Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-15 / 295. szám
1994. december 15., csütörtök Diákpanoráma 7. oldal Fiatalok a faluért Sokak számára újdonságnak számított, amit a Ki tud többet Magyarországról? című televíziós vetélkedőből Ságúj- faluról megtudtak. A községben 1988 óta működik a faluszépítő és művelődő egyesület. Ennek én is tagja vagyok, mert fontosnak tartom célkitűzéseit: a település meglévő értékeinek felkutatását és védelmét, a hagyományok felelevenítését. Ez utóbbit szolgálja a rendszeres augusztus 20-ai hagyományőrző műsor, amelyet a falu fiataljai adnak elő. Itt I.István király élettörténetét elevenítjük fel, egy parasztlakodalmat játszunk el, majd Gruber Géza, a falu plébánosa megszenteli és felvágja az új búzából sütött kenyeret. Mi a szétosztásában segédkezünk. Az egyesület céljai közé tartozik a falu tisztán tartása is. Ennek érdekében már négy év óta szervezünk nyári táborokat, melyek egy hétig tartanak. Itt a felnőttek irányításával kisebb munkákat végzünk. Takarítjuk a közterületeket, lefestjük a faluban található kereszteket, óvoda- és iskolakerítést, kitisztítjuk az árkokat. A táborokat mindig jutalomkirándulás zárja, amelyek az ország különböző tájegységeinek értékeit ismertetik meg velünk. Baranya megyében, Pécsett és környékén nagyon szép élményekben volt részünk, de hasonló benyomásokkal gazdagodtunk Nyugat-Magyarorszá- gon, Sopronban és környékén is. Az egyesület munkájának legszembetűnőbb eredménye a Kubinyi-Prókay kastély helyreállítása volt. Az évek során ez az épület teljesen átalakult és így a falu igazi látnivalói közé tartozik. Az egyesület próbálja a település nevét ismertebbé tenni, ezért más falvakkal, sőt külföldi városokkal is partnerkapcsolatot létesített. így voltak már magyamándori, erdélyi, sőt dán és holland vendégeink is. Dániából csak felnőttek érkeztek, Hollandiából viszont hasonlóan gondolkodó fiatalok is. Az egyesületnek már több kiadványa is megjelent: hely- történeti krónika, három kalendárium és néhány képeslap, melyeket a falu lakói nagy örömmel fogadtak. Ezeknek a kiadványoknak a megírásában is szerepet vállaltak a fiatalok. Többen rendszeresen pályázatot is írunk. Egy ilyen pályázat kapcsán ismerkedtem meg a Város és Faluvédő Ifjak Szervezetével, amelynek már én is tagja vagyok. Ez a szervezet országos szinten próbálja összefogni a városukat, falujukat szerető és érte tenni akaró fiatalokat. Lipták Enikő III. kereskedelmi osztály Táncsics szakközépiskola Salgótarján A helyi faluszépító' egyesület adta ki a képeslapot Az oldal mondata „S virraszt ama csillag fénye immáron kétezer éve” Utassy József Nem csak beszélni nehéz Virág Adrienn, a salgótarjáni Madách gimnázium diákja harmadik lett egy országos anyanyelvi pályázaton Fotó: Verebélyi Anita Virág Adrienn a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanulója pályázott, és harmadik lett. Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövetség hirdetett versenyt: anyanyelvről és nemzettudatról - a XX. század végén. Virág Adrienn még tavasz- szal látta meg a felhívást. Érdekelte a dolog. A munkához mégis csak augusztusban fogott hozzá. És ehhez is kellett egy magyartanár, aki biztatta. Mert a nyári szünetet sohasem könnyű abbahagyni. De ezúttal megérte. * Három fő része volt a pályázatnak. Az első a nyelvről szólt. A fejlődésről. A mai nehéz helyzetről. A gimnáziumi Beszélni nehéz körről. Arról, hogy hányán látogatják. Idézet a dolgozatból: „ . . . diáktársaim többségét nem érdekli az anyanyelv ügye. De nemcsak a fiatalok körében, hanem az egész társadalomban eluralkodott ez a furcsa nemtörődömség." A nemzettudatról szóló részt Adrienn a XIX. századnál kezdte. írt a reformkorról, a kiegyezésről, párhuzamot vont a két forradalom - 1848 és 1956 - között. Eljutott a jelenkorig. Fiatalokat kérdezett: kinek mit jelent a haza, a nemzet? Volt, aki vállat vont, és azt mondta: semmit. És volt, aki hallgatott. Mert ezúttal csak a kérdés volt könnyű. Válaszolni már nehéz. * A harmadik fejezet szinte összefonta az előző kettőt: Anyanyelv és nemzettudat - határainkon kívül. Csak egy példa: Sá- gújfalunak - itt lakik Virág Adrienn - van egy testvérvárosa Erdélyben. Akik ott élnek, elfogadják azt a tényt, hogy ők hetven éve román állampolgárok. De fontosnak tartják azt is, hogy magyarok. * A zsűri nem adott ki első díjat. Nyilván oka volt rá. A pályázat végén egyébként Adrienn Babitsot idézte: „Nehéz arról beszélni, hogy ki a magyar. Még néha a kérdező sem tudja.” Lehet, hogy erre gondolt a zsűri is? Soós József Tündi elsőként a nagymamára gondolt A december az év legizgalmasabb hónapja felnőttnek, gyereknek egyaránt. Vajon, hányszor foglaljuk mondatba az ajándék szót? Kimondva, kimondatlanul is a szeretet öleli át ezeket a napokat. Mindezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor a Gagarin Általános Iskola Mikulása az igazgatói irodába invitált csengőjével. Az igazgató nénin és tanárnőimen kívül még valaki ült a szobában: Kabácsné Molnár Mária, a HB-söröző vezetője. Aztán belépett még Bat a Tünde évfolyamtársam is. Arcán meg- lepődöttség látszott. Igazgató néni kedves hangon elmondta, hogy Babi néni kérésére iskolánk vezetése úgy döntött, hogy a HB-Mikulás Tündinek hozzon ajándékot. Babi néni meghatódva adott át egy borítékot Tündinek, és elmondta, szeretne örömet szerezni vele. Olyan ajándékot vásároljon a pénzből, aminek legjobban örülne. Tündi első kérdése az volt:- A nagymamának is vehetek ebből a pénzből valamit? Szeme fátyolos lett a megha- tódottságtól, örömtől. így kedveskedhet a nagymamának, aki pici korától neveli, szereti, gondoskodik róla. Ritkán okozott ekkora örömet 5000 forint, és ritkán került jobb kezekbe, mint most. Köszönjük mindannyian Kabácsné Molnár Máriának és a HB-söröző dolgozóinak. Ponyi Borbála 8.a. osztály Gagarin Ált. Isk. Salgótarján Családok a küzdőtéren A családok éve alkalmából november 26-án, szombat délután játékos sportvetélkedőre jöttek össze kicsik és nagyok iskolánk aulájában. A bemelegítést a közös torna jelentette. Ezután a családok a különböző állomásokon különböző ügyességi játékokban vettek részt. Az ötletesen összeállított versengésben akadt minden, az ugrókötelezés, tenisz, kártyavár- és dobozvárépítés, talicskázás, krumpliültetés, célba dobás, labdapattogtatás és -vezetés, labdarúgás. A hangulat igen vidám volt. Mindenki mindenkiért szurkolt, izgult. Harmincegy család versengett a győzelemért. Végül a legügyesebbnek az Istók család bizonyult. Az övék lett a vándorkupa, melyet egy évig őrizhetnek. Ezen a délutánon nem volt vesztes! A támogatók jóvoltából mindenki egy kis ajándékkal térhetett haza. Honti Zsanett 8.a osztály II. Rákóczi F. Ált. Isk. Szécsény Felépítjük egymás álmát... „Álmodtam egy világot magamnak...” Nincs hozzá köze a VALÓSÁGNAK: Ennek a kővé dermedt IGAZSÁGNAK Nyoma sincs a mosolygásnak. Már kénytelen voltam... - a lélek szunnyadó, mozdulatlan. Vibrál a levegő - a test könnyű és lebegő. Itt már minden más — az érzés felkel és másba száll. Beszél a szem elhallgat... és én újra kérdezem. Megérint a kéz - a két kéz összeér. Felépítjük egymás álmát - s megtisztítjuk a Világ arcát. Godó Viktória Ságújfalu Karácsonyi készülődés Bátonyterenyén az Erkel Ferenc Általános Iskolában nagy hagyománya van a karácsonyra való készülődésnek. Már hetekkel előbb elkezdődik a kórusok fölkészülése az ünnepi hangversenyre. Advent idején az aulában elhelyezett koszorú jelzi a várakozást. December 13-án, Luca napján jelmezbe öltözött „lu- cázók” járják végig az osztályokat. A fiúk a betlehemes játékot tanulják, melyet a karácsonyi hangverseny keretében szoktak előadni. A művészeti munkaközösség karácsonyváró vetélkedőt rendez a karácsonyi szokások ismeretéből. Végül, de nem utolsósorban karácsonyi könyvtombolán lehet értékes könyveket nyerni. így bizony nem nehéz kivárni az ünnepeket. Kerekes László Erkel Ferenc Általános Iskola Bátonyterenye Az oldalt szerkesztette Sándor Mária A Föld, ahol élünk Kiskunfélegyházán jártam a Közép-Európa mint perspektíva című konferencián, ahová egy pályázat révén jutottam el. Kelemen József, a konferencia szervezője, az Ember- központú Alapítvány képviselője hívott meg. A rendezvény témája izgalmas volt: együttműködés a békéért, a biztonságért, a megmaradásunkért. A program érintette a legégetőbb gazdaságpolitikai, oktatási, egészségügyi, természetvédelmi kérdéseket. Nekem legjobban A Föld, ahol élünk című geológiai és környezetvédelmi beszámoló tetszett, amelyet dr. Mind- szenty Andrea tanszékvezető, egyetemi docens, a földtudományok kandidátusa tartott. A konferencia utolsó programjaként kiránduláson vettünk részt a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Bugacon. Megismerkedhettünk a nemzeti park rejtett szépségeivel, a tájra jellemző állatokkal: a ménessel, a gulyával és a magyar ökörrel. Boldogan és egy kicsit mégis bánatosan jöttem haza. Örömömet az okozta, hogy három csodálatos napot tölthettem el az Alföldön, tudósok, professzorok, „nagy emberek” társaságában, akiktől nagyon sokat tanultam. Szomorú azért voltam, mert szembekerültem azokkal a problémákkal, amelyekkel a konferencia foglalkozott, s melyek megoldásának halogatása veszélybe sodorhatja az emberiség sorsát. Mentsük meg a Földet, amíg lehet! Fontos, hogy végre rádöbbenjünk arra: tennünk kell valamit! Rengeteg a földben és az utcán a hulladék. Az erdőkben eldobált szemét, az éghajlat változása, a levegő és a vizek szennyezettsége az élet pusztulásához vezethet. Ha nem cselekszünk idejében, elveszítjük az éltető vizet, a virágzó fákat, virágokat, az állatokat; és riasztó valósággal kerülünk szembe: pusztító háborúkkal, atomreaktorokkal, reménytelenséggel, amely gyermekeink jövőjét is megpecsételheti! Ha elolvasod ezt a cikket, ne tedd csak úgy félre, hanem gondolkozz el, vajon mit is tehetnél jövőnk érdekében! Sándor Boglárka, III./C Madách Imre Gimnázium Salgótarján r Enekverseny a Kodály-napon November a versenyek, december az ünnepek hónapja iskolánkban. A városi vers- és prózamondóversenyen (november 26-án a József Attila Művelődési Központban) iskolánkat Pünkösdi Mónika (5.b), G óta Laura (6.b), Drevenka Edit (8.b osztályos tanuló) képviselte. Pünkösdi Mónika 2., Gótai Laura 5., Drevenka Edit 4. helyezettként végzett. Büszkék vagyunk rájuk, mivel az iskolák közötti versenyben II. helyezést értük el. Pásztón november 29-én a megyei népdaléneklő-verse- nyen iskolánk három első helyezettje vett részt: Tóth Nóra (4.b.), Mányi Zsanett (7.b) és Valecsik Zsuzsa (6.b). Itt második helyezést ért el Mányi Zsanett 7.b osztályos tanuló. Iskolánkban minden évben megrendezzük a Kodály-napot, melyet névadónk születésnapján - december 16-án - tartunk. Ezen a napon színes vetélkedők, programok várják a diákokat (rajzverseny, partizán játék, kötélhúzás, tréfás vetélkedő, főzőcske, angol nyelvi vetélkedő, táncbemutató). Reggel kis ünnepség keretében névadónkra emlékezünk, majd a délelőtti vidámság után komoly versenyre kerül sor. Kodály emlékére ezen a napon tartjuk a megyei biciniuméneklő-ver- senyt. Urbányi Noémi 7.b osztály Salgótarján Bábosok - színpadon, nézőtéren A Magyamándori Általános Iskola bábszakköre november 25-én a Budapesti Állami Bábszínházba látogatott. Nagy izgalommal készültünk az útra. Csodálatos élményben volt részünk, amikor megnéztük a Gulliver Liliputban című előadást, amely színvonalainak és látványosnak bizonyult. A bábok élethűek, mutatósak voltak. Jól szórakoztunk a sok gyerekkel együtt. Máskor is szívesen elmennénk „tapasztalatokat” szerezni. A bábszakkörösök nevében: Kiss Dóra 7.0 tanuló Körzeti Ált.Isk. Magyamándor A KÉK MADÁR. A meseillusztrálás mindig izgalmas témája a salgótarjáni Petőfi iskola rajzóráinak. Lengyel Szilvia 5./ b osztályos rajza A kék madár meséjét idézi.
