Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-20 / 299. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. december 20., kedd Hazánkban az AMS Az Austria Mikro System (AMS) az egyik legrangosabb európai félvezetőgyártó, amely különösen a chipek elő­állításában tölt be vezető sze­repet a kontinensen, fejlesztő irodát nyitott hazánkban. A magyar fejlesztőmérnökök tu­dását kívánja hasznosítani. Milliomosgond Egy német milliomosnak is le­hetnek gondjai, például ha hosszas keresgélés után sem ta­lálja meg álmai asszonyát. Amikor végre beleszeret vala­kibe, az illetőről kiderül, hogy férjnél van. A német bulvárlapok hóna­pokon át foglalkoztak azzal, hogy a negyvenkilenc éves Werner Metzen feleséget keres magának. A középmagas, ko­pasz, tömzsi férfi nemcsak ha­talmas hirdetéseket adott fel, hanem számos újságnak is nyi­latkozott, hogy szeretne mie­lőbb megházasodni, de nem ta­lálja az igazit. A kereskedelmi televíziók több showműsorba is meghív­ták, ahol szintén beszámolt a feleségkeresésről. Mivel Met­zen űr nem nem írta elő, hogy miként kell kinéznie az esélyes hölgynek, egészen fiataltól az idősödőkig hölgyek tízezrei ostromolták levelükkel. A milliomos rendre csak azt hajtogatta, hogy ő álmai asszo­nyát keresi. A televíziós műso­rokban elbeszélgetett több ajánlkozóval, de végül mind­egyiket kikosarazta. A sok izgalom és kudarc után milliók lélegeztek föl megkönnyebbülten és eddig reménykedő lányok, asszonyok tízezrei szomorodtak el, amikor a bulvárlapok a minap arról ad­tak hírt, hogy Metzen űr Köln­ben megtalálta álmai asszonyát. A 25 éves Andrea 175 centimé­ter magas, hosszú aranyszőke haja van és a milliomosra külö­nösen hatottak őzikeszemei. Az első éjszaka után Metzen űr egy briliánsokkal díszített karórával lepte meg szíve höl­gyét, s bemutatta 74 éves édes­anyjának is, aki áldását adta rá­juk. Még aznap „leleplezte” vá­lasztottját a sajtónak és bejelen­tette, hogy 60 ezer márkáért már megrendelte a briliánsok­kal ékesített karikagyűrűket. A mindig botrányra vadászó újságírók viszont nyomozni kezdtek. Villámcsapásként ért mindenkit másnap a hír, hogy Andrea férjnél van. - Eddig nem mertem erről beszélni — mondta szipogva a hölgy, majd hozzátette, hogy már egy éve külön él a férjétől és hónapok óta folyik a válóper. A hét végére kitűzött eljegy­zés egyelőre elmarad, de Met­zen űr még nem döntötte: ki- tart-e Andrea mellett, vagy kezdi az egészet újra elölről. Földhivatalok még több feladattal Minél hangosabb az igény, a jogos kívánság, az olcsóbb állam és közigazgatással kapcsolatban, annál nagyobb az ezzel szembeni ellenállás, miközben különböző címeken nem egyszer nyugati országokra hivatkoznak, mondván: az új állami feladatokat el­látó szervezetek létrehozása újabb indok arra, hogy kivegyék a pénzt a polgárok zsebéből. Zsámboki Sándor, az FM főosztályvezetője: Csaknem 300 ezer földtulajdon kitűzése van hátra Nemrég a Salgótarjánban megrendezett földmérő napon Zsámboki Sándor, az FM főosztályveze­tője a földhiva­talok jövőjéről tartott előadást.- Olyan bi­zonytalan a földhivatalok jövője, hogy már most kell ezzel a témá­val foglal­kozni?- A teljes közigazgatás egy alapvető reform, átszer­vezés, módosí­tás előtt áll. Az is tény, hogy a magyar gazdaság jelenlegi teljesítőképességével nincs arányban a mai államigaz­gatási, hatósági, önkormányzati szervezetek költségszükséglete. Tudomásom szerint a változtatás nem csak a szervezeti kérdésekre terjed ki, hanem elemzi az adott tevékenység szükségességét, an­nak esetleges, vagy végleges megszüntetését, előnyét és hátrá­nyát. E felfogásban került szóba a föld- és a kárrendezési hivatalok összevonása. Tisztázandó jövő-Ön szerint mivel kellene kezdeni a folyamatot?-Eldöntésre vár, hogy szük­ség van-e a földhivatalokra, mi­lyen céllal, a maihoz hasonló vagy módosított szervezetben, és milyen szerepkörrel. Tisztázni szükséges a közeli vagy távolabbi jövőt, hogy milyen feladat vár még rájuk, a részvénytulajdonok kiadása során. Mi lesz a két éve elkezdett Phare programmal, amely a digitális kataszterrend­szer, illetve az ingatlannyilván­tartás számítógépesítésének egyik lényeges alapja. Válaszra vár a 136 hivatalban dolgozó 4400 szakember jövője is.- Kíváncsi vagyok a lehetsé­ges válaszaira.- Az ingatlankataszter veze­tése, amely a hálózat fő feladata, egyértelműen bizonyítja, hogy szükség van a földhivatalokra, a piacgazdaság alapját képező ma­gántulajdon miatt. Ezek közhite­les és naprakész nyilvántartása immár 127 esztendeje a földhiva­talok feladata. A tulajdonosok nyilvántartásáért viszont a telek­könyv volt a felelős. Mostanában divattá vált a telekkönyvet visz- szakémi az FM-től. Visszaadni csak azt lehet, ami van. Jelenleg ilyen nincs. Újbóli felállása 20- 30 milliárd forintba kerülne. Még ebben az esetben is az ingatlanka­taszter továbbra is megmarad a földhivataloknál. Erre utal a kormányprogram szűkszavú kité­tele, amely szerint „a földhivata­lokat meg kell erősíteni”!- Mi húzódhat meg az előbbi megfogalmazás mögött?- Az alapfeladatok - ingatlan­bejegyzés, térképi és adatnyilván­tartás - tovább növekednek. Ugyanis az önálló ingatlanok száma, ezek adásvétele, megosz­tása, átalakítása, a különböző cí­men kapcsolódó jogok és terhek feljegyzése már jelenleg is csak­nem kétszerese a néhány évvel ez­előttinek. A kö­zeli tennivalókat pedig a föld- tulajdon rendezés szabja meg. Majdnem 300 ezer földtulajdon kitűzése van még hátra. Ezenkívül az állami terüle­tek árverezésére is sor kerülhet, amelynek során 204 ezer hektár földnek lehet űj tulajdonosa. Megoldásra vár a részaránytulaj­donok kiadása is. Befejezést igé­nyel a Phare számítógépes ingatlannyilvántar­tási rendszer is. Nyolc év, húsz milliárd-Milyen új kihívásokra kell felkészülni a szakembereknek?- A térinformatikai igény, va­lamint ennek alapját biztosító di­gitális térképrendszerek megte­remtésére. Megoldásra vár 6-7 millió hektár kül- és belterület digitális felmérése, amely 8 évet vesz igénybe, és 20 milliárd fo­rintba kerül. Az ehhez szükséges összeget külföldi hitelből kell biztosítani. A hivatalban dolgozó több száz mezőgazdásznak pedig a termőföld védelmében lesz je­lentős szerepe és súlya. A másik jövőbeni feladat a birtokpolitiká­hoz és a birtokrendezéshez, köz­ismertebb nevén: a polgári tagosí­táshoz kapcsolódik. A mezőgaz­daság biztonsága, hatékonysága megkívánja a mai apróbb parcel­lák összevonását. Ebből is kitű­nik, hogy a földhivataloknak a je­lenleginél jóval több lesz majd a tennivalójuk. Venesz Károly Világgazdaság sorokban BUKAREST - A román fővá­rosban megnyílt az első Pizza Hut étterem, s ezzel az első nagy amerikai gyorsbüféháló­zat kezdhette meg működését Bukarestben. Tervek szerint összesen 30 ilyen étterem épül majd fel öt év alatt. A McDo­nald's Romániában lemaradt, csak jövőre nyílik meg az első étterme 1,5 millió dolláros be­ruházás keretében. A Balkán országai közül csak Albániában és Romániában nincs még McDonald's étterem. WASHINGTON - Az Amt- rak amerikai vasúttársaság fel­számol három vasúti pályasza­kaszt, más útvonalakon pedig ritkítja a járatokat. A több mint 5 ezer dolgozó elbocsátásával együtt járó karcsúsítás célja, hogy elejét vegye a ráfizetés robbanásszerű növekedésének és a teljes csődnek. A februártól életbe lépő karcsúsítás huszon­egy százalékos csökkenést je­lent a szolgáltatások volume­nében. PEKING - Kétmillió közal­kalmazott elbocsátását tervezi jövőre a kínai kormány. Szung Tö-fu személyügyi miniszter a hét végén bejelentette, hogy az elbocsátások kiterjednek az összes állami hivatalra és a költségvetésből finanszírozott intézményekre. Kína az előző évtizedben már kétszer is neki­rugaszkodott a közalkalmazotti reformnak (1982-ben és 1988-ban), de az előző kísérle­tek meghiúsultak az apparátus ellenállásán. LISZABON - A portugál fővárosban szombaton negy­venhat ország képviselői aláír­ták az Európai Energia Chartát világméretűvé kiszélesítő Ala­pegyezményt. Magyarország nem írta alá ezt az Alapegyez­ményt, a Chartához azonban már három esztendővel ezelőtt, 1991-ben csatlakozott. Munkahelyi kutyabérlés és hízós fogyókúra Egészen sajátos módon is enyhíthető a munkahelyi fe­szültség Japánban, nevezet- sen: kutyabérléssel. A Pet Plan 110 (Öleb Terv 110) elnevezésű cég koráb­ban csupán filmforgatások­hoz szolgált állatokkal, ám mára profilját kibővítette, és havi 400 ezer jenért harmó­niateremtő munkakutyát ad bérbe. A szolgáltatásban - és a díjban - benne van a kutya reggeliztetése, a munka­helyre szállítása, déli sétálta- tása és esti hazavitele. Még­hozzá heti öt alkalommal. A Reuter jelentése szerint igen jó légkörjavító egy hiva­tali eb. A legtöbb megrende­lést eddig számítógépes szoftvergyártóktól kapta az ebkölcsönző. A tapasztalatok szerint nem csak kiegyensúlyozot­tabbak a dolgozók a kutya közelében, de még a hiány­zások száma is csökken. Akadt több olyan cég, ahol a nők még betegen is képesek voltak munkahelyükre be­menni, csakhogy láthassák az olyannyira szeretett kutyust. Egy másik helyen az eb si­keresen feloldotta a kollégák klikkjeit, s a korábbi villon­gások teljesen megszűntek. A Pet Plan 110 macskákat is kölcsönöz, elsősorban azokra a munkahelyekre, amelyekben nincs elég hely egy kutyának, mivel hely­szűke esetén ebet nem ad bérbe. A legsajátosabb eddigi kölcsönügyletnek azonban se kutya, se macska, hanem disznó volt a főszereplője. Az egyik cégnél túl súlyo­sak, illetve túlsúlyosak vol­tak az alkalmazottak, ezért a vezetés egy jókora hízót kért a Pet Plan 110-től. A legkö­vérebb alkalmazottnak min­den nap oda kellett adnia a tízóraiját a disznónak. A hízós fogyókúra ered­ménye: három hónap alatt át­lagosan tíz kilogrammot fogytak a dolgozók. Arról, hogy a disznó mennyit hízott, nem szól a fáma. A jelentés csupán arra tért ki, hogy meglehetősen idős koca volt, és jóformán egész nap aludt. Hogyan állapítják meg a forint árfolyamát? A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban egy százalékkal leér­tékelte a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. Az idén ez már a 7. leértékelés, amelyből hat az MNB hatáskörében tör­tént, és egy alkalommal pedig a kormány változtatta meg - je­lentős mértékben - a forint árfolyamát. Az MNB január 3-án egy szá­zalékkal, február 16-án két szá­zalékkal, május 13-án egy száza­lékkal, június 10-én, 1,2 száza­lékkal, október 11-én 1,1 száza­lékkal és november 19-én 1 szá­zalékkal csökkentette a forint ár­folyamát. A kormány augusztus 5-én 8 százalékos leértékelést hajtott végre, amely 1991 óta a legnagyobb mértékű devalváci­ónak számít. A múlt esztendőben öt alka­lommal értékelték le a forintot, 1992-ben pedig csupán három esetben hajtottak végre árfo­lyamkorrekciót. A leértékelést az MNB vagy a kormány a valutakosárral szem­ben végzi, amely jelenleg 70 százalékos arányban ECU-ból, 30 százalékos arányban pedig dollárból áll. A valutakosár 1991 vége óta a dolláron és az ECU-n alapszik, illetve volt egy rövid időszak, amikor az ECU-t a né­met márka helyettesítette. 1991. december 2-a előtt a ko­sárban azok a valuták szerepel­tek, amelyek a magyar külkeres­kedelemben legalább 1 .száza­léknál nagyobb súlyt képvisel­tek. Az akkori kosár felét a dol­lár, másik felét pedig az európai valuták adták. A kormány dön­tése értelmében 1991. december 2-ától az európai valuták helyére az ECU került. Ez egészen addig működött, amíg komoly prob­lémák nem jelentkeztek a nyu­gat-európai valutarendszerben. A kormány 1992 szeptembe­rében felhatalmazást adott a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy amennyiben szükségesnek látja, a kosár összetételét változ­tassa meg úgy, hogy az ECU he­lyére a német márka kerüljön. Ezzel a felhatalmazással a Ma­gyar Nemzeti Bank 1993 au­gusztusában élt. A kialakult új kosár azonban nem tükrözte kellőképpen az or­szág külkereskedelmi kapcsola­tait. A dollár és a márka mellett nem elhanyagolható forgalom alakult ki a gyengébb valutájú országokkal is. Ezért - ahogy az európai valutarendszer stabilizá­lódott - ismét szükségessé vált a kosár átalakítása. Ez 1994 máju­sában történt meg, amikor a ko­sár összetételét az 50 százalék dollár, 50 százalék márkáról 30 százalék dollár és 70 százalqk ECU-ra változtatták. Azóta az árfolyam-megállapításoknál ezt a kosarat veszik figyelembe. Szuper vonatok versenye: óránként 513,3 kilométer a világrekord A repülés a leggyorsabb, de a repülőtér messze van a belvá­rostól. A vonat viszont beme­het a város szívébe és sokan azért is szívesebben szágulda­nak a síneken, mert a sebesség már majdnem a repülőgépé. A világrekordot a francia TGV tartja, óránként 513,3 ki­lométerrel, a második helye­zett a legendás japán Shinka- nezen óránként 413, a bronz­érmes pedig a német ICE a maga óránként „csak” 406 ki­lométeres sebességével. A vonat a leggazdaságosabb A tanulmány rendkívül érde­kes gazdasági összehasonlítást is közöl. Ebből kitűnik, hogy a szupervonatnál egy személy száz kilométerre való szállítá­sához átlag két és fél liter üzemanyagra van szükség. Ugyanez a mennyiség egy átla­gos személygépkocsi esetében hat liter, egy Airbus A-320 tí­pusú óriási repülőgépnél pedig tíz és fél liter. Érdekes, hogy a világrekor­dot a francia TGV 1990. május 16-án érte el, tehát több, mint négy esztendeje. Japán „golyó-vonat” Az első fecske ebben a mű­fajban Japán volt: már 1959-ben megkezdődött a To­kió és Oszaka között közlekedő Shinkanzen-expressz tervezése és öt év múlva már repült is a „golyó-vonat” az 515 kilométe­res pályán. A felkelő nap földjén sem állt meg az idő. A minap a West Japan Railways Tokió és Na­goya közötti járata megkezdte rendszeres, óránként 350 kilo­méteres sebességgel száguldó szerelvényeinek közlekedteté­Ime, a TGV: a világ leggyorsabb, francia gyártmányú szupervonata sét. A neve Nozomi: remény. Próbajáratának kilencszáz utasa között, mit tesz Isten, ott ült egy kínai úr, éppen hazája vasúti minisztere, Han Zu-bin. Egyelőre csak azt tudni, hogy Han tárgyalni kíván a konstruk­tőrökkel. Kína is bekapcsolódik A téma állítólag a Peking és Sanghaj közötti ezerháromszáz kilométeres távon forgalomba állítandó szuperexpressz lenne. Szakemberek szerint legalább tízmilliárd dolláros üzletről van szó. Nem meglepő, hogy Dél-Ko- rea ezen a területen is a világel­sők nyomában jár, sőt, száguld. A szakértők szerint a Szöul és Puszán között tervezett szaka­szon a kísérleti vonat már négyszázhúsz kilométeres se­bességet is elért.

Next

/
Thumbnails
Contents