Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-02 / 284. szám

1994. december 2., péntek Mozaik 7. oldal RÉTSÁGON TANÁCSKOZTAK A NÓGRÁDI TÉRSÉG VASÚTVONALAINAK HELYZETÉRŐL Reális döntést sürgetnek az állásfoglalás aláírói Alulírottak 1994. október 14-én, Rétságon tanácskozást tartot­tunk a nógrádi térség vasútvonalainak helyzetéről, különös te­kintettel a 2. számú főközlekedési út fejlesztési programjára, a kormányzat által tervezett vasútmegszüntetésekre, illetve „ön- kormányzati vasút” koncepció gyakorlati megvalósítási lehető­ségeire és az alábbi állásfoglalást alakítottuk ki: 1. / Jelen állásfoglalás már a második ebben a tárgyban, mert 1992-ben, amikor egyszer már megfogalmazódott az akkori kormányzatban bizonyos vasúti mellékvonalak forgalmának közútra terelésének gondolata, a térség önkormányzatai és tár­sadalmi szervezetei balassa­gyarmati találkozójukon állás- foglalásban tiltakoztak ezen központi elképzelések ellen és indokaikat is részletesen meg­fogalmazták. A felszámolás drágább 2. / Az akkori találkozó részt­vevőinek érvrendszerét fenn­tartva és megerősítve tiltako­zunk az ellen, hogy térségünk­ben a vasúti közlekedés meg­szüntetésre kerüljön. Mivel hi­vatalos álláspontról eleddig tá­jékoztatást nem kaptunk, remél­jük, hogy ez a lehetőség - habár a sajtóban elképesztő számok látnak napvilágot az esetleges vasútmegszüntetések mértéké­ről - szóba sem kerül. Egy ilyen intézkedés végrehajtásá­nak nem csak térségünkben, de az ország más területein is be- láthatatlanul káros következ­ményei lennének természet- és környezetvédelmi, településfej­lesztési, egészség- és baleset- védelmi, szociális, foglalko­zási, honvédelmi szempontból valamint az infrastrukturális fejlettség és a nemzeti vagyon megőrzése tekintetében egy­aránt. Megítélésünk szerint egy teljes körű felszámolás járulé­kos költségei amúgy is nagy­ságrendekkel meghaladják a továbbüzemeltetésből jelenleg képződő veszteségeket. Azzal természetesen egyetértünk, hogy ezeket a veszteségeket mérsékelni kell, de ahhoz egy racionálisabb MÁV-gazdálko- dás mellett megfelelő közleke­déspolitikai, jogszabályok ár­politikai és adózási háttér is szükséges. 3. / Értesülve a vasúti mel­lékvonalaknak a MÁV Rt.-ről történő esetleges leválasztása és teljes vagy részleges önkor­mányzati tulajdonba adásának koncepciójáról az alábbi fenn­tartásainknak adunk hangot:- Térségünk vasúthálózatát és az azon lebonyolított sze­mély- és áruforgalmat semmi­képpen sem lehet pusztán helyi jellegűnek, ezáltal helyi érde­kűnek tekinteni. (A megmaradt vasúti árufuvarozás egyértel­műen orszá­gos viszony­latban és nem a régió­ban történik, de a sze­mélyforga­lom jelenté­keny része is a MÁV fő­vonalaira rá­hordó jel­legű, pld. Budapest - Balassa­gyarmat közvetlen összekötte­tés).- A kon­cepció alap­elveinek megfogalmazásánál nem esik szó a finanszírozási források kérdéséről, __ csak az látszik, hogy a MÁV Rt.-nél megje­lenő, az állami költségvetést terhelő veszteségek mérséklése a cél. Mivel az ország legelma­radottabb régióiról van szó, nyilvánvaló, hogy az új szerve­zeti forma mellett is vesztesé­ges személyszállítási tevékeny­ség finanszírozására az érintett önkormányzatoknak bevételi forrás hiányában nincs pénze. Elodázhatatlan a felújítás A koncepcióból az sem derül ki egyértelműen, hogy az elkü­lönült szervezeteknek csak üzemeltetési avagy pályafenn­tartási feladatokat is el kellene látniuk. Ha a kormányzat a vasúti pályák fenntartásának kötelezettségét is át kívánná há­rítani a jogutód társaságokra, az a vasutak burkolt megszünteté­sét jelentené, hiszen a MÁV ke­retében, köszönhetően az el­múlt 3 évtizedben érvényesült közlekedéspolitikai elképzelé­seknek, ezek a vasúti pályák rendkívüli mértékben leromlot­tak. A közeljövőben végrehaj­tandó rekonstrukció nélkül nem csak a közúti szállítással szem­beni versenyképességük hely­reállítása, de puszta üzemelte­tésük sem lesz lehetséges. E re­konstrukció költségeinek áthá­rítása igazságtalan és pénzügyi­leg képtelenség lenne.- Egy regionális közlekedési infrastruktúra hatékony működ­tetéséhez nem csupán annak tu­lajdonára, de jogosítványokra is szükség van. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnak jogosult­ságot kellene szereznie a térség közlekedéspolitikájának meg­határozására, vagy legalábbis tulajdona jelentőségének meg­felelő mértékű befolyásolására a tarifapolitika, illetve a terüle­ten áthaladó forgalom adózta­tása (útadó, üzemanyag, kör­nyezetvédelmi termékdíjak, stb.) tekintetében. 4./ Szerintünk a problémakör megoldását nem a vasút meg­szüntetése, hanem a térségre vonatkozó közlekedéspolitika átalakítása és a közúti beruhá­zásokkal egyenrangú vasútfej­lesztés elindítása jelentené. A térségen áthaladó 2. számú főközlekedési út Budapest - Vác viszonylatú új nyomvona­lának kialakítása megkezdő­dött, a Nógrád megyén áthaladó szakaszon a településeket meg­kerülő szakaszok tervezése fo­lyik. Egyetértve azzal a törek­véssel, hogy a településeket mentesíteni kell az átmenő gépkocsiforgalom káros hatásai alól támogatásunkról biztosít­juk a folyamatban lévő beruhá­zásokat, de hangsúlyozzuk, hogy ezen fejlesztések csak ak­kor érhetik el a kívánt célt, ha a közúti forgalom hosszabb távú növekedésének a vasútfejlesz­tés gátat szab. Ez a mi esetünkben a nem­zetközi közúti áruszállítás rész­ben, de inkább egészben tör­ténő vasútraterelését jelentené. 1993-ban Parassapusztánál 76 ezer kamion lépte át az ország­határt, amely súlyos környezeti terhelést zúdított a környék te­lepüléseire. Mivel a Lengyelor- szág-Szlovákia-Magyarország útirányé észak-déli és a Né- metország-Csehország-Szlo- vákia-Magyarország útirányé észak-nyugat - délkeleti szállítási tengelyeken a közúti teherszállí­tás a jövőben to­vább fokozódik, kérjük a közleke­dési kormányza­tot, vegye fel a kapcsolatot a szlovák kormány­nyal és Ipolyság (Sahy)-Parassa- puszta közúti át­kelés helyett Pár­kány (Sturovo)- Szob útirányon át induljon meg mie­lőbb a kamionok vasúton történő szállítása. Mind a szlovák, mind a magyar fél a területére belépő tranzit járműveket, illetve az országuk átellenes pontjára irá­nyuló szállítmányokat már a másik országhatáron, illetve bi­zonyos gyűjtőállomásokon be- vagonírozhatná. A vasúti szállí­tás ösztönzését nem csak tran­zitforgalmi díjjal, de adott eset­ben a kölcsönös forgalomban beszedett úthasználati díjjal is meg lehetne valósítani a nehéz tehergépjárművek esetében. Vasúti kapuk észak felé A térség vasúthálózatának fejlesztése és jelentőségének visszaadása is csak a nemzet­közi vonatkozások figyelembe­vételével lehetséges. Noha az érintettek szempontjából az volna a legkedvezőbb, ha nem mellékvonallal, hanem kor­szerű kiépítésű nagyvasúttal rendelkeznének, amely például a kamionszállítást Drégelypa- lánk-Vác viszonylatában is le tudná bonyolítani, tudjuk, hogy a szobi vasúti fővonal kapacitá­sának lekötése érdekében ez az igényünk pillanatnyilag nem reális. Ugyanakkor feltétlenül nagy jelentősége lenne a ha­gyományos vasúti árú- és sze­mélyszállítás ismételt megindí­tásának Drégelypalánk - Ipoly­ság (Sahy) és Ipolytamóc - Lo­sonc (Lucenec) útvonalakon. A drégelypalánki vasúti ha­tárátmenetet a magyar oldalon politikai okokból szedték fel az 1960-as évek végén. E 6,3 km-es vasúti pályaszakasz helyreállításával közvetlen vasúti kapcsolatot lehetne te­remteni Besztercebánya (Banská Bystrica) és Zólyom (Zvolen) irányába, mérsékelve ezáltal a 2. sz. út áru- és sze­mélyforgalmát és lehetőséget teremtve a határ két oldalán élőknek a kedvezőbb kapcsolat- tartásra. Felkérjük a MÁV Rt-t, készítsen tervdokumentációt a kérdéses pályaszakasz újraépí­tésére és tárja fel annak finan­szírozási lehetőségeit, (pl. a Környezetvédelmi Alapból tör­ténő pályázat útján.) Ipolytamóc esetében a vasúti határátmenet létezik. A szlovák fél a békeszerződés értelmében Nagykürtös (Velky Krtis)-Lo- sonc irányú szállítások eseté­ben, Nógrádszakál - Ipolytar- nóc viszonylatban magyar terü­leten szállítási folyosót használ, így az ipolytamóci határátme­net gyakorlatilag működik, csak elvben nem adottak a fel­tételek annak magyar részről történő használatára. Kérjük a kormányt, kezde­ményezzen tárgyalásokat a szlovák féllel, hogy ezen a pá­lyaszakaszon a magyar-szlo­vák viszonylatú vasút ám- és személyszállítás megindulhas­son, és éppen a megfelelő ki­használtság érdekében, ne csu­pán egy Balassagyarmat - Lo­sonc viszonylatú nemzetközi forgalmat, hanem egy Balassa­gyarmat - Losonc - Salgótarján viszonylatú átmenőforgalmat is meg lehessen valósítani, adott esetben jelentős kerülő útvonal- tói kímélve meg á régión, me­gyén belüli vasúti személy- és áruforgalmat. Tisztázzon a térségi fórum A fentieken túlmenően a vasúti szállítás versenyképes­ségének visszaállítása érdeké­ben kérjük a kormányzatot, hogy belátható időn belül kerül­jön sor a térség vasúti pályahá­lózatának rekonstrukciójára, amely a súlyos tengelyterhelési korlátozások csökkentését is el­fogadható utazási sebesség (30-40 helyett legalább 60 km/ óra) biztosítását tenné lehetővé. 5./ A vasút pályarekonstruk­ciójának igénye mellett nyoma­tékosan szeretnénk felhívni a MÁV Rt. figyelmét főként az áruszállítás területén a közvet­len ügyfélkapcsolat kialakítá­sának szükségességére és a szolgáltatási feladat megfelelő értelmezésére, amely esélyt nyithat arra, hogy az elmúlt években közútra terelődött hosszabb távú és tömegárú szállítás egy részét ismét meg lehetne nyerni a vasútnak. Ennek keretében javasoljuk, hogy 1995. I.n.évében a MÁV hívja össze a térség vasúti szál­lításban potenciálisan érdekelt gazdálkodó szervezeteit, ismer­tesse velük a vasútszolgáltatá- sait, illetve nyújtson segítséget az egyedi tarifális és más szol­gáltatási gondok megoldásá­ban. Balassagyarmat város ön- kormányzata kész egy ilyen fó­rum számára helyszínt biztosí­tani. A Levegő Munkacsoport felkéri az önkormányzatokat, hogy nyilvántartásaik alapján adjanak információt a MÁV számára a potenciális fuvaroz- tatókról. Aláírók: Dombai Gábor polgármester, Drégelypalánk önkormányzata, Bánszky György polgármester, Rétság önkormányzata, Varga László polgármester, Borsosberény önkormányzata, Gyenes Szilárd környezetvé­delmi felügyelő, Bgy. önkor­mányzata, Schmidt Józsefné polgármes­ter, Berkenye önkormányzata, Hornyák Endre polgármester, Nagyoroszi önkormányzata, Lomén János polgármester, Bánk önkormányzata, Dr. Kiss László elnök, az MSZP Rétság és Vonzáskör­zete Szervezete, Mayer Antal országgyűlési képviselő, Urbán Árpád országgyűlési képviselő, Köller László, a MÁV Rt. Bu­dapesti Üzletigazgatósága, Wollent József, Mark Troy Burnett az Ipelská Unia Sahy, Gere József, Rákosi Bertalan a Bgy. Civitas Fortissima Egyesület, Kelemen Zoltán, Borbás Ist­ván a váci Göncöl Alapítvány, Kajtor Zsuzsa a budaörsi Le­vegő Munkacsoport, Bödecs Barnabás, a győri Ref­lex Környezetvédő Egyesület részéről. Az állásfoglalással kapcsola­tos válaszukat, észrevételeiket írásban az alábbi címre várjuk: Bödecs Barnabás, Levegő Munkacsoport, 2040 Budaörs, Patkó utca 1. 3122. Balassagyarmat helyet adna egy térségi fórumnak Mostanában sok kisgyerek kérdezgeti: mikor jön a Mikulás? Az alábbi történetet és verset Kovács Gyuláné salgótarjáni ol­vasónk küldte szerkesztőségünknek: Gondolataim megírásához nyílt tekintetű, érintetlen lelkű, tiszta szívvel ragaszkodó, kicsi unokám adta az ötletet. No, persze, azt gyorsan hozzáteszem, minden gyerek ilyen... Mami-í, mikor jön a Mikulás? - kér­dezte, szemében felcsillanó teli izgalommal. A jó gyerekeknek akár mesét olvashat a Mikulás Egy pillanatra átfutott agya­mon az évszaknak megfelelő hétköznapok sokasága, a nem­rég ünnepelt mindenszentek és egy másodpercre szinte érez­tem a levegőben a halottak napi krizantémok és az égő gyertyák keveredő, különös, kesernyés illatát. Közben a naptárra pil­lantva dupla piros betűs nap hívta fel magára a figyelmemet: karácsony. A jólelkű Miklós püspök Micsoda két nagy ünnep, egyikkel az elmúlást, másikkal a születést ünnepeljük, s a két ünnep között szerepel még a naptárban a nevezetes, Erzsé­bet- és Katalin-nap után de­cember 6-án Miklós-napja. A Mikulás-járás azonban már december 5-én este meg­kezdődik. A gyerekek aligha tudják, miért is különbözik ez az este a többitől, miért is kap­nak csomagot a piros bundás, fehér szakállas Mikulástól. Ta­lán a felnőttek sincsenek egé­szen tisztában ennek a kedves, hangulatos estének az eredeté­vel és jelentőségével. Egyszer - gyermekkorom­ban - elmesélték nekem Miklós püspök legendáját. Tudod - mondta nagyanyám -, nagyon régen élt az emberek között egy jólelkű, szent életű, Miklós nevű püspök, aki nagyon sze­rette a gyerekeket és a szegé­nyeket, akik között széjjelosz­totta, elajándékozta mindenét. Egy szegény asszonyt és három lányát azzal mentett meg, hogy sötétedés után, mielőtt a kriti­kus napra ébredtek volna, há­rom zacskó aranyat dobott be az ablakukon. így történt a le­genda szerint. „Ragyogjon a kis cipő...” Innen ered a jelkép, a Miku­lás zacskó és az ablakban talált ajándékok szokása. „Kenőcs, kefe elő vele! Ra- gyogjon a kis cipő” — még min­dig hallom a nagyanyám kis versikéjét. Merthogy régen a gyerekek kitisztított cipőcskéi- ket, kirakták az ablakba, hiszen a jó Mikulás csak a szorgalmas gyereket jutalmazta, azt, aki fé­nyesre csiszolta kis cipőcskéjét az utak sűrű porától. A piros bundás, fehér sza- kállú Mikulás pedig minden esztendőben gondol a gye­rekekre a régi időktől fogva és fáradhatat­lanul meg­ajándékozza mindegyiket. Van akihez személyesen is eljut és ilyen­kor a csomag mellé pár di­csérő szót is mond a jó gye­reknek. De puttonya vir­gácsot is rejte­get annak a számára, aki verést érde­melne. Úgy kell a gyerekeknek a Mikulás este, mint egy meg­hitt esti mese, aminek hallga­tása közben anyukához, apukához bújva erősödik Fotó: archív az együvé tar­tozás érzése, és ez erőt ad a „holnapi nap­hoz”. Istenem, de szép is békében. szeretetben, meleg szobában odabújni a biztonságot nyújtó szülőkhöz! És a közös Miku­lás-csomag bontogatása közben az áradó szeretetben egy újabb szeretet fogan a ragaszkodó ki­csi gyermeki szívben. Ez egy láncolat, ami örök - örök kell, hogy legyen, mint ahogy az ün­nepek visszatérése is örök a naptár hűséges jelzése szerint. Jön a Mikulás! Meghatódva álltam, Mikulásra vártam, ablakon nézegetve, az időt méregetve. Alkonyodon lassan, az ajtóhoz lopóztam, a csendes hóesésben lépteket hallottam. Fáradt kis Mikulás, piros bundás, kedves, máris nálunk lépeget, mindent előszedeget. Ni-ni! Ott egy baka, amott meg egy alma. Cukor is van bőven, tömött puttonyában. Gyerekek, ha jók lesztek, majd jövőre is eljövök. Cipelek sok ajándékot nagy-nagy szeretettel.

Next

/
Thumbnails
Contents