Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-29 / 306. szám

6. oldal Életmód - Szabadidő 1994. december 29., csütörtök Az év botránykönyve: Diana új élete (3.) Egv vasárnap este a walesi hercegnő felpattant, s lakását el­hagyva csak annyit közölt munkatársaival, hogy meglátogatja testvérét. Kocsiba vágta magát, s a Ford Scorpióval gyorsan el­hajtott. Nem ment messzire: néhány perccel később megállt a Hyde-parknál, hogy felvegye a rá váró férfit. A szemtanúk ámulva nézték, amint az illető egy szempillantás alatt beszállt. Dianának - nem járhatunk messze az igazságtól - nyilván sokat jelenthetett a találka, ha vállalta a kockázatot. Néhány hónappal később, idén áprilisban pedig a rá vadá­szó fotósok észrevették, amint az egyik forgalmas londoni té­ren áthajtott, s balján egy férfi ült a kocsiban. Amikor a ripor­terek üldözőbe akarták venni, az utastárs lecsúszott, a her­cegnő pedig vad tempóra vál­tott, s elviharzott. mit sem tö­rődve azzal, hogy a közlekedési lámpák pirosat mutatnak. A pá­rocska később kocsit váltott, s eltűnt az éjszakában. A férj tábora kivár Diana nyilvánvalóan tisztába van vele, hogy rögös út vezet a majdani boldogsághoz, s az esetleges új házassághoz. De azt is tudja, Károly és tábora csak arra vár hogy lesújthasson rá. Attól a vá­gyától azonban nem foszthatja meg senki, hogy egy másik férfi karjában keresse a szerelmet. Diana re­ménykedve várja a napot, amikor valaki­vel bensőséges és szeretettől át­hatott kapcso­latra léphet. Gyakran beszél róla, hogy sze­retne még két gyereket, lehető­leg két kislányt. Ha másodszor is férjhez menne, külföldit válasz­tana, de leg­alábbis olyat, akiben nem ha­zai vér csörge­dezik. Francia­ország mind gyakrabban buk­kan fel asztrológiai latolgatá­sokban. A jóslatok szerint eset­leg ott fog élni, vagy onnan származik majd az új férj. Ta­lán az sem véletlen, hogy Diana franciául tanul, gyakran látogat Párizsba, s ha szabadságra megy, előszeretettel keresi fel barátnője provence-i házát. De kivel találkozik ott? Hercegnői követelmények Barátainak annyit már el­árult. milyen legyen álmai lo­vagja. Ápolt, inkább elegáns, mint csinos, becsületes, karcsú és fürge, jó beszédű, szeretet­reméltó, s persze legyen csípős humora is. E vonzó tulajdonsá­gokkal érdekes módon jó néhá- nyan rendelkeznek, akik Diana közelében előfordultak, bele­értve James Hewitt őrnagyot, aki a közelmúltban megjelent könyvében nem kevesebbet ál­lít, mint hogy a hercegnő szere­tője volt. Diana követelményeinek megfelelhetett azonban James Gilbey autókereskedő is, akivel éjszakákon át telefonálgatott és masszőrje, Stephen Twigg, vagy Richard Kay újságíró. De vonzódik az apafigurákhoz is, például az 58 éves Lord Rot- schildhoz, vagy a 63 éves ügy­védjéhez, Mishon de Reyáhoi. Égnek áll a haja Persze a szeszélyes hercegnő tisztában van vele, mekkora ha­tással van a férfiakra, ám jelölt­jeinek észnél kell lenniük, mit tesznek. A megsebzett és cser­benhagyott, a nyilvánosság előtt meghurcolt hercegnő könnyen ajtót mutat annak, aki terhére van. „Ha azt hallom tő­lük, hogy halálosan szerelme­sek belém, égnek áll a hajam. Nem bírom az ilyesmit.” (Folytatjuk) Lady Di és a gyerekek - ekkor talán még felhőtlen volt a kapcsolat Zátonyok között Gyermekeknek ajánljuk ezt a játé­kot, hadd győződje­nek meg a maguk és pajtásaik ügyessé­géről. A feladat a kö­vetkező: a hajónak a I zátonyok között na- ! vigálva kell eljutnia { a bolyáig. Azonban csak olyan átjáró­ban haladhat át, ahol a két szemben j lévő zátony külön­böző színű (fehér, szürke, fekete). Azonos zátonyok közül vissza kell fordulnia. SZÁNTÓ PÉTER: HASUNK TÖRTÉNETE Fölfújt birka: birkafölfújt A csuda gon­dolná, hogy az étkezési kul­túra rövid idő alatt több válto­záson ment át, mint a ruházkodás. Ha egy idő­gép visszaröpíthetne bennünket a 15. századba, a cipöre-nad- rágra úgy-ahogy ráismernénk. Az ételre azonban aligha. Időszámításunk után ezer tá­ján keresztes hadjáratok indul­tak Európán keresztül a Szent­földre. Ehhez az ekkortájt be­következő mezőgazdasági for­radalomra, az új vaseke, a szö­geit patkó, a járom és a vetés­forgó föltalálására volt szük­ség. Mindennek következtében fölszaporodtak az élelmiszer­készletek, lehetővé vált a váro­sok kialakulása, és a fölösleges energiák levezetésére a keresz­teshadjárat. Az onnan vissza­tért lovagok azután ismét föl­keltették a világ étvágyát a fű­szerek iránt. Következésképp ismét megindult a nemzetközi kereskedelem. A városok kialakulásakor jel­lemző módon szinte elejétől fogva az élelmiszerekkel kap­csolatosak az első jogszabá­lyok. 1345-ben például Lon­donban a csirkeárusok kérésére törvényt hoztak, hogy a városba „bemászkáló csirkés asszo­nyok” csak a Leaden Hall pia­cán árulhassák portékájukat. Máskor persze, amikor a terme­lők érdekeit veszélyeztetné a jogszabály, más a helyzet. Eu­rópa hentesei kétszáz éven át álltak ellent a középkori fo­gyasztói követelésnek, hogy a húst ne darabra, hanem súlyra adják. Eközben minden elkép­zelhető trükköt kitaláltak a fo­gyasztó megkárosítására. A birkahúst levegővel pum­pálták föl. A vese belső jára­taiba rongyokat tömtek, s mivel a korabeli ízlés - figyelem! - nem kedvelte a sovány húst, a marhahúshoz cérnával varrtak zsírdarabokat. Vidéken az alkalmi szélhá­mos csapta be a háziasszonyo­kat, amikor eladta nekik áfából faragott szerecsendiót vagy a borsnak kinevezett borókabo­gyót. Márpedig a bors ekkor is nagy értékű volt: fél kiló bors háromheti robotot ért. A középkori konyhát be­lengte a só és a füst. Az ételek legtöbbjének ez volt a jellegze­tes tartósított íze. A szakácsok hatalmas gondot fordítottak arra, miféle eljárásokkal tud­nák elvenni a füstölt vagy sózott húsok kellemetlen aromáját. Leleményességük nem ismert határokat. A húsokhoz nem volt túl nagy a köret-választék. Ahol manap­ság krumplit vagy rizst tálalná­nak, hogy csökkentsék a húsok aromáját, a középkorban leg­följebb szárított borsót, babot vagy kenyérmorzsát adtak a húshoz. Az előkelő asztalok leggyakoribb köretének számí­tott afrumentry. Ez a mandula­tejbe áztatott tojássárgájával és sáfránnyal dúsított kenyérmor- zsa-kása volt. A húsok ízét igyekeztek különféle mártások­kal is elvenni. Tjf mártásokra a vadhúsételek- L-jhez is szükség volt, hogy azok szárazságát ellensúlyoz­zák. Ezek a „mártógatós” már­tások olyan közkeletűek voltak, hogy a XIV. századra külön iparággá fejlődött a mártáské­szítés. (Csütörtökön folytatjuk) A szépség műhelyében Búcsúzunk tőled 1994, köszön­tünk téged 1995! Még két nap, s eképpen mondhatunk istenhoz- zádot az óévnek, illetve üdvö­zölhetjük az új esztendőt. A jeles eseményt ki-ki igyekszik majd a lehetőségei szerint megünne­pelni, sokan baráti társaságban múlatják az időt. Ez alkalomra főleg a hölgyek igyekeznek a szokásosnál is vonzóbbá válni, s előszeretettel keresik fel a szép­ség műhelyét. Fodrászukkal ékes hajkoronát varázsoltatnak a fe­jükre. Pedikűrösükkel hosszú műkörmöt ragasztatnak az amúgy is kecses ujjaikra. A szo­láriumban, a napágyban fekve nyári barnaságukat próbálják visszanyerni. S hogy mindez mibe kerül? Pénzről ne essék szó! Elvégre szilveszter csupán egyszer van egy esztendőben. Gyurián Tibor képriportja a salgótarjáni Miami Sun Stúdi­óban készült. Hosszú műkörmöt ragasztatnak az amúgy is kecses ujjaikra ' t v kV,** Ki ; Ekés hajkoronát varázsoltatnak a fejükre A szoláriumban, a napágyban nyári barnaságukat próbálják visszanyerni Az éneklő fogorvos A közelmúltban fergeteges bu­lit produkált a Budapest Sport­csarnokban a diszkók egyik hí­res kedvence: Dr. Alban, a svédországi, de nigériai szár­mazású sztár.- Köt még valami Afrikához?-Körülbelül 19-20 éves le­hettem, mikor eljöttem. Nagy­bátyámmal a stockholmi követ­ségen laktam, miközben elvé­geztem a fogorvosi egyetemet. Rokonaim, az édesanyám a mai napig szülőföldemhez kötnek, évente meglátogatom őket...-Mihez kezdtél Svédország­ban ezután?- Evekig diszkósként dolgoz­tam, hogy finanszírozzam ta­nulmányaimat. Produceremmel is a klubban futottam össze. El­határoztuk, írunk egy dalt.-Ez a dal volt a Hello, Af­rika, egy elkötelezett dal a rasz- szizmus ellen. Mit akarsz elérni e dalokkal?-Csupán a világháború súj­totta zónáiról akarok beszélni. Párszor már előfordult, hogy az emberek niggernek szólítottak az utcán a bőröm színe miatt. Ilyenkor semmit sem tehet az ember, csak továbbmegy. Idén alkalmam nyílt találkozni Nel­son Mandelával: ő a legna­gyobb vezér, akit valaha láttam.- Egy teljesen új stílust indí­tottatok el, amelyet akár svéd hangzásnak is lehet nevezni.- Úgy gondolom: nagyon si­keresek voltunk, és sokan má­sok nem minket, hanem a sikert próbálják meg követni.- Ki volt a legnagyobb ha­tással rád zenei téren?- Talán leginkább Bob Mar- ley és mellette James Brown.-Mennyiben változtatta meg az ismertség az életedet?- Megpróbálok a rajongóim­hoz kedves lenni, amennyire csak tudok. Bár néha zavar, ha felismernek az utcán.

Next

/
Thumbnails
Contents