Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-23 / 302. szám
1994. december 23., péntek Bűnügy 7. oldal Bűnmegelőzés a családon keresztül A Pásztó és Vidéke Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Alapítvány a családok nemzetközi éve alkalmából pályázatot hirdetett Bűnmegelőzés a családokon keresztül témakörben. A kuratórium, december 19-ei ülésén a beérkezett 12 pályázatot értékelte és a rendelkezésre álló 200 ezer forinttal az alábbi jeligés pályázatokat díjazta: „Andezit” 50 000, „Segítsünk” 50 000, „Egészséges család” 40 000, „Hogy ne féljünk a holnaptól” 30 000, „Épület” 30 000 forint. A kuratórium kéri a nyertesek képviselőit, hogy a díj átvételének egyeztetése céljából az alapítvány székhelyén keressék fel Horváth Klárát a pásztói polgármesteri hivatalban, az alábbi címen: Pásztó, Kölcsey F. u. 35. Sándor Károly a kuratórium titkára Patkányt ölt, börtönbe került Bármennyire szeretné, mégsem érti Frank Balun: miért bűn, ha valaki elpusztít egy patkányt. Az utálatos rágcsáló az amerikai férfi konyhakertjében dézsmálta a paradicsomot. Erre agyonütötte. És most hat hónap börtönnel, ráadásul 1500 dollár pénzbüntetéssel fenyegetik. A 69 éves nyugdíjas hobbi- kertész a melegházában állította föl a patkányfogót, miután rájött, hogy a rút emlős rákapott a friss paradicsomra. A csapó csupán megsebesítette az állatot. Erre a férfi, aki saját bevallása szerint még egy legyet sem ütött agyon, seprűnyéllel átsegítette a másvilágra. Jóhiszeműleg - de balszerencséjére - értesítette az állatbarátokat, hogy vigyék el a patkánytetemet. Néhány nap múlva fizetési felszólítást kapott az AHS-től, azaz „az állatkínzás ellen küzdő szervezettől”: fizessen kiszállási díjként 150, az állatkínzásért pedig büntetésből 1500 dollárt. Lee Bernstein, az AHS igazgatója szerint nem az a bűne a nyugdíjas szabómesternek, hogy megölte a patkányt, hanem ahogyan ezt tette. A szerencsétlen állat közben sokat szenvedett és ezt meg kell torolni. Az állatvédelmi törvény szerint az idős férfit akár fél év elzárásra is ítélhetik. Mikor és mihez kaphat szabad kezet a nyomozó? A rendőrségi törvény szerint a bűncselekmények elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására és a bizonyítékok megszerzésére titokban is gyűjthet információkat a rendőrség. Mit jelent ez a gyakorlatban? - kérdeztük dr. Kiss Ernő rendőrezredestől, az Országos Rendőrfőkapitányság főosztályvezetőjétől.- A törvény megkülönböztet bírói engedélyhez nem kötött és csakis bírói engedéllyel alkalmazható titkos információgyűjtést. Bírói jóváhagyás nélkül alkalmazhatunk informátort, vagy bizalmi személyt, akinek védelmére, ha kell, fedőokiratot is kiállíthatunk. A rendőrség információt gyűjthet a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban álló személyről úgy is, hogy a megfigyeléskor hang vagy képfelvételt készít.-A titkos adatgyűjtés során rendőrkézre kerülhetnek olyan magán- vagy üzleti titkot tartalmazó adatok, amelyek nem tartoznak az ügyhöz.- Az ilyen információkat haladéktalanul meg kell semmisítenünk. A dokumentumokat megsemmisítésük előtt azonban az ügyész - ellenőrzésre - magához kérheti.- Ezek szerint ma már nincs banktitok?- Természetesen van. Az adatok a rendőrségről nem kerülhetnek ki, legfeljebb a tárgyaláson említhetik azokat, abban az esetben, ha a bíró zárt tárgyalást rendel el.-A titkos információ szerzésnek milyen eszközei kötöttek bírói engedélyhez?-Bírói jóváhagyással titokban a magánlakások is átkutathatok és az ott észleltek technikailag rögzíthetők. Levelek és egyéb postai küldeményeket átvizsgálását, telefonvezetéken továbbított üzenetek lehallgatását és rögzítését is engedélyezi a törvény. De erre csak akkor adhatnak engedélyt, ha nemzetközi bűnözéssel, kábítószerrel, terrorcselekménnyel, sorozatos és szervezett bűnözéssel, pénzhamisítással, fegyveres bankrablással kapcsolatos ügyekben nyomozunk. RENDŐRSÉGI TÖRVÉNY(-TELENSÉG).- Akkor most melyiket használhatom? Ferter j. rajza Híznak a gyilkosok? Akarja, hogy ne akasszák fel? Hízzon meg ... Az USA Washington államában, a Csendes-óceáni partvidéken, nem tudják végrehajtani a halálos ítéletet egy kétszeres gyilkoson, mert az a veszély fenyeget, hogy az akasztásnál leszakad a feje. Mitchell Rupe ugyanis 185 kiló. Félő, hogy mások is követik a példát. Cal Brown, egy másik halálra ítélt már bejelentette: hízókúrát tart. A törvény szerint a halálraítéltek választhatnak az akasztás és a halálos injekció között. Amennyiben nem választanak, akasztás következik. Kivéve, ha az technikailag nem kivitelezhető. A módszer szerint ugyanis az akasztott alatt csapóajtó nyílik, a test a mélybe zuhan és eltörik a nyakcsigolya. Azonban fennáll a fej leszakadásának veszélye - s ki vállalná a felelősséget a kivégzés ily brutális módjáért? Ezért a gyilkosok egyelőre híznak. Bűnözők (tolvaj-)nyelve A társadalom valamennyi rétegének, csoportjának foglalkozási ágának megvan a külön nyelve, a sajátos nyelvhasználata, amely főként egyes szavakban, kifejezésekben különbözik a köznyelvtől. Ezeket a csoport- és rétegnyelveket nem választja el egymástól éles határ, s a szavak toldalékolásában a mondatok nyelvtani szerkezetében általában követik a köznyelvet különbség nagyrészt a szókincs elemeiben van. Az argónyelv elemeinek, szavainak etimológiáját, történetét sokszor nem ismerjük pontosan. Jellegzetességük, hogy elsősorban a beavatottak értik meg. Egy ideig virágzik a szó, aztán eltűnik és más jön helyébe. Van olyan szó, amit nem fogadunk be, de nem felejtünk el, van olyan is, ami állandó használatban marad. Az emberek egy része sokszor nem is tudja, hogy melyik a helyes alak. Az argó megpróbál gyors, könnyű és személyes beszédmódot kialakítani úgy, hogy rugalmasan alkalmazkodik a változásokhoz, egy adott helyzethez. Az argónyelvi szavakat igen nagy réteg használja, de főként a bizalmas jellegű társalgási nyelv kedveli őket. Az argó használói között a fiatalok alkotják a legnagyobb csoportot. Más társadalmi csoportoknál még létrejöhetnek titkos nyelvek. A titkos nyelv is csoportnyelv, de lényeges jellemvonása, hogy akik használják, azzal a célzattal változtatták meg az általánosan használt köznyelv szavait, kifejezéseit, hogy a be nem avatottak ne értsék meg. A városi ember érintkezési alkalmai igen vegyes társadalmi elemeket hoznak össze, így például sportpályákon, katonák, diákok, munkások stb. sűrűn kerülnek érintkezésbe egymással. Mindennek következtében a különböző csoportnyelvek határai elmosódnak és ma már sokszor lehetetlen eldönteni, hogy egy-egy szó vagy kifejezés hogyan alakult ki, hiszen az egymást követő nemzedékek is használták. Ezeknek a különös csoportnyelveknek a tanulmányozása már csak a szóalkotás szempontjából is igen érdekes, hiszen itt a szemünk előtt végbemenő folyamatról van szó, amelynek így nem egyszer minden fázisát megfigyelhetjük. R. J. MEGTÖRTÉNT BŰNÜGYEK - LÁNGOLÓ, DE MÉGIS VISZONZATLAN SZERELEM Felgyújtotta magát, ám szerelme plátói maradt A férjétől évekkel ezelőtt elvált K. Urbánné egy házban lakott volt férjével. Még 1970. nyarán szerelmi kapcsolatot létesített a nyolc gyermekes T. Zoltán MÁV pályamunkás, hajdúhadházi lakossal, aki ebben az időben a salgótarjáni vasútállomáson dolgozott. A néhány hónapig tartó szerelmi kapcsolat ideje alatt gyakoriak voltak közöttük a féltékenységi jelenetek, melyek nem egyszer heves szóváltássá és tettlegességé is fajultak. Közben a 35 éves fiatalasszony teherbe is esett. A „lángoló szerelmesek” között nem mindennapos jelenet játszódott le 1971. február 4-én, amikor a teherben lévő ideges és féltékeny természetű nő attól tartva, hogy végleg elhagyja a szeretője, volt férje szobájából előhozott egy üveg benzint, a ruhájára öntötte, majd szeretője és a 16 éves lánya jelenlétében meggyújtotta magát. A benzinnel erősen átitatott ruha hamarosan nagy lánggal égett, amit Tóth és az égő nő lánya úgy oltottak el, hogy belenyomták az ágyba és a dunnával megakadályozták a tűz továbbterjedését, de még így is súlyos - testének jelentős részét elborító - II. fokú égési sérülésekkel szállították kórházba. Olaj helyett benzin a tűzre K.-né kórházba szállítás után az őt elsősegélyben részesítő főorvosnak úgy adta elő a történteket, hogy vacsorát akart melegíteni, s a benzint csak azért használta, hogy a tűz erősebben égjen. Ekkor a láng kicsapott a tűzhelyből és belekapott a ruhájába. Később, amikor meghallotta, hogy szeretője, T. Zoltán, kórházi kezelése alatt más nőkkel is „foglalkozott”, nagyon elkeserítette, és megváltoztatta eddigi nyilatkozatát. 1971. február 19-én kezelőorvosának és a rendőrségnek is olyan bejelentést tett, miszerint őt T. Zoltán leöntötte benzinnel és meggyújtotta ruháját. Bűnös-e a gyanúsított? Vallomása alapján nyomozást rendeltek el a férfi ellen és őrizetbe is vették. T. Zoltán ellen emberölés bűntett kísérlete miatt indult eljárás, mivel az elsődleges szakorvosi vélemény alapján a nő életveszélyes állapotban került a kórházba. A gyanúsított kihallgatása alkalmával tagadta a cselekmény elkövetését. Megállapítást nyert, hogy K. Erzsébet 16 éves lánya értesítette a mentőket azzal, hogy az édesanyja öngyilkosságot követett el, leöntötte magát benzinnel, majd felgyújtotta. Ezt követően az anyát ismételten kihallgatták, megtörtént a szembesítés T. Zoltánnal, amelynek az lett az eredménye, hogy a lány őszintén elmondta, hogy édesanyja először arra beszélte rá, hogy mondja azt, hogy tüzet akart rakni, amelyet benzinnel akart gyorsítani és véletlenül gyulladt meg a ruhája. Később pedig arra kérte őt, hogy állítsa azt, hogy a férfi öntötte le őt benzinnel és gyújtotta fel. Elmondta azt is, hogy a mentők kihívásakor még az igazat mondta, de amikor később édesanyját a kórházban meglátogatta, az rábeszélte őt arra, hogy tegyen T. Zoltánra terhelő vallomást. Ezért vallott az igazságtól eltérően. Szíve parancsára cselekedett K.-né az ismételt kihallgatás és T. Zoltánnal történt szembesítés után bevallotta, hogy bosszúból csinálta az egészet, mivel mindenképpen meg akarta magának tartani a családos embert, akit szívből szeretett. Mivel azonban szeretője nem viszonozta a szeretetet és semmilyen hajlamot nem mutatott a maradásra, ezért tervelte ki ellene gonoszságát. K. Erzsébet és T. Zoltán elmondták, hogy mindenképpen meg akarták akadályozni, hogy K.-né meggyújtsa saját magát, de egy óvatlan pillanatban a gyufát meggyújtva azonnal lángra lobbant a benzines ruhája. Ezután már csak a tűz oltásában működtek közre, majd hívták a mentőt. K.-né, T. Zoltánnal történt szembesítése után elmondta, hogy nagyon szereti a férfit, minden áron meg akarta tartani. Azonban mikor T. Zoltán a tudomására hozta, hogy visszatér a családjához, kegyetlen bosz- szút forralt ellene: meg akarta ölni a hűtlen férfit. Égetésért 10 hónap fegyház Az ügyészségi vádirat benyújtása után a nőt a salgótarjáni Járásbíróság enyhítő körülmények figyelembevételével (terhesség, beteges féltékenység, a beszedett nagymennyiségű gyógyszer hatása, súlyos égési sebek, amelyeket örökké visel), 10 hónapi szabadság- vesztésre ítélte. Dús József nyug. rendőr alezredes VÉDD MAGAD! Önvédelmi technikák Minden emberben megvan a védekezésre való készség. Szükség esetén az is verekedni fog, aki soha nem kényszerült rá. Az azonban, hogy ki hogyan védekezik, nem csak testi erejétől és ügyességétől, hanem jellemétől is függ. 1. Hátsó fojtás 2. Mindkét kéz átfogása, gyomorütés 3. Befordulás dobáshoz A félénk ember nem sokra megy erejével sem: ha igazi veszélyben elfogja a páni félelem, az lehetetlenné teszi számára a megfontolt cselekvést. Az önvédelmi fogások elsajátítása az önbizalmat is növeli. A sorozat felvételeit a Botár Béla által vezetett Salgótarjáni Ju-jitsu Klubban, Gyurián Tibor fotóriporter készítette. Az önvédelmi technikát Kovács István és Csancsár Sándor mutatja be: hátsó fojtás védése félválldobással. 4. Dobás után ütés fejre
