négy évvel ezelőtt is több jelölt volt?- Ketten szálltunk harcba a polgármesteri címért. Nagy fö­lénnyel győztem.-Ha jól emlékszem, akkor még közös tanács működött.-így van, Pilinyt, Endrefal- vát és Szécsényfelfalut közös tanács igazgatta. Piliny az első pillanatban kivált, mi pedig egy ideig körjegyzőségben voltunk Endrefalvával. Amikor láttuk, hogy meg tudunk állni saját lá­bunkon, mi is kiléptünk -, önál­lóak lettünk. Felállítottuk a hi­vatalt, számítógépeket, fény­másolót vettünk.- Az első jelentősebb lépés?- Annyi bizonyos, nem örült mindenki azon döntésünknek, amelynek eredményeképp a volt pártházba költöztettük az orvosi rendelőt. Kialakítottunk egy korszerű rendelőt, vizes­blokkal, műszerekkel.- Vettek egy mikrobuszt. . .- Endrefalvára jártak a gye­rekek iskolába, de a volán bu­szok nem igazodtak az iskolai órákhoz. Ezért vettük a kis buszt, amely tulajdonképpen iskolabuszként funkcionált. A kihasználtság miatt a faluból bárki igénybe vehette a jármű­vet, ha megfizette a térítési dí­jat. Olyan naiv kritikát is kap­tunk, hogy eztán a menetrend- szerű buszjáratok nem járnak be a községbe, mert saját bu­szuk van.-Korábban elszomorító ál­lapotban voltak az utak.- Polgármesterségem alatt folyamatosan épültek az utak. Mára az úthálózat nyolcvan százaléka szilárd burkolattal van ellátva. A faluba vezető út a buszmegállóig a közúti igaz­gatóság fennhatósága alá tarto­zik. Tíz évig sem épült volna ki az út, ha nem sikerül meg­egyeznünk a közutasokkal. Mi megépítettük a helységnév táb­láig az utat, ők meg Endrefal- váig folytatták. Mindkét fél számára előnyös együttműkö­dés született. Összefogtak a fogászatért-Az intézmények működésé­ben nem volt fennakadás?- Nem. Felújítottuk az iskola tetőszerkezetét. Rozzant kul- turházunkban egyetlenegy kö­zösségi rendezvényt sem lehe­tett megtartani. Ezt is felújítot­tuk. Felmerült, milyen nagy­szerű lenne, ha ebben a kis fa­luban működne egy orvosi ren­delő. Pályáztunk, nyertünk pénzt. Felkerestem az egész­ségügyben dolgozó ismerősei­met, és összeszedtük a beren­dezési tárgyakat. Még röntgen­gépet is sikerült szerezni. Szó­val, meglett a fogászat.- Az idősek klubját is kialakí­tották.- Pályázaton nyertünk nyolcszázezer forintot. Megvet­tünk egy ingatlant, amelyet át­alakítottunk. Ma már belakták az idősek, és nagyon jól érzik magukat a falak között. Direkt úgy időzítettem az átadást, ne­hogy a kampány időszakába es­sék. Lehet, hiba volt. Az időseknek már lejárt?-Miért viseli ennyire szívén az idősek sorsát?- Itt nagyon sok idős ember él. Öregek napján összehívtuk a hatvan éven felülieket, műsort rendeztünk, mindenki kapott egy csomagot. Vallom, hogy nem a temető bővítése a legfon­tosabb - addig kell foglalkozni az öregekkel, amíg élnek. A je­lenlegi polgármester szájából hangzott el azon az összejöve­telen: „Az idősekkel nem kell foglalkozni, mert azoknak már úgyis letelt!” Nagyon megje­gyeztem ezt a mondatot.-Ennyi eredmény után sem önt választották polgármester­nek, de tiszteletben kell tartani a választópolgárok akaratát. Minek tulajdonítja a kudarcot?- Én soha nem támogattam a megalapozatlan segélykérel­meket. Nem sok értelmét láttam annak, hogy a pénz a kocsmába vándoroljon. Utólag már látom, a kampányra nagyobb súlyt kel­lett volna helyeznem. Viszont a felelőtlen ígérgetés nem az én stílusom. Adám Tamás RÖVIDEN SZÉCSÉNY. A városhá­zán ma délelőtt, 9 és 12 óra között a Nógrád Megyei Hírlap munkatársa, Faragó Zoltán fogadónapot tart. Fi­gyelje az útbaigazító felira­tokat, vagy érdeklődjön a portán! NÓGRÁDSZAKÁL. A község önkormányzata az ál­talános iskolás és az óvodás­korú gyermekeknek ingye­nes étkezést biztosít a men­zán, a szociális helyzetük miatt rászorulók is részesül­nek hasonló jellegű támoga­tásban. Költségvetésükből megoldották azt is, hogy az idős emberek ingyenesen kapják a gyógyszereket. PILINY. A község önkor­mányzata a közelmúltban új orvosi rendelőt alakíttatott ki a felújított, és három tan­teremmel bővített általános iskola földszintjén. Ä 'kor­szerűen kialakított, új egészségügyi létesítmény­ben a többi között gyermek- orvosi rendelés is van, és helyben oldják meg a védő­női ellátást is. Jelenleg he­tente egyszer van orvosi rendelés, de a tervek szerint jövőre már kétszer - hétfői és szerdai napokon - keres­hetik fel a betegek dr. Sze­retni József háziorvost. SZÉCSÉNY. A városban meglehetősen sok a munka- nélküli, ezért az önkor­mányzat igyekszik minél több közmunkást alkal­mazni. A foglalkoztatási át­lag 1994-ben 62 fő volt, és ezt a létszámot szeretnék tartani jövőre is. A közmun­kásokat nem csak fizikai, hanem adminisztratív munka ellátására is alkal­mazzák. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Holnapi lapszámunkban Salgótarján és környéke A traktor meg mindig megy Nagyon jók ezek a sorompó nélküli átjárók. Csak egy and- ráskereszt és semmi más. A ke­reszt (vizuálisan: iksz) úgyis sok mindent jelent: a papnak a feszületet, a matektanárnak el­sőfokú egyenletet, az autósnak meg potenciális veszélyforrást. Kedvenc keresztem éppen Nóg- rádszakál és Ludányhalászi kö­zött áll, belátható helyen. És ez roppant megnyugtató: hiszen a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonal 12 sorompóval (!) bizto­sított átjárója közül is csak 3 (!) belátható. Mindegy. A lényeg az, hogy legalább itt látja egymást a mozdonyvezető, meg a trakto­ros. Ha látja . . . Mert most is csak jön az a szép, piros jár­gány, a sofőr úgy ül benne, mintha egyszerre lenne süket is meg vak is. Csak jön, csak jön. A sofőr tán már alszik. Vagy nem találja a féket. Lehet, hogy nincs is a traktoron fék . . . In­nen a piroskából úgy tűnik, hogy nemsokára közeli kapcso­latba kerül a motorvonat meg az öregecske tsz-jármű. A zetor már-már beéri a vagont (oldal­ról), én meg csendben tanako­dom, vajon melyik a legrövi­debb út kifelé. Mert azt még egy gyengénlátó is pontosan fel­mérheti, hogy a traktor lendü­lete a nagyobb. Tehát ö fog győzni. Sajnos. Szinte egyszerre ér az átjá­róhoz a két piros sorscsapás. Naná, hogy a vonat közepét kapná el a zetor, hiszen ott ülök! Lehet, hogy nemsokára komoly funkciója lesz ennek a keresztnek. Mielőtt elmonda­nám a miatyánkot vagy a hi­szekegyet, a traktoros hirtelen felébred, beletapos a fékbe - aztán a síntől 30 centire meg­áll. Végre túl vagyunk a nehe­zén. Az egész nem tartott to­vább fél percnél. . . (séf) Holnap is nap a nap, de miért fontos a gép? Ha nem lenne, már hiányozna is az embereknek Ludányhalá- szitól Nógrádszakálig az élénkpiros, fürge mozgású traktor, amelynek az elején öblös merítőkanál van - és a vezetőfülké­ben Végh György, halászi származású ember. Ott él a család­jával együtt, közel a tóparthoz, abban a szép környezetben, - és egymás iránti mély szeretetben. Végh Gyuri bizony már igencsak régi motoros a traktorosszakmában ... Azzal tűnt fel, hogy az ő gépe mindig tiszta, üzemképes volt, pedig régebben több ezer falánk és mindig szomjas jó­szág ellátására vállalkozott. Most is ezt teszi, csakhogy a szarvasmarha állomány a több ezerről ötszázra csökkent, és az is Bagoly László kft.-jének tulajdonában van. A jószágok ellátása szem­pontjából teljesen mindegy, hogy mennyi a számuk. Akár ezer, akár ötszáz, a traktorral végig kell járni az Obriga kör­nyékét, fel a Nagyhegy aljáig, majd le az Ipoly rétjére. A számukat illetően az a különb­ség, hogy kevesebb abrakot, vizet kell szállítani a nehezen járható terepre. De azt viszont kell, mert a jószág természete türelmetlen... Nem úgy van tehát, hogy vége lenne itt az állattenyész­tésnek, mint azt itt-ott már el­híresztelték. Végh Gyuri is azt mondta:- Nem bizony. Ebbe a tájba beletartozik a jószág. Nézze, hogy milyen szépek - mutatja onnan fentről a laposon legelé­sző gulyát. A jószágoknak az ellátását csak ilyen szeretettel lehet elvégezni, ami Végh Gyuri arcáról leolvasható. Azt mondta, hogy azért kell a gé­pére vigyázni, hogy ne legyen semmiféle fennakadás az ellá­tásban. Nagy-nagy kérdőjel tükröződik arcáról.- Érti már, miért fontos ne­kem a gépem? De ki ne értené! így télvíz idején, nem a csinált úton kö­zelítve kell a marhákat meg­etetni, megitatni. Tengelyig a sárban éri a gulyát. Az állatok pedig már olyan tanulékonyak, ha meghallják a motor zúgását, iszkiri módjára futnak elébe.-Ők is meg tudják szeret­tetni magukat... - állítja Végh György. A múltkoriban kegyetlenül sok eső esett az Ipoly völgyé­ben. Felázott a talaj, süppedt a traktor, már mázsányi sár csüngött rajta. Kedvet rontó az ilyen időjárás. A traktoros arca is borúsabb volt a szokottnál. Ott bóklásztam a majorban, Bagoly László uramat keres­vén. Valahogyan elkerültük egymást, ezért beálltam hát az eresz alá. Akkor jött Végh Gyuri a sártól ellepett traktorral. Na most mi lesz? Esik, a sár is nagy, biztosan a fenében hagyja azt a gépet. Nem az! Odakanyarodott az udvari mo­sodához, kiugrott a gépből, va­lami esőkabát félét kapott ma­gára, megnyitotta a csapot és mosni kezdte a gépét. Úgy munka közben kiáltotta oda az eresz alá:- A gép holnap is kell... Bobál Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents