Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-16 / 296. szám

1994. december 16., péntek Könyvtári Élet 11. oldal KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉSI MŰHELY - DRÁGA-E A VÁROSNAK? - CSAK A MUNKANÉLKÜLIEK MELEGEDŐJE? - ZAVARJÁK DOLGOZNI ŐKET Ahol Salgótarján szellemi lélegzetvétele történik Nemrég egy magabiztos „vállalkozó”, amolyan „korunk hőse”- típus hangosan és tele szájjal kifogásolta a Budapest-Salgótar- ján között közlekedő gyorsvonaton, minek Salgótarjánnak ez a luxuskönyvtár, ahol csak a munkanélküliek melegednek, ahe­lyett, hogy dolgozni zavarnák őket. Mert, aki akar, az dolgozhat és vállalkozhat, mint ő. Valaki halkan megkérdezte, hány mun­kanélkülinek ad munkát? Mit képzelnek? Egynek sem, nem ér­demlik meg - hangzott a válasz. A következő kérdésre, jár-e a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtárba, szinte kikérte magának a gyanúsítást, neki nincs erre fölösleges ideje, mint egyeseknek. ahol a gazdasági eredményes­ség szintén lényeges mutató. S ahogy az egyén számára a saját üzleti és otthoni környezete tő­keteremtő erő, úgy a város számára a városi környezet, a város összhangja, építészete, tisztasága, kulturáltsága ugyan­csak az. A városnak megtartó erejének, nemzetközi kapcso­Palóc hangulat Mészáros Erzsébet tárlatának megnyitóján Már itt tartunk?-Szerencsére még nem, hi­szen több szép példa van a kul­túrát támogató vállalkozói ma­gatartásra is. De ha nem is ilyen pöffeszkedő korlátoltsággal, sajnos, 1988, a könyvtár elké­szülte óta mind gyakrabban megfogalmazódik a kérdés, kell-e Salgótarjánnak ez a „lu­xusintézmény”, nem kerül-e ez nekünk túl sokba - jegyzi meg Fehér Miklós igazgató. - Va­gyunk-e annyira gazdagok, hogy a kulturális szférában ilyen pazar(ló) módon finanszí­rozzunk ilyen intézményt? Egy év alatt, mióta igazgató vagyok itt, én is folyamatosan keresem erre a választ. A szőkített olaj haszna- Tényleg sokba kerül?- Ez nagyon viszonylagos. Mostani éves költségvetésünk 46 millió forint, ezen belül ará­nyaiban saját bevételünk jóval nagyobb, mint a nyugati két-há- rom százalékos átlag. Gazda­sági okból korábban erőteljes racionalizálást hajtottunk végre, megszüntettük a városi fiókkönyvtár-hálózatot, leépí­tettük a létszámot, egy időben még a nyitva tartást is korlátoz­nunk kellett. Dokumentum-, vagyis könyv- és folyóiratbe­szerzésre így is egyre kevesebb jut, összesen kétmillió forint. Tegyük hozzá az igazgató szavaihoz, hogy a könyvtár' éves költségvetésének összege néhány tartály szőkített olaj tiszta hasznával egyenlő. Meg­jegyzendő az is, hogy ma Ma­gyarországon évente mintegy hatezer cím jelenik meg. Ha csak mindegyikből egyetlen példányt rendelnének, az is há­rommillióba kerülne. Továbbá, elfogadott könyvtári norma alapján 2-3 példányban kell könyvtári használatra rendelni. A Balassi könyvtárban ezzel szemben 1,3 alatt van ez az át­lagmutató, valamint a megje­lent könyvek negyedéből tud­nak csak rendelni. A pénzhi­ányt különösen a szak-, illetve a külföldi folyóiratok sínylették meg, felére, vagyis 700-ról 350-re csökkent a megrendelt folyóiratok száma. Amiből él­nek, az még mindig a 3—4 évvel ezelőtti beszerzés. Viszont, ha ez így megy tovább, veszélybe kerül a szolgáltatás. Tőketeremtő erő a kultúra Pedig talán jobb üzleti kö­rökben belátott tény az, hogy bármely jól menő vállalkozásba nem csak termelő beruházások szükségesek, hanem adott eset­ben az úgynevezett inproduktí- vak is. Hiszen nem mindegy, hogy például egy tárgyalás az üzlet súlyának megfelelő fizi­kai környezetben (márkás ké­pek a falon, bőrgarnitúra, búto­rok, elektronikai eszközök, rá­diótelefon stb.) zajlik-e. Egy kép ebben az esetben, bár nem termelő beruházás, mégis hasz­not hozhat. Egy város életét is fölfoghatjuk gazdasági jellegű vállalkozásnak is, ahol üzletek köttetnek, tárgyalások zajlanak, A gyermekkönyvtár veze­tője, Várkonyi Istvánné és munkatársai ennek jegyében dolgoznak. Több mint kétezer gyermekolvasójuk van. S az idén nyáron talán ez volt a vá­rosban az egyetlen közintéz­mény, amelyik napi gyermek- és diákprogramokat szervezett fillérekből és fillérekért a gyermekeknek. Ezen 130 gyerek 65 fog­lalkozáson 570 alka­lommal vett részt, egy-egy gyerek átlag négy-öt alkalommal. Többségük óvodás és kisiskolás korú volt. Úgy látszik, a szülők többsége e korosztály számára igényli leg­inkább a szervezett foglalkozást. Ez év­ben pedig eddig 300 csoport, 6500 gyer­mek lelt szinte máso­dik otthonra a könyv­tárban. S akkor még nem is szóltunk arról a te­hetséggondozó, ké­pességfejlesztő tevé­kenységekről, ame­lyek során például a könyvtárhasználatra, az önálló ismeret- szerzésre stb. tanítják meg a kicsinyeket, valamint a pályáza- - évente mintegy tíz kiállítást rendeznek tok egész soráról. Ka­rácsonyi készülődés latrendszerének, arculatának kell lennie ahhoz, hogy ez a szféra eredményesen fejleszt­hető legyen. Mint ahogyan egy­személyes üzletet sem csak a saját személyes háttér, hanem az egyén által képviselt érték­rend is befolyásol, a várossal kapcsolatos tárgyalások mögött is meghúzódik a róla alkotható teljes összkép. Fontos tehát, hogy egy magára adó városban legyen kultúra, színház, zene, irodalom, katarzist élhessünk jegyében december elején ugyancsak gazdag programso­rozat indult a gyermekek szá­mára. Iskolai és felnőttkönyvtár A képzésben, átképzésben, továbbképzésben, nyelvi kép­zésben stb. résztvevők könyv­tára is ez az intézmény. Salgó­tarján adottságaiból fakad, hogy a fiatalok az ország más részein tanulnak tovább főisko­lákon, egyetemeken. Viszont Olvasóterekben újságok és folyóiratok is kívánság dig a betérő érdeklődők rendelkezésére állnak át, érzelmileg is lehessen kö­tődni a városhoz és így tovább. Salgótarján nyugati városrésze, benne az építészeti értéket hangsúlyosan képviselő, sok szerepű könyvtár tehát nem fölösleges fényűzés, miként a többi kulturális intézmény sem az. Azon semmivel sem pótol­ható intézmények közé tartozik, ahol Salgótarján szellemi léleg­zetvétele történik. És akkor még nem is szóltunk a könyv­tárban folyó tartalmi munkáról. hétvégeken, tanulmányi szüne­tekben itt készülnek föl vizsgá­ikra, szakdolgozataikhoz itt gyűjtik az anyagot. Ezért széles körű gyűjteményben kell gon­dolkodniuk a könyvtárosoknak. Ezen kívül a legspeciá­lisabb átképzések, in­formációs igények is gyakran jelentkeznek az intézményben. Senki sem távozik in­nen üres kézzel. Va­gyis Tóth Lászlóné ve­zetésével szisztemati­kus állománygyarapí­tás valósul meg. Szolgáltatásaik közé tartozik egyebeken kí­vül a könyvtárközi kölcsönzés, az iroda­lomkutatás, a témafi­gyelés, a speciális réte­gek (iskolák, vakok és gyengén látók, moz­gáskorlátozottak stb.) igényeinek kielégítése. Egyébként, a Balassi Bálint Könyvtárnak több mint nyolcezer beiratkozott olvasója van, fele tanuló. Gecse Zsuzsanna, az olvasószolgálat veze­tője tájékoztatása sze­rint a nyugdíjasokkal, a szórakoztató irodalmat kedvelőkkel, az újsá­gok, folyóiratok, a zene iránt érdeklődők­kel ugyancsak különös gonddal kívánnak fog­lalkozni, szaktájékoz­tatókkal állnak rendel­kezésre. A munkanélküli réteg­nek nem csak a művelődés, még kevésbé csak a szórakozás kulturált környezetének nyújtá­sával, hanem a képzési, vállal­kozási lehetőségekről való tá­jékoztatással igyekeznek segí­teni. A könyvtár ugyan nem jogsegélyszolgálat, de lehető­ségein belül készséggel segíti a bajban lévő embereket például a jogszabályokban, a pénzügyi kérdésekben való eligazodás­ban is. Tudományos műhely Az intézmény zenei, helytörté­neti, irodalomtörté­neti tudományos műhelyként is mű­ködik. Helytörténeti, zenetörténeti gyűj­teményüket tudato­san formálják, egyebeken kívül abból a célból, hogy minél több saját, il­letve más kutató e gyűjtemények alap­ján folytathasson kutató- és publiká­ciós tevékenységet. A Bódi Györgyné dr. által vezetett helytörténeti gyűj­teményben jelenleg mintegy hatezer kö- szerint min- tettel, kétezer bekö­tött folyóirattal, legalább hatezer fo­tóval, több száz képeslappal, sok ezer apró nyomtatvánnyal (meghívók, gyászjelentések stb.) rendelkezik. Itt van a kezdetektől vala­mennyi Nógrád megyére vo­Bódi Györgyné dr. által vezetett helytörténeti gyűjtemény tudományos műhelyként is működik (háttérben Váradiné Szita Judit) natkozó napilap, folyóirat ere­deti példánya, vagy mikromá- solata, rengetek szakdolgozat, hanglemez, hangkazetta, vi- deoanyag. A bibliográfiai munka, a ki­adványok megjelentetése ugyancsak Bódi Györgyné dr. vezetésével történik. Közművelődési munka A könyvekkel kapcsolatos ünnepek, az írókkal, költőkkel való találkozások, az egyéb irodalmi programok nagy része természetesen szintén itt zajlik. Ebben az esztendőben például a Balassi-év rendezvényei, hogy csak egyetlen példát említsünk. De színházi programsorozat is várja a közönséget, amely a Füleki Zsákszínház előadásai­ban gyönyörködhet. Évente legalább nyolc-tíz képzőművé­szeti kiállítást rendeznek, zenei rendezvényeik, például a jazz­klub népszerűek, számos köz- művelődési csoportot támogat­nak, köztük a Salgótarjáni Pe­dagógus Kórust, a Balassi Bá­lint Asztaltársaságot. Műveltségi játékok, verse­nyek teszik igen gazdaggá a kí­nálatot. A Balassi Bálint Könyvtár megyei hálózati központként is kiemelkedő szerepet tölt be. Mintegy 120 települési könyv­tár . módszertani gondozását végzi, s 21 nemzetiségi telepü­lés nemzetiségi könyvvel való ellátását folytatja. A kistelepü­léseket számos szolgáltató programmal segíti, s végzi a ré­gióra kiható képzési feladatokat is.-mér Könyv a legjobb barát Fotó: Gyurién Tibor Gyermekintézmény Mindezen túl, hoz-e annyit a gyakorlati életben a könyvtár, hogy érdemes fönntartani? A kérdés költői, a válasz termé­szetesen konkrét. Ezúttal a leg­fontosabb öt tevékenységi kör­ről szólunk. Talán nem mindenki tudja, hogy a könyvtár gyermekin­tézményként is működik. Ezt hangsúlyozni kell, hiszen a gyermek nem miniatürizált fel­nőtt, a velük való foglalkozás, igényeik kielégítése, az isko­lákkal, az oktatás- és a nevelés­üggyel való szoros együttmű­ködés kialakítása speciális fel­adatot jelent. Gyermekkönyvtár a kicsik legkedveltebb helyei közé tartozik Salgótarjánban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents